Budapest, 2013. (36. évfolyam)

7. szám július - Szécsényi Mihály: Nőkongresszus Budapesten, anno

A kongresszus évtizedek múlva is emle­getett csúcspontja a főváros fogadása volt a Halászbástyán – bár a rendezők kifeje­zetten kérték, ne szórják a szokásos költ­séges reprezentációra ezt a pénzt, hanem adják oda hasznosabb dolgokra. A vendé­gek a Pesti Napló leírása szerint „este hét órakor autókon (kocsikon) felvonultak az Albrecht úton egész a Halászbástya lép­csőinek aljáig. Ott díszruhás városi haj­dúk engedték be a nagyszámú közönséget, mely példás rendben vonult fel a lobogók­kal és girlandokkal ékesített bástyákra. A Szent István szobor előtt Bárczy István polgármester a főváros képviseletében vár­ta a vendégek seregét, amely az elkerített helyen belül hullámzott fel és alá a hon­védzenekar magyar muzsikája mellett A János vitéz hangjai soha festőibb helyen és soha nemzetközibb elismerés számára nem hangzottak (el).” Az északi bástya­ részen „Gerbeaud buffet”-je látta el frissítővel, étellel és itallal a küldötteket, akik gö­rögtűzben is gyönyörködhettek. Az este a Rákóczi-induló hangjaival ért véget. A Budapesttel kapcsolatos későbbi nosz­talgiát a küldöttek körében a magánem­berek vendégszeretete és az utca emberé­nek szimpátiája is megalapozta. Azokat a résztvevőket, akik nem fértek be a meg­nyitóra vagy az operába, zsúrokon lát­ta vendégül többek között gróf Apponyi Albertné vagy Zipernowszky Károlyné. Stróbl Alajos szobrászművész epresker­ti fogadásai különösen érdekesnek bizo­nyultak, mert sok állatot tartott. A kongresszus tagjai erősen érdeklőd­tek a város és intézményei iránt. Egyik kedvencük az akkortájt még szinte egye­dülálló kisföldalatti volt. Ezzel mentek a Városligetbe, a Szépművészeti és a Mező­gazdasági Múzeumba, de az alig egy éve átépült Állatkertbe is. Az új intézmény a küldötteknek 20 filléres kedvezményes jegyet biztosított, és éttermében 2 ko­ronáért vacsorázhattak is. Sokan voltak kíváncsiak az iskolákra, a szociális intéz­ményekre, kórházakra, például az Álla­mi Menhelyre, a Protestáns Árvaházra, a Nőképzőre, a Nyomorék Gyermekek Otthonára, a Vakok Otthonára vagy akár a Kenyérgyárra. Milyen eredményeket ért el a budapesti kongresszus? A mozgalom nem határoló­dott el a szüfrazsettektől, de távolságot tartott tőlük. Lehetővé tette azoknak a politikai pártoknak a támogatását, ame­lyek egyértelműen kiálltak a nők válasz­tójoga mellett, és minden párt támadását, amely ellenezte azt. Javaslatot tettek az „iparszerű prostitúció” okainak kivizsgá­lására. A kongresszus sokat foglalkozott a keleti nők problémáival. Úgy látták, a nők jogaiért hamarosan a muzulmán vi­lágban és Ázsiában is elkezdődik a harc. A legfontosabb célt, a nők választójogá­ért folyó küzdelem propagandáját töké­letesen megvalósították. A magyar lapok, amelyek korábban sokat kritizálták és gú­nyolták a honi nőszervezeteket, az ország sikerének könyvelték el a rendezvényt, és dicsérték a szervezőket. Budapest és vezetése is sikerként könyvelhette el a kongresszust, amely a kitűnő rendezés és nem utolsó sorban a gáláns fogadás miatt világgá kürtölte hírnevünket. A Nők Választójogi Világszövetsége, annak új vezetése – köztük Schwimmer Rózsa – biztos volt abban, hogy Magyar­országon és a Európában a nők hamaro­san megkapják az általános választójogot, mint a norvég nők éppen a kongresszus ideje alatt. Optimizmusukat mi sem mu­tatta jobban, mint az, hogy a következő helyszínnek 1915-re Berlint jelölték...­­ a képek forrása a szerző archívuma 2013 július 1200 külföldi vendég indul budapesti városnézésre BUDAPEST

Next