Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-22 / 792. szám
278 adatik, ez a kívánt rend fentartására elegendő, ’s ha valamelly fontos tárgy kerülne szőnyegre, a felvétel és tárgyalás idejét meghatározni a m.forök hatalmában áll.— Gr. Zichy Károly : Hogy a történhető kijátszásoknak eleje vétessék , semmiféle tárgy rögtön ne tárgyaltassék. —Gr. Batthyány Lajos ministerelnök: Illy határozatot hozni nem czélszerű, mert akkor a sürgetés tárgyak ugyanazon napon el nem intéztethetnének. Hogy azonban a rögtönzés következményei súlyosak ne legyenek, bizonyos órákra az ülést elhalasztani czélszerű. — Am. férik e javaslatban megnyugodtak. Ezután felolvastattak a hitelintézetről és az országgyűlésnek évenkénti üléseiről áthozott törvényjavaslatok. Ezen tárgyak igen fontosak lévén, felvételük másnap reggeli 9 órára halasztatott. Mart. 21ki LXXIX. kerületi ülésben a következők fordultak elő. Makay S., Gaál Alajos és Mednyánszky László barsi követek megbízó leveleiről beadja a választmány jelentését. Ki fog nyomatni. Wéber Gy. A perczek drágaságát szem előtt tartva, Szeged városának e pillanatban vett utasítását röviden előadni szerencséjének tartja. Szeged ugyanis e hó 18án tartott népgyűlésben a budapesti 12 pontot hazafias meleg kebellel karolta fel, azoknak életbe léptetését ’s bennök a nemzet kivánatainak teljesítését szorgalmazni követeinek kötelességéül téve. Ezen pontok nagyobb részint már határozatba mentek, és a többieknek tárgyalása a petitionális választmány jelentésétől függesztetett fel, a mikorára nézeteinek előterjesztését fentartva, küldői kivonatait a t.rv. figyelmébe ajánlja. Bernáth Zs. Emlékezetbe hozza, hogy a kerületi választmány az administratori rendszer tárgyában a javaslatot elkészítés kinyomata. Ezen ügy azonban idejét lejárván, vélekedése szerint a munka a könyvnyomtatónak visszaadandó. Gaál Eduárd Tolna követe. A munkát elégettetni kívánja. Bónisz. Miután a kinyomatott munkálat a könyvnyomtató tulajdona, azt számokba sorolni ’s kiosztani kell, ’s elégetni nem lehet. Bizó Im. elnök. Végzéskép kimondja, hogy a javaslat a könyvnyomtatónak vissza fog adatni. Bernáth Zs. Már több napi posta sem magán, sem hivatalos leveleket nem hozván, a ministerelnököt felhivatni kívánja , hogy a posták rendes érkezését kieszközölje. Később indítványát visszahúzta, mert a posta a várt leveleket meghozá. Szentkirályi M. jegyző. A szabad királyi városokról ideiglenesen intézkedő törvényczikket kezdi olvasni. Olgyay T. A mik §ba igtatni kívánja azon §§kat, miket a t. rv. a rendőri, büntető é s magánjogi tekintetben már megállapítottak, ’s miután a városi t. hatóság alól a szerkezetben a megyék házai sincsenek kivéve, minden ingerültség kikerülése végett, azokat kivétetni kivánja. Szentkirályi M. Felvilágositásul előadja, hogy ez a t. ez. csak ideiglenes ’s talán egy pár hét múlva összehívandó népképviselő úr.gyülésen a dolog ki fog egészittetni. (Tovább). Tarnóczy K. Nyitra köv.: Adott szavától csak küldői oldhatják fel, miért pótló utasításánál fogva a nemességet és a papi rendet a városi törvényhatóság alá vetni nem kivánja. Bónis S. A városi követek már az előtt kijelentették, hogy a megyék házait törvényhatóságuk alá vonni eszék ágában sincsen , miért ezeket kivétetni kivánja. Bernáth Zs. Pozsony követével tart, mert azon nézet, hogy e jelen körülmények közt az ideiglenes törvényeket gyorsan kell alkotni, nem indítja oda, hogy a megyei