Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-23 / 478. szám

Péntek 478. October 23. 1846. BUDA­P­ESTI HÍRADÓ. Elő fizethetni helyben 8 kiadóhivatalban, hatvani ut­­czai Horváth-házban 4831 fe szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek m­eg. zen lapok minden liften leg­yszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek me... Előfizetési ár felé­re b­uda­pesten kázhoz-hordással 6 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6­ ft. ez.p. A hirdetmé­nyek minden apróbelüs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. ________MAGY. AKADÉMIA I_________________ KÖNYVTÁRA V 16dik OR­VOS­I JELENTÉS N dd­or ö c­s. k, f­ő her­cegsége egészségi áll­apo­tár­ól. Ö cs. kir■ s­ín­sége az egész tegnapi napnak folytán kérelmesen érzé magát. A nyugalmasan töltött éj után az egészségbeli javulás mindinkább előre halad. — Budán mindszenthó 22dikén 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m k. Dr.Wik­tler m.k. Ő cs. kir. Felsége Pribusz Ede fehérmegyei napidijnok vezeték­nevének ,Halmay­-ra, Sch­üttensam János fehérvári polgárénak pedig .Töltény i­-re változtathatását kegyeim, megengedte. Merényi Lip­ót franczia és olasz nyelvtan szerzője a magy. kir. pesti egyetemnél az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárául, a pesti középponti papnöveldében pedig nyilvános és rendes franczia nyelvoktatóul let kinevezve.­­ (T­öredék eszmék a vámügyi eligazodás tárgyában. VIII.) Mióta Vildik e tárgybeli czikkünk vd­. 6káv megjelent, egy esemény adta magát elő Mosonyme­­gyében a Lajtha mellett, melly tanúsítja, milly anomal állapotokra vezet a vámsorompók fenállása, milly kevéssé barátkoztak meg hazánkfiai azzal, mi azoknak természetes következése, ’s mennyire ellenkezik minden eféle kereske­dési megszorítás öröklött hajlamunkkal ’s azon fogalmakkal, mellyeket érdekeink ösztönszerüleg meggyökereztettek ben­nünk. A bécs-brucki vasút nem rég elkészült, ’s mint e la­pokból is tudatik, ünnepélyesen megnyittatott. Az ünnepélyt kisérő lakománál, poharak ürültek az ausztriávali jó szom­szédság fenmaradására , gyarapodására, ’s mint illik, mind­két részről a legélénkebb viszhangra találtak. Azonban e hangulatot rövid idő múlva, mint beszélik, bonyodalmak kö­vették, mellyek noha magokban csak egy kalendáriomba való históriát hoztak létre, de tettleg a vasúti forgalom élénkségére még jelenleg is akadályozóig hatnak. Ugyanis a brucki vasút Magyarországra, de csak egypár száz lépés­nyire nyúlik be, és így pályaudvara nem ausztriai, hanem magyar földön, a határon belől egy pár száz lépéssel épült fel, igy tehát nem azon helyen áll, hol a közönséges or­szágúira , ’s a város Magyarország felé szolgáló régire épí­tett magyar harminczad, ’s túl rajta, már ausztriai földön az ausztriai vámhivatalok léteznek, hova a vasutat és annak régiben létező pályaudvart tenni nem is lehetett, ha csak a városnak egy része , és az azt képező építmények és telkek az illető társaságánál ki nem sajátíttatnak, és földdel egyen­lővé nem téteznek. Első kérdés illy helyzetében a dolognak az volt: mikép kelljen az Ausztriából Magyarországba jövő tár­gyaktól beszedni az ausztriai kiviteli vámot és magyar beviteli harminczadot, mikép ismét az Ausztriába menő magyar tár­gyaktól a magyar kiviteli harminczadot és ausztriai beviteli vámot ? Világos voló, hogy ha ezen két rendbeli operatív nem a pályaudvarban