Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
217 dőlt lakóépületek helyén a ferences kolostor. Miután II. József 1786-ban a rendházat feloszlatta, a templomot világi célokra vették igénybe. 1790-től azonban ismét templom, itt koronázták meg 1792-ben I. Ferencet, majd három évvel később itt fosztották meg papi méltóságától Martinovics Ignácot, a jakobinus mozgalom vezetőjét. 1817-ben a budai helyőrség kapta meg a templomot. A második világháború alatt az épület erősen megrongálódott. A torony kivételével a barokk templom maradványait elbontották. Az ezt követő régészeti feltárás során előtűntek a középkori templom falmaradványai. Számtalan faragott részlet került napvilágra. A gótikus templom fennmaradt részeit romkertben mutatják be; a már helyreállított gótikus toronyban a középkori leletanyagból kiállítás készül. B. V. MARTINELLI TÉR (Am Platzl, Szervita tér, V. ker., Belváros.) A tér mai nevét 1953-ban a szomszédos Fővárosi Tanács épülete-az egykori Invalidus-ház - építőjéről, Martinelli Anton Erhard olasz származású bécsi építészről kapta. A mai Bécsi utca, Kristóf tér, Petőfi Sándor utca, Városház utca, Fehérhajó utca találkozásánál kialakult terület már századokkal ezelőtt is forgalmas hely volt. A hatvani kapun bejövő és a dunai hajóhíd felé igyekvő járművek forgalma itt bonyolódott le. Későbbi korokban is városcentrum. Színes, élénk, változatos terecske. Buda visszavívása után még nem volt beépítve. Üres telkek, raktárak állottak helyén, neve nem volt, csak később kapta az „Am Platzl” nevet. A szerviták szerzetesrendje 1688-ban telepedett le Pesten. Itt kapott és részben vásárolt telket. 1722-ben felépült rendházuk, majd megindult a gyűjtés a templom építésére is. Hölbling János építőmester kezdte építeni 1725-ben, majd Paur (Payer) János György folytatta és fejezte be 1732-ben, nagyjából mai méreteiben, az akkor egyszerű barokk stílusban. 1729-ben közadakozásból Mária-szobrot állítottak fel; József, Anna és Joachim szentek képmásával, a talapzatán három domborművel. A megsérült szobrot 1932-ben lebontották. A jelenleg is látható szobor az eredetinek hű másolata. 1943-ban állították fel, Erdei Dezsőkészítette. Az „Am Platzl”-ból a XVIII. század elején a szerviták piaca, majd 1872-ben Szervita tér lett. A régi rendházat lebontották. A rendház és a templom 1871-ben Diescher József tervei szerint újjáépült. A templom kapuja feletti dombormű a rend alapítását ábrázolja, tőle jobbra, illetve balra fülkében Anna és Szent Peregrin szobra áll. Belseje dús barokk díszítésű. Az 1945. évi ostrom a templomot megrongálta, 1948- ban helyreállították. A rendház az ostrom során teljesen elpusztult. Ennek helyén épült a FŐPOSTÁhoz csatlakozó új postapalota (belvárosi telefonközpont) l,/.7/r,i/n. Cérp/tttfítmt.tintfyamatrt ,.^5/w ^htm/ítrrth’. -/**r//nnt.itrr .■/./.n> ,i,/n.'*v<niirii . t/,-,ír%„„ '>/< / ►////• tmm • A Mária Magdolna-templom I. Ferenc koronázásakor 1792-ben; J. Chr. Schütz rézmetszete