Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-10-24 / 684. szám
Vasárnap 684. October 24 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ.ért 5 es. b. kettős havihumért pedig 10 p. b. taelieus. Előfizethetni helyben a kiadóhtvatslan, hatvani atozai Horváth-házban 583 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausz triai birodalomba s külföldre menedő példányok csak a bécsi császári posta- ivatalnál rendeltethetnek meg. ■ zen !ap©k minden hitel négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pánt. és vasam.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek f helye-TARTALOM. Magyarorszég és Erdély. Előléptetések. Névváltoztatás. Országgyűlési követválasztások. Törvénykezésünk 11. Megyék: Követválasztó gyűlés Hontban és Zemplénben. Országgyűlési utasítási pontok Ungban, közgyűlés Körösben. Budapesti hirharang. — Ausztria. Külföld. Francziaország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdetések. ■A6YAMRRZÁNém RRDILY. ő cs. ap. kir. Fölsége Prot.z Adolfnak gróf Károlyi István jószágfelügyelőjének vezetéknevét .És kövevre változtathatni kegyeim, megengedte. A nagy magy. kir. udv. Kamara a malieváczi kir. harminczadesi állomásra Lamaich Spiridion ravaljel ellenőrködd írás alkalmazta. KÖVETVÁLASZTÁSOK. A lapunkban már közlöti választásokhoz legújabban járultak : Megyék közöl: Béreg (követei Lónyay Menyhért tbiró és Szintay János főügyész), Szabolcs (követei Kállay Menyhért első alisp. és Bónis Sámuel tb.) Ung (követei ifj. Tabódy Pál és ifj. Bernáth Zsigmond tbirók.) Kir. és bányavárosok közöl: Modor (követei Tremel György és Schnell János tanácsbeliek.) így tehát mostanig tudva van : káptalani választás 9 , megyei 30, szab. kerületi 4, kir. ’s bányavárosi 24. (Hátra van e szerint még káptalan 16, megye 22, szab. kerület 1, kir. ’s bányaváros 23.) . (Törvénykezésünk. II.) Az 1791.67 által a törvénykezés tárgyában kiküldött őriz. választmány munkálatának fővonásai. Nem a munkálkodásának idejében forradalmak viharai közepett felüremlott új eszméket átkölcsönözni, és némi „tabula rasa“ számára alkotni bíróságokat, hanem a fenálló és insitttiók alapján az igazságszolgáltatást lehetségig biztossá és gyorssá tenni, annak az igazgatás orgánumaitól czélszerű elválasztása és állandó munkásságba hozatala által, ez volt czélja az ezen tárgyban kiküldött első orsz. választmánynak. Ehez képest nem véleményre az az országot első folyamodási törvényszékek közt felosztatni, mikint az például legközelebb a váltótörvényszékek közt felosztatott, hanem a fenálló uriszékek , megyei, városi törvényszékek, kerületi, királyi, báni és hétszemélyes táblák elrendezéséről kívánt intézkedni. Az uriszékek, mint mér törvény által elintézett bíróság kérdését bízvást mellőzhetjük. A városi törvényszékre nézve a választmány javaslata az, miszerint az a bíró is legalább két tanácsnokból állván, ítélje a városi nem nemes lakosok mindennemű, tehát bűnvádi pereiket is, hanem ez utóbbiaknál a bíróság törvényességére nézve legalább hat biró jelenléte kivántassék. Minthogy némelly kisebb városokban háromtagy törvényszéket sem lehetne alkalmas férfiakból alkotni és elegendő foglalatossággal ellátni, ő felsége által végrehajtó hatalmánál fogva több kisebb város együvé vagy némelly nagyobb városhoz csatoltassék egy közös törvényszék alá, úgy azonban, hogy a szóbeli perek