Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-05 / 227. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pétit, és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félésre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­loráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Kedden 227. Augustus 5. 1845. BUDAPESTI HIBADO. tT Teljes szám­i példányokkal még­ szolgálhatunk. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátos­ utczai Claudy-házban TöDik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezés Állattenyésztés V. A pest-szegedi csatorna ügyében egy komoly szó (Vásárhelyi Páltól. — Folytatás.) M­eg­y­é­k : Tisztválasztás Árvá­ban Közgyűlés Békésben. Veres tisztválasztó gyű­lés Zágrábban. A­­ Hírlap Győrm­egyét illető tudósítására nyilatkozat. Szombathelyi levél Budapesti hitharang. Ausztria. K­­i I f­ö l­d. Nagybritan­­nia. Oroszország. Poroszország. Németalföld. Afrika. Egyveleg. Hi­vatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi­­játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. MAGYAROrezAeg és KRN­ÍLY. Szathmáry József debreczeni kerületi tábla tisztib. ülnöke az ugyanott megistesült valóságos ülnökségre lön kinevezve. (Állattenyésztés V.) Felületes statistikusok, észrevévén, hogy Angliában a földművelők száma az ipari s­­zőké arányában csökken, va nem azon mértékben növekszik mint agyár népességé, ennek okát a földművelésnek ered­ménytelenségében keresték, és azon fonák következtetést hoz­zák ezen körülményből, hogy az ipar képes­ a népet boldo­gítani , mint a mezőgazdaság ’s hogy ezt tehát annak alá is kell rendelni. Azonban ennek okai másban keresendők, és a következ­tetéseknek is tehát másoknak kell lenni. Az állattenyész­tési ipar Angliában annyira kifejlesztő a földművelést, hogy ebben szinte, mint a mai műiparban sikerült kevesebb munkával nagyobb eredményt előállítani; azon adatok tehát nálunk, hol a tér feleslege még teremtő kezekre vár, serkentésre inkább, mint erőnk máshova fordítására szol­gálhatnak. Voltak idők, mikor Angliában is, az aristocrata birtokosok minden óvatosságuk daczára, a földek nem ugyan elsajátításra, mint másutt, de mégis kisebb részekbeni bér­­beadhatás végett az akkori democraticai szellemben feldara­­boltattak , ámde hamar észrevették, hogy 50—60, sőt 100 holdnyi területeken is semmire sem mehet a földművelés, és hogy ha terjedelmes rétek és nagyszerű takarmány­termesz­téssel a földjövedelem nem szaporíttatik, a bérlőknek rendre bukniok kell, és bakiak is, mert a védett búzatermesztésre adván magát mindenik, felszántották a réteket és legelőket, és a föld annyira kimeri­tetett, hogy melly birtok azelőtt 398 p. sr. holdonkint vétetett meg, annak holdja ezen rendszer használata után 140 fton adatott el! Azon hivatalos jelentések, mellyeket az angol parliament 1833 óta az angol földművelésről közzétett, ide­vágó nagy jelentőségű adatokat foglalnak magukban, mel­­lyek nálunk is figyelemre méltók. Ugyanis egy tanú a választmány előtt egyenesen kijelen­tette, miszerint teljes lehetetlen, hogy a bérlő meg ne bukjék, ha 140 holdnál kevesebbet vesz bérbe, mert az állattenyésztést nem űzhet. Egy másik mégis mutatta, hogy York megyében több olly jószágot, mellyek terjedelme nem tesz 140 holdat, bérbe már