Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)
1918-03-19 / 66. szám
■ ■ - • | *t\ \ / / \ *• v u .%%&■ • - -V •• 1, ,■ __ ’ A „Budapest1* egyes száma helyben és sidécen |2 filéPa ,_________________________________________________________________________________________________Sít /\ @ .v' Szerke«*t6s«2 t kiadatorataJi ______ ________ __________ imáet tast vei Petitet * tt* Budapest, IV; SarVantycs-u. a. ■—H mm mm MKMt MMM hivatalt»» | IV ter. Sarkaatya* ssstssAstterz ■■ BIBS m 11 1_ A® | snA“2S?Jea: » as ||||n j&jp W® | »STsww.ri Eztsi*evre 35.evre II f|l fE aK SE SfEa 8^^ flj ro»tett teJAaK“s -• «svéd evre 9. , ha- ■■■■■■ OB U H H B K mittainek. A kiesés díj Mitseh ä ätä y if ui fi i wLm mjf I ääää Szerwazteséot teleit»: 8-97. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP tM printal telefon: Mft XLII. évfolyam. Kedd, 1918 március 1966. szám. nMw w ív m mm mm mm m Tisza és a választójog. A választói jog reformjának kálváriaútján ma nagyon fontos stációhoz jutotunk. A képviselőház bizottsága m.. általánosságban majdnem egyhangúlag elfogadta a javaslatot, mert csakis Szász Pál szavazott ellene, úgy látszik Szász Pál is csak az ismeretlenség homályából akarta szürke nevét kiemelni. Mert arról, hogy emögött a szavazat mögött egy párt, vagy egy tábor volna, szó sem lehet. Végre is, azok, akik a választójog olyan arányú kiterjesztésének, amikőt a kormány javaslata tervbe vett, ellenzői, Tisza Istvánt és nem Szász Pált tekintik vezérüknek. Tisza pedig a javaslatot általánosságban elfogadta, így nyilvánvaló, hogy még abban az esetben is, ha a munkapártra nézve nyílt kérdés lesz a választói jog, nagyon elenyésző rész fog a javaslat általános elfogadása, ellen szavazni.. És ez már nagy lépés előre. Nagy lépés pedig azért, mert Tisza Istvánnak és híveinek állásfoglalása minden valószínűség szerint azzal a benyomással magyarázható, melyet Tisza a királyi kihallgatáson nyert. Ma már Tisza is tudja, a hívei is tudják, hogy a király megadta a felhatalmazást a kormánynak a képviselőház feloszlatására s tudja azt is, hogy választás esetén, mikor a kormány a jogkiterjesztésért s a munkapárt a jogtalanság kiterjesztéséért fog egymás ellen küzdeni, a munkapártra a teljes megsemmisülés vár. Menteni akarja tehát azt, ami még menthető s kompromisszumra törekszik. Ennek a kompromisszumnak Tisza szerint négy előföltétele van. Az egyik nagyon természetesen az volt, hogy általánosságban el kell fogadni a javaslatot. Ezt ma a munkapárt megtette. A második föltétel Tisza szerint az, hogy a nemzeti érdekeket meg kell védeni a javaslatban. A kormány is ezt akarja, de semmi veszedelmet a javaslatban nem látó Tiszának azt a fölhívását, hogy a pártoknak nemzeti érdekből kooperálniuk kell, nem ellenzi ugyan, de nem ismeri el, hogy ebben a kooperációban akár Tiszának, akár a munkapártnak vezető szerepe lehetne. Tisza azt is mondta, hogy a választójog kiterjesztésének mértékére meg kell hallgatni azokat is, akik ma akár mint katonák, akár mint foglyok, távol vannak. Erre is megfelelt Vázsonyi azzal, hogy a hazatélők közül senki sem fog tiltakozni az ellen, hogy itthon több joga lesz, mint volt akkor, mikor elment. Tisza végül a választások kiírása ellen szállt síkra s azzal érvelt, hogy miután nagyon sokan nem vehetnek részt a háború miatt a szavazásban, nem ismerné el az új parlamentről, hogy a nép akaratát fejezi ki. Azt hisszük, hogy a Tisza-féle választójogi törvény még több polgárt rekesztett ki a szavazati jogból, mint a háborús állapot s ha Tiszának ez nem okozott lelkifurdalást és hazafias aggodalmat, az se okozzon, hogy most azoknak nagy része, aki megszavazná a javaslatot, kinn van a fronton s védi azokat a szűkkeblű maradiakat, akik csak a halált szánják másnak, de a jogokat maguknak foglalják le. Végleges az orosz békekötés. Meghoassabbítják a román fegyverszünetet* — As új román kormány. — Nagy harcok Finnországban. Miután a szovjetek többsége jóváhagyta a bresztlitovszki békeszerződést és erről az orosz kormány hivatalosan értesítette Németországot — az orosz béke perfektté vált és azon többé változtatni nem lehet. Az uj román kormány megalakulóban van Marghiloraan elnöklésével s a holnap lejáró fegyverszünetet meghoszszabbitják a tárgyalások folytatása céljából. Finnországban a fehér és vörös gárda között, döntő harcokra került a sor. Ratifikálták az orosz békeszerződést. Bécs, márc. 18. Az orosz külügyi népbiztos a következő szikrát a varat át küldte Ausztria-Magyarország és a német birodalom külügyminisztereihez . A