Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-04-02 / 569. szám
Péntek 569. Április 2. 1947. . v -r BUDAPESTI HÍRADÓ. Eléfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani utozal Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba a külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden hétső négyszer, a. m. kedden, csütörtökön, pénz. és vasáru.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten hizhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik TARTALOM. Magyarország és Erdély. Megigazitás és nyilatkozat. — A moldvai magyarok ügye ’s egy kis tájékozás a politika mezején I. — Az Ausztriávali kereskedés 1845iki hivatalos kimutatásai XI. — Megyék: Közgyűlés Biharban. — Vegyes közlések: Hivatalos tanodai látogatás Pesten. Zágráb (népcsábító kalandor.) A hazai termények ára legközelebb múlt pesti vásárunkon. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Oroszország. Ázsia. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriaházások. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Duna-vizállás. ffilGYAROHNZÍGén ERDÉLY. MEGIGAZITÁS ÉS NYILATKOZAT. A Pesti Hírlap 855dik számában a magyar gazd.egyesületnek e hó lefolyta alatt tartott közgyűlése felől eze olvashatók, hogy az elnök, ámbár az előadó lemondása következtében rendelkezés és a még hátralevő közgyűlési tárgyak befejezése sürgettetett, és felszólitatott, ha az időnek későre halad a miatt a tanácskozás félbenszakasztatik is, annak folytatására időt tűzne, a közgyűlést végkép eloszlatni akaró, egyedül az előadóra mondván ki magánvéleményét, hogy arra nézve csődhirdetést kíván; a többi függőben levő tárgyakat pedig a junusi közgyűlésre utasitá; és hogy a gyűlés egyik része szükségesnek látván a gyűlés folytatását, elnököt és jegyzőt választott és a közgyűlés folyamát mártius 27 re határozván, midőn a rendes elnökök, sőt a fizetéses titoknok is elmaradtak, ismét helyettesítéshez folyamodni kénytelen volt. Ezen hírlapi előadást, mint illyést távolról sem tartanám méltónak olly figyelemre, melly hivatalos állásomban szükségek megczáfolandását vonhatná maga után; nehogy azonban a valónak és történteknek merő elferdítése az intézetet veszélyes bonyodalmakba ejthesse, ezennel kinyilatkoztatom , hogy a kérdéses különben is rendkívüli gyűlést minden sürgetős tárgyak teljes befejezése után, az előadó helyettesítését illetőleg nem magánnézetemmel, de az előbbi ülésben közmegegyezéssel keletkezett határozatot ismételve kijelentvén, rekesztem be, és midőn illy módon a dolgok természetéből és a társulat szerkezetéből az elnökséget illető jogot gyakoroltam, a gyűlés hátramaradt töredékének határozatát érvényesnek semmi esetre nem tekintem , miért is ezen, csak egyes társasági tagok által kitűzött és részekről meg is tartott gyülekezetben részt venni elnöki tisztemmel ellenkezőnek ítéltem, annyival inkább , mert a társaság bizodalmából rám ruházott elnöki minőséget a szabályosan működő összes társaságnak, nem pedig annak töredéke irányában gyakorlom. Minélfogva a gyűlési tárgyak bevégzése után a gyűlést berekesztvén, nem pedig, mint állittatik, eloszlatni akarván, a társaságnak rendesen hirdetett közgyűlésén kívül, magam részéről ’s a dolgok illy állapota mellett, soha más gazdaságiegyesületi gyűlést el nem ismerendek. Költ Pesten, martius 31-én 1847. — Gr. Károlyi György, egyesületi elnök. A moldvai magyarok ügye, ’s egy kis tájékozás a politika mezején. I. Moldvai rokonunk ügye az egész nemzet, birodalom, kormány és katholikusok figyelmét és részvétét, az eddig mutatottnál nagyobb