Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-01-22 / 323. szám
Csütörtök 323. BUDAPESTI Januar 22. 1846. Előfizethetn neryoo, a kiadóhivatalban, hatvani ut ozal Horváth-házban 48 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbelűs hasábbráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Nádczukor és répaczukor I. — A hetvenkedő Hetilap komoly szavára! — Igazítás. — A Novine horv. slav. dalmatinske czimű lap irányának magyarázata. Megyék: Közgyűlés folytatása Fehérben, Turóczban. Értesítés Pozsonyból. Budapesti hirharang. Nyilatkozat. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Belgium és Hollandia. Poroszország. Törökország. Hivatalos és magánhirdetések. RIACIYAHOVISZÁG és EBBÉLI. (Nádczukor és répaczukor. I.) Nem egyszer hallottuk már tekintélyes férfiaktól amaz aggodalom nyilvánítását, hogy azon élethalál-harcznak,a mellyet e két édes de mostoha testvér csak pár évvel ezelőtt olly elkeseredéssel vívott, ’s mellynek mi is egész Európával együtt csak nézői, ’s szerencsénkre díjmentes nézői voltunk , mert a háború költségeit szokása szerint Francziaország viselte , azon nemrég hivatalosan bevallott elv szerint: „la France est assez riche pour payer sa gloire“ — ezen harcznak tehát vége csak az lenne, hogy a törpe czukorrépa az óriástermetű nád csapásai alatt minden erejéből fogyva holtan fogna maradni a csatamezőn. Tudjuk, hogy még az egészséges ember is , ha betegnek képzeli magát, könnyen, valósággal is nyavalyássá lesz; de az ipar, mellyről azt jövendöljük hogy nem életrevaló, meg sem születhetik, nemhogy virágzásra jutna. Azért olly hiedelemben vagyunk: nem teszünk kedvetlen szolgálatot hazánk fejlődő iparának, ha az érintett aggodalmak ellenében megkísértjük: az idevágó körülmények minden oldalróli, lehetőségig szigorú megvizsgálásából olly horoskópot készíteni, mellyből a nyugtalan kedélyek teljes bizodalmat meríthessenek a jövendő iránt,’s a helyett hogy vállalkozási ked-vök a répaczukorgyártás iránt elszenderülne, ujult erővel ’s eltökéltséggel forduljanak a termesztésnek e neme felé, melly hazánk közgazdasági viszonyaiba legkiváltkép beillik, mint minden más termesztés, melly a mezei gazdasággal vagy földműveléssel egyenes egybeköttetésben áll. Hogy a kitűzött tárgy jelen állapotával megismerkedhessünk, szükséges annak múltjába pillantanunk, ’s főleg tudnunk az okokat, mellyek a mindkét eredetű termény gyártására előmozditólag vagy elnyomólag hatottak.—Ezen ismereteket hazánkban nem kereshetjük. — Európának majd minden népei tetemesebb részt vettek a czukorgyártási mozgalmakban mint mi, mellyek legmagasb fokra azonban Francziaországban hágtak, hol a czukor-kérdés a status legfontosb érdekeivel jött összeütközésbe, ’s hol már annak sorsát végkép eldöntöttnek tekinthetni. Oda kell tehát folyamodnunk, ha tanulságot akarunk szerezni.