történik, és az utasok és kereskedők vagy arra kényszeríttetnek, hogy a város végén létező két­féle vámoknál tegyék meg az illető fizetéseket és ott vessék alá holmijukat, vagy terheket a megszabott motozásoknak és méréseknek , és onnét ismét a pályaudvarba vándoroljanak, vagy pedig az rendeltetik, hogy az Ausztriába menő gőzko­­kocsik, ausztriai földön az első állomásnál megállít­atván, mind­ezen vámfizetési és motozási operatió itt vitessék vég­be , ekkor nemcsak tetemes csalásokra és dugárusságra nyittatik út, hanem pénz, idő és erő hasztalanul pazaroltat­­nak el, ’s azon czél melly miatt a vasút létezik, hogy t.i. a gyors, biztos és olcsó közlekedés előmozdítója legyen, nem­csak el nem éretik, sőt annak egyenes ellentéte hozatik gya­korlatilag létre; — mind ezeknél fogva az illető vámtisztek, felsőségektől azon rendelést vették , hogy megszabott hiva­taloskodásaikat , mindegyik a maga körében maradva, a pá­lyaudvarban végezzék, a magyar harminczados tisztség azon tárgyakra nézve , mellyek a vasutat használva ki - vagy be­viteli harminczad, az ausztriai vámlisztség pedig azokra néz­ve, mellyek ausztriai ki- vagy beviteli vám alá esnek, ’s erről Mosonymegye a helytartó-tanács utján tudósittatott. Hasonló, a dolog természetéből folyó gyakorlat létezik több más helyeken is, hol locális, helyfekvési viszonyoknál fog­va , a harminczad ausztriai, vagy pedig az ausztriai vám magyar földön van felállítva. Számosakésra külföldön a pél­dák , valahol a körülmények illy eljárást szükségesnek bi­zonyítanak, és innen van, hogy például német vámszövetségi vámtiszt Hamburgban és Hannoverában i sat, hivataloskodik a forgalom könnyebbítése czéljából. Történik ez mindenütt az illető kormányok egyetértésével, melly a jelen esetben sem hiányzott, mert a helytartó-tanácscsal jön az egész el­végezve , mi renden volt, miután az ausztriai hatóságok irá­nyában , nem Mosonymegye, hanem az ország főkormány­széke képviseli az országot. Megnyílván a rendes vasúti közlekedés, a két rendbeli vámtisztek, kapott rendeleteiknek engedelmeskedendők, hi­vataloskodásukhoz fogtak , és azt folytatták volna is, midőn egyszerre a megyei végzés következtében meg lettek akadá­lyozva. A mosonyiak ugyanis­ nem tudni, azért-e, mert az említett helytartósági intézmény véletlenül később érkezett hozzájuk, mint az említett vámolási hivataloskodások elkez­dődtek, vagy azért-e, hogy az illető vasúti társaság a me­gyét, a magyar földön kétségtelenül őt illető rendőri fel­ügyelet gyakorlatára megkérni elmulasztotta,é s e helyett a pályaudvarban azon rendőri szabályokat szegeztette ki, mellyek Ausztriában az ottan vasúton utazók számára létez­nek , vagy végre azért talán , mert azt hitték , hogy nekik is szabad egyszer rész példát követni, ha másoknak i­lyet adni szabad, annyira kiestek rendes kerékvágásukból, és annyira felháborodtak, miszerint nem tudni micsoda szörnyű veszélytől tartva, önmagukon segítni akarva, és igen sok aggodalomra okot látva , a­helyett, hogy magukat a rendőri felügyelet gyakorlatába, mint kétségtelenül a megyét illető jogba behelyheztették, magoknak a dologról ’s fenálló gya­­korlatról bővebb értesítést szereztek, ’s ha aggodalmaik voltak, azok megszüntetését törvényszabta után szorgalmaz­ták volna, ’s a nélkül, hogy meggondolnák, miszerint a bru­­cki törvényes magyar harminczad elhelyezéséről —mit tett­leg akadályozni, még