mindenik város bírája előtt folyhassanak. Hasonló kerületezését a kisebb városoknak kívánta múlt országgyűlésen az alsó tábla egyedül a politikai jogok gyakorlata végett; kár volt ezt bírói hatalom gyakorlatára is ki nem terjesztenie olyformán, hogy a rendes perek számára minden kerületben egy törvényszék állíttatnék fel, a szóbeli perek pedig minden városban külön intézkedének el. Tudni való, mikép törvényeink város (civitas) alatt mindig királyi várost értenek. Sokkal nehezebb és fontosabb a megyei és felebbviteli bíróságok elrendezésének kérdése. Már ezen választmány az igazság czélszerű kiszolgáltatásának elveivel meg nem egyezőnek találván az alispánok és szolgabirákra az 1608 :4; 1609:29; 1723:35. czikkek által ruházott bíróságot, e helyett minden megyében egy állandó első folyamodási törvényszéket véleményezett felállittatni, melly egy elnökből — ki mindig maga a főispán (qui ordinmme ipse supremus Comes erit) jelen nem létében az alispánok egyike, ’s ezek hiányában az lenne, ki e hármat a közgyűlések elnökségében pótolni szokta — és négy ülnökből álljon. Ezen ülnökök megyei tisztujitáson főispáni kijelölés nyomán választassanak, a megválasztottak választás alá többé ne kerüljenek, ’s ő felsége által meghatározandó fizetéssel láttassanak el, a birói taksák ezentúl mind a közpénztárba folyandván. Ezen rendes ülnökökhöz tisztujitáskor sz n e főispáni kijelölés nyomán még más négy táblabiró választassák, kik az előbbiek halála, előmozdítása vagy lemondása által okozott hézagot napdijak mellett pótolják. A rendes elnök jelenlétében az alispánokáblabirói minőségben részt vehessenek a biráskodásban, egy szolgabiró ’s eskütt pedig mindig jelenlenüi tartozzék. — A’ tervezők nem bírtak alispán 's törvényes bizonyság nélkül képzelni, törvényszéket, annyira ragaszkodának az ősi elvekhez. És épen innen magyarázható az elnökség iránti határzatuk is. Ha az 1723 : 56. czikk világosan nem szólna is, intézeteink eddigi elveiből önkint foly, hogy ki a közgyűlésnek, az a törvényszéknek is rendes elnöke. És napjainkban mégis annyira ment némelly megyékben az ellenzék, hogy a főispánok ezen ősjogát erőszakosan megtagadná. Azzal áll ugyan elő, hogy administrator am főispán, ámde ezen kifogás alaptalansága abból is világos, hogy az nem általános, csak azon megyékre vonatkozik, melyekben helyettes van; és hol a törvény, melly különbséget tenne a helyettesi és főispáni jogok közt? A tervezett állandó törvényszékek, mint első bíróságok előtt folynának a nemesek ’s egyéb, földesúri ’s városi hatóság alá nem tartozó, szabad rendűek bűnvádi ’s azon polgári perei, mellyek más első folyamodási bíróságok ebbe különösen nem rendeltettek. Több megyében fekvő per tárgyára nézve a felperes fogná a bíráskodandó megyét megválaszthatni , melly előjoga a felperesnek a részrehajlatlan igazságszolgáltatás elveivel szemlátomást összeütköznék. Az eljárás szóbeli is lehetne; egyébiránt a pereket nem a jegyzők, hanem az ülnökök fognák kidolgozni, előadni és felölök írásba foglalt véleményt előterjeszteni. Hogy a bírák írásba foglalni köteleztessenek szavazataikat, az német törvénykezési rendszerből kölcsönzött eszre, mellyet napjainkban a szóbeliség mellett küzdő németei többi közt azzal ostromolnak, hogy az a bírónak az írásbeliség által különben is nehézzé tett munkáját végkép megkeseríti. Ekép szerkesztett