Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-01-31 / 534. szám
Eien lapok minden héten négyszer, o. m. kedden, csütörtökön, "pent. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 0 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Vasárnap 534. Januarius 31. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani utezai Horváth-házban 43 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba s kiüföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Magyar academiai gyászünnepély. Helyzetünk és a reformok XII. Megyék. Közgyűlés Sopronyban. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Oláhország. Perzsia. — Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Aufschlüsse über die letzten Ereignisse in Polen. Nebst 16 authentischen Actenstücken. Mainz bei Kirchheim, Schott und Thielmann 1846. (Vége.) MGYARORSZÁG és ERDÉLY. ő cs. kir. ap. Fölsége Kiss Miklóst magy. kir. helytartósági tisztbl. fogalmazót tisztlb. titoknokká kinevezni, Wagner János orvosdoctort pedig a pesti kir. egyetemnél az egészség és életrend (Diaetetika és Makrobiotika) tanszékére érdemesítni legkegy. méltóztatott. Győrffy János bodzái harmincsados tömösi harminczadossá lön alkalmazva. PEST, január 26. 1847. A MAGYAR ACADEMIÁBAN f. évi január 25k én a kegyelet egy érzékeny ünnepét lánk tanúi. Fenséges József főherczeg felett, ki .őrizeti intézetnek húsz év óta törvényes és valóban is.a pártfogója volt, gyászünnep tartatott. A szószéktől jobbra kimúlt nádor képe állott borostyánfüzérekkel beagyatva, virágokkal, miket ő életében annyira szeretett, jelentékeny választásban körülvéve. Az academia tagjai nagy számmal, vendégek is jelesen jelentek meg. Amazoknak élén a gyülekezet a legtisztább örömmel az ország köztiszteletü biráját Majláth György ő exollját, mint a tudós társaság egyik igazgatóját , pillantotta meg tökéletesen ép egészséget mutatott jó színben. Öt óra után a titoknak lépett a szószékre ,s egy óráig tartott ékes és tartalmas emlékbeszédet mondott. Először a boldogult főherczeg élte folyását rajzolta a szónok: röviden megemlékezett ennek édesatyjáról Leopold császár és királyról, ki Toscanai uralkodása idejében a legmagasztosabb fejedelmi erényeket fejtette ki ,s kinek a főherczeg olly méltó fia volt. Következett ennek élete, időszakról időszakra , leginkább az országgyűlési naplók és törvénykönyv fonala szerint lehozva a legújabb időkig, pontról pontra megérintve a boldogult nádor érdemeit a haza súlyos állapotai közt és iparkodásait közbejárásával számos sérelmeket megelőzni vagy megorvosolni. Ezek után jellemrajza következett az elhunytnak, egyes irányokban tanúsított hatásai, különösen Pest városa, a nemzetiség körül ’sat.; magasztalta szónok tudományos képzettségét, kivált a történetben és természettudományban ’sat. A főherczeg halálának rajza fejezte be a beszédet. Az egészet egyszerűség bélyegzé , és minden hizelkedés melleztével a valónak szeretettel kiemelése , ’s úgy látszik, a hallgatók mélyen megilletődve hagyták el a teremet, áldva emlékezetét a magyar nemzet e magas barátjának. -----------IOC (Helyzetünk ’s a reformok. XII.) Hogy az ellenzék a poesis pólyáiból még nem tudott kibontakozni, ’s a tudomány és gyakorlati philosophia járszalaga után menni olly kevéssé hajlandó, bizonyítják majd minden reformtervek , mellyek általa indítványba hozatnak. Ezeknek