Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-05-12 / 834. szám
— Egy más levél is érkezett a szerk.-hez Bécsiből, melly, részeg betűi után ítélve, nem eredhet józan irokéztől. Szerzője polgártársnak vallja magát és timár lehet, mert bőrkészitésről beszél a szerkesztő személye ellenében. A levél végén az evangeliorai symbolum: „szabadság, egyenlőség, testvériség“ áll, minek nevében a levél felvételét kéri s aláírva:z ekéli. Még több hasonlóval is ígérkezik kedveskedni. Mi azonban feleletül csak azon szives tanácsot adjuk: tanuljon meg előbb írni, mintsem a czorkoló padot elhagyná. És kövesse az illendőségnek legalább azon szabályát, hogy levelét, mikor valakihez valamiért folyamodik, bérmentesítse. Különben kénytelenek leszünk azt a szokást tenni szabályunkká, mit néhány esetben már követtünk is, hogy a leveleknek csak elejét és végét tekintjük meg, s ha nincs ínyünk szerint, visszautasitjuk a postán. — A felső-csallóközi járásban (Pozsonymegye) Csütörtök helység lelkésze Kólánk Endre és a járásbeli eskütt felvilágosítása következtében a nép, melly csak kevéssel ezelőtt irtózott a nemzetőrségtől, olly melegen karolta fel a népszerűvé tett eszmét, hogy 60 éves öreg is fiaival együtt nagy lelkesedéssel állott az őrseregbe, mert — mint mondá — a haza javáért ő sem akar hátrább maradni a többinél. — Kassáról tudósittatunk, hogy a máj. 2. tartott városi tisztújításkor Demetzky Lajos két országgy. volt követ s jelenleg belügyministeri titoknak tűzetvén ki polgármesterül, miután országos állása miatt e hivatalt el nem vállalható, tisztujítási elnökül ajánlkozott, hogy viszonozza a bizalmat, mellyel megtisztelteték; azonban egy rész S. B-t kiáltozó, az arad. tanuló ifjúság pedig S. nevet hangoztatott, mig mindezek elmellőztetvén, Ster Ferencz gyógyszerész választaték tisztujitási elnökül és fáklyás zenével tisztelteték meg. — Pest városháza erkéllyel fog elláttatni, honnan a néphez szónokolni és vele a határzatokat tudatni lehessen. — A debreczeni vásáron volt zsidókereskedők biztosságuk példás megőrzéséért még 1000 ft is ajánlottak ottani különbféle jótékony czélokra. — A P. Hírlapban olvassuk, hogy a pesti zsidóság értelmesbjei legújabban aláirási ivet nyitottak , mellyre mindazon hitsorsosaik, kik a mózesvallásban korigényelre változtatásokat tenni, és mindazon szokásokat, mellyek eddig ellenök elkülönzési vádat támasztottak, eltörölni készek, neveiket jegyezni felhivatnak. Az aradi zsidók pedig már a gyökeres reformok terére léptek; a szabbatot vasárnap akarják ünnepelni, az ét törvényeket megszüntetni , az ünnepeket lehető legrövidebb időre reducálni és a félünnepeket eltörölni, az isteni tiszteletet röviden , fedetlen fővel, élő nyelven gyakoroltatni, a körülmetéltetést megszüntetni és végre vallási alapelvül egyedül a tíz parancsolatot, a Talmud stb. érvénytelenítésével, kívánják elfogadni. — Mack József bombászkari főtüzér felszólításai , mellyekről már röviden emlékezünk, már majd minden pesti lapban közöltettek ; egyiket bajtársaihoz intézi a derék katona , hogy hozzák áldozatul a hazának tehetségeiket és tudományukat, mivel, mint nemcsak katonák, hanem polgárok és fiai e hazának, tartoznak is; A másikban felhívja az ideiglenes hadügyminiszert, hogy alakíttassák haladék nélkül egy tüzérsereg 1500 önkénytesből 100 ágyúval, mennyi kezdetnek elég, hogy reá tovább építeni lehessen; e sereget pattantyús hazánkfiai 3 hónap alatt vagy hamarabb is betanitva készen állíthatják sikra; a költséget igen könnyen lehet fedezni a 3 millióból, melly összeg a kir. ház tartása mellett a különbféle katonai testületek ellátására szavaztaték meg. — A P. Hírlap egy más czikke figyelmezteti a németeket is a sláv elemre, melly irántuk szintolly ellenszenvvel van, mint a magyarok iránt. — A „Fünfkirchner Zeitung“ (így változtatá e lap eddigi „Pressfreie Flugblätter“ czimét, és jó lapnak lenni ígérkezik) Eszékről írja, hogy ott a ministerium által leküldött törvényeket meg akarták égetni, és csak a német polgárságnak és