Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-10-23 / 478. szám
Péntek 478. October 23. 1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. Elő fizethetni helyben 8 kiadóhivatalban, hatvani utczai Horváth-házban 4831 fe szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. zen lapok minden liften legyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek me... Előfizetési ár felére budapesten kázhoz-hordással 6 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez.p. A hirdetmények minden apróbelüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. ________MAGY. AKADÉMIA I_________________ KÖNYVTÁRA V 16dik ORVOSI JELENTÉS N ddor ö cs. k, fő hercegsége egészségi állapotáról. Ö cs. kir■ sínsége az egész tegnapi napnak folytán kérelmesen érzé magát. A nyugalmasan töltött éj után az egészségbeli javulás mindinkább előre halad. — Budán mindszenthó 22dikén 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m k. Dr.Wiktler m.k. Ő cs. kir. Felsége Pribusz Ede fehérmegyei napidijnok vezetéknevének ,Halmay-ra, Schüttensam János fehérvári polgárénak pedig .Töltény i-re változtathatását kegyeim, megengedte. Merényi Lipót franczia és olasz nyelvtan szerzője a magy. kir. pesti egyetemnél az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárául, a pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelvoktatóul let kinevezve. (Töredék eszmék a vámügyi eligazodás tárgyában. VIII.) Mióta Vildik e tárgybeli czikkünk vd. 6káv megjelent, egy esemény adta magát elő Mosonymegyében a Lajtha mellett, melly tanúsítja, milly anomal állapotokra vezet a vámsorompók fenállása, milly kevéssé barátkoztak meg hazánkfiai azzal, mi azoknak természetes következése, ’s mennyire ellenkezik minden eféle kereskedési megszorítás öröklött hajlamunkkal ’s azon fogalmakkal, mellyeket érdekeink ösztönszerüleg meggyökereztettek bennünk. A bécs-brucki vasút nem rég elkészült, ’s mint e lapokból is tudatik, ünnepélyesen megnyittatott. Az ünnepélyt kisérő lakománál, poharak ürültek az ausztriávali jó szomszédság fenmaradására , gyarapodására, ’s mint illik, mindkét részről a legélénkebb viszhangra találtak. Azonban e hangulatot rövid idő múlva, mint beszélik, bonyodalmak követték, mellyek noha magokban csak egy kalendáriomba való históriát hoztak létre, de tettleg a vasúti forgalom élénkségére még jelenleg is akadályozóig hatnak. Ugyanis a brucki vasút Magyarországra, de csak egypár száz lépésnyire nyúlik be, és így pályaudvara nem ausztriai, hanem magyar földön, a határon belől egy pár száz lépéssel épült fel, igy tehát nem azon helyen áll, hol a közönséges országúira , ’s a város Magyarország felé szolgáló régire épített magyar harminczad, ’s túl rajta, már ausztriai földön az ausztriai vámhivatalok léteznek, hova a vasutat és annak régiben létező pályaudvart tenni nem is lehetett, ha csak a városnak egy része , és az azt képező építmények és telkek az illető társaságánál ki nem sajátíttatnak, és földdel egyenlővé nem téteznek. Első kérdés illy helyzetében a dolognak az volt: mikép kelljen az Ausztriából Magyarországba jövő tárgyaktól beszedni az ausztriai kiviteli vámot és magyar beviteli harminczadot, mikép ismét az Ausztriába menő magyar tárgyaktól a magyar kiviteli harminczadot és ausztriai beviteli vámot ? Világos voló, hogy ha ezen két rendbeli operatív nem a pályaudvarban történik, és az utasok és kereskedők vagy arra kényszeríttetnek, hogy a város végén létező kétféle vámoknál tegyék meg az illető fizetéseket és ott vessék alá holmijukat, vagy terheket a megszabott motozásoknak és méréseknek , és onnét ismét a pályaudvarba vándoroljanak, vagy pedig az rendeltetik, hogy az Ausztriába menő gőzkokocsik, ausztriai földön az első állomásnál megállítatván, mindezen vámfizetési és motozási operatió itt vitessék végbe , ekkor nemcsak tetemes csalásokra és dugárusságra nyittatik út, hanem pénz, idő és erő hasztalanul pazaroltatnak el, ’s azon czél melly miatt a vasút létezik, hogy t.i. a gyors, biztos és olcsó közlekedés előmozdítója legyen, nemcsak el nem éretik, sőt annak egyenes ellentéte hozatik gyakorlatilag létre; — mind ezeknél fogva az illető vámtisztek, felsőségektől azon rendelést