legkitűnőbb jellemvonása ..a költőiség! Ez adja meg nekik ama hajnalszint, mellynek befolyása még az éltes, tapasztalt emberre is — kinek elég módja lehetett a csillagos ég határtalanságában’s a szürkület bizonytalanságában merengeni — olly ellenállhatlanul varázsszerü. Csuda-e, ha a fiatalságot egészen elbájolják, enthusiasmusra gerjesztik és magokkal ragadják? Mire tudna a fiatal kebel feldagadni egyébre, mint a mi homlokán a nemes, nagy és dicsőnek hordozza jeleit? Hogyan tudna ő fellelkesedni az iránt, a mi csak hasznos, ami a fenálló érdekeket kímélni, az érvényességre méltán törekvőket lehetőségig kielégíteni akarja ’s mindig csak arra törekszik, hogy a létező és leendő között szükséges súlyegyen igen nagy ingadozásba ne jöjjön... ., ki előtt a haszon mindig gyanús színben, az érdekek rész szagban jelennek meg .... ’s a ki a jelennel ritkán ’s örökké csak a jövőre gondol ! — Igen, de ez a fiatalság nálunk hatalom — már talán az ötödike az eddig lajstromozott statushatalmaknak —, ki ezen hatalom erejét fel akarja használni, szükség, hogy neki tessék, hogy kedvében járjon és egyáltalában ízléséhez alkalmaztassa magát .... És íme, a fiatal reformi politikának circulus vitiosusa, mellyben a kezdet- és végpont: a forrás és a folyamot befogadó öböl egy pontba esnek ! Ezen neme a reformi politikának — melly természetes támaszai seregeinek daczára is, lábai alatt a partot — szerencséjére a haza egészséges előmenetelének — mindinkább beomlat '. 'i ., legalább azt jajveszékli mindennap — ez a om, az, melly crednjakint hirdeti, hogy „czölgári institutiók, egy jó legislatio, asági élet józan rendezése, a nemzetet v vnban gazdagsághoz és beljóléthez is vélük“ * * * *) — ami elméletileg és némi megszorítással helyesnek is látszik , de gyakorlatilag nem egyéb, mint ,consens“, mert szembetűnő azon általános tapasztalás, hogy mindazon jó dolgok természetes kísérői a vagyonosodásnak ’s ennek következéséül szélesebb terjedelmet nyert közértelmességnek, kiváltképen az „önkormányzás“ malasztjait élvező népeknél, úti figura docet, ha saját honunkra tekintünk is, — melly hirdeti, „hogy ahoz, hogy hazánk anyagi jobblétre, ollyanra, mint a milylyenben szomszédink részesíttetnek, vergődjék, elég a tökéletes resignativ és egy kis folyamodás“,(f) — olly két nemzetgazdasági tényező, mellyeket eddig nem ismert a tudós világ ’s felfedezéseket egyik halhatatlan kortársunknak köszönheti, ki ezen merész találmánya által — mellyhez hasonlókat már számosat csinált — úgy látszik, az eddigi tanokat akarja halomra dönteni, mert homlokegyenest ellenkezik velök, melylyek szerint a nemzetek gazdagságának forrása épen nem „lemondás és koldulás,“ hanem ellenkezőleg: szorgalmas és értelmes munka és takarékosság; melly rémletesen azt hiszi és hirdeti, hogy ha valamikép megengedjük, hogy minket vagyonosabb állapotra segítsenek, oda lesz szabadságunk!: holott józan észszel ép az ellenkezőt kellene hinni, mert szabadságát inkább tudja védeni tehetős ember, mint nyomorult, melly Széchenyit szinte átok alá veti ***), hogy a Duna-gőzhajózást, szabályozást és állóhidat teremtette .... mert ezek a „német“nek jövedelmeznek! —, holott — ámbár inkább szeretném , hogy nekem és honfitársimnak jövedelmeznének — minden higgadtelmü átláthatja, hogy a „német“ segedelme nélkül ma sem jönének létre,’s hogy csupán ezen előzménynek