házakat alárendelje. Végzés az, hogy a megyék székes házai a városi törvényhatóság alól kivétetnek, egyébként marad a szerkezet. A választókról szóló 6. §t Hauser Ernő Pozsony városa követe akint kívánja módosítatni, miszerint választók törvényes valláskülönbség nélkül a városi közönségnek mindazon tagjaiksat. Tomcsányi J. senkit nem kíván vallás miatt jogokból kirekesztetni, de jelenleg az ingerültség kikerülése kedvéért a pozsonyi indítványt ideiglenesen elfogadja. Kossuth L. Ha az rr. tanácsosnak tartják rendelkezéseiknél az elvek tisztaságán és az igazság alapján kívül a körülményeket is tekintetbe venni, tegyék ezt az egész országra nézve. A tegnapi sajnos eseményekrőla történteknek, elfoglaltságunk miatt, szemtanúi nem lehetvén, hallomás után tudjuk, hogy egy néptömeg a zsidók ellen dühöngött, mellyet a nemzeti őrsereg- és a sorkatonaságnak sikerült elszéleszteni) az a meggyőződése, miszerint azokban Pozsony polgárainak értelmes része nem osztozott; másodszor Buda-Pest lakossága petitiójában a vallás tekintetbeni egyenlőséget kívánatai közé sorolta. Ezekből azt vonja ki, hogy ha a szerkezetnek a pozsonyi indítvány szerinti módosítása némelly helyeken ingerültséget szülne, másutt a szerkezetnek volna illy hatása; kijelenti, miszerint ma több pozsonyi polgár kinyilatkoztatá, hogy a tegnapi jelenetek ne annak tulajdonitassanak, mintha Pozsony lakossága gyülölséget táplálna a zsidók ellen, de mert félelemmel viseltetik irántok; ’s ha ezen félelem oka a törvényhozás által elenyésztetik, a gyülölség el fog tűnni. Nem az kelti fel bennök a félelmet, mert az izraeliták más templomban imádják az istent, de mert szokásaikban különböznek, saját községet alkotnak, mik az összeolvadást gátolják. Véleménye szerint ki kell e dolgot egyenlíteni. Igaz, hogy Pesten is történnek jelenetek , miknek hallatára fáj az ember szive, hogy midőn a népek fölött földerült a szabadság napja, csak a zsidó nép az, melly az előítéletek súlya alól szabadulni nem képes, melly előítéletekről a költő mondja, hogy azokkal az istenek is hasztalan küzdenek. A dolgot úgy lehet kiegyenlíteni, ha a t. rr. rövid t. czikkben kijelentik, hogy a vallás a honlakosok között a jogokra nézve különbséget nem teszen, melly elvnek a zsidókra alkalmazása iránt a ministerium jövő országgyűlésre javaslatot készítsen. A zsidó községeket talán rögtön lehetne eltörölni. Bónis S. Békés követével nincs egy véleményben, mert a törvényhozásnak apró utczai demonstrátiók után indulni nem lehet, ’s működéseinek az igazság szempontjából szükség felmerülni. Ott a törvény, a rendetlenkedőket meg kell büntetni, ’s a redactiónak meg kell maradni. (Több hang : nem lehet.) A napokban Bécsben lévén, látta, mikint ott a szabadság kivívásában a zsidók is működtek ’s melly nép a szabadságra meg van érve, testvéri kezet fog mindenkivel, és szóló nem hiszi, hogy a tegnapi eseményekben csak egy müveit polgár is vett volna részt, mellyeket olly utcza-hősök idéztek elő, kik a zavarban halászni akartak. Illy jelenettől a törvényhozásnak vezettetnie nem szabad, különben hivatásának meg nem felel. Az illy hősöket meg kell büntetni, kezünkben a hatalom. (Helyeslés.) Kortes G. Zombor köv. : Utasitásánál fogva a zsidó népet pártolja, ezért, a választói jogot csak a törvényesen bevett vallásu lakosokra kiterjesztetni és e kérdést szavazásra bocsátatni kivánja. (Az ülés vége köv.) A mélt. főrendek mart. élén r. 9 óra d. u. 4 óráig