II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1878

A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése. Azon ismeretek közt, melyeket az ember az iskolából kivisz az életbe, tagadhatatlanul nagy fontosságú világrendszerünk alkotmányáról való ismerete. A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése és fejlődése pedig az emberi művelődés történetében kiváló helyet foglal el. Daczára ennek, e fejlődés történetét ritkán találjuk helyesen előadva, a tankönyvek szerzői egymáséból kiírják azt a­nélkül, hogy a forrásokra visszamennének vagy legalább megbízható összeállításokra, így természetesen a leírás mindinkább eltér a valótól, mindinkább eltorzul. Alig hiszi valaki, hogy a régiek nézetei mennyire el vannak temetve hamis, költött és gondatlanul utána mesélt állítások alatt. A jelen értekezés czélja a világrendszerünkről való nézetek­nek fejlődését a legrégibb idők óta Keplerig előadni. A­mint az előadás modora mutatja, a czikk tanulók számára van írva. * V ' * Ha lehetséges volna a régi görög világban élt emberek közül valakit föltámasztani, egy tanult görög ifjút például, és azt egy jelenkori hasonló életkorban állóval összehasonlítanák, azt tapasztalnók, hogy amaz az írás és olvasás ügyességében talán ép oly gyakorlottnak bizonyulna, de különben eszmeköre és egész gondolatvilága lényegesen elütne a mostani kor műveit emberétől. Arról, mit most mindenki tud, a­ki csak elemi iskolát végzett, a régi kor legbölcsebb emberei mit sem tudtak. Hogy a Föld gömbölyű, arról ugyan már az ókor utolsó századaiban meg voltak győződve — legalább a mélyebben gondolkodók,­­­ de hogy a Föld forog, a Napot egy év lefor­gása alatt körüljárja, arról fogalmuk sem volt. A legközönségesebb tüne­ményekről, melyek helyes magyarázatát ma minden tanult ember tudja, a régi korban vagy babonás nézetek uralkodtak, vagy a legegyszerűbb kísérlet által megc­áfolható teljesen hamis vélemények. A régi kor legelőbbkelő bölcsei közt találjuk Aristoteles­z, a világ­hódító Nagy Sándor, makedoniai király nevelőjét. Akkorában az emberi ismeretek köre még nem volt oly határtalan nagy s igy még támadhatott valakinek eszében az a merész gondolat: az összes emberi tudományt magáévá tenni. Aristoteles ezt a nagyszerű czélt maga elé tűzte és annak — korához képest — meg is felelt. Aristoteles művei közt van egy értekezés, azon czím alatt: »Peri uranu« azaz »az égről«, melyben nézetét a világ alkotmányáról röviden közli. De

Next