----------A német vizsgálódó szellemé a dicsőség, hogy ezelőtt, egy év híján épen egy századdal megmutatta a berlini akadémia előtt, mikép a czukor nemcsak a napforditók kiváltságos égaljának szüleménye, hanem mostohább Európánk némelly igénytelen növényeinek gyökereiből is kristály-alakban kivehető, a melly fonalon a természetvizsgálók tovább menve, ma már bebizonyították, hogy az minden növényben sőt azoknak majd minden orgánumaiban is található. Ezen fölfedezésből azonban még nem lesz ipar, magának Marggrofnak sem fordult volna meg az eszében is, ha később azon nagy időkben, mellyek óta Európa történeteinek új korszakát számlálják, egy a rendkívülit szerető genje, Napoleon, hatalomszavára a szárazföld kikötői be nem zárkóznak a déli gyarmatok termékei elől, mellyeket Anglia mint a tengernek egyedüli uraszszonya osztogatott a többi népeknek. Napoleon tönkre akarta juttatni Angliát ,’s mivel már tapasztalásból tudta, hogy öt erővel nem lehet, életének gyökerében— kereskedésében — támadta meg. Laconikus rövidséggel mintegy illy formán szólhatott magában: ha Európa mindent termeszt, vagy legalább annak pótszerét találja, mit eddig a gyarmatosokból kapott, — nem lesz ezekre szorulva, ’s akkor Anglia kényére fürödhetik a széles világtengerben — pusztulásának órája ütött — ’s ezzel dologhoz fogott. ’S minthogy az angol hajókat Europa kikötőiből kizárni elég nem volt, hanem gondoskodni kellett a népesség gyarmati szükségeiről is, ezeket akarta egy roppantással előteremteni. —A római királyságban pamut, a Provenceban czukornád-ültetvényeket állitatott fel,—az indigo, Cochenille kipótlójának száz- százezer frankot igért, a lenfonó gép feltalálójának egy milliót, és valósággal ezen ösztön adott is nem sokára létet az emberi ész ezen egyik legelmésebb combinatiojának, csak hogy már későbben, hogy sem az érdem jutalmát elnyerhette volna,Proust-nak, ki a szőlőszörpöt concreslo tudta csinálni, százezret, Fouquesnak, ki megfetérítette, negyvenezret ajándékozott. Az udvarban és közintézetekben nem volt szabad ezenkívül más czukoranyagot használni.—Hiábavaló áldozatok.—Egy Achard nevü kiűzött hugenotta Poroszországban már nagyban gyártotta a czukort répából, ’s ami akkor nem kissé volt meglepő, formájában ’s lényegében azonost a nádczukorral. Az akadémiának véleménye már 14 évvel előbb, 1798ban, helybenhagyólag nyilatkozott volt Achard módszere iránt, de az azt követett próbák sükeretlenek voltak’s a közvélemény az volt, hogy olly nemes növénynek mint a nád, pótszere csak a szőlő nem pedig a répa lehet, mellynek már egy római költő megénekli ízetlenségét. Azonban a kézzelfogható tények erejének még a császár is kénytelen volt engedni ’s 1812ks január lökén egy császári rendelet jelent meg, melly a répaczukorgyártás terjesztése végett az országban tizenkét gyakorlói phemiai iskolát állít fel 100 tanutványnyal, kik csak három hónapi gyakorlatért 1000 fr. kárpótlást kapnak. Ezenkívül 500 gyári szabadalmat ad ki sokféle kiváltsággal, egyszersmind saját rambouillesi kastélyában az akkor legnagyobbszerű gyárat készítteti fel. Itt már a gőzt is segédül hívták a munkában, mellyet a birodalom legelső mérnökei vezettek, ’s mégis,—hogy egy példát adjunk a nyájas olvasónak , mennyire erőtelen a tudomány az élet dolgaiban tapasztalás és alkalmazás nélkül.