Budapest, 1905. április (29. évfolyam, 91-119. szám)
1905-04-01 / 91. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 1905.______91. szám Szombat, április 1. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZATMÁRI MÓR. Vidéken: Egész évre . . . Fél évre . . . • Negyed évre. . . Egy hóra . ELŐFIZETÉSI 24 K. 12 K. 6 K. 2 K. Budapesten: Egy éve. évre . 20 K — . Fél évre . . 10 K -f. Negyed évre . 5 K — 1. Egy hóra . . 1 K 70 f. KOSSUTH főmunkatárs : RÁTKAY LÁSZLÓ. Egres számára: helyben 0 üll., vidéken 8 91. KIADÓHIVATAI. «B SZERKESZTŐSÉG : Budapest, IV., Sarkantyus utca S. sz. Sunyi határozat. Irta: Rátkay László. Hát vannak még! ? Igen ők vannak! A januári választások után eltették ugyan magukat télire, mint az ürge. Azonban nekik igen jó szimatjuk van. Bécs felől tavaszi szellők lengedeznek, ennélfogva felébredtek a dermedtségből és kibújtak a lyukból, szőni, fonni. Gondolom, mindenki megérti, hogy a nemzet árváiról beszélek, a volt kormánypártról. Hát ők vannak! Annyira vannak, hogy a múlt napokban már tanácskoztak is, és egy kiáltványt szerkesztettek az osztrák császárhoz. Persze Tisza István gróf vitte a főszerepet, a bűnei virágjában letörött! Oh, hogy nem lehettem ott! A tudósításból olvasom, hogy a lelkesedés árja zúgott végig a szíveken, volt taps és éljenzés bőven, végül egyhangúlag fogadták el a határozatot. Pedig ez a határozat a sunyiságnak a remekje. Róka koma fogadtatna el ily formát, ha a tyúkok és ludak gyülekezetében elnökölne. Nézzünk csak a veséjébe. Előbb azonban ragadjunk ki Tisza István beszédéből egy-két beismerést. Azt mondja: — nem abban van a nehézség, hogy kisebbsége van a Háznak, amely mást kiván és amely esetleg a maga szolgálatait oda kínálja egy eltérő politikai irány keresztülvitelére! Tetszik ezt érteni ? Ez virág nyelven mit jelent? A kisebbség, ha kell a felségnek és Bécsnek, hát kapható a nemzeti akarat ellen is! El kell ismerni, hogy Tisza a kellő fogalomhoz megtalálta a kellő szót, (azt hiszem, lelke legmélyéből vette!) — Oda kínálja a maga szolgálatait ! Jegyezd meg ezt magadnak, nemzetem ! Másutt igy beszél: . . . a nehézség súlypontja abban fekszik, hogy ez ideig ő felsége és a többség között nem lehetett az összhangot megtalálni. Ez a nehézség nem szűnik meg, ha a többség megnövekedik, vagy akár az egész képviselőházat is magában foglalja.“ Mi ez ? Ez halotti beszéd a király alkotmányos érzése felett! És ezen halotti beszéd után jönnek a következő frázisok: — a megte-remtett alapot ne bolygassuk —azután — király és nemzet kölcsönös bizalmától áthatott tevékenységgel dolgozzunk — végre kivágja a rezet imigyen: — a közös intézmények legyenek a testünkből való test, vérünkből való vér —! Nos, éppen kapóra jön, hogy a vezérkar mennyire igyekszik vérünkből való vér lenni. A nagy szeretkezésben — kiéhezett politikusok és ügyvédek hordájá- nak — nevezi el a magyar országgyűlés mostani többségét, aki ellen szeretne egy kicsit háborúba is menni. De hagyjuk gróf Tisza István urnak ömlengéseit, és vegyelemezzük a határozatot. — A szabadelvű párt mindenekelőtt sajnálattal látja, hogy az ellenzéki szövetség kebeléből mindezideig kormány nem alakulhatott! — Kire van ez a sajnálkozás címezve, tisztelt szabadelvű urak? Ugye bár a királyra ? :|| Mennyi kétszinüség ! • \ | |Özönvíz előtti szörnyeteg*. ....... 1 ■.| '| Lapunk mai száma 16 oldal.