ez esetben sem volna joga a megyé­nek — ,így pedig más mint az eddig fenállott ausztriai vám­szedéséről teljességgel nincsen szó, hanem mindöszre is a körül forog az egész, hogy a brucki vámosok a brucki pá­lyaudvarban hivataloskodjanak a vasúti utazók és kereskedés tetemes könnyebbségére—mind­ezek helyett, mint mondók, egy kicsi és nevetséges , de formaszerinti vámháborút in­dítottak , ’s azt határozták , hogy az illető szolgabiró, a vám­­tisztségnek a pályaudvarbeli további hivataloskodást tiltsa meg, és ha ez a tilalomnak nem engedne, onnét, adhibito etiam moderato brachio, magyarul mérsékelt karhatal­mat is alkalmazva, kergesse el. Gondolhatni, milly dia­dalt ül most a mosonymegyei csekély számú ellenzék azon dicső tény felett, hogy a győrm­ek segedelmével sikerült neki, a megye egyébként higgadt és meggon­dolt elvű rendeinek egy részét magával ragadni, és vele ezen újhúzási kísérletet elkövettetni. Gondolhatni, milly szívesen lettek volna készek a mosonymegyei fuvaros pa­rasztok, kiknek keresete természet szerint tetemesen szen­ved a vasút által, azt a moderatum brachiumot adhibeálni. Azonban, mint hallik, nem lett semmi dolga a mosonyi vám­tisztriasztó ármádának, mert a kormány több mérséklettel és körültekintéssel bírván mint a megszokott vágásból egyszerre kitört mosonyiak, nem küldött katonaságot, a vámtisztek tettle­ges elűzését erőhatalommal gátolandót, melly esetben szépen megjárhatta volna a mosonyiak mérsékelt karhatalma, és esze nélkül futott volna dicsően széjjel; nem szüntettet­te meg a vasúti közlekedést —mi mellett csak az ártatlan utazó és kereskedőközönség szenvedett volna—hanem vevén vámtisz­­teinek jelentését, megparancsolta, hogy ezen eljárás ellen tilta­kozzanak ; de minden tényektől, mellyek rajtok történhető erőszakot húznának maguk után, tartózkodjanak ’s a moso­nyiak gyermekes provocatiójára, a józan észnek erejébe és öntekintélyének súlyába bízva, nem ármádákkal, hanem csak a rendes közigazgatási intézkedésekkel felelt, és a mint mondják, a dolog elintézésére kir. biztost küldött ki. Ennek működése folytán, mint reményleni lehet, a mosonyi vámháboru mint egy most igaz, de egykoron majdnem hihe­tetlen mese fog a késő maradék mulatságára, a mosonyi el­lenzék örökös dicsőítésére és annak megbizonyitására, hogy 1846ban a sok beszéd mellett, te­­­tl­eg miként méltány­­lották honunkban a vasúti közlekedések jótékonyságát, ’s a kormányt és tőkepénzeseket illy vállalatokra milly­eszélye­­sen kiválasztott eszközökkel serkentették; — mint egy illye­­ket tanúsító mese fog, mondjuk, ezen rövid táborozás ka­lendáriomba , vagy valamelly aneedotai tárba följegyeztetni. ’S ennyiből áll a dolog comicus oldala, noha van oly­­lyan is, melly komolyabb tanulságokkal bővelkedik. Ré­szünkről a felebbieken kívül, különösen azon tanulságot vonjuk ki ez eseményből, hogy olly országban, hol egy ha­társzéli megye, mellynek olly régóta szeme előtt van a vám, ’s különösen Mosonymegye, melly minden tulságtól távol szokott maradni, illy kevéssé tudott a vámok eszméjével megbarátkozni, ’s az ezen institutio elleni antipathia illy je­lenetekben tör ki, ott szörnyű hálátlan munka védvámok, vagy bármelly más , a mostani közlekedést és kereskedést­­ forgalmat gátló és még inkább megszorító eszközök mellett TARTALOM. Magyarország és Erdély. Orvosi jelentés a nádor 15 fensége egészségi állapotáról. Névváltoztatások. Kinevezés.