megyei törvényszékek fölöslegitvén a kerületi táblák első bíróságát, ’s e mellett a királyi tábla nem győzvén a reá halmozott munkát, választmány a kerületi táblákat felebbviteli bíróságokká vélő átalakitandóknak, mellyek az úri, városi kiváltságok és bánya-törvényszékek, nem különben a nemnemesek közt megyei törvényszékek előtt lefolyt, aztán minden bűnvádi, adóssági, erőszakossági, visszahelyezési, váltó-, ’s még egyéb elszámlált pereket vennének vizsgálat alá. Minden kerületi tábla az elnökön kívül 10 ülnök, egy az ülés jegyzőkönyvét viendő jegyző, kiadó ’s három hites jegyzőből állna ; váltóügyekre kereskedői ülnökök is alkalmaztatnának, és hat előadó ülnök tartoznék a perekből kivonatokat, eleve a felekkel vagy ügyvédeikkel közlendőket készíteni. Mindez a horvátországi Ítélőtábláról is áll. Megváltja ugyan a választmány, hogy rendezett igazságszolgáltatás azt igényli, miszerint egy törvény se legyen némelly ügyekre nézve első, másokra ismét felebbviteli bíróság; mindazáltal mivel a kir. udvar eddigi rendszere a kir. táblára nézve kivételt tesz szükségessé , és némelly pereink fontossága , és ezek elintézésében az elvek egységének szüksége a kir. tábla jelen minőségének fentartását sürgeti, azt javasolja, hogy az maradjon ezután is első folyamodási egyszersmind felebbviteli bíróság, hogy azonban általa is az igazság gyorsabban szolgáltathassák ki, elrendelendőnek véli, miszerint a kerületi táblákra ruházott felébb »itt pereken kivül, minden per a megyei törvényszékek elől ;»lyton, melly itt világosan a kir. tábla első bíráskodásának fen nem tartatik ; fentartatnak pedig a bűnvádi tudva levő ügyeken kívül főleg az ösiségből származó ’s erőtlenitő táblai perek. Ezen, a törvényjavaslatban név szerint elszámlált, perek kizárólag a kir. tábla előtt folyhatván, a báni tábla előtt sem kezdethetnek. Ekként a báni tábla szükségtelenné válván, a kapcsolt részek albánia ’s itélőmesterre a kir táblához vitetnek át. Minden perre nézve a felebbezést egyenlő számú törvényszékekre kellvén megengedni, ’s a jog három biróság által mindig eléggé biztosíttatván, a báni táblán kivül a tárnoki és személynöki szék és a hét bányaváros törvényszéke is eltöröltetni javasoltatik. A hétszemélyes tábla ezután is egyetlen legfelső felebbviteli törvényszék leend, melly a királyi, kerületi, ’s kapcsolt része’nben táblákról felebbvitt minden pert végkép fog megvizsgálni. Mindazáltal nem kerülendnek vizsgálata alá azon perek, mellyek magánosak felperessége alatt folyván, már két biróság által egyenlőn döntettek el, sőt ha különbözőleg ítéltettek is el, de a per tárgya 100 ftot meg nem halad ; bűnvádi perek pedig csupán azok vitethetendnek ide fel, melyekben halálbüntetés, vagy ehez hasonló, örökös fogság ítéltetett. Kétséget nem szenved , hogy e szabály elejét venné a perek összehalmozásának a legfelső törvényszéken, mindazáltal főleg a bűnperekre nézve sérelmesen korlátozná az a felebbvitel jogát. Szükséges, hogy vagy két bíróság egyenlőn, vagy a legfőbb tövényszék ítélje el a pert . A horvátországi bán a hétszemélyes tábla ülnökévé javasoltatik tétetni. A törvényszékek fölötti legfelső felügyelés és igazgatás ezután is ő felsége, mint legfelső végrehajtó hatalom által udvari cancelláriája utján fog gyakoroltatni; azonban csak a felek folyamodása következtében a törvénykezés külső rendére , ’s