Budapest, 1980. (18. évfolyam)

11. szám november - Major Iván: Kifizetődő-e a vasút fejlesztése?

MAJOR IVÁN Kifizetődö­ e a vasút fejleszti A magyar gazdaság az 1960-as évek közepére kime­rítette extenzív fejlődési tarta­lékait, a gazdasági növekedés hirtelen megtorpant. Erre a tényre utalt a munkaerőforrások beszűkülése, és azok a „vészjel­zések" is erre figyelmeztettek, amelyek az infrastruktúra sú­lyosbodó válságára próbálták rá­irányítani a gazdasági vezetők és a vállalatok figyelmét — kezdet­ben nem sok sikerrel. Az infra­struktúra fejlesztésének elha­nyagolása a feszített iparosítás másfél évtizede alatt oda veze­tett, hogy ezek az ágazatok fé­kezték a gazdasági fejlődést.­ Az infrastrukturális ágazatok háttérbe szorításának ideológiai alapját az teremtette meg, hogy az itt folytatott tevékenységek­­ Infrastruktúránk elmaradottságáról Id pl. Csernok-Ehrlich-Szilágyi: Infrastruktúra— Ko­rok és országok, Kossuth KJK. Budapest, 1990 jelentős részét a gazdaságpoliti­ka — és az elmélet — a „nem termelő munka" körébe utalta, létezését és fejlesztését gazda­sági „áldozatnak" tekintette, mely nem termel, hanem csak felemészt nemzeti jövedelmet. Ennek megfelelően az infrastruk­turális teljesítményeket nem gazdasági mércével mérték, fej­lesztésükről sem gazdasági szem­pontok alapján döntöttek, ha­nem politikai kérdésként kezel­ték. Amikor azonban világossá vált, hogy a gazdasági növeke­dést nem lehet többé a foglal­koztatottak számának emelésé­vel, sem pedig új munkahelyek létesítésével biztosítani, hanem az emberi munka és a termelő­eszközök hatékonyságának foko­­zása révén érhető el, egyre fon­tosabbá vált az infrastruktúra a gazdasági vezetők szemében. Hi­szen az oktatás és lakásellátás, az egészségügy és a javító­kar- Csigó László felvételei

Next