az ott lakó magyaroknak, kik valódi slavoniták, mert nemzetiségök fentartása mellett a magyar országgy. határzatait, ministeriumot stb. törvényesnek ismerik, — sikerült a galádságot megakadályozni. — A baranyamegyei uj főispán, gr. Batthyány Kázmér, máj. 2. érkezett megyéjébe és mindenütt igen fényesen fogadtaték. A pécsi polgárság tisztujitási elnökéül választá őt, köttetésben áll. — G. Nugent Sussignano-ig nyomult. A Piave túlsó partja ellenséges seregekkel s ágyukkal van megrakva. Prágában komoly csendzavarások történtek, mely ,lyeknél vér is folyt; ezek következtében f. h. lékemény parancs hirdettetett ki, mellynél fogva minden összecsoprtozások megtiltattak, sőt a zavargók rögtön itélőszéket is fenyegettettek. Ezóta nem történt semmi nagyobb jelentőségű kihágás. A választások a kerületek nagyobb részében megtörténtek, még a tisztán cseh vidékekben is. Olmützben a csehek részéről roppant munkásság fejtetik ki: az emissariusok által felizgatott nép meg akarja ölni, kik Frankfurtba követeket akarnak küldeni, mert elhitették vele, hogy a követeknek az Olmütztől 100 mértföldre eső Frankfurtig kell előfogatot adni. o o AUSZiTKM. 0 felsége sajnálattal hallotta tekintélyes izraeliták előadásából a közelebb Pozsonyban az izraelita népség ellen elkövetett merényeket, s ezen törvénytelen kihágásokra, és közbátorságnak, mellyet minden státuspolgár osztály s valláskülönbség nélkül igény élni jogosítva van , megsértéseire nézve legfájdalmasabb rosszalását nyilvánitni méltóztatott. (W. Z.) Minthogy a monarchiába az újabb időkben behozott redemptoristák, redemptoristanők és jesuiták rendei a köznyugalom többszöri fölszavazására adtak alkalmat, s az értelmesebb osztályok ellenszenve miatt hivatásukat betöltni képesek nem voltak , továbbá minthogy a fenálló egyházi intézetek a vallás, oktatás és népnevelés szükségeire nézve elegendők: ő felsége a nevezett szerzetesrendeket eltörleni méltóztatott. (W. Z.) A legújabb hivatalos tudósítások szerint, az ellenség Radeczky tábornagy serege ellen f. h. Sikáig semmi megtámadó mozdulatot nem tett. Weiden altábornagy Volargnoba ért seregével, és igy Radeczkyvel szorol össze FHIMCZIAORSZÁG, Paris. Május 21kán az id. kormány a nemzeti gyűlés előleges megalakulása tárgyában, egy rendeletet bocsátott ki, melly szerint: mikén délben összegyűlnek a képviselők, a kormányelnök Dupont beszédet tartana; ezután a legidősb tag az elnöki széket, a hat legifjabb pedig a jegyzői székeket elfoglalja. Az elnök fölszólítja a gyűlést, hogy a megbízólevelek vizsgálására 18 bureaut alakítson, mindegyiket 50 tagból. 3 órakor újra megnyílik a gyűlés, s határzatot hoz a választások érvényessége felől; az elnök azokat, kiknek megbízói levelek érvényesnek találtatott, képviselőknek nyilvánítja. Ezután a rendes elnökre történik szavazás, ha senki 451 szavazatot nem nyer, ismételték ; az elnök után 6 alelnök, 6 titoknak és 3 quaestor választatik; az elnök, alelnökök, titkárok 6 holnapra választatnak. Az újonnan választott elnök e szavakat mondja: „Népképviselők, az egy osztatlan köztársaság nevében a nemzeti gyűlés végkép megalakult! Éljen a köztársaság ! Ekkor az id. kormány elnöke beszédet tart, mellyben az országnak február 24-ke ótai állapotáról számot ad , s leteszi a népképviselők kezébe a nép által a kormányra ruházott hatalmat. Mindegyik minister számot ad hivataloskodásáról. A párisi lapok a nemzeti gyűlés mikép alakulásával foglalkoznak. A „National“ azt reményt , „hogy a képviselők nem sokat beszélni, hanem tenni fognak. A régi kamarában az idő nagy része fecsegéssel tölt el, hogy némelly urak hiúságának elégtétessék, kik szeretik beszédeiket egész terjedelemben a hírlapokban látni, s a valódilag fontos tárgyakon vasúti sietséggel haladtak át. Nekünk nem annyira Mirabeaukra, mint Franklinokra van szükségünk! A nemzeti gyűlés teendői végetlenek: azért egy perczet se veszítsen el. A monarchia alatt épen olly kevéssé gazdálkodtak az idővel, mint a pénzzel; a gyűlés megnyitása után hetek teltek el a válaszfelirati vitákkal, mindenki ki akart tűnni az ékesenszólás e fényes küzdtelmén, s mi lett az eredmény: szavak, szavak s ismét szavak — mint Hamlet mondá. De most Frankhion nem szavakat, hanem tetteket vár.