—Rambouilletban egyebet mosléknál nem csináltak, mert a helyett hogy a gőzt mint most, 2, 3, 4 atm. nyomással használták volna, annak félelmetességét túlbecsülve, atmosphaerán sem merték felülemelni, egyszersmind azért is , nehogy a szörp erősen buzogjon, ’s e miatt valami ártalmat szenvedjen, miből az lett, hogy az 60—80' C-nál párologván ki lassan kint, mind moslékká (melasse) változott; mig ellenben, egy párisi gyertyamártó, ki csak szabad tűzön főzött, de nagy sietséggel ’s munkásit mindig kergette — ő annyira meg volt győződve a gyorsaság hasznáról, hogy meg nem engedte czukorgyárában senkinek lépést járni — a legszebb czukrot csinálta , ’s csak a leczkepénzböl, mit a rambouilletiak ’s más vállalkozóktól kapott, meggazdagodott. — De már ekkor, mint nyájas olvasónk eddig is megjegyezhette, a császárság dicsőségeinek alkonya felé járt. A nagyszerű intézkedésekbe még nagyobbszerű események szóltak bele. A szárazföld kikötői már 1813ban megnyíltak, és a restauratióval az angol termékek is megjelentek Francziaország piaczain. A czukor, melly a zárrendszer alatt annyira felhalmozódott volt az angol gyarmatokban, hogy marhát kellett vele hizlalni, úgy elbontotta a kikötőket, hogy csak a hozatal bért fizették érette ,’s egy fontnak ára, melly 1812- ben 6 vírt volt, 14 váltó garasra szállott.A rendkívüli kedvezményekkel létre hivott répaczukorgyárak nem bírhatván az uj váratlan körülmények súlyát, majd mind elhullottak, néhány azonban az északi megyékben a hires Crespel Delisse- és Oudard-éi, meg a jeles chemikus és iparminister Chaptal-éi, a ki már Napoleon alatt azon tárczát viselte ’s a répaczukor-iparnak legfőbb előmozdítója volt — Németországban Magdeburgban a Nathusiusé, Siléziában a b. Koppyéi kiállották a nehéz próbát, miáltal Chaplal a honi czukoripar feladatát megfejtednek tekintvén, ékes levelekben buzdította a megyék főispánjait hatáskörükben mindent elkövetni ezen ipar felvirágoztatására, hogy az ország független legyen az újvilágtól, ennek egyik legfontosabb termékére nézve. Maga a király is személyes pártfogását ígérte a serdülő iparnak, mert meg kell jegyeznünk, olly eleven volt még akkor az angliávali szerencsétlen tengeri ütközetek emléke, hogy közönségesen elfogadott vélemény volt, mikint a távol gyarmatok csak nyűg az anyaország lábain, ’s háború idején csak alkalom nagy áldozatok és veszteségekre , — ’s ez a vélemény az egész restauratio alatt uralkodott ; — ez adott irányt a gyarmati politikának is. Francziaország már nem is akarta magát többé gyarmatbirtokosnak tekinteni. — St. Domingo , Nyugotindiának legdúsabb, legszebb szigete, melly 1789 ben 140,000,000 font czukrot küldött az anyaországi vásárra, már néger respublika volt — minő befolyása volt ezen régime-nek a sziget közgazdasági állapotára, közelebb érinteni fogjuk.— A párisi békekötés által visszanyert Antillák — Bourbon, Martinique , Guadeloupe, Guyane és Cayenne — el voltak pusztulva, mert Anglia, ámbár a szárazföldi háborúk alatt elfoglalva tartotta, mégis úgy bánt velők mint idegenekkel, termékeiket piaczára nem eresztvén. Már az elmék fentebbi hangulatának-e, vagy a párisi békedíj roppant súlyának, vagy épen az ipar- és kereskedés ministere Chaptal nyilvános előszeretetének a honi czukoripar iránt, vagy hihetőleg együtt mind a háromnak kelljen tulajdonítanunk,—elég az, hogy 1818—1820ban a franczia gyarmatok czukrának vámja 100 kilogramme-tól (178 bécsi font), melly a revolutio előtt nem volt 6 frank ( annyi v.ft) 49 '/1 f.ra emeltetett, ’s az idegen gyarmatoké magas vámmal tiltatott el. A czukor ára megint felszökkent 2—4 fr.ra, mert a gyarmatok nem tudtak többet szolgáltatni 18,000,000 kilogránál. — E tájba esnek több nevezetes, a czukor finomítást