munkások, katonák, parasztok és kozák képviselők szovjetjeinek rendkívüli nagyorosz kongresszusa téli március 16 án Moszkva városában ratifikálta azt a békeszerződést, amelyet Oroszország ez évi március 2-án a központi hatalmakkal Breszt- Litovszkban kötött. Marghiloman az új román miniszterelnök, Bukarest, márc. 18. A románkirály Jassyba hívta Marghilomant és megbízta az uj kormány megalakításával. Marghloman gondolkodási idő kárt, és viselutazott Bukarentbe, hogy érintkezésbe lépjen a központi hatalmak képviselőivel. Bukarestben részetes tanácskozások folytak és Margheloman ma este ismét Jassyba utazott és a királlyal való újabb tárgyalás után fog határozni. Meghosszabbítják a román fegyverszünetet. Bécs, márc. II. (Seját tudósítónk távirata.) Politikai, körökből közük. A román kormány tudvalévően a március 6-án megkötött előzetes szerződésben az Ausztria-Magyarország részéről követelt határkiigazításokat elvben elfogadta, a monarchia követeléseit azonban a román kormánnyal részletesen még nem lehetett közölni, mert Argentoianu Avaroson tábornok lemondása következtében megbizatásáról szintén lemondott és Marghitoman designért miniszterelnök még nem alakította meg kabinetjét. A tárgyalásokat Marghilomannak Bukarestbe leendő visszatérése után, amelyet holnapba várnak, újra megkezdik. Holnap lejár a Romániával kötött fegyverszünet, de nincs kétség a tekintetben, hogy meg fogják hosszabbítani. Szterényi és Wieser Bukarestben. Bukarest, márc. 18. Szterényi József kereskedelmi miniszter és Wieser báró osztrák kereskedelmi miniszter a béketárgyalásra ideérkeztek. Jöttek berlini orosz nagykövet. Pétervár, márc. II. Joffet, a breszt-litovszki orosz békedelegáció volt, elnökét kinevezték berlini nagykövetté. Antant-konferencia Londonban.* Bern, márc. 18. A «La Feuille« berni újság jeenti, hogy e napokban fontos konferencia lesz Londonban, amelyben részt vesznek Com’nceau, Orlando és Bisselati, hogy az Oroszországgal szemben, valamint Japán szibériai beavatkozásával szemben való magatartásról megegyezést létesítsenek. Lefegyverzett gárdaezred: Pétervár, márc. 18. A Preobrazsenszkijgárdaezredet, amelyet ellenforradalmi hajlandósággal gyanúsítanak, a vörös gárda lefegyverezte. A katonákat letartóztatták. A finn hadsereg offenzívája. Stockholm, márc. 18. Az itteni finn követség táviratot kapott Wolából, amelyben jelentik, hogy Mannerheim tábornok megindította az általános offenzívát és eddig is nagyszerű eredményeket ért el. Heuiola városát elfoglalta és csapatai 300 gárdistát ejtettek foglyul. A hadmozdulatok az egész harcvonalon kedvezően fejlődnek. Berlin, márc. 18. Újabb híradások szerint Hetelixforsban és Wyborgban vigasztalan állapotok uralkodnak. A vörös gárda haditörvényszéke a Helsingforstól nyugatra elfogott hat- száz fehér gárdistát felmentette, mindamellett közülök utólag ötvenet, meggyilkoltak. A vörös gárda rendszeresen fosztogatja és gyilkolja a polgárságot. Bergeében 35 ártatlan polgárt agyonlőttekBerlin, márc. 18. A birodalmi gyűlés ma a szüsőtégkör négyötéve első olvasásátvette napirendre. Haase független szociáldemokrata képviselő jelentette, hogy a független szociáldemokraták váraa utasik assenkégkölségvetést. Scheidemann szobiékl uniókra, a képviselő idenette, hogy a szükségköltségvetés sima enge'délyezése évtizedes szokás von. A szociáldemokaték nem látnak a kormány irán való bizalmi nyilakozatot ennek a költségvetésnek a megszavazásában. Aavaslatot ezután áttették a költségvetési bizottsághoz. Fehrenbach centumpárti képviselőindítványára ezután megtemték az Fenn-országgal és Finnországgal kötött békeszerződés tárgyalását. • Hertling gróf birodalmi kancellár a köhenséget szonáta. — Nem szándékozom azokra a véleményekre kitérni, amelyeket az ellenséges hatalmak mondak az Oroszországgal megkötött békéről. Ha Washingtonban jónak látták, hogy a Mokvában összegyűlt, kongresszusnak abban a pillanatban fjezzék ki szimpit ifjakat, azazon szerintük a német hatalom benyomult az országba, hogy a szabadságért folytatott harc eredményeit megsemmisítse,, akkor nem tehetünk egyebet, mintegy az amerikaiknak ezt a nyilatkozatát, oda tegyük aztán',állt többi nyilatkozataihoz. Mi egy pilanatig sem gondoltunk arra és most sem gondolunk rá, hogy" szembeszállunk a cárizmustól megszabadult Oroszország jogos kívánságaival és törekvéseivel. Most rátérek a szerződésre. Amint önök, uram, azonnal láthatták, ebben a szerződésben ításí ílm: Qrumkaqpi teoteosanyisma. ■J------g Hertling az orosz békekötésről A kancellár beszéde a keleti helyzetről. %