koránsem az ítéletek érdemére terjedhetend ez ki. Ezen főfelügyelési hatalomnál fogva a nagyobb cancellariából ezután is kiadandó parancsokon kivül minden egyéb birói parancsok megszüntettetnek. Ez az 1791 ki választmány törvényjavaslatainak veleje a bíróságok elrendezésére nézve. Van még egy törvényjavaslat az ügyvédekről, melly azonban csak az ügyvédi vizsgálat szigorúbbá tételéről rendelkezik ; mi magában nem elég ugyan az ügyvédi kar ollyanná emelésére, hogy nemes hivatásának kellőleg megfelelhetne, mindazáltal az már e javaslat keltekor is többet használandott, napjainkban pedig már százszorta üdvösebb és szükségesebb, mint az ügyvédeknek azon bírói tetszéstől függő súlyos fenyíték alá helyezése, mellynek javaslásától állott az 1827ki választmánynak ügyvédekteli munkálata. .4* 1687. 8 által kiküldött orsz. választmány törvényszékek elrendezéséreli munkálatának vázlata. Minthogy a törvényhozás csak azt tüzelti a munkálat vezérelvéül, hogy az igazságszolgáltatás gyorsittassék a perlekedők érdekének sérülése nélkül : e választmány (cum non de nova republici constituenda, sedilla quaem nonum saeculum persistit amplius constabilienda agatur) az előbbemnél még inkább óvakodott minden szükségtelen újítástól. Nem akará a törvényhatóságoktól elkülönítni a bírói hatalom alsó fokú gyakorlatát, hanem azt, hogy az alispáni és szolgabirói ítélőszékek szüntettessenek meg, a megyei rendszer régi szellemével öszhangzónak, és az újabb kor által parancsolt szükségnek találta. Mert régi törvényeink tanúsága szerint az egyik lényeges bélyege a megyének, hogy az alispánok, szolgabirák és esküitek a törvényszékekben bíráskodjanak ; ’s őket törvényszékeken kívüli bíráskodással az 1729. 35 azon okból ruházta fel, hogy akkor a népesség ’s hivatalos foglalatosságok csekély száma miatt a törvényszékek folytonosan nem tartathattak. Azonban, hogy ők akkor sem feleltek , most sem felelnek meg kellőleg a bíróság tisztének, kitetszik onnan is, hogy az állandó törvényszékek behozatalát a megyék maguk sürgetik. Ennélfogva e választmány szinte az alispáni és szolgabirói ítélőszékek helyébe állandó törvényszékek felállítását javasolja, mellyek előtt a bűnvádi és az eddig is általok ítélt polgári pereken kivül mind azon perek indíttassanak, melyeknek tárgyai egy megyében feküsznek. Álljon pedig e törvényszék elnökön kivül négy rendes ülnökből; elnök rendszerint a főispán, kit az alispánok egyike, ’s ezeket a legidősb szolgabiró pótolandja; és az ülnökök minden tisztújító szék alkalmával főispáni kijelölés nyomán koronkint újra választassanak ; ezen rendes fizetéssel ellátandó ülnökökhöz még hat táblabiró választassák meg, kiket bíráskodásra törvénykezésszakonkint az elnök hivand meg; végre legalább egy szolgabiró ’s eskütt, mint kiegészítő tagok legyenek jelen, a perek kidolgozására ’s előadására pedig egy vagy több jegyző alkalmaztassák; vizsgálatra, végrehajtásra ’s a törvényszéken kívüli minden eljárásra csak tisztviselők alkalmaztathatván. Az igy szerkesztett törvényszék a törvényes szakokban szükséghez képest naponkint is üléseket tartson. Az állandó megyei törvényszékek által a kerületi táblák szükségtelenekké válván, a kir. tábla pedig azon munkát, mellyel terhelteti, nem győzvén, azok helyett némi uj bíróságot vél a választmány felállitandónak, melly a pallosjoggal biró úriszékek, városi’s