Budapest, 1980. (18. évfolyam)
11. szám november - Major Iván: Kifizetődő-e a vasút fejlesztése?
MAJOR IVÁN Kifizetődö e a vasút fejleszti A magyar gazdaság az 1960-as évek közepére kimerítette extenzív fejlődési tartalékait, a gazdasági növekedés hirtelen megtorpant. Erre a tényre utalt a munkaerőforrások beszűkülése, és azok a „vészjelzések" is erre figyelmeztettek, amelyek az infrastruktúra súlyosbodó válságára próbálták ráirányítani a gazdasági vezetők és a vállalatok figyelmét — kezdetben nem sok sikerrel. Az infrastruktúra fejlesztésének elhanyagolása a feszített iparosítás másfél évtizede alatt oda vezetett, hogy ezek az ágazatok fékezték a gazdasági fejlődést. Az infrastrukturális ágazatok háttérbe szorításának ideológiai alapját az teremtette meg, hogy az itt folytatott tevékenységek Infrastruktúránk elmaradottságáról Id pl. Csernok-Ehrlich-Szilágyi: Infrastruktúra— Korok és országok, Kossuth KJK. Budapest, 1990 jelentős részét a gazdaságpolitika — és az elmélet — a „nem termelő munka" körébe utalta, létezését és fejlesztését gazdasági „áldozatnak" tekintette, mely nem termel, hanem csak felemészt nemzeti jövedelmet. Ennek megfelelően az infrastrukturális teljesítményeket nem gazdasági mércével mérték, fejlesztésükről sem gazdasági szempontok alapján döntöttek, hanem politikai kérdésként kezelték. Amikor azonban világossá vált, hogy a gazdasági növekedést nem lehet többé a foglalkoztatottak számának emelésével, sem pedig új munkahelyek létesítésével biztosítani, hanem az emberi munka és a termelőeszközök hatékonyságának fokozása révén érhető el, egyre fontosabbá vált az infrastruktúra a gazdasági vezetők szemében. Hiszen az oktatás és lakásellátás, az egészségügy és a javítókar- Csigó László felvételei