VIII. kerületi Zrínyi Ilona Leánygimnázium, Budapest, 1936

vitéz Ghym­es Béla, a FANSz oktató osztályának titkára, a Mérey­­féle Mennyiségtan­ könyveknek I—VIII. kötetét átdolgozta leányközép­iskolák számára. Glatz Károlyné, az Ifjúság és Élet, a Cserkészlányok Lapja c. folyó­iratok munkatársa, a Cserkészleány Szövetség alapító tagja, több tudományos és társadalmi egyesület tagja. Felolvasást tartott a Magyar Földrajzi Társaság didaktikai szakosztályában «Földrajzi munka a Zrínyi Ilona leánygimnázium felsőbb osztályaiban» címmel. Kiss Aladár dr., több társadalmi tudományos, charitatív stb. egye­sület működő tagja. Kisbán Emilné Palik Ibolya dr., a Bethlen Katalin kör örökös tb. elnöke, a VIII. ker. Keresztény Tanügyi Bizottság társelnöke, a Honsz tb. főorvosa, több tudományos egyesület tagja. Előadásokat tartott külön­böző egyesületekben a sociálhygiéna köréből. Lindenmeyer Antónia, a Magyar Cserkészleány Szövetség országos elnöke, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége alelnöke, a Cserkész­lányok Világszövetsége elnöki tanácsának, a La Fontaine Társaság és az Internationalis Club tanácstagja. Szerkeszti a Cserkészlányok Lap­ját, előadást tartott 1936-ik évi svéd- és dánországi benyomásairól a Zrínyi Ilona leánylíceum földrajzi szakosztályában (vetített és mozgó­képekkel), a Nemzeti Kultúr-Egyesületben «A nők szerepe a légoltalom­ban» címmel. Előadást tartott a Cserkészlányok Világszövetségének gyűlésén (1936 nyarán) a «A nehezen nevelhető gyermekről» angol nyelven. Kitüntetései: Signum Laudis, T. E. Sz. érdemkeresztje, a Magyar Cerkészlány Szövetség «Arany Turul» jelvénye, a finn Cserkész­lány Szövetség «Ezüst hattyú» kitüntetése. Mányoky Vilma, a La Fontaine Akadémia titkára, a Magyar Goethe Társaság elnöki, a Miczkievicz Társaság választmányi s a Magyar Cser­készleány Szövetség helyi tanácsának tagja, a Nemzeti Kultúr Egyesü­let tb. alelnöke és külügyi osztályának vezetője, a Turáni Társaság, az All Peoples’ Association, International Club stb. tagja. Az V. Finnugor Kultúrkongesszuson tartott felolvasása : Soziale Frauenarbeit in Un­garn megjelent a «Fenno-Ugrica»-ban és különlenyomatban Tallinn 1936., Kalevalán perintő Unkarissa c. cikke a «Vapaa Karjala ja Inkeri» Viipuri. Gondolatok a magyar nőkről (finnül G. Jalo tanárnőtől), a «Naisten Aäni», Helsinki (Nők Szava) a M. A. N. Sz. VI. ker. szervezetében az észt és finn rokonasszonyokról tartott felolvasása a «Magyar Asszony» c. lapokban, Lotta Swardről szóló ismertetése a Cserkészlányok Lapjá­ban és a Lottákról képsorozata a Nemzeti Újságban; felolvasásairól írtak a Päenabeht, Vaka Ma, Uus Esti, Uusi Suomi észt és finn, vala­mint a magyar újságok s a Pester Lloyd és Gazette de Hongrie. Elő­adott még a La Fontaine Akadémiában észt- és finnországi útjáról, a Miczkievicz Társaság vál. ülésén Varsóról (Fészek Klub), a Nemzeti

Next