mértékben érdemli meg. A magyar nemzet egy kis sziget az európai nagy néptengerben. Nemzetiségünk, nyelvünk anya, testvér ’s rokon nélkül magára hagyatott árvakint áll, ’s nyolcz századon át sokat szenvedett mint zselléreitől, úgy erős szomszédaitól. Újabb időkben, igaz, sok tétetett, de koránsem minden , ’s annyi épen nem, hogy többé semmi sem volna hátra. A magyar politikának tehát, mig itthon a nemzet egyedei számát lehető legnagyobbra emelni, az idegen elemeket a hazaival egy erős testté olvasztani föladatainak legelsőbbike, azalatt szinte elengedhetlen kötelessége, az ország határain kívül elszórt rokonokat, a nemzet testtől elszakadt és maholnap végkép elhalandó tagokat, mennyire a fönálló körülmények eszélyes számítás után engedik, az anyatesthez forrasztani, és igy fajunk számát, erejét fáradhatlanul szaporítani. Úgyis kevesen vagyunk, ’s a nyugati népek irányában csekély olvasztó erővel bírunk; ’s ha mégis mindemellett vérünket fogyni engedjük, úgy egykor meggyalázza nevünket a történet. Ábrándozó nem vagyok, nem is álmodom én arról, hogy maholnap honunk határait a fekete tengerig, vagy még azon is jól vihetjük; de kicsinyhitű sem, hogy lemondjak, mielőtt az utolsó talpalatnyi föld, hol magyar áll, vesztve van, hazám jövendőjéről. Voltak ennek már keserves napjai, de azokat, istennek hálát kiállotta, ’s hiszem, a még ezután jövendőket is, ha elkerülhetlenül ránk kell viradniok, isten segítségével, ’s a mi verítékünkkel kiállandja. Magyarország a XIV., XV., XVI. ’s XVII. századokon keresztül a kereszténység, és európai civilisario védfala volt a mahomedanismus roppant hatalma ’s vadsága ellen ; ’s úgy látszik, mennyire embernek a jelen körülmények fölfogásából a jövendő titkait némikép találgatni lehet, ez nem volt utolsó szerepe a népek történetében. Még egyszer védfala leend az a katholicismusnak és európai szabadságnak, nem ugyan a mahomedanismus, hanem más valami ellen. Igen természetes pedig az, hogy ez esetben, mellytől sokan tartanak, minden, hazánkon kivűl kelet táján lakó buzgó katholikusok lelki és testi barátaink leendenek. Illyenkor a nemzetiségekben ’s katholika hitekben nemcsak megtartott, hanem meg is erősített havasalföldi rokonink tántorithatlan szövetségeseink ’s becses őrszemeink leendenek. Hogy pedig illyek legyenek, magyaroknak és jó katholikusoknak kell maradniok; mindkettőre nézve nemcsak szóbeli, hanem tettleges segedelmünkre van szükségök. A dolognak még nagyobb feneke is van. Ha bel- és külpoltikai szempontból körültekintünk e hazában, és azonkívül délkeleten, el kell ismernünk, hogy hazánk bel- és külpolitikájában fontos szerepre van hivatva a katholicismus. Ugyanis nemzetiségünket ken erősíteni, kűn minden támadható veszély ellen biztosítani és védeni, létünk életkérdése. Az elsőre nézve hatalmas támaszt és segédkezet nyújt nekünk a katholicismus. Akár a felföldi tótságot, akár az alföldi oláhságot tekintsük, mindenütt legtöbbet tehet egy jól rendezett, igaz hazafi tűztel átmelegült magyar katholika hierarchia. Már csak azon az evangeliumnak a TUT- thelicismus által kimondott elve is: minden felsőbb hatalomnak , mivel az Istentől van, engedelmeskedjetek, hány, különben makacs, fejet meghajt a magyar király és nemzet szava, azaz: a törvény előtt. Azután egy kath. plébános egészen más viszonyban áll híveivel, mint más vallásbeli lelkész. A kath. pap, ha példás-életű és hivatalában buzgó, nagy befolyással bír híveire, ’s minthogy sorsa nem függ hívei önkényétől, szelíden, atyailag, sokkal nagyobb sikerrel léphet föl a nemzetiség