­­ Töredékeszmék a vámügyi eligazodás tárgyában VIII. figyelmeztetés­t a kir. József-ipartanoda megnyitása iránt. Megyék. Rendkiv. köz­gyűlés Pestben. Inség­ügyi választmány számoló jelentése Árvából — Burgonya-nyavalya. — Újvidéki levél. — A váczi siketnémák in­tézetére befolyt kegyes adakozmányok. Külföld. Francziaország. Spanyolország. Schweicz. Hivatalos és magánhirdetések. Lotteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Szersz­ám­tan (Logaritmusok­ról való tudomány) egyszersmind előkészület a fellengős mártanra. Irta Kerekes Ferenc­z, Debreczenben 1895. Irodalom és Tudomány. SZERSZÁMTAN (Logarithmusokról való tudomány), egyszersmind elő­készület a fellengős mértanra. Irta Kerekes Ferenc­z, a helv. hitvallásnak debreczeni főiskolájában alkalmazott mér- és természet­­tan k. r. oktatója, m. t. társaság l. tagja. Debreczenben 1845. Ara borítékba fűzve 1 forint 20 kr pengő pénz. E munka felosztatik alsóbb és felsőbb szerszámtanra.­­ Az alsóbb szerszámtanban egy a hatványokról szóló bevezetésen kívül van 3 főszakasz. Az első tanít a szerszámokról ál­talánosan, a második a közönséges vagy brigg­­féle szerszámokról, a harmadik szakaszban gyakor­latok vannak a közönséges szerszámok­k­a­­­i számvetésben.­­ A felsőbb szerszámtanban ismét van 3 főszakasz. Az első szól a természetes szerszámokra vezető törvényekről, a második a természetes szerszámokról és azoknak kiszámításáról, a harmadik végre a kétféle logarithmusok egymás­ra­ átváltoztatásáról, ’s akármelly szám akár­­mellyik logarithmusának egyenes és független kiszámítás­ár­ól. Nem akarom e munkát szakaszonkint felvenni, és részletesen ismertetni, czélom csak általános jellemeit kiemelni. Illy általá­nos jellemének tekintem, söt is azt, hogy főczéljának megfelelt. Mi lehet ugyan­is egy hasznos szerszámtannak egyéb főczélja, mint az, hogy kimerítő, világos és érthető legyen. E munka úgy ki van merítve, hogy ennek segítségével nemcsak a tiszta­­mértan minden problémáit, hanem egyszersmind úgy az alsó, mint a felső természettannak minden ismeretes törvényeit ponto­san kiszámíthatni, úgy­hogy e munkát e tekintetben tudtomra egy külnemzet szerszámtana sem haladja meg, nemzeti nyelvün­kön pedig meg sem közelíti egy is. Világosságot és érthetőséget illetőleg , helyesen ígéri élőbeszédében szerző , hogy a­ki az egész- és törzsszámokkali közönséges számvetéseken kívül az al­gebra elemeivel is nem egészen ismeretlen : e munkának mind­két részét jól megértendi. Bor Főczélján kívül sok mértani alapfogal­makat tisztára hozott, mellyek az eddigi mér­tani könyvekben zavarosak va­nának, így p. o.: a) Minden szakértő tudja, hogy a hatványokróli eddigi foga­lom, milly sok zavarnak szülőoka. Innen van, hogy ha valamelly mennyiséget zérus —törtszám —vagy negatív hatalomra emelünk, értelmességre nem tudunk vergődni a hatványozás fogalmából, hanem kénytelenek vagyunk idegen megmutatásokkal hitetni el magunkkal azoknak igazságát. Emlékezem , hogy a bécsi poly­­technikumban a felső mértan egyik professora , Salamon , egy leczkén, egyenletekkel szabályszerűleg mutatta meg, hogy 1000 1 ;és ez is a hatványok helytelen fogalmából történhetik. Kerekes úr pedig a hatványoknak olly világos és egyszerű fogal­mat ad, hogy abból magából, minden idegen megmutatások nél­kül megérthetni a hatványozás mindenféle jeleneteit. b) Mennyire nem helyes