senki nem vesz, és hogy ha a viszonyok az eddigiek ma­­radandnak, nem sokára 38,000 hold föld műveletlenül fog heverni. Mr T­h­u­r­n a 11 bir 280 hold földet, e felett gabonake­reskedő és tulajdonosa egy liszt-, egy olaj- és egy maláta­malomnak, és kijelenti, hogy mind­ezen iparágakban elvesz­tette pénzét, egyedül csak rétjein és legelőin nyert, minek következtében ezentúl egyedül csak állattenyésztéssel akar foglalatoskodni. Egy negyedik tanú igy nyilatkozik, hogy 5 rét és legelő­től 25 százlék­val több haszonbért fizet, mint szántóföldek­től , mellyek egyéb minőségei tökéletesen hasonlók a réte­kéihez, és igy nyilatkozott tovább egy hoszti sora a tanúknak. Illy körülmények közt igen természetes, hogy azon 35.000 földes urak, kik Angliának egész területét bírják, azon kis haszontalan, magának nem jövedelmező és a művelőnek bu­kását okozó jószágokat commassálták és nagyobb részekben kiadták, és ezen időtől fogva természetesen fogyott a bérlőknek száma ugyan, de a földmű­velés szemlátomást indult a legvirágzóbb haladásnak! mi a nemzet gazdagításával járt, mert a haszonbér 50% fölebb rúgott, mit ismét hivatalos jelentések bizonyítanak. Mr B r i c k w e 11, ki már 38 év óta egy jószágot bir ha­szonbérben, melly 350 holdra terjed, ezekből csak 105 hol­dat használ szántásra, és fizet minden holdtól haszon­bérben 17 pengő frt 2 kr., dézsmául 4 pfrt 6 kr., mindenféle adót 3 pft 30 krt, és mindemellett nyer ugyan , de minden nyeresége c­sak legeltetésből ered, úgy hogy ezen nyere­ségből még a szántóföldekből eredményező kárt is ki kell egyenlítenie. Mr Page bir 770 holdat a tengerparton, mellyből 310 hold legelő,­­ és ámbár ez is sovány, mégis ennek köszöni hogy eddig meg nem bukott, mert 7 holdon még is 5 ökröt hizlalhat, miből pótolhatja azon egész kárát, melly külön­ben igen jelentékeny gabona­ termesztéséből ered,mire 77,400 pft a költség és csak 63,660 pft a bevétel, jóllehet holdjától 33­/2 mérő árpát, 43 mérő zabot, 43% mérő lóhert, 27 m. babot és 23% mérő búzát arat. Mr Morton bir 1400 holdat és pedig Middlesex és Hertford megyében, tehát L­on­do­n közvetlen tőszomszéd­ságában, hol mindent pénzzé tehet és mégis minden tárgynál veszt, és állítja, hogy hús és gyapjú azon egyedüli czikk, mellyekkel az angol farmer nyerhet. Mr Cror­other bir 2110 holdat, és­ gazdasága csak azóta foly nyereséggel, mióta a birkát már első évben 65 fontig hizlalhatni sikerrel, mi még egy évtized előtt két esz­tendőbe is bele került, az ökröt pedig 3 év alatt annyira vi­hetni, mennyire ezelőtt csak 5 esztendő alatt, melly gyor­sabb tőkeforgatás azon nyereséget idézi elő, mellyről más rendszer mellett szó sem lehet a földművelésnél. Ezen példák után igen természetes, mit már többször­­említettünk, hogy Angliában a mezőgazdagságnak fő része a rét­i legelő, és nem is a búzaföld az első, mit a farmer az idegen látogatónak mutat, ha ez gazdaságát szemléli, hanem a ha­tártalan takarmány­vetések , azután a legelő marha és csak utoljára a gabona , mihez úgyis az előbbinek állapota után elég pontosan lehet hozzávetni, mert a búzavetések minden­esetre annál felségesebbek, minél pompásabbak a takar­­mányvetések és minél finomabb és tökéletesbek a rétek , és minél számosabb és kitüntettebb a rajtuk legelő marha, a farmer és