vették , hogy megszabott hivataloskodásaikat , mindegyik a maga körében maradva, a pályaudvarban végezzék, a magyar harminczados tisztség azon tárgyakra nézve , mellyek a vasutat használva ki - vagy beviteli harminczad, az ausztriai vámlisztség pedig azokra nézve, mellyek ausztriai ki- vagy beviteli vám alá esnek, ’s erről Mosonymegye a helytartó-tanács utján tudósittatott. Hasonló, a dolog természetéből folyó gyakorlat létezik több más helyeken is, hol locális, helyfekvési viszonyoknál fogva , a harminczad ausztriai, vagy pedig az ausztriai vám magyar földön van felállítva. Számosakésra külföldön a példák , valahol a körülmények illy eljárást szükségesnek bizonyítanak, és innen van, hogy például német vámszövetségi vámtiszt Hamburgban és Hannoverában i sat, hivataloskodik a forgalom könnyebbítése czéljából. Történik ez mindenütt az illető kormányok egyetértésével, melly a jelen esetben sem hiányzott, mert a helytartó-tanácscsal jön az egész elvégezve , mi renden volt, miután az ausztriai hatóságok irányában , nem Mosonymegye, hanem az ország főkormányszéke képviseli az országot. Megnyílván a rendes vasúti közlekedés, a két rendbeli vámtisztek, kapott rendeleteiknek engedelmeskedendők, hivataloskodásukhoz fogtak , és azt folytatták volna is, midőn egyszerre a megyei végzés következtében meg lettek akadályozva. A mosonyiak ugyanis nem tudni, azért-e, mert az említett helytartósági intézmény véletlenül később érkezett hozzájuk, mint az említett vámolási hivataloskodások elkezdődtek, vagy azért-e, hogy az illető vasúti társaság a megyét, a magyar földön kétségtelenül őt illető rendőri felügyelet gyakorlatára megkérni elmulasztotta,é s e helyett a pályaudvarban azon rendőri szabályokat szegeztette ki, mellyek Ausztriában az ottan vasúton utazók számára léteznek , vagy végre azért talán , mert azt hitték , hogy nekik is szabad egyszer rész példát követni, ha másoknak ilyet adni szabad, annyira kiestek rendes kerékvágásukból, és annyira felháborodtak, miszerint nem tudni micsoda szörnyű veszélytől tartva, önmagukon segítni akarva, és igen sok aggodalomra okot látva , ahelyett, hogy magukat a rendőri felügyelet gyakorlatába, mint kétségtelenül a megyét illető jogba behelyheztették, magoknak a dologról ’s fenálló gyakorlatról bővebb értesítést szereztek, ’s ha aggodalmaik voltak, azok megszüntetését törvényszabta után szorgalmazták volna, ’s a nélkül, hogy meggondolnák, miszerint a brucki törvényes magyar harminczad elhelyezéséről —mit tettleg akadályozni, még ez esetben sem volna joga a megyének — ,így pedig más mint az eddig fenállott ausztriai vámszedéséről teljességgel nincsen szó, hanem mindöszre is a körül forog az egész, hogy a brucki vámosok a brucki pályaudvarban hivataloskodjanak a vasúti utazók és kereskedés tetemes könnyebbségére—mindezek helyett, mint mondók, egy kicsi és nevetséges , de formaszerinti vámháborút indítottak , ’s azt határozták , hogy az illető szolgabiró, a vámtisztségnek a pályaudvarbeli további hivataloskodást tiltsa meg, és ha ez a tilalomnak nem engedne, onnét, adhibito etiam moderato brachio, magyarul mérsékelt karhatalmat is alkalmazva, kergesse el. Gondolhatni, milly diadalt ül most a mosonymegyei csekély számú ellenzék azon dicső tény felett, hogy a győrmek segedelmével sikerült neki, a megye egyébként higgadt és meggondolt elvű rendeinek egy részét magával ragadni, és vele ezen újhúzási kísérletet elkövettetni. Gondolhatni, milly szívesen lettek volna készek a mosonymegyei fuvaros parasztok, kiknek keresete természet szerint tetemesen szenved a vasút által, azt a moderatum brachiumot adhibeálni. Azonban, mint hallik, nem lett semmi dolga a mosonyi vámtisztriasztó ármádának, mert a kormány több mérséklettel és körültekintéssel bírván mint a megszokott vágásból egyszerre kitört mosonyiak, nem küldött katonaságot, a vámtisztek tettleges elűzését erőhatalommal gátolandót, melly esetben szépen megjárhatta volna a mosonyiak mérsékelt karhatalma, és esze nélkül futott volna dicsően széjjel; nem szüntettette meg a vasúti közlekedést —mi mellett csak az ártatlan utazó és kereskedőközönség szenvedett volna—hanem vevén vámtiszteinek jelentését, megparancsolta, hogy