Budapest, 1896. február (20. évfolyam, 31-53. szám)
1896-02-01 / 31. szám
. Február 1. „BUDAPEST“ 31. számú vetésszerű békelétszámát a teljes kétévi békeállomány mérvéig fogják fölemelni. — Oláh pártgyűlés. Az erdélyi román nemzeti párt vezetői legközelebb nagy pártgyűlést szándékoznak egybehívni, amelynek eszméje Lukácsiutól ered, aki a „Tribunfa“ lefoglalása után felhívta Ratiut, hogy az egész ügyet terjessze egy egybehívandó értekezlet elé. A rendőrség államosítása Kolozsvárról sürgönyzik . A város közgyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy a kormányhoz és a képviselőházhoz a rendőrség államosításának mielőbbi végrehajtása végett sürgős feliratot intéz. — Vicinális nyilatkozat. A szentendrei kerület orsz. képviselőjétől, Luppa Péter úrtól, ki szintén meg volt említve a vicinális vasútra koncessziót kapottak között, a következő nyilatkozatot kaptuk: Lábtörés miatt három hete ágyhoz vagyok kötve. Ez az oka, hogy a napi kérdéshez előbb nem szóltam. Én ugyanazon kerületben lakom is, amely kerületet az országgyűlésen képviselni szerencsém van. E kerületen megy keresztül a budapest-esztergomi h. ó.vasút, mely azonban az én birtokomat nem érinti, sőt attól távol jár, tehát magánérdekem nincs. De mivel választókerületem érdeke, vagyis a közérdek kívánta, nekem a vállalatban részt kellett vennem s pár ezer forintom benne is fekszik, amiből eddig semmit sem kaptam vissza, annnál kevésbbé volt a legcsekélyebb hasznom. Kizárólag kötelességből cselekedvén, erről vegyenek tudomást mindazok, akik most az engedélyesek ügyeivel és nevével sokat foglalkoznak s szíveskedjenek felőlem az igazságnak megfelelően ítélni. Luppa Péter, orsz. képviselő. — A szerb egyházi kongresszus összehívása. Az újvidéki „Branik“ szerint a kongresszus ügyében Brankovics pátriárka s a kormány "közt létrejött a megállapodás s a kongresszus május 14-ére egybe fog hivatni. A még be nem fizetett kongresszusi költségeket addig gyorsan gyűjtik. — A bíróságok köréből. A király — amint értesülünk — Fornseck Béla szegedi kir. Ítélőtáblás elnöki titkárt a szegedi kir. Ítélőtáblához biróvá nevezte ki. — A király Brinkmann Antal budapesti kir. törvényszéki bírónak nyugdíjaztatása alkalmából sok évi buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét adományozta. A kiegyezési tárgyalások: Budapest, jan. 31. Vasárnap Budapestre jönnek az osztrák miniszterek: a miniszterelnök, pénzügyminiszter, kereskedelmi és földmivelési miniszter, a közös „főminiszter“ Golubovszky külügyér vezetése alatt s hétfőn egész erővel folytatják a Bécsben megkezdett kiegyezési tárgyalásokat. Hogy ezek az urak micsoda szándékkal jönnek ide, azt már sejteni lehet az osztrák képviselőházban, a sajtóban és a tartománykevesebbet unatkozik, mint aki például óraszámra ül az íróasztala mellett. Minthogy ügyesen csinálták a dolgot, Oric Traján eleinte nem is sejtette, hogy megcsalják. Nagy lelki nyugalommal kaszálta naphosszat a füvet s nem is álmodta, hogy a felesége ezalatt egy csinos piktornak segít képeket pingálni. . . Hej! bár ne is tudta volna meg sohase! De egy napon az éles szemű pásztor gyerek, aki szemtanúja volt a festő regényének, szóba hozta Traján előtt a dolgot: — Kutya van a kertben. Jó lesz az asszonyra vigyázni... Azzal az emberrel fordult egyet a világ. Mi! Az ő felesége, akit annyira bálványoz, képes volna őt megcsalni ? Lehetetlen... Azonban minden megtörténhetik a földön... Nem tudta megnyugtatni magát. Egyelőre semmit se szólt Flórának, csak fürkészte az asszony tetteit. Néha, mikor lépéseket hallott esténként az ablaka alatt, levette a falról rozsdás, vén puskáját s kiment körülnézni. De a két szerelmes túljárt a férj eszén, aki nem tudott nyomra akadni. IV. Nem