VI. ker. községi felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1927
ma is vannak farkaskölykeink — és megszervezhetjük az öregcserkészörsöt is. Az előbbiben 13 évnél fiatalabb, nagyobbrészt cserkészeink hozzátartozói, az utóbbiban pedig 18 évnél idősebb — nagyobbrészt végzett növendékeink végeznének cserkészmunkát. Csapatunk mai létszáma 59 fő, amely jövőre lényegesen növekszik. Ez évi munkánk elméleti részét nagyobbrészt az újoncraj és a mentőörs megszervezése jellemzi. Idetartozik a gyakorlati képzésnek az a része is, amely az otthonban folyt le. A gyakorlati képzés igazán csak a szabadban lehetséges. Ezért bőven rendeztünk nagyobbrészt rajkirándulásokat, ahol a természet és a valóság fejlesztette cserkészeink gyakorlati készségét. Csapatkirándulás mindössze 4 volt. Szeptember 26-án a Nagyszénáshegyen, okt. 8-án a Hármashatárhegyen, okt. 21—22-én kétnapos kirándulás a Dobogókőre és május 24—25—26-án a Mátra vidékén. Mindkét nagyobb kirándulást az iskolával karöltve rendeztük, ahol a tanári kar résztvevő tagjai elismeréssel állapították meg a cserkészet fegyelmező tiszteletben, tisztességben nevelő erejét. Az igazgató úr, Antóny Károly és Juhász Jenő dr. tanár urak kedves útitársaink voltak e túrákon. Legyen szabad itt idéznem igazgató úr szavait, aki egyébként a mátravidéki kirándulás egész ideje alatt elragadtatással beszél a nagy fegyelemről, túrabírásról, illemről és szeretetteljes tiszteletről, melyet csapatunkban figyelt meg. »Bámulatos, hogy egy ilyen nagy tömeg — 56 fő — nem azzal véteti észre magát, hogy baj van vele, gondot okoz vezetőinek, hanem kedvességével, a nagy rend és fegyelem láthatásával üdíti a vezető hangulatát és kedvét.» Bajkirándulásokon bejárták cserkészeink a pestvidéki hegyek minden részét. Csapatunk megjelenésében minden szemlélőtől dicséretet kapott. A teljesen egységes formaruha, a fegyelmezett rendgyakorlatok, szép magatartás a külvilág előtt csak emeli a nagyközönség cserkészszeretetét. A kiképző munka mellett ez évben két nagyobb eseménye volt csapatunknak. Egyik a nyári nagytábor Hernádkakon, a másik az újoncavatás. Nagytáborba a Hernád melletti Hernádkak község határában szálltunk. Ideális táborhelyen, gyönyörű táborban éltünk. Szálfa és fiatalerdő, továbbá mező hármas találkozóhelyén szép és nagy tisztáson vertük fel sátrainkat. Táborunk az ország legszebb táboraihoz kell, hogy számítódjék. Fedett konyha és fedett étkező két jellegzetes kiválósága táborunknak. Természetesen magunk építettük. A Bsernádtól 300 lépésre voltunk. Fürdőhelyünkön egy holdnyi homokpark. Kiváló hely fürdésre. A táboron kívül szép árnyas játéktér. 30 fővel egy hónapig voltunk túl. 6—aug. 4. — 1 x30, 1x15, 1 x 10 és 5x4 személyes sátorban. Építettünk két fedett pincét is. »Épületeink« száma tehát 12 volt tetszetős elrendezésben. Minden látogatónk bámulta a kis falut. Újoncavatásunk egyben táborzáró ünnepély is volt. Febr. 19-én tartottuk. Ünnepünk fényét emelte, hogy újoncainkat Szukováry Imre dr. Öméltósága, kerületünk elnöke eskette fel ; a nagytábori érmeket és új örsi- és rajzászlóinkat pedig Sándor János, kerületünk ügyv. elnöke