fogalmunk volt az irrationalis vagy szertelen számokról, világos az eddigi magyar mértani könyvek­ből, mellyek közöl egy különben igen jeles munkában, arányta­lan—irrationalis — mennyiségeknek mondatnak azon számok, mellyekből tökéletes gyökeret nem fejthetni ki, holott K. ur sze­rint — ki a szertelen számok fogalmát terjedelmesen kimerítette — az olly szám neveztetik irrationalisnak, mellyet az 1-gyel és az 1-nek részeivel kifejezni lehetetlen, azaz az 1-hez nincsen semmi szerben. c) Nincs semmi fontosabb az egész mértan körében, mint a positiv és negatív mennyiségek jólértése , és mégis azokról van legzavarosabb fogalom minden mértani könyvekben, úgy hogy bátran állíthatni, mikép legtöbb tanulót az idegenít el a fensé­­ges tudomány tanulásától. De hogy is ne idegenednék el, midőn a positiv ’s negativ mennyiséget adóssághoz’s jövedelemhez hallja hasonlittatni, innen a plusz több­nek, a minust kevesebb­nek lenni gondolja. Ha aztán plus 10ből minus­zot ki kell vonni , elrökönyödik azon, hogy plus 15 fog maradni, és meg nem foghatja , hogy ha minusz minussal szoroz , plus lesz a szoroz­­mány. De ez nem csuda, mert az eddigi mértani könyvekben, az említetteknek megmutatása nem a positiv és negativ mennyiségek alapfogalmából foly, hanem mesterséges algebraica demonstra­­tioval szorittatik ki az igazság; ezt pedig a kezdő tanuló vagy nem érti meg , vagy ha megérti is, benne nem nagy élvezetet talál, mivel nincs szoros öszvefüggésben az alapfogalommal. K.­ur a positiv ’s negatív — mellyeket ő igen helyesen czélirányos ’s czélellenes mennyiségeknek nevez­ő mennyiségek fogalmát, ítéletem szerint, a föld kerekségén legtisztábban fejtette ki; az ő alapfogalmából, minden ide tartozó mértani nehézségek önként fejlenek meg , még­pedig a lélek teljes örömélvezetében. d) A felsőmértannak egyik főalapja az úgynevezett lex bino­­mia. A legnagyobb mathematikusok igyekeztek bebizonyítani, hogy ez a törvény áll, akár positív, akár negatív , akár egész, akár törtszám legyen a hatalomjel, de a megmutatások, bár el­mések , de mind meszszünnen keríttettek. Némellyek — mint a szerző mondja — a felsőbb analysist vették segítségül a kéttagi törvény általánosságának megmutatására , holott a felsőbb analy­­sisnek is , ha azt jó alapra akarjuk fektetni, egyik talpköve a kéttagi törvény. Mások ha ezen hibába nem estek is , megmuta­tásaikat többnyire igen hosszadalmas és szövevényes calculusokra építették, mellyekre kivált gyengébb számvetőknek csak nézni is borzalom. íme K.­ur minden ezifra calculus nélkül csupa egyszerű okoskodás által magoknak a számoknak, ’s különösen a számok különböző hatványainak természetéből mutatja meg, hogy a két­tagi törvény minden lehető esetben áll. 3or Egészen új ideát fedezett fel a mértan körében. Nemcsak közönséges emberek, hanem még a legnagyobb mathematikusok is a zérust vagyis a nullát egynek tartották a közönségesen úgynevezett semmivel, és a mértanban mindenütt csak úgy használtatott mint akármelly számnak helyettese. Szerző úr a zérus és semmi közt nagy különbséget tesz, mert,úgymond, a zérus az nlitásnak, a semmi pedig a valaminek nemlétét je­lenti, úgy azonban, hogy a zérus maga is szám, mégpedig páros szám. Egyszersmind megemlíti, hogy a fellengés mértant azon homályokból, mellyekbe azt a végetlen kicsinynek nemérté­­séből eredő számtalan difficultás burkolta , egyedül csak a zérus.

Next