“ A ,Société des droits de l’homme et du citoyene fal' ragaszokban hirdeté alakulását. A társaság fejei: Barbés, ANGLIA. Az angol és spanyol kormány közt nagyon komoly súrlódások történtek. Palmerston lord, ki már megszokta, hogy némelly Angliával közelebbi viszonyban álló országok, mint: Portugal, Sicilia, Görögország felett véduri hatalmat gyakorol, s ezen országok kormányait csak megbizottjainak tekinti, közelebb igen parancsoló és sértő hangon irt levelet közöltetett a madridi udvarral, mellyben a mostani ministerium elbocsátását kívánja. A levélnek — melly a madridi angol követhez Bulwerhez szóló tartalma következő: „Uram, fölszólítom önt, hogy a spanyol kormánynál törvényes és alkotmányos rendszer követését sürgesse. A francziák királyának közelebbi bukása megtaníthatta volna a spanyol udvart, milly nagy veszélynek teszi ki az magát, ki egy országon a nemzet érzelmeivel s gondolkozásával ellenkező módon próbál uralkodni; a frankhoni catastroph megmutatta eléggé, hogy bármilly számos és gyakorlott hadsereg milly kevéssé védheti meg a koronát, ha a koronától követett rendszer a nemzet összes érzelmeivel ellentétben áll. A spanyol királyné igen bölcsen cselekedne, ha a kormányzás alapjait kiebb terjesztné, s tanácsába olly férfiakat is hívna, kik a szabadelvű párt bizalmát birják. Palmerston:“ — Bulvver e levelet áprilskén küldötte át Soto Mayor herczegnek, a spanyol ministerium elnökének, — miután már néhány nappal azelőtt a Clamor publico ellenzéki hírlapban közölve volt, — egy maga által irt levéllel, mellyben — még sértőbb hangon mint Palmerston — azt kívánja, „hogy a spanyol kormány lépjen vissza a törvényes ösvényre, hivja össze a cortes-t, s adjon ennek számot némelly minden vád s törvényes kihallgatás nélkül elfogatott s deportált kitűnő cortestagok vétkéről. Alkotmányos szabadság ígérete volt az, mi Isabella ügyét a trónkövetelőétől megkülönböztette, s ezért nyerte meg Britannia részvétét és pártolását, stb.“ — Soto-Mayor az angol minister e beavatkozását büszkén visszautasította, kinyilatkoztatván, hogy ha a spanyol kormány nem kívánja Angliától eddigi státusrendszerének megváltoztatását, Izland rettenetes nyomora könnyítését, a szerencsétlen ázsiai népekkel emberibb és igazságosabb bánást, s a ministerium élére a felvilágosodott Peel hivatását, ki Európa minden kormányainak rokonszenvét birja, a spanyol kormány is jogszerűn követelheti, hogy az angol ministerium belügyeibe ne avatkozzék; ugyanezen okból Palmerston 1. levelét, mellyet megtartni méltóságán alól lenne, visszaküldi, azon kinyilatkoztatással, hogy ha az angol kormány a spanyol belügyekbe avatkoznék ezentúl is, leveleit minden észrevétel nélkül fogja visszaküldeni. — E levél következtében, Bulwer nyilvánította, hogy a spanyol kormánynyal minden diplomatiai viszonyt megszakaszt, a spanyol ministerium pedig Bulwer hivatalátóli elmozdítását kérte. Feleletül az angol királyné Bulwert a Bathrend vitézévé nevezte ki. Az angol minister e dictátori beavatkozása idegen státusok belügyeibe nem helyeselhető ugyan sem politika sem a nemzetek joga tekintetéből, de Soto-Mayornak s Narvaeznek tanácsosabb lett volna maguk ellen nem ingerelni, különösen, midőn a nemzet többségének hajlamát nem bírják; és nagyon valószínű, hogy rövid időn okuk lesz megbánni a vele kikötést, mint Guizot, Cabrals Colettinek. — Metternichnek Angliában sem engednek nyugtát az ott lakó ausztriaiak. Már perlekednie is kellett a Marlborough-utczai békebiró előtt. Bizonyos Lholski nevű Ausztriából származott egyén tetten kapatott, midőn fényes nappal a herczeg szállásának ablakait egymás után bevette. E vétke indoka felől kérdeztetvén, ezt felelte : * ZÉNETOKSZÁft. Frankfurt. Május 31kán, a szövetségi gyűlés Posen nagyherczegség német részeit Posen várossal és