illető fölfedezések is, mint a csontszén csudálatos hatása és a gyors kristályosítás ; ekkor kezdették alkalmazni a gőzt is a befőzésre az alkalmatlan szabad tűz helyett. — Mindezen körülmények nagy lökést adtak a répaczukorgyártásnak ’s 1822 körül az ország minden részeiben sok gyárt állítottak, azonban olly kevés meggondolásával az illető viszonyoknak, hogy nagyobb része már 1823- ban megint meg volt akadva. De a szerencsésebb helyzetűek nagy haszonnal folytatták a munkát, kivált azon adómentességi kedvezés mellett, melly 1 hectare (= 2780 □ öl) földre, ha az csak 1000 k. czukrot adott, nem volt kevesebb 450 fr.nál. Ekkor az évi termesztés ugyan kevéssel volt több 2,500,000 k.nál, ’s azért nem lehetett fenyegető a gyarmatokéra nézve , mindazáltal a kormány értésére adta a czukorgyártóknak , miszerint örökös adómentességre számítaniok nem szabad. Hanem ezen értesítés csak figyelmeztetés volt a vállalkozókra nézve a czukorgyártással járó adómentesség tetemes hasznára, és azóta annyival gyorsabb fejlődésnek indult ezen ipar, mivel a közbejött júliusi forradalom- és a kormánynak dynastia-szilárdítási nehéz és folytonos gondjai miatt, sokáig senkinek sem jutott eszébe a répaczukor ; míg végre maguk a gyarmatok jajdultak fel, mert a honi ipar 8 év alatt szinte húszszorozta termesztését, azt 20/a millióról szinte 49 millióra rugtatván, ’s ezáltal a gyarmati czukornak olly veszedelmes versenytársává lett, hogy azt közel romlással fenyegeti, ha a kormány ellenkezőleg nem rendelkezik. Azon czukor ugyan is, melly a közbéke után egy darabig még 100 Ir.on felül kelt a gyarmati piaczon, 1829ben már 60 fr.ra esett ’s 1835ben 50 Ir.on alól. — A dolgozó répaczukorgyárak száma ellenben, melly 1828ban 58 volt, 1833ban 361 re és 1837ben 543ra növekedett. — Társulatokat, iskolákat, sőt czukor-journalt is alapítottak a kedvencz ipar terjesztésére, melly egész Európában olly élénk részvétre talált, hogy hazánkban is tág mezeje nyílt sok-------kontár játékának. Francziaországban a czukorgyártás már csaknem paroxismussá vált vala. De a kormánynak többé nem lehetett füleit bedugni a gyarmatok jajgatásai elöl, mellyek a versenyt tovább nem állhatván ’s tiszta veszteséggel adván termékeiket, mind a mellett is, hogy az anyaország fogyasztása óriásilag gyarapodott 1817ben 37 millió kil., 1828ban 61 millióról, 1838ban 120 millióra; egymásra látták pusztulni czukortermesztő-intézeteiket birtokosaik bukása miatt. — Francziaországnak egyébiránt is különbözők voltak érdekei sok tekintetben a continens többi státusaiéitól, mellyek azokétól különböző politikát és törvényhozást követeltek.— Engedje meg a nyájas olvasó ezúttal még csak ezen érdekeket elősorolnunk lehető rövidséggel. Ha azokat egybevetjük a mieinkkel, könnyű lesz betekintenünk hazánkban is a czukorgyártás jövendőjébe.