tartott országos ülésekben tárgyaltatott a hitelintézetről szóló törvényjavaslat. Némi módosítással elfogadtatott. — Felvétetett továbbá: törvényjavaslat az országgyűlés évenkinti üléseiről, ’s a m. forr. tanácskozásaikban a 7. §ig haladtak , melly az országgyűlés elnökségéről rendelkezik. Ezen fontos tárgybani tanácskozás másnapra halasztatott. Előlegesen közöljük az illető törvényjavaslatokat, mellyek a mai hosszas tanácskozás anyagául szolgáltak . Törvényjavaslat a hitelintézetről: „Általában a földbirtokosok, ’s különösebben azoknak kívánatos felsegítésére, akiknek a T. törvény által úrbéri jövedelmeik felfüggesztettek, ideiglenesen rendeltetik : 1) §. A hitelintézetnek felállítására a ministérium felhatalmaztatik. — 2) §. Alapszabályait, törvényhozási megvizsgálás és helybehagyás végett, a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni. — Kijelentetvén különösebben: 3) §. Tartaléktőkéjének megalapítására az ország részéről 500.000 forint rendeltetik ki. 4) §. Azon magánbirtokos , kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a T. törvény által biztosítva, úrbéri haszonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia, mindenek előtt elsőséggel bír, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alkotandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke , az illy kölcsön megtérítésénél visszafizetésként az álladalom által el fog fogadtatni. — 5) §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bir minden más követelések fölött , kivévén, a mellyek elsőbb helyen vannak bejegyezve. — 6) §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén, a kamat és törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a hitelintézet, azon birtokból, rövid perutján , egész követeléseit, tőkével együtt is , megtekítetheti magának. ( 7) §. Minden ollyan kérdések fölött, mellyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelezői közt támadhatnak, az illető váltótörvényszék, rövid uton bíráskodik. — 8) §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüst pénzben, akár hitellevelekben fogja adhatni. — 9) §. A szükséges készpénz megszerezhetése végett, az országos és a közalapítványi pénztár is kútfőül kijelöltetik, ezen pénztárak kölcsöne , a hitelintézet részéről, szokott hitellevelek által biztosíttatván.“ ---------------POZSONYI HÍRFÜZÉR. E sorok írója szerencsésnek érzi magát, hogy a nyilvánosság utján olly tényeket hirdethet e haza fiainak, mellyeket, mint hosszú évszázadokból kiváló, talán e nemzet életében páratlan eseményeket, a történet lapjai örökitendnek meg az utókornak. Az istenség felfoghatlan ihlete szállotta meg a közelebbi nagy napokban az emberiséget, — adja az ég, hogy azon tollakat is, mellyek e napok történeteit leirják, egy fensőbb ihlet képesítse szép rendeltetésekre; megkisértjük elmondani mi is azon érzelmeket, mellyekkel keblünk csordultig telve van mellyeket kifejezhetleneknek, leirhatlanoknak szoktak nevezni. — Szerdán mart. 15. indult fel az országgyűlési fényes küldöttség Bécsbe a magyar király trónja elé, és megvivén e nemzet óhajtását a koronás főnek, bár csak úgyszólva hajszálon függött e nemzet élete, pénteken mart. 17. visszatért diadalittasan. — Szerdán a napi rendes hajón kivül, mellyen Bónis S. Szabolcs m. köv. és Jozipovich A. turopolyai gróf intézkedni előre mentek, volt rendelve egy más gőzös, mellyen reg. 10 ór a küldöttség 72 és kísérete, többnyire országgyűlési