egyéb, megyei hatóságot nem érdeklő kiváltságolt bíróságoktól felebbezett bünpereket vizsgálja, ’s legfelső megvizsgálás végett közvetlenül a hétszemélyes táblára bocsássa át; ezen felül, mint első folyamodási törvényszék némelly polgári pereket, főleg azokat ítélje, mellyeknek tárgyai több dunai vagy tiszai megyékben fekszenek , ’s ezek innen a kir. táblára felebbeztessenek. Legyen pedig ilyen biróság kettő : az ország dunai és tiszai részeinek ítélő táblái (Tabulae Judiciariae partium Regni Danubianarum et Tibiscanarum), mellyek Pesten a törvényes szakokban rendesen tartják üléseiket, az elnökön kívül legalább tíz birtokos ülnökből állandóan. Fővárosbani székelésekből a választmány nézete szerint azon haszon hárulna a perlekedőre , hogy az innen történendő felebbezések új költségekbe nem kerülnének, é s ugyanazon ügyvéd láthatandná el a pert, ki azt ezen táblák előtt lefolytatta, melly nézet bízvást kétségbe vonható, miután világos, hogy minden felebbviteli sőt nagyrészt első folyamodási törvényszékeknek is egy városban összehalmozása annál károsabban hatna a perlekedőkre, minél távolabb laknak ezen várostól. A kir. táblán, a felemlített perek elvételén kívül,csupán azon változást kívánta tétezni a választmány, miszerint ülnökei négygyel szaporittatván, míg a perek összehalmozása tart, két tanácsban vizsgálja a felebbvitt pereket; a hozott ítéletek azonban mindig összes ülésben hirdettessenek, é s a táblai perek is csak összes ülésben ítéltethessenek. Tartozzanak pedig a kir. tábla első folyamodási bíráskodása alá a különösen ide rendelt bűnvádi ügyeken kívül mindazon, a törvényjavaslatban név szerint elszámlált, polgári perek, mellyek adományjog bebizonyítását, oklevelek erőtlenítését vagy magyarázatát teszik szükségessé. A személynöki szék ’s a hét bányaváros törvényszéke megszüntettetvén, minden kir. városi polgári perek második folyamodási bírósága a tárnoki szék legyen, melly elnök tárnok, alelnök ai tárnok ’s 8 rendes ülnökből álljon, kiket ő felsége a tárnok által előterjesztett városiakból nevezzen ki, a szék jegyzője maga a tárnokról neveztetendvén. Üléseit a törvénykezés rendes szakaiban Pesten tartsa, ’s tőle a perek ezután is a hétszemélyes táblára vitessenek fel. — Azon indokok, mellyek az ország dunai és tiszai részeinek ítélőtábláit felállitni javasolják, parancsolják a horvátországi ítélőtábla fentartását is, úgy hogy ez ítélje a kapcsolt részek mind azon polgári pereit, mellyeket Magyarországban a dunai és tiszai részek táblái itélendnek, a felebbvitel tőle ezután is a báni táblára történendvén. A báni tábla pedig, mint első biróság, az 1791. 56 által a kir. táblának fentartott bünpereken kivül, ítélje mindazon ügyeket, mellyek a fentebbiek szerint a kir. táblára ruházattak, és mint felebbviteli biróság vizsgáljon ezután is az első folyamodási törvényszékektől felebbezett minden bűnvádi és polgári pereket, tőle a felebbvitel , mint eddig, a hétszemélyes táblára történendvén. E szerint a hétszemélyes tábla maradand a legfelső törvényszék az ország és kapcsolt részek minden pereire nézve, csak a Jászok és kunokéira nézve nem. A Jászkun kerületekben a kerületi kapitány ítélőszéke eltöröltetvén , a városi tanácstól a három kerület törvényszékére, és innen a nádori legfelső bírósághoz vizessenek a perek. Van javaslat a szentszékek rendezéséről is, miből itt ki-