birtokos kincse, szeme világa és dicsősége! Ezen rendszer a fentebb említett commassalióval együtt okozza tehát a földművelők számának észrevett csökkenését, mivel a rétek illy határtalan kiterjedtségénél nincs annyi szükség kezekre és a nagyobb jövedelmezés egyszersmind a munkát is kevesbíti, az emésztő cselédek számát reducálja és a beruházott tőkét a legrövidebb idő alatt visszakeríti a legbecsü­letesb kamattal, melly a takarmány legmagasb ér­­tékesitéséből eredményez. És ezen körülmény az, mellyre ismét figyelemmel kellene lenni hazánkban, hol az extensiv de nem az intensiv felette nagy gabonatermesztés olly sok­szor munkás kezek hiányában van, melly miatt roppant férek használatlanul hevernek , és e tekintetből mondok is , hogy Magyarország viszonyai olly alkalmasak az állat teny­észtés­re nézve , mert ha azon nagy puszták, melly­ek mostani állapotukban hazánknak sem díszére, sem hasznára nem vál-­ nak, 200—400 holdnyi részekben bérbeadatnának, v. ta­karmány-termesztéssel angol mintára műveltetnének, falká­­ink sem olly gyérek, sem olly nyomorultak nem lehetnének, és az emésztők sem a mészárosok sem a limitátorok által a legszükségesb tápszerre nézve olly érzékenyül nem sarczol­­tathatnának, azon milliókat nem is említve, mellyeket ezen czikkel a külföldi kereskedés által szerezhetnénk. * Nehogy pedig a népgazdászat felsőbb régióiban lebegő, oeconomistáink által korholtassam, hogy én ezen században mellyben dicsőbb productiókhoz készülünk, az emberi-nem ezen legelső és legparasztosabb foglalatosságára viszsza akarok térni: emlékeztetem azon urakat, hogy az illyen czikkek felett a divatnak nincs hatalma, következésképen kelendőségük mindig növekszik, mit akármelly gyáriparos czikk soha magáról nem fog hirdethetni; a nélkül tehát, hogy az ipar érdekéből legkevesebbet is levonnék, nem fogja sen­ki sem tagadni, hogy a szóban forgó productio a leg­solídy­­abbaknak egyike, mellyben az úgynevezett „Überproduction“ soha sem képzelhető, melly az iparvilágnak egyik elég fáj­dalmas erisiseket okozó ostora ; másodszor, szükségesebb is azon czikk mint akármelly gyáriparos azáltal, hogy a dögvész rémitő csapásokat okozhat, mitől a gyapot, gyapjú, selyem és minden ruhanemüeknél soha sem kell tartani, mert ha esztendőre az egész világon egy lat gyapot nem fog teremni, azért meztelen senki sem fog járni, de ha Törökországban dögvész által elvész a marha , olly időben is böjtölni fogunk, mellyben a kalendáriom nem is parancsolja, és ha a sovány aratás és az éhhalál különben sem ritkaság nálunk, ezen czikkeli mulasztásunkból eredő függésünk százszorta ag­gasztóbb, mint akármelly gyári czikkel, mellynek előállítá­sa sem dicsőbb sem nyereségesebb, mint ezen foglalatosság, mellyben a tudomány szintolly csodásan működhetik, mint a gyárban, mert ha az angol oda vitte a dolgot, hogy bizo­nyossággal marháját naponta ennyi v. annyi fonttal súlyos­bítja , úgy hogy kiszámlálja, mennyi hús lesz minden ma­rok takarmányból, akkor ezen értékesítés neme felett senki­nek pirulni nem kell és felebarátjának jobblétét sokkal in­kább mozdítja elő, mint egy czifra pántlikával, és gondolni lehet, hogy ezen ipart, a gazdák legalsó osztályára nem bizhatni, mellyre az sem birtokterjedésre, sem nevelési fo­kára nézve nem alkalmatos.