ezen eljárás ellen tiltakozzanak ; de minden tényektől, mellyek rajtok történhető erőszakot húznának maguk után, tartózkodjanak ’s a mosonyiak gyermekes provocatiójára, a józan észnek erejébe és öntekintélyének súlyába bízva, nem ármádákkal, hanem csak a rendes közigazgatási intézkedésekkel felelt, és a mint mondják, a dolog elintézésére kir. biztost küldött ki. Ennek működése folytán, mint reményleni lehet, a mosonyi vámháboru mint egy most igaz, de egykoron majdnem hihetetlen mese fog a késő maradék mulatságára, a mosonyi ellenzék örökös dicsőítésére és annak megbizonyitására, hogy 1846ban a sok beszéd mellett, tetleg miként méltánylották honunkban a vasúti közlekedések jótékonyságát, ’s a kormányt és tőkepénzeseket illy vállalatokra millyeszélyesen kiválasztott eszközökkel serkentették; — mint egy illyeket tanúsító mese fog, mondjuk, ezen rövid táborozás kalendáriomba , vagy valamelly aneedotai tárba följegyeztetni. ’S ennyiből áll a dolog comicus oldala, noha van olylyan is, melly komolyabb tanulságokkal bővelkedik. Részünkről a felebbieken kívül, különösen azon tanulságot vonjuk ki ez eseményből, hogy olly országban, hol egy határszéli megye, mellynek olly régóta szeme előtt van a vám, ’s különösen Mosonymegye, melly minden tulságtól távol szokott maradni, illy kevéssé tudott a vámok eszméjével megbarátkozni, ’s az ezen institutio elleni antipathia illy jelenetekben tör ki, ott szörnyű hálátlan munka védvámok, vagy bármelly más , a mostani közlekedést és kereskedést forgalmat gátló és még inkább megszorító eszközök mellett TARTALOM. Magyarország és Erdély. Orvosi jelentés a nádor 15 fensége egészségi állapotáról. Névváltoztatások. Kinevezés. Töredékeszmék a vámügyi eligazodás tárgyában VIII. figyelmeztetést a kir. József-ipartanoda megnyitása iránt. Megyék. Rendkiv. közgyűlés Pestben. Inségügyi választmány számoló jelentése Árvából — Burgonya-nyavalya. — Újvidéki levél. — A váczi siketnémák intézetére befolyt kegyes adakozmányok. Külföld. Francziaország. Spanyolország. Schweicz. Hivatalos és magánhirdetések. Lotteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Szerszámtan (Logaritmusokról való tudomány) egyszersmind előkészület a fellengős mártanra. Irta Kerekes Ferencz, Debreczenben 1895. Irodalom és Tudomány. SZERSZÁMTAN (Logarithmusokról való tudomány), egyszersmind előkészület a fellengős mértanra. Irta Kerekes Ferencz, a helv. hitvallásnak debreczeni főiskolájában alkalmazott mér- és természettan k. r. oktatója, m. t. társaság l. tagja. Debreczenben 1845. Ara borítékba fűzve 1 forint 20 kr pengő pénz. E munka felosztatik alsóbb és felsőbb szerszámtanra. Az alsóbb szerszámtanban egy a hatványokról szóló bevezetésen kívül van 3 főszakasz. Az első tanít a szerszámokról általánosan, a második a közönséges vagy briggféle szerszámokról, a harmadik szakaszban gyakorlatok vannak a közönséges szerszámokkai számvetésben. A felsőbb szerszámtanban ismét van 3 főszakasz. Az első szól a természetes szerszámokra vezető törvényekről, a második a természetes szerszámokról és azoknak kiszámításáról, a harmadik végre a kétféle logarithmusok egymásra átváltoztatásáról, ’s akármelly szám akármellyik logarithmusának egyenes és független kiszámításáról. Nem akarom e munkát szakaszonkint felvenni, és részletesen ismertetni, czélom csak általános jellemeit kiemelni. Illy általános jellemének tekintem, söt is azt, hogy főczéljának megfelelt. Mi lehet ugyanis egy hasznos szerszámtannak egyéb főczélja, mint az, hogy kimerítő, világos és érthető legyen. E munka úgy ki van merítve, hogy ennek segítségével nemcsak a tisztamértan minden problémáit, hanem egyszersmind úgy az alsó, mint a felső természettannak minden ismeretes törvényeit pontosan kiszámíthatni, úgyhogy e munkát e tekintetben tudtomra egy külnemzet szerszámtana sem haladja meg, nemzeti nyelvünkön pedig meg sem közelíti egy is. Világosságot és érthetőséget illetőleg , helyesen ígéri élőbeszédében szerző , hogy aki az egész- és törzsszámokkali közönséges számvetéseken kívül az algebra elemeivel is nem egészen ismeretlen : e munkának mindkét részét jól megértendi. Bor Főczélján kívül sok mértani alapfogalmakat