ügyében, még a haza kívánaténak eleinte ellenszegülő községben is, mint akárki más, p. o. a vármegye tisztje, ki gyakran hivatalának kellemetlen oldalai miatt nehezen tud nyerni sympathiát; de föltévén is, hogy nyer; mivel hivatala választástól függ, 's három év múlva helyét másnak, ki ez ügy iránt talán közönyös vagy hanyag lehet, kénytelen átengedni; és igy a mi három év alatt vettetett, következő három év alatt pusztulásnak indul. Tovább a kath. plébánosok, a hierarchiában uralkodó centralisatio elvénél fogva, ismét más viszonyban ’s nagyobb függésben vannak püspökeikkel, mint más vallásbeli lelkészek főnökeikkel. Érintésül ennyi elég. E dolgot legkisebb részleteiben fejtegetni most nem czélom,’s csak néhány észrevétel figyelmes áttekintésére kérem még az olvasót. A kath. hit teljes virágzása, a legerősebb subjectiv kath. meggyőződés a magyar birodalom összes népeiben, az egyetlen láncz, melly az észak-keletről fenyegető szélvész idején idegenajku honfitársainkat még azon esetben is, ha addig meg nem magyarosodnak, minden egyéb politikai eszköznél leghamarabb és legszorosabban csatolandja hozzánk, a nemzetiségünkkel együtt a kalh. hitet is megtámadó ellenség sorai elött. Ennélfogva minden seb, melly honunkban a kalh. hiten eltelik, egyszersmind a haza sebe; fájni fog ez előbb— utóbb a hazának is, és beállhatnak olly körülmények, melylyekben még nem hald, véreink is megértendik. A legközelebb lefolyt években tartott ország- és megyegyűléseken sokan ártottak, egyoldalú politikájuk következtében a hazának és nemzetiségnek az által, hogy a derűst nyilvános és magánkörökben kíméletlenül megtámadták, ’s minden kath. papot úgy néztek ’s a népnek is úgy mutattak be, még pedig sok helyen megyei gyűlések meghagyásából is, mint hazaárulót. Uraim feféle jelenetek a derus egyes nem magyar vérű tagjait, ha végkép el nem idegenítették is a nemzetiségtől, iránta bizonyosan meghülölték. Illy elhamarkodott és politikátlan föllépések idézheték elő a kárpáti megyék papjaiban azon balvéleményt, hogy honunkban a magyarság és Protestantismus ugyanegy. Mi csakugyan a nemzeti ügynek sokat ártott, annál inkább , minthogy vannak a felsővármegyékben izgatók, kik kapva az alkalmon, annál nagyobb sikerrel törnek a magyarság ellen. Mikor békés időben jogok nyeréséről van szó, jobban és hamarább czélhoz vezet a higgadt tanácskozás, kölcsönös capacitatio, sértetlenül fentartott szabadszólás, mint az epés kifakadások és botrányos lehuzogatások Ezek által a nem magyar ajkú szülőktől származott papok, kiknek úgyis elég áldozatba került a megyei gyűléseket látogatni a miatt, hogy most a magyar nyelv, melly az ő ifjúságuk idején annyira nem sürgettetett, lett általában a tanácskozási nyelv, a gyűlésektől egészen elidegenittettek, ’s igy azon hely létetett elöttük gyanússá és kellemetlenné, hol a magyar nyelvet, szabadságot, nemzetiséget megismerni, megszeretni legszebb, legvonzóbb alkalmuk lett volna, Így bánik a magyar politikus, mikor legjobban akar olvasztani, feledve azon elvet, hogy aki valamit ki akar vinni, annak mindenütt, de leginkább nálunk, a fenálló érdekeket, mennyire lehet, kímélni kell, holott ellenkező bánásmód mellett sem a kedélyek fel nem ingerülnek annyira, sem gyanú és reactio nem idéztetik elő, melly most itt ott mutatkozik, mellyel azonban okosság könnyen orvosolhat Hogy a magyarnak egységre és testvéri szeretetre van szüksége, a XVI. és XVIIdik század véres leczkéiböl kiki megtanulhatja. A mi pedig a fölőbb említett balvéleményt illeti, buzgó kath. létemre mondhatom: hazánkban, kül- és