­­(A pest-szegedi csatorna ügyében egy komoly szózat. Vásárhelyi Páltól.) Eszközölhető-e a Tiszának a Dunával egy csatorna általi egybeköttetése Pest környékén. (Folytatás.) A Dunának Tiszával hajózó­­ csatorna általi összeköttetése eszméje újabb időkben ismét megpendittetett, azon vonalra nézve, mellyet Bálla idézett jelentésének 3dik pontjában kimutatott, csekély, műlanilag pedig azon különbséggel, miszerint az egész csatorna (Naviglio) folyónak, ’s kivitele ollyformán terveztetik, hogy a csatorna némi csekély előásás után, a víznek önereje által nyerje további kiképeztetését. Mindezen fentebbi tervezetek és javaslatoknak kivonatban történt előterjesztése után, szükséges lesz kimutatni részint azon hiányokat, mellyek miatt az említett tervek el nem fo­gadhatók , részint pedig azon akadályokat, mellyek szinte llehetlenné, vagy legalább olly költségessé teszik a vállala­tot, hogy a közlekedés más után, például vaspálya-alkal­mazás által, sokkal kevésb áldozattal és biztosabban eléret­hetik. Maillard és Heppe, kik Pest és Szolnok közt egy olly­­nemű takarék-csatornát ajánlanak, mellynek két vége a Duna ’s Tisza partján végződjék, a nélkül, hogy a Duna ’s Tisza vizével közvetlen összeköttetésbe hoznák, a terv ki­vihetőségét olly kétes hypothesisre alapiták, mellyröl nem‘ kezeskedhetni ’s mellyet csak a tapasztalás igazolhatna,mert­ azon vizsgálódások, mellyeket a nevezett férfiak a föld réte­gei közt szivárgó vizek mennyisége kitudása végett tettek, csak annyit látszanak bizonyítani, hogy a homok- és agyag­réteg között nedvesség létezik, melly akár természetes, akár mesterséges gödrökbe vagy medenczékbe vonul; de hogy a ma föltételezett szivárgó víz egy igen sokat fogyasztó csator­nának folytonos évről évre éltetésére elegendő legyen, a leg­szárazabb nyarak legmelegebb hónapjait sem véve ki, ez elegendő adatokkal megmutatva nincs. Szó volt arról is: nem volna-e tehát czélszerű a fentebbi kétes hypothesist próba­tétel által akint eldönteni, hogy a csatorna felső tarlányának kiásatására szükséges, mintegy 209 ezer fztramenő pénzöszvegje szerencsére koc­káztatnék. Ha honunk pénzforrásai engednék, ezen próbatétel már természettani tekintetből is a maga helyén látszanék lenni, de a javaslati csatornára nézve a mostani körülmények kö­zött szükségtelen, mert ha illy csatornának használatát, egy azzal vetélkedő vaspálya használatával összehasonlítjuk, látni fogjuk, hogy ez, az utóbbi által háttérbe szoríttatik. Minthogy t. i. gazdasági , úgynevezett takarék-csatorna terveztettek, természetes, hogy azon csupán az ahoz készitett kisebbnemű hajók járhatnának, ’s mivel maga a csatorna a Duna 's Tisza vizétől el lenne zárva, átrakodásnak szintúgy kellene történni a duna ’s tiszai hajókba, mint a vaspályánál; használata tehát ép olly korlátozott lenne, mint a vaspályáé, az építési költségekre nézve pedig ez, a vaspályánál sokkal drágább, mert midőn ez nem kerülne többe 1,600,000 fingd, amaz a tervezők által 3,300,000 ftra számíttatott, még pedig akkor is olly feltétellel, hogy ha, — mint említve volt, — a napszámosok a hadi ezredekből fognának átengedi élni. Ide járul még az is, hogy az illy kisszerű csatornán egy ló csak 200 mázsát vonhatna, holott egy nagyobbszerű, és a két folyót közvetlenül