ifjak, körülbelül ugyanannyi tagból álló, mindnyájan, még az egyházi férfiak is, mellükön nemzeti szalaggal ellátva, indult meg. A part hosszán roppant néptömeg sereglett össze ,s amint a hajó indulásával az első taraczk megdördült, és a partról választ kapva a lövések egymást váltogatták, kitörtek az éljenek a parton úgy mint a hajón, és fejér kendők lobogtatásával, kalaprázással, kardcsörtetéssel, mint megannyi szerencsekivánatoktól kisértetve vevénk búcsút a koronázási várostól. Megható látvány volt mindkét félre. Útközben az ifjak, bár a nagy sietségben a lóczi zenekart itthon feledvén ez csak a délutáni hajóval jött fel, nemzeti dalokat énekeltek, a lelkesedés határt nem ismert, jókedvünkben és a szabadság érzetében felmentünk a hajó tetejére és a kapitány úr, ki az egész hajószemélyzettel nemzeti szalagot viselt, csak akkor kért bennünket óvakodásra, mikor a tilos fedezetet a sok ember alatt veszélyeztetve látta, ’s mi azonnal engedelmeskedünk. Dévénynél a Duna közepén horgonyt vetett a hajó, ’s egy csónak indult ki a partra, hogy az ausztriai vámosokat vizsgálat végett behozza, de hozott két utast és a vámosok magukat nem is mutatták. Délutáni 4 órára megérkeztünk, miután nagy hajónk a csatornán be nem evezhetett a városba, a külkikötőnél, sűrü taraczklövések és a partra gyülekezettek hangos üdvözletével, kendő lobogtatásával fogadtatva. Kossuth L. úr, neje karján, partra léptekor a bécsi magyarok részéről rövid beszéddel köszönteték; kiebb lévén először találkozánk a bécsi uj nemzeti őrsereg mintegy 12 főnyi osztályával, kik nem egyenruhában ugyan, de puskával mindnyájan ellátva és kalapjukon osztály szerint megjegyezve, előttünk tisztelgő sorban, itt őrt állottak, szívesen üdvözlünk és kezet fogtunk derék bajtársainkkal, a miután mindnyájan kocsikra kapva, a prateren keresztül roppant hosszú menetben értünk a város végére. — Itt tudósittatunk azon elragadó eseményről, hogy nádorunk ő fensége aznap délelőtt érkezvén Bécsbe, a városban lovait kifogta a polgárság és ezernyi éljenek közt vetélykedve vonta kocsiját a várba. A bécsiek nem tudván a mi körülményeinket már harmadnap előtt a forradalom kiütésekor vártak bennünket, sőt újabban értesittetvén azt gondolák, hogy szerdán is csak az esti gőzössel érkezünk meg; de ezért a város végén nagy számú nép csődült össze , melly belőbb roppant kisérő tömeggé alakult ; a városba léptünkkor megállván a menet, minden oldalról: „Hol van Kossuth ?“ kiáltásokkal tolultak felénk. Kossuth L. ur, ki nejével az első nyilt kocsiban ült, innen ki és felemeltetvén bemutattatott a népnek, és megharsant a tömeg fidvkiáltása, kalapok lebegtek fejünk felett, kendők lobogtak a házak ablakaiból, a messze távolban is, mennyire csak láthatónk; elfogott e jelenet minden érző keblet; egy öreg ember a munkás osztályból zokogó, de hallhatólag erős hangon kiáltá: „Kossuth! unser Erlöser! hoch!“ és ezernyi torok viszhangozó kiáltását; minden annyira el volt ragadtatva, hogy boldognak érzé magát, ki őt csak láthatta is; mig mások, tisztesbek úgy mint alsó osztálybeliek, a kocsi körül tolultak össze, mind levett kalappal, nejének kezeit csókolgaták, ’s szerencsésnek érzé magát, ki csak közelébe juthatott. Sokan közölünk, kik magyar öltözetben még ekkor nem voltak, szállásainkra oszoltunk, hogy átruházkodva azonnal a menethez csatlakozhassunk. E sorok írója két társával lévén egy kocsiban, bár csak kardjaink voltak láthatók, minden, a