Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)

1918-03-19 / 66. szám

■ ■ - • | *t\ \ / / \ *• v u .%%&■ • - -V •• 1, ,■ __ ’ A „Budapest1* egyes száma helyben és sidé­cen |2 fi­léPa ,_________________________________________________________________________________________________Sít /\ @ .v' Szerke«*t6s«2 t­ kiadatorataJi ______ ________ __________ imáet tast vei Petitet * tt*­ Budapest, IV; SarVantycs-u. a. ■—H mm mm MKM­t MMM hivatalt»» | IV ter. Sark­aatya* ssstssAstterz ■■ BIBS m 11 1_ A® | snA“2S?Jea: » as ||||n j&jp W® | »STsww.ri Ezts­i*evre 35.evre II f|l fE aK SE SfEa 8^^ flj ro»tett teJAaK­“s -• «svéd evre 9. , ha- ■■■■■■ OB U H H B K mittainek. A kiesés díj Mitseh­ ä ätä y if ui fi i wLm mjf I ääää Szerwazteséot teleit»: 8-97. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP tM printal telefon: Mft XLII. évfolyam. Kedd, 1918 március 19­66. szám. nMw w ív m mm mm mm m Tisza és a választójog. A választói jog reformjának kálvária­­útján ma nagyon fontos stációhoz jutot­­unk. A képviselőház bizottsága m.­. általá­nosságban majdnem egyhangúlag elfogadta a javaslatot, mert csakis Szász Pál szava­zott ellene, úgy látszik Szász Pál is csak az ismeretlenség homályából akarta szürke nevét kiemelni. Mert arról, hogy emögött a szavazat mögött egy párt, vagy egy tábor volna, szó sem lehet. Végre is, azok, akik a választójog olyan arányú kiterjesztésének, amikőt a kormány javaslata tervbe vett, ellenzői, Tisza Istvánt és nem Szász Pált tekintik vezérüknek. Tisza pedig a javaslatot álta­lánosságban elfogadta, így nyilvánvaló, hogy még abban az esetben is, ha a munka­pártra nézve nyílt kérdés lesz a választói jog, nagyon elenyésző rész fog a javaslat általános elfogadása, ellen szavazni.. É­s­ ez már nagy lépés előre. Nagy lépés pedig azért, mert Tisza Istvánnak és hívei­nek állásfoglalása minden valószínűség sze­rint azzal a benyomással magyarázható, melyet Tisza a királyi kihallgatáson nyert. Ma már Tisza is tudja, a hívei is tudják, hogy a király megadta a felhatalmazást a kormánynak a képviselőház feloszlatására s tudja azt is, hogy választás esetén, mikor a kormány a jogkiterjesztésért s a munka­párt a jogtalanság kiterjesztéséért fog egy­más ellen küzdeni, a munkapártra a teljes megsemmisülés vár. Menteni akarja tehát azt, ami még menthető s kompromisszumra törekszik.­­ Ennek a kompromisszumnak Tisza szerint négy előföltétele van. Az egyik nagyon természetesen az volt, hogy általá­nosságban el kell fogadni a javaslatot. Ezt ma a munkapárt megtette. A második föl­tétel Tisza szerint az, hogy a nemzeti ér­dekeket meg kell védeni a javaslatban. A kormány is ezt akarja, de semmi vesze­delmet a javaslatban nem lát­ó Tiszának azt a fölhívását, hogy a pártoknak nemzeti érdekből kooperálniuk kell, nem ellenzi ugyan, de nem ismeri el, hogy ebben a kooperációban akár Tiszának, akár a mun­kapártnak vezető szerep­e lehetne. Tisza azt is mondta, hogy a választójog kiter­jesztésének mértékére meg kell hallgatni azokat is, akik ma akár mint katonák, akár mint foglyok, távol vannak. Erre is megfelelt Vázsonyi azzal, hogy a hazatél­ők közül senki sem fog tiltakozni az ellen, hogy itthon több joga lesz, mint volt akkor, mikor elment. Tisza végül a választások kiírása ellen szállt síkra s azzal érvelt, hogy miután nagyon sokan nem vehetnek részt a háború miatt a szavazásban, nem ismerné el az új parlamentről, hogy a nép akaratát fejezi ki. Azt hisszük, hogy a Tisza-féle választó­­jogi törvény még több polgárt rekesztett ki a szavazati jogból, mint a háborús álla­pot s ha Tiszának ez nem okozott lelki­furdalást és hazafias aggodalmat, az se okozzon, hogy most azoknak nagy része, aki megszavazná a javaslatot, kinn van a fronton s védi azokat a szűkkeblű maradia­kat, akik csak a halált szánják másnak, de a jogokat maguknak foglalják le. Végleges az orosz békekötés. Meghoassabbítják a román fegyverszünetet* — As új román kormány. — Nagy harcok Finnországban. Miután a szovjetek többsége jóvá­hagyta a bresztlitovszki békeszerződést és erről az orosz kormány hivatalosan ér­tesítette Németországot —­ az orosz béke perfektté vált és azon többé változtatni nem lehet. Az uj román kormány megala­­­­kulóban van Marghiloraan elnöklésével s a­­ holnap lejáró fegyverszünetet meghosz­­szabbitják a tárgyalások folytatása céljá­ból. Finnországban a fehér és vör­ös gárda között, döntő harcokra került a sor. Ratifikálták az orosz bék­e­szerződést. Bécs, márc. 18. Az orosz külügyi nép­biztos a következő szikrát a varat át küldte Ausztria-Magyarország és a német birodalom külügyminisztereihez . A munkások, katonák, parasztok és kozák képviselők