tudott nyomra akadni, amíg bele nem botlott egyszer a pásztorfiúba. Az nevetett rajta és gúnyosan kérdezte: gyűléseken elhangzott nyilatkozatokból, kiadott jelszavakból. A kvóta-fölemelés, Magyarország kifosztása közös jelszava a legkülönbözőbb elemeknek és nemzetiségeknek. Ebben megegyeznek azok is, akik különben folyton egymás haját cibálják. Okuljunk hát ebből s most legyen résen igazán a magyar közvélemény! Ne engedjük magunkat félrevezettetni. Mert a kormány, amint minden jelből látszik, hajlandó a bécsi parancsnak engedelmeskedni s bele akar menni a kvóta fölemelésébe. S most csak alkalmas módon gondolkoznak, hogyan lehessen ezt elleplezni a nemzet szemei elől. Bécsből egész határozottsággal jelentik, hogy a miniszterek azzal a szándékkal jönnek Budapestre, hogy itt hivatalosan kifejezzék a Magyarország kvótájának fölemelésére vonatkozó véleményüket és követelésüket. S a miniszterek, főleg pedig a külügyminiszter, nemcsak az osztrák közvélemény egyhangú nyomására fognak hivatkozni, hanem a korona kifejezett óhajtására is, hogy miután az egyházpolitikai kérdéseknél, a bécsi polgármester-kérdésnél s különösen Kálnoky elejtésénél a magyar szempont győzedelmeskedett, most a magyarok tegyenek engedményt az osztrák közvéleménynek. Ez pedig azt jelenti, hogy meg fog kondulni a lélekharang Magyarország gazdasági és ipari élete fölött. Vigyázzunk hát. És az összes törvényhatóságok kövessék Heves megye példáját, mely határozottan állást foglalt az önálló vámterület s a magyar nemzeti bank mellett. Erre vonatkozó tudósításunk itt következik : Heves megye s az önálló vámterület. Eger, jan. 30. Heves megye legutóbbi közgyűlésén Győr város ismeretes átirata volt napirenden s az állandó választmány azt javasolta, hogy ez pártolókig felterjesztessék. Alföldi Dávid dr. ezzel szemben tartalmas beszéd kíséretében, melylyel kiváló sikert ért el, a következő indítványt terjesztette elő. Mondja ki a vármegye törvényhatósága, hogy a külön határvám és az önálló nemzeti butik felállítását óhajtja és ezeknek létesítése céljából feliratot intéz a kormányhoz. Ha pedig a vármegye kiváltsága teljesedésbe nem menne, akkor a törvényhatóságaira — Na hát, hogy érzik magukat a Gyalu marén"? Traján hallgatott. Jó erős töltést csúsztatott a fegyverébe s felballagott a hegyen. Útközben egészen elérzékenyedett, mint egy iskolásgyerek. Már bizonyos volt a Flóra hűtlenségében s keserű érzés töltötte el szivét. Hát olyan hitvány ember ő, hogy minden jöttment képes elszeretni a feleségét ? Ez a gondolat nagyon szomorúvá tette. Mi az ördögöt csináljuk velük ? Megölje mindkettőt ? Vagy az asszonynak talán megbocsát ... Talán nem is annyira hibás ... E pillanatban a tetőre ért s egy fához támaszkodva megpillantotta a festőt, aki gyöngén átkarolta Flórát. Halkan beszélgettek. Oric Trajánnak minden csepp vére a fejébe szaladt. Felemelte, meg letette a fegyvert. Érezte, hogy gyávább annál, semhogy képes lenne a két boldog ember életét kioltani. Ekkor hirtelen egy gondolat villant át agyán. Hiszen itt csak egy felesleges ember van és az — ő. Lehajolt, szivére irányozta a halálos csövet s a következő pillanatban már nem állt — felesége útjában Oric Traján. Ifj. Téglás Gábor hívja fel a kormány figyelmét, hogy az Ausztriával kötendő egyezségben az ország érdekeit a jelenleginél sokkal jobban védje meg és hogy ez esetben is az egyezséget ne 10 évre, hanem legfeljebb 1903 év végéig terjedő időre kösse meg, mikor a többi fontosabb kereskedelmi szerződéseink is lejárnak. Az élénk vitában részt vettek még: Szederkényi Nándor, Beretvás Endre és Isaák István. A főispán az ellenzék kérésére névszerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés Alföldi dr. indítványát 92 szóval 39 ellenében, tehát óriási többséggel elfogadta. Az ipartestületek véleménye. A budapesti ipartestületek központi bizottsága — tudvalevőleg — megkérdezte a vidéki ipartestületeket a vámközösség kérdésében s 64 testület az önálló vámterület mellett foglalt állást, míg csupán 4 testület szavazott a vámközösség fentartása mellett. A közös ügyes, félrevezetett négy ipartestület a következő: 1. A budapesti építőmesterek, kőmives, kőfaragó és ácsmesterek ipartestülete. 