merre hajtatánk, kalapot emelt, ,vivát"-ot kiáltott , kendőket lobogtatának felénk, annyira, hogy levett kalapokkal szakadatlanul hajlongnunk kelle a viszonüdvözletekben ; utóbb utánunk szaladtak, néhány tisztes polgár megállita kocsinkat és a népsereg azonnal körülfogá ezt, kérve akartak rábirni, hogy szálljunk le, menjünk gyalog, mert a nép látni akar bennünket, mert a magyarok jövetelének hírére minden újra fellelkesült; de mi szállásunkra hajtatánk ; ketten a bakra álltak, levett kalappal kiáltozák : „Die Ungarn sollen leben!“ és mindenütt hangzott a néppel tömött utczákon : ,Hoch die Magyaren!” Nehány percz alatt nemzeti öltözetben léptünk ki és a szállásunkra jött nehány polgár által, kik előttünk levett kalapokkal éljenek et kiáltozának, nagy néptömeg kíséretében vezettetvén alig értünk egy térre (am hohen Markt), az itt felállított néhány száz fegyveres nemzeti őr, felbontva a sort élőnkbe rohantak és meleg kézszorításokkal üdvözölve nyakunkba borultak : ,Brüder, liebe Brüder! Euch haben wir alles zu verdanken!4 — Ez alatt a menet, mellyet Kossuth L. ur kíséretében volt több küldöttségi tag és nehány magyar öltözetű ifjún kivül megszámithatlan népség képezett, elől nemzeti zászló alatt, mellyet a gőzösről hoztunk el, dobszó, nehány lovas és gyalog polgárkatona tiszt vezetése mellett, két oldalról fegyveres nemzeti őrök közt vonult a város széléről a belvárosba. És Kossuth,azon férfiú, ki ezelőtt 10 évvel hazaárulónak volt kikiáltva, és kinek neve akkor Bécsben csak iszonynyal emlitteték : most olly végtelen lelkesedés közt, olly nagyszerű diadalmenetben vezettetek be a birodalmi főváros és falai közé, miilyenben csak egy világhirű hős részesül, és mellynél fényesebb, dicsőbb elégtételt annyi szenvedésekért Bécs nem adhatott. — Négyen kivont karddal a zászlót fogván körül, az ezernyi üdvkiáltásokat, a tömött ablakok és erkélyekrőli szakadatlan kendő- és zászlólobogtatást, melly részben a szép nem, e lelkes hölgyek , olly meghatólag tünteték ki magokat, csak folytonos kardhajlongatással voltunk képesek viszonozni, repültek fejünkre a virágkoszoruk, a virágkötetek azon isteni hölgyek kezeiből, ha félreestek, felvette a nép és kezünkbe adta, kalapot emelt minden, mosolygott reánk az ősz öreg úgy mint a legkisebb gyermek , az angyali szép viruló szüzek úgy mint a koros nők, gazdag úgymint szegény egyiránt, a ki kiáltani nem birt, kezével vagy kendőjével intett; lelkesedésök és lelkesedésünk leirhatlan; hangzott a Kossuth név úgy, hogy Bécs falai rengettek bele. így értünk el a „Károly főherczeg“ czimü fogadóhoz, hol Kossuth L. ur szállása volt kijelölve; a fogadó tulajdonosa kardosan tisztelgve fogadta nagy vendégét a kapu előtt; az udvar tömve volt néppel, de a nemzeti őrsereg mindent visszatartóztatott , hogy közelünkbe ne tolakodjék. Mi magyarok felkisértük Kossuth L. urat, ki a szoba ajtajánál nehány tagból álló küldöttség által a bécsiek részéről üdvözöltetvén, ennek szónoka átnyujtá azaz nap délben nyomtatásban közönségen tett cs. rendeletet, mellyben ő felsége által a nemzeti őrsereg felállítása ’sat. hagyatik meg és az ausztriaiaknak alkotmány biztosittatik legfelsőbb ígérettel ; de a lelkes szónok ur csak rövid lelkes szavakat mondhatott, elérzékenyülve sírni kezdett, Kossuthnak nyakába borult és meleg ölelések közt csókolta őt. Mire K. válaszolt, hogy az áldozatkészség nálunk nem fog hiányozni. — E keblet megragadó jelenet után el-