Budapest, 1896. február (20. évfolyam, 31-53. szám)

1896-02-01 / 31. szám

. Február 1. „BUDAPEST“ 31. szám­ú vetésszerű békelétszámát a teljes kétévi bé­keállomány mérvéig fogják fölemelni. — Oláh pártgyű­lés. Az erdélyi ro­mán nemzeti párt vezetői legközelebb nagy pártgyűlést szándékoznak egybehívni, amely­nek eszméje Lukácsiutól ered, aki a „Tri­­bunfa“ lefoglalása után felhívta Ratiut, hogy az egész ügyet terjessze egy egybehívandó értekezlet elé.­­ A rendőrség államosítása­ Kolozs­várról sürgönyzik . A város közgyűlése egy­hangúlag elhatározta, hogy a kormányhoz és a képviselőházhoz a rendőrség államosításának mi­előbbi végrehajtása végett sürgős feliratot intéz. — Vicinális nyilatkozat. A szentendrei kerület orsz. képviselőjétől, Luppa Péter úrtól, ki szintén meg volt említve a vicinális vasútra koncessziót kapottak között, a következő nyilat­kozatot kaptuk: Lábtörés miatt három hete ágyhoz vagyok kötve. Ez az oka, hogy a napi kérdéshez előbb nem szóltam. Én ugyanazon kerületben lakom is, a­mely kerületet az országgyűlésen képviselni szerencsém van. E kerületen megy keresztül a budapest-esz­tergomi h. ó.­vasút, mely azonban az én birtokomat nem érinti, sőt attól távol jár, tehát magánérdekem nincs. De mivel választókerületem érdeke, vagyis a közérdek kívánta, nekem a vál­lalatban részt kellett vennem s pár ezer forintom benne is fekszik, amiből eddig semmit sem kap­tam vissza, annnál kevésbbé volt a legcsekélyebb hasznom. Kizárólag kötelességből cselekedvén, erről vegyenek tudomást mindazok, a­kik most az engedélyesek ügyeivel és nevével sokat foglal­koznak s szíveskedjenek felőlem az igazságnak megfelelően ítélni. Luppa Péter, orsz. képviselő. — A szerb egyházi kongresszus összehívása. Az újvidéki „Branik“ szerint a kongresszus ügyében Brankovics pátriárka s a kormány "közt létrejött a megállapodás s a kongresszus május 14-ére egybe fog hi­vatni. A még be nem fizetett kongresszusi költségeket addig gyorsan gyűjtik. — A bíróságok köréből. A király — a­mint értesülünk — Fornseck Béla szegedi kir. Ítélőtáblás elnöki titkárt a szegedi kir. Ítélőtáblá­hoz biróvá nevezte ki. — A király Brinkmann Antal budapesti kir. törvényszéki bírónak nyug­díjaztatása alkalmából sok évi buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül a Ferencz-József-rend lo­vagkeresztjét adományozta. A kiegyezési tárgyalások: Budapest, jan. 31. Vasárnap Budapestre jönnek az osz­trák miniszterek: a miniszterelnök, pénzügy­­miniszter, kereskedelmi és földmivelési mi­niszter, a közös „főminiszter“ Golub­ovszky külügyér vezetése alatt s hétfőn egész erővel folytatják a Bécsben megkezdett kiegyezési tárgyalásokat. Hogy ezek az urak micsoda szándékkal jönnek ide, azt már sejteni lehet az osztrák képviselőházban, a sajtóban és a tartomány­kevesebbet unatkozik, mint aki például óra­számra ül az íróasztala mellett. Minthogy ügyesen csinálták a dolgot, Oric Traján eleinte nem is sejtette, hogy megcsalják. Nagy lelki nyugalommal kaszálta naphosszat a füvet s nem is álmodta, hogy a felesége ezalatt egy csinos piktornak segít képeket pingálni. . . Hej! bár ne is tudta volna meg sohase! De egy napon az éles szemű pásztor gyerek, a­ki szemtanúja volt a festő regényé­nek, szóba hozta Traján előtt a dolgot: — Kutya van a kertben. Jó lesz az asszonyra vigyázni... Azzal az emberrel fordult egyet a világ. Mi! Az ő felesége, a­kit annyira bálványoz, képes volna őt megcsalni ? Lehetetlen... Azonban minden megtörténhetik a földön... Nem tudta megnyugtatni magát. Egye­lőre semmit se szólt Flórának, csak fürkészte az asszony tetteit. Néha, mikor lépéseket hallott esténként az ablaka alatt, levette a falról rozsdás, vén puskáját s kiment körül­nézni. De a két szerelmes túljárt a férj eszén, a­ki nem tudott nyomra akadni. IV. Nem tudott