2. A budapesti hentes-ipartestület. 3. A budapesti IV—II. kerületi vegyes ipartestület és 4. A muraszombati járási ipartestület. A többi összes ipartestület, mind, valódi hazafias érzülettel, Magyarország gazdasági önállósága mellett nyilatkozott. Ezeknek névsora a következő: 1. A budapesti cirkász-ipartestület (egyhangúlag). 2. A budapesti csizmadia-ipartestület. 3. A budapesti férfi- és női ruhakészítők ipartestülete. 4. A budapesti mészárosipartestület. 5. A budapesti kádár-, esztergályos-, kosárkötő-, kaptafa-készítő- és kefekötő-ipartestület. (1. A budapesti egyesült lakatos stb. ipartestület. 7. A Babócsa és vidéki ipartestület. 8. A bajai ipartestület. 9. A Balaton-Füred és vidéki ipartestület. 10. A bezdáni ipartestület. 11. A békés-csabai ipartestület. 12. A bihardiószegi ipartestület. 13. A ceglédi ipartestület. 14. A csornai és járási ipartestület. 15. A csurgói ipartestület. 16. A diósgyőri ipartestület. 17. A dunaföldvári ipartestület. 18. Az esztergomi ipartestület 19. A halasi ipartestület. 20. A jászberényi ipartestület. 21. A jászkiséri ipartestület. 22. A kalocsai ipartestület. 23. A kaposvári ipartestület. 24. A kassai ipartestület. 25. A kéthelyi ipartestület. 26. A kisújszállási ipartestület. 27. A komáromi ipartestület. 28. A kőrösladányi ipartestület. 29. A kunfélegyházi ipartestület. 30. A kunszentmártoni ipartestület. 31. A lacházai ipartestület. 32. A lőcsei ipartestület. 33. A makói ipartestület (különösen kiemelve, hogy védvámok felállítása által menthető meg a hazai kisipar.) 34. A margittai ipartestület. 35. A mezőberényi ipartestület. 36. A mezőcsábi ipartestület. 37. A mezőtúri ipartestület. 38. A miskolci ipartestület. 39. A mohácsi ipartestület. 40. A moóri ipartestület. 41. A nagykállói ipartestület. 42. A nagykanizsai ipartestület. 43. A nagykárolyi ipartestület. 44. A nagykőrösi ipartestület. 45. A nagyszombati ipartestület. 46. A nagyváradi ipartestület. 47. Az orosházi ipartestület. 48. A sátoraljaujhelyi ipartestület. 49. A sepsiszentgyörgyi ipartestület. 50. A siklósi ipartestület, ii. A soroksári ipartestület. 52. A szarvasi ipartestület. 53. A szegedi ipartestület. 54. A székelyhídi ipartestület. 55. A tolbi ipartestület. 56. A tiszaabádi ipartestület. 57. A tiszaföldvári ipartestület. 58. A torontálvásárhelyi ipartestület. 59. A tót-komlósi ipartestület. 60. Az újpesti ipartestület. 61. A világosi ipartestület. 62. A zalaegerszegi ipartestület. 63. A zombori és 64. Az aradi ipartestület. Végre a kolozsvári cipésztársulat. A kereskedelmi és iparkamarák szavazata. Besztercebánya, jan. 31. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara mai közgyűlésében egyhangúlag az önálló vámterület mellett nyilatkozott. A most fennálló vámközösség a nemzetközi vámszerződések lejártáig záradékok mellett meghosszabbítandó. Ezzel leszavaztak az összes ipar- és kereskedelmi kamarák s ezek többsége is az önálló vámterület mellett nyilatkozott. Ha tehát a kormány, ezeknek dacára is a megalkuvás terére lép, sőt gyámoltalanságát és hazafiatlanságát még azzal akarja tetézni, hogy a kvóta fölemelésébe is beleegyezik, hogy az ország közvéleményére többé egy percig sem hivatkozható s ennek a közvéleménynek el kell őt sepernie irgalmatlanul .