köszönhetni a napjainkban nyilatkozott hasonló mozgalmakat ... ’s aztán ki hibája, hogy a dunai gőzhajózás alakulásának korában a magyar még nem igen tudta, mi a részvényes társaság, ’s egy részvényt a világért meg nem vett volna, valamint ma is csak hazafius áldozat gyanánt elegyedik eféle vásárban; melly azt ajánlja nemzetünknek, hogy óvakodjék minden, bármilly hasznos vállalattól, mellyben a 1f) L. Hetilap 99. számát. **) L. Hetilap 99. számát. ***) L. ugyanott, „német“ valamikép részt vehetne, ’s komolyan tanácsolja nemzetiségünk fentartására, a jesuitáknak Paraguayban követelt hermetice bezáró politikáját .)-----ma a gőzhajók, gőzkocsik, gőzsajtók és vámsorompó-omlások korszakában , melly „tiszta eszméket“ ígérvén adni a nemzetnek, arra inti az országot, hogy gondolja meg, miképp 13 millió feje és 26 millió keze és lába van !+) ollyforma arithmetika, mintha valaki mondaná: 12 millió juh, 3 millió sertés, 4 millió ökör és 4 millió farkas, mindössze 13 millió ’sat. ’sat. és számtalan illy eredek és noncredok, mellyekkel számos hasábot lehetne betölteni ’s mellyeknek egyéb jellemvonásait, az általános költőiségen kívül, az értelmes olvasó abstractiójára bízom. Egyik elsőrendű édes magzata ime költőileg reformáló politikának ama nagyszerű eszme, mellyet némelly jól fel nem fogott külföldi példák nyomán, az úrbéri viszonyok egyszerrei teljes és végképi megszüntetése végett, néhány év előtt hoztak szőnyegre „szabad föld“ ezegér alatt. Ha csak e nevet is veszszük szemügyre, mindjárt meglátjuk rajta a költői szint, melly megint azon forrást árulja el, honnan annyi ábránd vette és ma is veszi eredetét.... Politikában semmi sem veszedelmesebb az ábrándnál. — Igazságtalanság, törvénytelenség, nyilt erőszak . .. mind roszak; de orvosolhatók , mert olly szembetűnők , hogy mindenkit azonnal maguk ellen lázítnak és a közbaj ellen egyesítnek. Egészen máskép veszedelmes és orvosolhatlanul veszedelmes az ábránd, ha idejekorán el nem foszlatják; ollyan, mint a bolygó tűz: ha az ember utána indul, minden bizonnyal eltéved, és ha a csalékony világ kialudt . . . nyakát töri. Igen, de a politikai ábránd, melly után országos reformokat akarnak indítani , nemzetnek szegheti nyakát. . . Számítani és vigyázni kell reformok dolgában; kezdetét és végét előre látni minden lépésnek, hogy az eredmény ne legyen valami váratlan: — az óvakodás és éleselmü eljárás itt annyival inkább szükséges, mint egyéb számvetésben, mivel itt az egységek eleven , akaratos és gyarló lények. „Örök vállság!“ Magunk is nagyon tudjuk ennek becsét méltányolni. Ha a feltelló jogérdekek kiméletével történik, ha az ország közgazdászatába zavart nem hoz, ha a földművelőre olly terheket nem hárít, mellyek alatt le kell roskadnia — ezen feltételek mellett magunk is hiszszük, reméljük és látjuk is jó következéseit. Ámde ez alatt olly panacaeát értenek némelly kortársaink, melly minden bajainkat, sőt nembajainkat is rögtön meg fogja orvosolni. Itt kezdődik az ábránd. Az örökváltság behozatalával „a kényszerített munka helyébe,melly az emberi méltóságot sérti, ’s a nem szabad föld helyébe, mellyen nem tenyészhetik mezei gazdaság és ipar, szabad munka és szabad föld fognak lépni, hiszik ők. Kedvetlenség, tunyaság, lelki-testi munkátlanság, birtokos osztály elleni gyülölség, szilaj érzelmek, erkölcstelenség, állati butaság ... ’s a lelki-testi nyomor sápadt képei mindmind el fognak tűnni ’s helyökben lélekemelő jóllét, szellemi műveltség világi nyiladozni ’stb.