nyomra akadni, amíg bele nem botlott egyszer a pásztorfiúba. Az neve­tett rajta és gúnyosan kérdezte: gyűléseken elhangzott nyilatkozatokból, ki­adott jelszavakból. A kvóta-fölemelés, Magyarország ki­fosztása közös jelszava a legkülönbözőbb elemeknek és nemzetiségeknek. Ebben meg­egyeznek azok is, akik különben folyton egymás haját cibálják. Okuljunk hát ebből s most legyen ré­sen igazán a magyar közvélemény! Ne en­gedjük magunkat félrevezettetni. Mert a kor­mány, amint minden jelből látszik, hajlandó a bécsi parancsnak engedelmeskedni s bele akar menni a kvóta fölemelésébe. S most csak alkalmas módon gondolkoznak, hogyan lehessen ezt elleplezni a nemzet szemei elől. Bécsből egész határozottsággal jelen­tik, hogy a miniszterek azzal a szándékkal jönnek Budapestre, hogy itt hivatalosan ki­fejezzék a Magyarország kvótájának föleme­lésére vonatkozó véleményüket és követelé­süket. S a miniszterek, főleg pedig a külügy­miniszter, nemcsak az osztrák közvélemény egyhangú nyomására fognak hivatkozni, ha­nem a korona kifejezett óhajtására is, hogy miután az egyházpolitikai kérdéseknél, a bécsi polgármester-kérdésnél s különösen Kálnoky elejtésénél a magyar szempont győzedelmes­kedett, most a magyarok tegyenek enged­ményt az osztrák közvéleménynek. Ez pedig azt jelenti, hogy meg fog kon­­dulni a lélekharang Magyarország gazdasági és ipari élete fölött. Vigyázzunk hát. És az összes törvény­hatóságok kövessék Heves megye példáját, mely határozottan állást foglalt az önálló vámterület s a magyar nemzeti bank mel­lett. Erre vonatkozó tudósításunk itt követ­kezik : Heves megye s az önálló vámterület. Eger, jan. 30. Heves megye legutóbbi közgyűlésén Győr város ismeretes átirata volt napirenden s az állandó választmány azt javasolta, hogy ez pártolókig fel­terjesztessék. Alföldi Dávid dr. ezzel szemben tartalmas beszéd kíséreté­ben, melylyel kiváló sikert ért el, a következő indítványt terjesztette elő. Mondja ki a vármegye törvényhatósága, hogy a külön határvám és az önálló nemzeti butik felállítását óhajtja és ezeknek létesítése céljából feliratot intéz a kor­mányhoz. Ha pedig a vármegye kiváltsága teljese­désbe nem menne, akkor a törvényhatóságaira — Na hát, hogy érzik magukat a Gyalu marén"? Traján hallgatott. Jó erős töltést csúsz­tatott a fegyverébe s felballagott a hegyen. Útközben egészen elérzékenyedett, mint egy iskolásgyerek. Már bizonyos volt a Flóra hűtlenségé­ben s keserű érzés töltötte el szivét. Hát olyan hitvány ember ő, hogy minden jött­­ment képes elszeretni a feleségét ? Ez a gon­dolat nagyon szomorúvá tette. Mi az ördögöt csináljuk velük ? Megölje mindkettőt ? Vagy az asszonynak talán meg­bocsát ... Talán nem is annyira hibás ... E pillanatban a tetőre ért s egy fához támaszkodva megpillantotta a festőt, aki gyöngén átkarolta Flórát. Halkan beszél­gettek. Oric Trajánnak minden csepp vére a fejébe szaladt. Felemelte, meg letette a fegy­vert. Érezte, hogy gyávább annál, semhogy képes lenne a két boldog ember életét kiol­tani. Ekkor hirtelen egy gondolat villant át agyán. Hiszen itt csak egy felesleges ember van és az — ő. Lehajolt, szivére irányozta a halálos csövet s a következő pillanatban már nem állt — felesége útjában Oric Traján. Ifj. Téglás Gábor­ hívja fel a kormány figyelmét, hogy az Ausz­triával kötendő egyezségben az ország érde­keit a jelenleginél sokkal jobban védje meg és hogy ez esetben is az egyezséget ne 10 évre, hanem legfeljebb 1903 év végéig terjedő időre kösse meg, mikor a többi fontosabb kereskedelmi szerződéseink is le­járnak. Az élénk vitában részt vettek még: Szederkényi Nándor, Beretvás Endre és Isaák István. A főispán az ellenzék kérésére névszerinti szavazást rendelt el, a­melynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés Alföldi dr. indítványát 92 szóval 39 ellenében, tehát óriási többséggel elfogadta. Az ipartestületek véleménye. A budapesti ipartestületek központi bi­zottsága — tudvalevőleg — megkérdezte a vidéki ipartestületeket a vámközösség kérdé­sében s 64 testület az önálló vámterület mel­lett foglalt állást, míg csupán 4 testület sza­vazott a vámközösség fentartása mellett. A közös ügyes, félrevezetett négy ipar­­testület a következő: 1. A budapesti építőmesterek, kőmives, kőfaragó és ácsmesterek ipartestülete. 