----------Francziaországot a természet felosztása szerint közgazdaságilag is 4 régióra szokták osztani, mellyeknek érdekei nagyon különbözők egymástól. így, az észak főleg iparos, a dél bor-, selyem- és olaj termesztő, a nyugat gabonás, ’s a kelet mind iparos, mind bor- mind gabonatermesztő. — A répaczukorgyártás most már jobbadán 4 északi megyébe szorult, hol eddig is főfészke volt ’s hol egy csepp bor sem terem. Már ha ezen nagy érdekek közöl csak a bortermesztést hasonlítjuk össze a répaczukorral, úgy a mint az a földművelés és kereskedés miniszerének 184/21ki statistikai kimutatásaiban látható, az tűnik ki, hogy az országban a szőlőművelésre fordított föld = 2,256,760 hectare (1 h. = 2779 □ öl), midőn a czukorrépa-müvelésre fordított földje 19,738 hect. ’S ha a terjedtség ezen roppant aránytalanságához adjuk a családokénak aránytalanságát, mellyek bort és czukrot termesztenek, ezt találjuk: bortermesztő család volt 2 millió 468,300, répa czukor termesztő 400; ezeknek termesztése igy állott: bor, hectoliter (= 71 bécsi pint) 33,688,850, czukor, m. mázsa (=178 bécsi font) 312,349. (az 1835diki termés is mintegy ennyi volt, mikor a répaczukor még semmi adót sem fizetett.) No már ama 2/2 millió, többnyire szegény család a status közterheiből, valami 6 különbféle czím alatt, 150 millió frankot fizetett évenkint terményéért, midőn a 400 gazdag család egész 1839ig semmit sem, — — — sőt ellenben, mivel a gyarmati czukor 49'^ frank vámot űzetett, azonkívül, hogy szállítás , romlás, biztosítás, túra, be-’s kirakás , raktár és disconto 31 fr.jába került 100 kilós, csupán adómentesség fejében 1 hectaretól, hol az, mint Nord megyében 2169 k. czukrot adott, 1073 fr. ösztöndíjt nyert. Nord megye pedig már akkor 15 millió kilogr.-nál, ’s igy az egész czukor-terménynek felénél, többet állított ki. Ha, mint ezen összehasonlításból kitetszik, az ország több termesztő osztályai méltán zúgolódhattak a rendkívüli kiváltságok miatt, mellyeket egyikök élvezett, a gyarmatok panaszai sem voltak alaptalanok. — Ők az anyaország financiális törvényei szerint azon föltét alatt voltak kizáró piaczai amaz ipari és földművelési termékeinek, hogy viszont az anyaország is egyedül az ő czukruknak legyen kizáró vásártere. Ők minden életszükségeiket az anyaországból szerezték , le a kenyérnek való lisztig, ’s ezért az anyaország is tiltó vámokkal zárt el piaczárói minden idegen gyarmati vagy máshonnan jövő tropikusi terméket. — De ezen viszonosság, mint láthatók, jó részben költött volt, a répaczukor adómentessége miatt. — Ha ez tovább is igy marad , a répaczukornak sikerül a gyarmatit kizárni a honi piaczról, azaz teljesen tönkre tenni a gyarmatokat ; *), miáltal Francziaországnak nem egy érdeke lesz kockáztatva: az elpusztult gyarmatok ugyanis megszűnnének az anyaország termékeinek vásárai lenni, a kincstárban tetemes hézag támadna, és a kereskedő és haditengerészet kifejlődésében épen akkor akadna meg, mikor Francziaország a tengerek urával akarna versenypályára lépni. A következő általános számok némi felvilágosítást adhatnak azon fontosságról, mellyel Francziaország gyarmatai az anyaországra nézve bíznak. Francziaországnak kiviteli kereskedése azon Európán kivüli déli tartományokkal, hol gyarmatai vannak, 1841 ben imigy állott: idegen déli népekhez ■ " frank Borok, szeszek 10,486,874 Más földművelési termények 2,806,688 Gyári termények 84,874,369 mindössze 98,117,871 Népesség 554,000,000 #) A franczia gyarmatok főbb terméke czukor, a maspain a kávé; de mikor 1 hectare, czukorban 700 fr. értéket terem, akkor kávéban csak 225 fr.ot. — Ha a czukortermesztést semmve tennék, vége lenne a gyarmatoknak is, saját gyarmatokba , Algírt kivéve sz. ért. 5,207,473 8,812,395 48,024,769 62,044,637 564 583