“ **) ... az eddig elnyomott ember, tegyük hozzá, szabad lesz, mint a „kiterjedett levegő ég“ lakosa, ’s üdvösségért még a mennyországra sem szoruland többé !“ . . . így vélekedik a fiatal politika. Egészen idylli kép, teli ugrándozó bakokkal .... De hát ha ezen mai nap szabaddá lett tót, Irodalom és Tudomány. AUFSCHLÜSSE ÜBER DIE LETZTEN EREIGNISSE IN POLEN. Nebst sechszehn authentischen Actenstücken. Mainz , bei Kirchheim, Schott und Thielmann. 1810 (Felvilágositások a lengyelországi utolsó események iránt. Tizenhat hiteles okirattalstb.) (Vége.) Ezalatt Galicziának felnevezett megyéiben a parasztok kicsapongásai megszűnni nem akarván, Ferdinand főherczeg kormányzó segédtisztjét, Benedek alezredest, küldötte a helyszínére a rend helyrehozására megkívántatb lépések tüszinti megtétele végett. Ez mindenek előtt Bochnia kerületbe sietett, hol a lázadók legnagyobb előlépéseket tettek , jelesen Wieliczkát a cs. k. bányászok egyik részének árulása által hatalmukba kerítették, úgy hogy innen a kisszámú őrség Bochniába hátrált. Ez, és Col■ lin tábornoknak visszavonulása Wadowiceig a krakói pártosokba nagy bátorságot öntött. A krakói forradalom napjait egy szemtanú következően rajzolja: „Mielőtt a városnak még ideje lett volna , az uj hatalomtartók személyeivel megismerkedni, ezeknek hatalma bámulatos magasságra emelkedett, mellynek senki ellen nem szegülhetett. Azonban 24 óra sem múlt el, és az elfogultaknak megnyíltak szemeik; mindenki látta, milly szörnyű emberek ragadták meg a hatalmat, és mint keilend az egésznek végződnie. Kisült, hogy azok, kik a lengyel emigratio küldötteinek tartottak, jelentékenység nélkülis Krakót évek óta el nem hagyott emberek. Az egyik Kuczkowski gróf jószágainak igazgatója, a másik egy krakóbeli inasnak fia volt, ki némi rendőri üldöztetések következtében egy kis hírre kapott; a harmadik végre egy elszegényedett ,s évek óta Krakóban tartózkodott nemes volt. A forradalmi kormány alatt megjelent státushírlap hat számai mutatják, miilyen kezekben volt a hatalom; minden egyes rendelet bizonyságot nyújt arról, hogy azon emberek , kik Lengyelország politikai és társadalmi reformátoraivá tolták fel magukat, nemcsak tapasztalás, hanem logikas politikai és statistikai ismeretek nélkül szűkölködtek. Minden rendeletekben találhatók olly rendszabályok és elvek, mellyeket hozni és vallani csak éretlen fiatalságnak juthatott eszébe,s mellyek, jelesen a minden ellenzésre halált mérő forradalmi törvény által a józan gondolkozásnak megrémittetve, e tíz napi zavargás ellen szót emelni nem merészeltek Azon arányban, a mint a triumvirek általánosan megismertettek , erejök is hanyatlott. Azonban az ausztriaiaknak visszavonulása következtében Podgorcze és Wieliczkából, melly a kép magyaráztatott, hogy egész Galicziában lángra lobbant a forradalom, a néptömeg nagy lelkesedésre gyuladt, és a kormánynak uj erőt kölcsönzött. Mintegy 2000 fegyveres ember csoportosult a kormány körül, melly a maga részéről rettegtető törvényt (lásd fönebb XII) bocsátott ki, forradalmi törvényszéket állított fel; bizonyos Dembowski pedig , később a dictator második titoknoka , a városi tánczteremben „nemzeti kört“ nyitott meg, mellyben zajoskodó beszédek tartattak. Illy