2. A budapesti hentes-ipartestület. 3. A budapesti IV—II. kerületi vegyes ipartestület és 4. A muraszombati járási ipartestület. A többi összes ipartestület, mind, va­lódi hazafias érzülettel, Magyarország gaz­dasági önállósága mellett nyilatkozott. Ezek­nek névsora a következő: 1. A budapesti cirkász-ipartestület (egy­hangúlag). 2. A budapesti csizmadia-ipartes­tület. 3. A budapesti férfi- és női­ ruha­ké­szítők ipartestülete. 4. A budapesti mészáros­­ipartestü­let. 5. A budapesti kádár-, esztergályos-, kosárkötő-, kaptafa-készítő- és kefekötő-ipartestü­­let. (1. A budapesti egyesült lakatos stb. ipar­testület. 7. A Babócsa és vidéki ipartestület. 8. A bajai ipartestület. 9. A Balaton-Füred és vidéki ipartestület. 10. A bezdáni ipartestület. 11. A békés-c­sabai ipartestület. 12. A bihar­­diószegi ipartestület. 13. A ceglédi ipartestület. 14. A csornai és járási ipartestület. 15. A csurgói ipartestület. 16. A diósgyőri ipar­­testület. 17. A dunaföldvári ipartestület. 18. Az esztergomi ipartestület 19. A halasi ipartestü­let. 20. A jászberényi ipartestület. 21. A jász­­kiséri ipartestület. 22. A kalocsai ipartestület. 23. A kaposvári ipartestület. 24. A kassai ipar­testület. 25. A kéthelyi ipartestület. 26. A kis­újszállási ipartestület. 27. A komáromi ipar­­testület. 28. A kőrösladányi ipartestület. 29. A kun­félegyházi ipartestület. 30. A kunszent­mártoni ipartestület. 31. A lacházai ipartes­tület. 32. A lőcsei ipartestület. 33. A makói ipar­testület (különösen kiemelve, hogy védvámok fel­állítása által menthető meg a hazai kisipar.) 34. A margittai ipartestület. 35. A mezőberé­­nyi ipartestület. 36. A mezőcsáb­i ipartes­tület. 37. A mezőtúri ipartestület. 38. A miskolci ipartestület. 39. A mohácsi ipar­­testület. 40. A moóri ipartestület. 41. A­ nagykállói ipartestület. 42. A nagykanizsai ipartestület. 43. A nagykárolyi ipartestület. 44. A nagykőrösi ipartestület. 45.­ A nagyszom­bati ipartestület. 46. A nagyváradi ipartestü­let. 47. Az orosházi ipartestület. 48. A sátor­­alja­ujhelyi ipartestület. 49. A sepsiszent­györgyi ipartestület. 50. A siklósi ipartestület, ii. A soroksári ipartestü­let. 52. A szarvasi ipartestület. 53. A szegedi ipartestület. 54. A székelyhídi ipartestület. 55. A tolbi ipartestü­let. 56. A tisza­abádi ipartestület. 57. A tisza­­földvári ipartestület. 58. A torontálvásárhelyi ipartestület. 59. A tót-komlósi ipartestület. 60. Az újpesti ipartestület. 61. A világosi ipartes­tület. 62. A zalaegerszegi ipartestület. 63. A zombori és 64. Az aradi ipartestület. Végre a kolozsvári cipésztársulat. A kereskedelmi és iparkamarák szavazata. Besztercebánya, jan. 31. A besztercebányai kereskedelmi és ipar­kamara mai közgyűlésében egyhangúlag az önálló vámterület mellett nyilatkozott. A most fennálló vámközösség a nemzetközi vámszerződések lejártáig záradékok mellett meghosszabbítandó.­ Ezzel leszavaztak az összes ipar- és ke­­reskedelmi kamarák s ezek többsége is az ön­álló vámterület mellett nyilatkozott. Ha tehát a kormány, ezeknek dacára is a megalkuvás terére lép, sőt gyámoltalansá­gát és hazafiatlanságát még azzal akarja te­tézni, hogy a kvóta fölemelésébe is beleegye­zik, h­ogy az ország közvéleményére többé egy percig sem hivatkozható s ennek a közvé­leménynek el kell őt sepernie irgalmatlanul .

Next