összekötő csatornán, ugyanazon lóerő­vel 1500 mázsa szállíttathatnék. A­­ HÍV körülmények közt tehát, minden habozás nélkül ál­líthatni , hogy Pest és Szolnok czélszerűbben köttetnék össze vaspálya, mint eféle takarék-csatorna által, habár az a hy­pothesis szerint létesíthető lenne is. Tudva van, hogy valemelly hegyháton által csak úgy vizethetik csatorna, ha annak tetejére annyi viz hozathatik, mennyi a csatorna táplálására folytonosan szükséges. Minthogy a kérdéses duna-tiszai közön állandóan tápláló vizekre bizton számítani nem lehetett, ez indutá Ballát azon javaslattételre, miszerint a Duna és Tisza közti ház a legmé­lyebb részén vágatnék által é s a csatorna a Dunából Harasz­tinál venné táplálatát. Balra a csatorna vonalát Pesttől a soroksári Dunán Ha­­rasztig, onnan Sári, Tatár Szt.Györgyön át Csongrádig ki­­mutatá ugyan, de sem tervez sem költségvetést nem adott róla , melly hiányt én a maga helyén hosszmetszési rajzzal és költségvetéssel igyekeztem kipótolni. Kezdetét venné ezen csatorna Pestnek alsó végénél, és zsilip által köttetnék össze a Dunával, onnan a katonai kór­házat megkerülve, azon alul a körülményekhez képest 500— 1000 öllel visszatérít­tetnék a soroksári Dunaágba, melly Ha­rasztiig csatorna gyanánt szolgálna. Mind Pesten, mind Harasz­­tin alul a soroksári Dunaágnak el kellene töltetni a legmagasb vizszin felett olly formán, hogy a töltésbe Pestnél egy zúgó építtetnék, mellynek feneke 4 lábbal lenne feljebb a legkisebb Duna-vízállásnál, a haraszti kereszttöltésben pedig egy fenék­­zúgó alkalmaztatnék. Ezen intézkedés által nemcsak a Pest és Haraszti között, hanem Harasztin alól fekvő dunamederbe is vizet lehetne vezetni, mi megszüntetné azon aggodalmat, hogy a Dunának eltöltése miatt azon tér, mellyet most a Duna elfoglal, egészségtelen mocsárra változnék. A felső töltésben épülendő zúgónak továbbá az a haszna lenne, hogy olly ese­tekben, midőn a Duna vízállása a legkisebb vízszinét 6 láb­bal felülhaladná, a csatornára szükséges víztömeg­, melly különben alacsonyabb vízállásoknál a nyílt dunai zsilipnél venné táplálékát, e zúgón bocsáttatnék a soroksári ágba, mint csatorna-tartányba, ’s ez szolgálna egyszersmind iszapfogó gyanánt a Duna vizének , midőn az zavaros, megszűrésére. Az alsó eltöltésnél lévő zúgónak pedig az lenne rendeltetése, hogy illy időben, midőn a soroksári iszapfogó dunaágy része tisztittatik, akkor a Pest és Haraszti közt elrekesztett viz, ezen alsó zúgón bocsáttatnék ki, ’s a soroksári ág száraz­zá tétetnék. Harasztinál a csatorna délkeletnek fordulván, onnan Ba­­racsig a Tisza felé 6 mérföldnyire 18 lábnyi mély ásással vezettetnék, hol a föld nagyobb emelkedése kezdődvén, közel Majsához 8—9 mérföld távolságra elvonul, 8 mérföldnyire a csongrádi, 9re a szegedi vonal szerint. ’S ez azon elkerül­­hetlen akadály, mellyben 30, 48, sőt 52 láb vagyis 5, 8 ’s 9 öl mélységű ásások lennének szükségesek. Innen a föld a Tiszáig már folytonosan lejtős, ’s 10—12 zsilipnek lépése­ *) Mialatt nem kell magyar legelőt érteni, hanem ollyant, melly gondosan válogatott filnemekkel be van vetve és legnagyobb szorgalommal folytonosan műveltetik, és mihelyt ereje fogy, fel­­szántatik, és termőereje helyreállittatik, több évek után ismét réti füvekkel bevetendő.

Next