belviszonyunkat tekintve, a magyar nemzetiség és katholicismus ügye ugyanegy. Mit nyom a katholicismus Magyarország külpolitikai mérlegében, leginkább kitűnik a francziák keleten követett politikájából, és per antithesim az oroszokéból is. Mire van hivatva keleten a katholicismus, jól érti a franczia nemzet, és azért évenkint térítőket nemcsak küld, hanem fizet is , mint pl. a lazaritákat. Minden keleti katholikus szövetségesünk leend az ellen, kitől némellyek, csupán emberi erőben, a népek sorsát intéző Istenben pedig nem, bízók olly igen borzadnak. Olyas több, itt rövidség okáért mellőzött szempontból mondom én, hogy honunk jövendő bel- és külpolitikájában fontos szerepre van hivatva a katholicismus. És épen ezért a moldvai magyar katholikusok ügye fontos, összes birodalmi szempontból is. (Az Ausztriávali kereskedés 1845iki hivatalos kimutatásai. XI.) Minden civilizált országban a vas-iparra és egyéb úgynevezett nemnemes érczekre, nemcsak az ipar ezen arany korszakában , hanem majdnem öröktől fogva a legnagyobb figyelem fordulatokt, azért ezen kimutatásokban is méltán követel helyet, mi e tárgyat illetőleg hiteles kútfőből merített adatok gyanánt helyzetünk megismertetésére szolgálhat. Az öszves ausztriai birodalom 1845 ben nem nemes, nyers és félgyártott érczekből bevitt 1,191,445 ftnyi értékűt, kivitt pedig 3,294,788 ftnyit, mi egy kis haladásra mutat, mert 1844ben a bevitel nagyobb , t. i. 1,455,840 ft, a kivitel csak 3,097,155 ftnyi vala. Ezen értéknek részletei ezek : 1845diki 1844diki Nyers vas -bevitel ft 7,318 kivitel ft bevitel ft 10252 kivitel ft Ócska és töredék vas --58,036 8,656 93 396 14,120 Mindennemű vashulladék— 4,936 114 15,960 Fris és kovács-vas_ — 589— 553 Szárvas --14,960 476,630 16,620 586,890 Aczél, mindennemű_ 58,800 1,099,654 41,050 1,038,682 Fekete vaspléh-13,152 51,584 1,728 60,944 Fehér - Vas- és aczél-drót (sodrony) Nyers réz és töredék -164,948 208 63 986 1,560133,200 143,700 103,400 139,760 435,650 422,300 811,300 216,000 Hengerezett és edényréz-3,180 262,260 1,800 223,380 Rézdrót - - --600 2,025 225 2,475 Sárgaréz, tompák illyen pléh és drót _ 320 2,120— 2,6802,046 262,020 1,122 250,074 dróthúr, zongorára ’sat.-720 560 400 1,520 ócska és töredék --30,090 690 17,700 810 Ólom - - --25,557— 12,967 Ön --184,850 7,200 166,850 4,050 Zink, horgany -151,560 56*280 105,816 42,324 Zink bevitel ft kivitel ft bevitel ft kivitel ft ilyen pléh --2,820 4,020 3,320 940 Kéneső - - --936 290,160 936 263 952 Nikel - - -- 13,200 12 600 1,050 1,800 Piskolc (antimonium)-528 109,344 480 70,872 Wismut -1,560— 1,260— Egér kő , kobalt-11,700 49,572 11,244 132,516 Arany- és ezüsthulladék-109 345— 614 Érczhamu mindenféle— 175 245— szinhulladék-1,132 1,653 1,516 1,712 öszvesen 1,191,445 3,294,788 1,455,840 3,097,155 Ezen be- és kivitel következő határokon keresztül ment végbe ■ 1845diki 1844diki bevitel kivitel bevitel kivitel ft ft ft ft Déli-Németországon 105,522 681,747 80,085 779,772 Szászországon 266,535 112,857 284,662 105,047 Poroszországon -68,932 45,573 208,416 44,716 Kraków -154,146 72,600 85,488 66,126 Lengyelországon -— 442— 31,980 Oroszország. Brody 675 25,006 1,467 34,960 ,, egyéb határon 50 942 602,844 Törökországon -6 372 327,529 16,026 318 346 Idegen Olaszországon -139,299 99,642 126,444 106 202 Schweiczen 7,690 21,514 6,818 26,196 Fiumen -410 13,268 490 16,700 Triesten -215,382 1,714,508 375,419 1,414 972 Velenczén - - -169,866 77,929 268,971 59,010 Egyéb kikötőkön 26,566 101,231 19,494 90 284 öszvesen 1,191,455 3,294,788 1,455 840 3097,15