szovjetjeinek rendkívüli nagyorosz kongresszusa téli március 16 án Moszkva városában ratifikálta azt a béke­szerződést, amelyet Oroszország ez évi már­cius 2-án a központi hatalmakkal Breszt- Litovszkban kötött. Marghiloman az új román miniszterelnök, Bukarest, márc. 18. A román­­király Jassyba hívta Marghilomant és megbízta az uj kormány megalakításával. Marghloman gon­dolkodási idő kárt, és vise­lutazott Bukar­­entbe, hogy ér­intkezésbe lépjen a központi hat­almak képviselőivel. Bukarest­ben rés­zetes tanácskozások folytak és Margheloman ma este ismét Jassyba utazott és a királlyal való újabb tárgyalás után fog határozni. Meghosszabbítják a román fegyverszünetet. Bécs, márc. II. (Sej­át tudósítónk távirata.) Politikai, körökből közük. A román kormány tudvalévően a március 6-án megkötött előzetes szerződésben az Ausztria-Magyarország részé­ről követelt határkiigazítá­sokat elvben el­fogadta, a monarchia követeléseit azonban a román kormánnyal részletesen még nem lehe­tett közölni, mert Argentoianu A­varoson tá­bornok lemondása következtében megbizatá­­sáról szintén lemondott és Marghitoman de­signért miniszterelnök még nem alakította meg kabinetjét. A tárgyalásokat Marghilo­­mannak Bukarestbe leendő visszatérése után, amelyet holnapba várnak, újra megkezdik. Holnap lejár a Romániával kötött fegyver­­szünet, de nincs kétség a tekintetben, hogy meg fogják hosszabbítani. Szterényi és Wieser Bukarestben. Bukarest, márc. 18. Szt­erényi József ke­reskedelmi miniszter és Wieser báró osztrák kereskedelmi miniszter a béket­árgyalásra ide­érkeztek. Jötte­k berlini orosz nagykövet. Pétervár, márc. II. Joffet, a breszt-litov­szki orosz békedelegáció volt, elnökét kinevez­ték berlini nagykövetté. Antant-konferencia Londonban.* Bern, márc. 18. A «La Feuille« berni újság jeenti, hogy e napokban fontos konferencia lesz Londonban, amelyben részt vesznek Co­­m­’nceau, Orlando és Bisselati, hogy az Orosz­országgal szemben, valamint Japán szibériai beavatkozásával­ szemben való magatartásról meg­egyezést létesítsenek. Lefegyverzett gárdaezred:­ ­ Pétervár, márc. 18. A Preobrazsenszkij­­gárdaezredet, amelyet ellenforradalmi hajlan­dósággal gyanúsítanak, a vörös gárda lefegy­verezte. A katon­á­kat letartóztatták. A finn hadsereg offenzívája. Stockholm, márc. 18. Az itteni finn követ­ség táviratot kapott Wo­lából, amelyben jelen­tik, hogy Mannerheim tábornok megindította az által­ános offenzívát és eddig is nagyszerű eredményeket ért el. Heuiola városát elfog­lalta és csapatai 300 gárdistát ejtettek fog­lyul. A hadmozdulatok az egész harcvona­lon kedvezően fejlődnek. Berlin, márc. 18. Újabb híradások szerint Hetelix­forsban és Wyborgban vigasztalan álla­potok uralkodnak. A vörös gárda haditörvény­­­­széke a Helsingforstól nyugatra elfogott hat- száz fehér gárdistát felmentette, m­indam­ellett közülök utólag ötvenet, meggyilkoltak. A vörös gárda rendszeresen fosztogatja és gyilkolja a polgárságot. Bergeében 35 ártatlan polgárt agyonlőttek­Berlin, márc. 18. A birodalmi gyűlés ma a szüsőtégkör nég­yötéve első olvasását­­vette napirendre. Haase független szociáldemokrata képviselő j­e­len­tette, hogy a függe­t­len szociáldemokraták váraa utasi­­­k a­­ssenk­­égkölségvetést­. Scheidemann szobié­kl uniókra, a képviselő id­­en­ette, hogy­ a szüks­égköltségvetés sima­­ enge'délyezése évt­izedes szokás von. A szociál­­demok­aték nem látnak a kormány irán való bizalmi ny­ila­kozatot ennek a költségvetésnek a megszavazásában. A­a­vasl­at­ot ezután áttették a költség­­­­vetési bizottsághoz. Fehrenbach centumpárti képviselő­­indít­ványára ezután megtemték az Fenn-­­országgal és Finnországgal kötött béke­­szerződés tárgyalását. • Hertling gróf birodalmi kancellár a­ kö­­henséget szonáta. — Nem szándékozom azokra a vélemé­nyekre kitérni, amelyeket az­ ellenséges hatal­mak mond­ak az Oroszországgal megkötött békéről. Ha Washingtonban jónak látták, hogy a Mo­kvában összegyűlt, kongresszusnak ab­ban a pillanatban f­jezzék ki szimpit ifjakat, aza­zon szerintük a német hatalom benyomult az országba, hogy a szabadságért folytatott harc eredményeit megsemmisítse,, akkor nem tehetünk egyebet, min­tegy az amerikaiknak ezt a nyilat­­kozatát, oda t­együk azt­án',állt többi nyilatkozataihoz. Mi egy­ pilanatig sem gon­doltunk arra és most sem gondolunk rá, hogy" szembeszállu­nk a cáriz­must­ól megszabadult Oroszország jogos kívánságaival és törekvé­seivel. Most rátérek a szerződésre. Amint önök, uram­, azonnal láthattá­k, ebben a szerződésben ításí ílm: Qrumkaqpi teoteosanyisma. ■J------g Hertling az orosz békekötésről A kancellár beszéde a keleti helyzetről. %

Next