Budapest, 2005. (28. évfolyam)
3. szám március - Buza Péter: Keressük Petőfit!
BUDAPPST gflfl^ MÁRCIUS Keressük Petőfit! — —Mimii—— A költőt profilból ábrázoló, feliratos dombormű volt az első Petőfi szobor Pest-Budán - nagy valószínűséggel az országban is -, amelyet talán az 1860-as évek végén építettek be egy sörkorcsma bejárata fölé a mai Székely Mihály, akkor Petőfi Sándor utcában. Azokban az években tűnt el onnan - s később, úgy látszik, örökre elveszett -, amikor az első s egyetlen beszámoló megszületett róla Bevilaqua Borsody Béla tollából. • A közelmúltban előkerült posztumusz Bevilaqua-mű, az A Víziváros gépirata két, egymással nem érintkező bekezdésében is foglalkozik egy kivételesen érdekes felfedezéssel. A szerző, a jeles kultúrhistorikus, magáénak vallja az érdemet, hogy mint kutató elsőként bukkant rá a forradalom költőjének legkorábbi köztéri ábrázolására: „Az 1900-as évek elején az akkor még élő egykori vízivárosi Negyvennyolcas öregek - az 1830-as években születettek, tehát akkoriban hetvenegynéhány évesek voltak -, sokat beszéltek arról, hogy Petőfi a hétfő délelőttökön átjárt Budára a Vérmező melletti Kék Golyó és a Farkasréten levő Blaumontag sörkorcsmákba a forradalmilag hangolt budai és vízivárosi mesterlegények közé. Amikor e sorok írója mint fiatal vízivárosi diák ezt hallotta, természetesen nem tudta, mit jelenthetett ez Petőfi életében. Ezt az 1950-es években tudta meg, amikor az erzsébetvárosi Kazár utcában az egyik ottani ház kapuja fölött ott látott egy bemázolt kőtáblát, azon az A Petőfihez felírást és Petőfi hegyes kecskeszakállas feje domborművét. E sorok írója megállapította és megírta (Élet és Szabadság 1954), hogy az utca egykori neve Kék Kakas utca (Blaue Hahn Gasse) volt. Az 1880-as években épült ház helyén volt a Kék Kakas cégérű serkorcsma, ami mint cégérnév, az utca névadója lett... A környékbeli öregek még beszéltek arról, hogy Petőfi ide, a Kék Kakas korcsmába járt. Tény, hogy a Kék Kakas serkorcsma neve az A Petőfihez lett, amit a tábla felirata mint cégérnér, kőbe vésetten mutat, így írja le az 1950-es évek elején tett felfedezését Borsody Bevilaqua Béla. A kötet egy más helyén ugyanezt a történetet egy másik szövegváltozatban is előadja: „Az egykori Kék Kakas utcában - utóbb Kazár utca - a Kék Kakas sörkorcsma egykori háza helyén épült újabb ház kapuja fölött... e sorok írója találta meg Petőfi legelső mellszobrát és írta meg ennek történetét. (Tudomány és Szabadság folyóirat, 1954.) A szobor talapzatán ez a felírás: A Petőfihez ... A kitűnő kis szobor nyilván Izsó munkája, ő készítette a dunaparti Petőfi szobor első tervezetét is ... A ház idős lakói közlése szerint a Kék Kakas neve 1867 után Petőfi vendéglő lett." Nem kell indokolni, milyen fontos lenne, ha a fentebb leírtak tartalmát ellenőrizve újra megtalálhatnánk ezt a terézvárosi - s első budapesti - Petőfi-emlékjelet, de az a helyzet, hogy ha ott is volt valaha, ahol jó ötven esztendeje B.B.B. felfedezte - mára nyomtalanul elveszett. Hogy egész pontosan fogalmazzunk: meglétének nincs más bizonyítéka, mint a fentebb idézett két szövegrészlet. Rostáljuk át tehát adatait - s éppen ezért: szigorú - kritikai megközelítésben. Mindkét helyen említi a szerző, hogy felfedezését 1954-ben publikálta, de más és más lapcímeket ad meg, ráadásul ilyen című lapok nem jelentek meg 1954-ben (más években sem). A mai Természet Világa, hajdan Természettudományi Közlöny címen kiadott, és az akkori években Tudomány és Társadalom fejléccel megjelentetett folyóiratnak viszont volt egy Tudomány és Haladás című állandó rovata. Ebben 1953 és 1956 között több - összesen három - közleménye valóban megjelent Bevilaquának. Hogy élete hetvenötödik évében járva összekeverte az addig soha nem hallott-látott szókapcsolatokat megjelenítő - „mozgalmi jellegű" -lapcímeket? Ez elfogadható magyarázat volna tévedésére, ha nem kellene most azzal befejeznünk e fejtegetést: erről a tárgyról nincs közleménye Bevilaqua Borsody Bélának ebben a folyóiratban, s a másik, a címhasonlóság okán szintén átvizsgált lapban, az Élet és Tudományban sem. Mit tud a vendéglátás története a Kék Kakas sörkorcsmáról, a később szerzőnk szerint Petőfihez cégérezett vendéglőről? Gyakorlatilag semmit. Gundel Imre egy kéziratos adattárában házszám szerint definiálatlan Király utcai címmel listázza ugyan a Kék Kakast (1891-ben működő vendéglőként), de ez minden. Feltételezve, hogy a Király és a Székely Mihály utca Talán itt működött a Kék Kakas