eszközökkel sikerült a kormánynak tekintélyét tettleg fentartani, és számos vad kedélyűeket ragadni magával, úgy hogy a békeszeretők mozdulni sem merenek. A „nemzeti kormány“ uralkodása azonban csak két napig tartott. Febr. 24én este 9 órakor bizonyos Lissowski, 26 éves orvos dictátornak kiáltotta ki magát. De hatalma csak néhány óráig tartott,s azt önként Tissowskinak, a szétoszlott kormány egyik tagjának adta által. Ezen változó státushatalmak ellen bizonyos számú városi polgárok státuscsínyt terveztek, polgártársaikat oda vezérlendők , hogy az előbbi törvényes rend legalább Krakóban visszahozassék. E mozgalomnak Wiszniecki Mihály, oktató a krakói egyetemben , állott élére. Wisznieczki csakugyan magához ragadta a hatalmat, és magán a dictatura szállásán helyt foglalt, a nélkül azonban, hogy az eloszlott kormánytagjait, a megbuktatott dictatort, vagy pedig, mi fődolog lett volna , Dembowskit elfogatná. Ezek alig hat óra lefolyta után elegendő számú híveket csődítve titkon maguk köré, a hatalmat ismét magukévá tenni iparkodtak. Febr. 26 án két váratlan újság lepte meg a várost, először, hogy Wiszniewski magát fegyveres kézzel dictátorrá tette, másodszor ezen hirdetés, melly a statuslapban olvasható volt: „A dictator a lengyel nemzethez. A ma reggel közrebocsátott hirdetést, melly szerint én a hatalmat Wiszniewski Mihálynak adtam volna át, tőlem árulás által, fegyveres kézzel kicsikartnak nyilvánítom. Minek következtében Wiszniewskit a forradalmi törvényszéknek adom által. Tissowski János dictator. Bogawski, titoknoka.“ Wiszniewszki ezalatt porosz határra menekülvén , in contumaciam halálra ítéltetett. Ez alatt Krakóban különnemű jelenetek érték egymást. Febr. 26án egy processio érkezett meg Wieliczkából, a diadalom ünneplésében osztozandó; e menet többnyire bányászokból állott. 27én ünnepélyes nagy processio rendeztetett, a mindenható segedelmeérti esdeklés végett, melly alkalommal mind az egyházakban, mind pedig a nyilvános helyeken beszédek tartattak. Febr. 28án Krakó 4 század jól fegyverzett, ruházott,s mi a legbámulatosb volt, jó rendet tartó lovasságot látott a dictator előtt elléptetni. A processiók Wieliczka elfoglalása, a napról napra gyarapodó és rendesen létegesülő hadi erő , — mindez a külszín után ítélő tömeget legtúlságosabb reményekkel volt képes eltölteni. Mindamellett, ugyanazon pillanatban, midőn illy jelenetek, és ezerféle, óra múlva meghiúsuló tudósítások által a tömeg bátorsága nőttön nőtt, csappant a főnököké, kik helyzetöket átlátni kezdették. Egykorú felkelésre számítottak a királyságban , a nagyherczegségben és Galicziában , és érzésekre jött, hogy roszul számítottak. A királyságban senki sem mozdult, és Oroszország sebesen vont öszsze seregeket Krakó határain. Posenben eleje vézetett a lázadásnak , Galicziában pedig balul ütött ki. A kormány segélyfosztottan, és csak Krakó területére szorítottan érze magát, és minden elvakultsága mellett is átlátni kezdette , hogy illy hadierővel Ausztria , Porosz és Oroszországokkal nem háborúzhatik. Időközben Krakó közelében is csüggesztő történetek adtak elő magokat. Benedek alezredes a segedelmére tömegesen elöcsödült Kochnia-kerületi parasztok közt, a helyszínen előtalált 4) L. ugyanott. ■HO L. P. Hírlap 807. számát. *) Ez tulajdonképen csak a rabok munkája. **) Csaknem szorul szóra a P. Hírlap 801. sz. után.