erősséggel együtt fölvette a német szövetségbe. Berlin. A német parlamenti választások megtörténtek, átaljában véve a mérsékleti liberalismus szellemében, de Boroszlóban a democrata párt győzött. Schleswig-Holstein. A poroszok Jütlandban folyvást előnyomulnak; vezérök Wrangel felszólítást bocsátott a jütlandiakhoz, hogy legyenek nyugton, ő nem mint hódítónő. A dánok 3 heti fegyverszünetet kértek, de Wrangel kinyilatkoztatta, hogy mindaddig az ellenségeskedéseket meg nem szünteti, míg a dánok Alsen s más Schleswighez tartozó szigeteket oda nem hagyják, s minden a tengeren elvett német vagyont vissza nem adnak. Még nem bizonyos elfogadják-e a dánok e föltételeket. OLASZORSZÁCL Milano: Az id. kormány azokat is köteleseknek nyilvánította katonáskodni, kik már ausztriai seregben szolgálati éveiket kitöltötték. A zúgolódás Károly Albert tétlensége ellen naponkint nő. Előbb Radeczkit mindenki teljesen megsemmisítettnek gondolá, s most épen olly erős állásban van, mint egy hónappal azelőtt. Egyébiránt azt hiszik, hogy a sardiniai király Radeczki megtámadását nem halasztja akkoráig, midőn Nugent megérkezik. Nápolyban a király a kamarák ítéletére bizza, hogy a messinai fellegvár odahagyassék-e. Lombardába innen 3 biztos küldetett. A milánói id.kormány napi parancsai a lombard szardiniai seregeknek szinte minden nap újabb győzelmeit hirdetik, minden nap több ezer ausztriai esik vagy fogatik el, úgy hogy ha mind igazak volnának e hirdetmények már rég nem volna olasz földön egyetlen császári katona. Mindezekről Radetzky semmit nem tud, s mindinkább erős állást vesz magának. P a du a levél szerint ott a dolgok olly szomorú fordulatot vettek, mióta a függetlenség kivivatott, hogy Ausztria uraságát csaknem visszaehajtni kezdik. Mindenféle kóborcsapatokból s ausztriai szökevényekből egy önkéntes osztályt alakitottak, melly fejenként 2 líra napizsoldot kap. Ez osztályt fegyelem alá szoktatni minden kisérlet sikeretlen volt, sőt midőn az ellenség ellen akarták küldeni, a pornéppel egyesülve a város lakói ellen fellázadt s rabolt, pusztított. 455 Huber, Lebon, Vilaín stb. Czélja: „a nép jogait — melylyeket a februári forradalom visszaszerzett — védeni; e forradalomnak minden társadalmi következményeit kifejtni. És igy a régi alkotmány társadalmi szempontból is el van törölve, s a helyébe következőnek az egyenlőség-, egyérdeküség- s testvériségen, mint az uj társadalmi egyesület elvein kell alapulni. A társadalmi forradalom tehát a páriák és a régi társas-rend kiváltságosai közé lép. Az elsőkhöz eként szól: egyesüljetek, de legyetek nyugton, mert ebben rejlik erőtök. Számotok olly nagy, hogy elég akaratotokat nyilvánitni, s mindent megnyertek, mit kívántok. A ti szavatok és akaratotok isten szava és akarata. A kiváltságosokhoz : a kiváltságok s kizsákmánylások kora lejárt; e kiváltságok védelmére ne hozzátok föl, hogy azokat törvények által szereztétek, e törvényeket egyedül ti hoztátok, polgártársaitok roppant többsége azokról semmit nem tud, s azért nem köteles megtartni. Könyörögjetek bocsánatot azoktól, kiket olly sokáig önczéljaitokra fölhasználtatok. Ha a bocsánat ígérete mellett is elszigetelten véditek a régi társas rendet, polgártársaitok hozzátok többé nem a bocsánat, hanem az igazság hangján fognak szólani.“ — A Presse megjegyzi erre: Nem szükség e fölhívás hatásáról szólanunk, elég erre nézve tudni, hogy a nemzetőrség 12ik légiójának ezredese (Barbés) alá van írva, melly légió 28.000 főt számlál. Mit teend az id. kormány e dologban, ez most a kérdés. Az id. kormány legújabb rendeletében a rabszolgaságot a gyarmatokban eltörlötte, olly módon , hogy e rendelet kihirdetése után tüstént minden testi büntetés, két hónap múlva pedig a rabszolgaság megszűnik, a megbüntetett gyarmatosoknak tökéletes bocsánat adatik; a nemzeti gyűlés intézkedni fog a rabszolgák urainak adandó kárpótlás felől. Az újvidéki követek közt nevezetesebbek Léon de Malleville, Murat Lucian, (a nápolyi volt király fia) Larochejaquelin, Jules Favre.