tisztára hozott, mellyek az eddigi mértani könyvekben zavarosak vanának, így p. o.: a) Minden szakértő tudja, hogy a hatványokróli eddigi fogalom, milly sok zavarnak szülőoka. Innen van, hogy ha valamelly mennyiséget zérus —törtszám —vagy negatív hatalomra emelünk, értelmességre nem tudunk vergődni a hatványozás fogalmából, hanem kénytelenek vagyunk idegen megmutatásokkal hitetni el magunkkal azoknak igazságát. Emlékezem , hogy a bécsi polytechnikumban a felső mértan egyik professora , Salamon , egy leczkén, egyenletekkel szabályszerűleg mutatta meg, hogy 1000 1 ;és ez is a hatványok helytelen fogalmából történhetik. Kerekes úr pedig a hatványoknak olly világos és egyszerű fogalmat ad, hogy abból magából, minden idegen megmutatások nélkül megérthetni a hatványozás mindenféle jeleneteit. b) Mennyire nem helyes fogalmunk volt az irrationalis vagy szertelen számokról, világos az eddigi magyar mértani könyvekből, mellyek közöl egy különben igen jeles munkában, aránytalan—irrationalis — mennyiségeknek mondatnak azon számok, mellyekből tökéletes gyökeret nem fejthetni ki, holott K. ur szerint — ki a szertelen számok fogalmát terjedelmesen kimerítette — az olly szám neveztetik irrationalisnak, mellyet az 1-gyel és az 1-nek részeivel kifejezni lehetetlen, azaz az 1-hez nincsen semmi szerben. c) Nincs semmi fontosabb az egész mértan körében, mint a positiv és negatív mennyiségek jólértése , és mégis azokról van legzavarosabb fogalom minden mértani könyvekben, úgy hogy bátran állíthatni, mikép legtöbb tanulót az idegenít el a fenséges tudomány tanulásától. De hogy is ne idegenednék el, midőn a positiv ’s negativ mennyiséget adóssághoz’s jövedelemhez hallja hasonlittatni, innen a plusz többnek, a minust kevesebbnek lenni gondolja. Ha aztán plus 10ből minuszot ki kell vonni , elrökönyödik azon, hogy plus 15 fog maradni, és meg nem foghatja , hogy ha minusz minussal szoroz , plus lesz a szorozmány. De ez nem csuda, mert az eddigi mértani könyvekben, az említetteknek megmutatása nem a positiv és negativ mennyiségek alapfogalmából foly, hanem mesterséges algebraica demonstratioval szorittatik ki az igazság; ezt pedig a kezdő tanuló vagy nem érti meg , vagy ha megérti is, benne nem nagy élvezetet talál, mivel nincs szoros öszvefüggésben az alapfogalommal. K.ur a positiv ’s negatív — mellyeket ő igen helyesen czélirányos ’s czélellenes mennyiségeknek nevező mennyiségek fogalmát, ítéletem szerint, a föld kerekségén legtisztábban fejtette ki; az ő alapfogalmából, minden ide tartozó mértani nehézségek önként fejlenek meg , mégpedig a lélek teljes örömélvezetében. d) A felsőmértannak egyik főalapja az úgynevezett lex binomia. A legnagyobb mathematikusok igyekeztek bebizonyítani, hogy ez a törvény áll, akár positív, akár negatív , akár egész, akár törtszám legyen a hatalomjel, de a megmutatások, bár elmések , de mind meszszünnen keríttettek. Némellyek — mint a szerző mondja — a felsőbb analysist vették segítségül a kéttagi törvény általánosságának megmutatására , holott a felsőbb analysisnek is , ha azt jó alapra akarjuk fektetni, egyik talpköve a kéttagi törvény. Mások ha ezen hibába nem estek is , megmutatásaikat többnyire igen hosszadalmas és szövevényes calculusokra építették, mellyekre kivált gyengébb számvetőknek csak nézni is borzalom. íme K.ur minden ezifra calculus nélkül csupa egyszerű okoskodás által magoknak a számoknak, ’s különösen a számok különböző hatványainak természetéből mutatja meg, hogy a kéttagi törvény minden lehető esetben áll. 3or Egészen új ideát fedezett fel a mértan körében. Nemcsak közönséges emberek, hanem még a legnagyobb mathematikusok is a zérust vagyis a nullát egynek tartották a közönségesen úgynevezett semmivel, és a mértanban mindenütt csak úgy használtatott mint akármelly számnak helyettese. Szerző úr a zérus és semmi közt nagy különbséget tesz, mert,úgymond, a zérus az nlitásnak, a semmi pedig a valaminek nemlétét jelenti, úgy azonban, hogy a zérus maga is szám, mégpedig páros szám. Egyszersmind megemlíti, hogy a fellengés mértant azon homályokból, mellyekbe azt a végetlen kicsinynek nemértéséből eredő számtalan difficultás burkolta , egyedül csak a zérus.