Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-05-12 / 834. szám

— Egy más levél is érkezett a szerk.-hez Bécsiből, melly, részeg betűi után ítélve, nem eredhet józan irokéz­től. Szerzője polgártársnak vallja magát és timár lehet, mert bőrkészitésről beszél a szerkesztő személye ellenében. A levél végén az evangeliorai symbolum: „szabadság, egyenlőség, testvériség“ áll, minek nevében a levél felvé­telét kéri s aláírva:­z ek­éli. Még több hasonlóval is ígér­kezik kedveskedni. Mi azonban feleletül csak azon szives tanácsot adjuk: tanuljon meg előbb írni, mintsem a czorkoló padot elhagyná. És kövesse az illendőségnek legalább azon szabályát, hogy levelét, mikor valakihez valamiért folyamodik, bérmentesítse. Különben kényte­lenek leszünk azt a szokást tenni szabályunkká, mit né­hány esetben már követtünk is, hogy a leveleknek csak elejét és végét tekintjük meg, s ha nincs ínyünk szerint, visszautasitjuk a postán. — A felső-csallóközi járásban (Pozsonymegye) Csütörtök helység lelkésze Kólánk Endre és a járásbeli eskütt felvilágosítása következtében a nép, melly csak kevéssel ezelőtt irtózott a nemzetőrségtől, olly melegen karolta fel a népszerűvé tett eszmét, hogy 60 éves öreg is fiaival együtt nagy lelkesedéssel állott az őrseregbe, mert — mint mondá — a haza javáért ő sem akar hát­rább maradni a többinél. — Kassáról tudósittatunk, hogy a máj. 2. tartott városi tisztújításkor Demetzky Lajos két országgy. volt követ s jelenleg belügyministeri titoknak tűzetvén ki pol­gármesterül, miután országos állása miatt e hivatalt el nem vállalható, tisztujítási elnökül ajánlkozott, hogy vi­szonozza a bizalmat, mellyel megtisztelteték; azonban egy rész S. B-t kiáltozó, az arad. tanuló ifjúság pedig S. nevet hangoztatott, mig mindezek elmellőztetvén, Ster Ferencz gyógyszerész választaték tisztujitási elnökül és fáklyás zenével tisztelteték meg. — Pest városháza erkéllyel fog elláttatni, honnan a néphez szónokolni és vele a határzatokat tudatni lehessen. — A debreczeni vásáron volt zsidókereskedők biz­tosságuk példás megőrzéséért még 1000 ft is ajánlottak ottani különbféle jótékony czélokra. — A P. Hírlapban olvassuk, hogy a pesti zsidóság értelmesbjei legújabban aláirási ivet nyitottak , mellyre mindazon hitsorsosaik, kik a mózesvallásban korigényelre változtatásokat tenni, és mindazon szokásokat, mellyek eddig ellenök elkülönzési vádat támasztottak, eltörölni készek,­­ neveiket jegyezni felhivatnak. Az aradi zsidók pedig már a gyökeres reformok terére léptek; a szabba­­tot vasárnap akarják ünnepelni, az ét törvényeket meg­szüntetni , az ünnepeket lehető legrövidebb időre redu­­cálni és a félünnepeket eltörölni, az isteni tiszteletet rö­viden , fedetlen fővel, élő nyelven gyakoroltatni, a körül­­metéltetést megszüntetni és végre vallási alapelvül egye­dül a tíz parancsolatot, a Talmud stb. érvénytelenítésé­vel, kívánják elfogadni. — Mack József bombászkari főtüzér felszólításai , mellyekről már röviden emlékezünk, már majd minden pesti lapban közöltettek ; egyiket bajtársaihoz intézi a derék katona , hogy hozzák áldozatul a hazának tehet­ségeiket és tudományukat, mivel, mint nemcsak katonák, hanem polgárok és fiai e hazának, tartoznak is; A másik­ban felhívja az ideiglenes hadügyminiszert, hogy alakít­tassák haladék nélkül egy tüzérsereg 1500 önkénytesből 100 ágyúval, mennyi kezdetnek elég, hogy reá tovább építeni lehessen; e sereget pattantyús hazánkfiai 3 hónap alatt vagy hamarabb is betanitva készen állíthatják sikra; a költséget igen könnyen lehet fedezni a 3 millióból, melly összeg a kir. ház tartása mellett a különbféle katonai tes­tületek ellátására szavaztaték meg. — A P. Hírlap egy más czikke figyelmezteti a néme­teket is a sláv elemre, melly irántuk szintolly ellenszenv­vel van, mint a magyarok iránt. — A „Fünfkirchner Zeitung“ (így változtatá e lap eddigi „Pressfreie Flugblätter“ czimét, és jó lapnak lenni ígérkezik) Eszékről írja, hogy ott a ministerium által le­küldött törvényeket meg akarták égetni, és csak a német polgárságnak és az ott lakó magyaroknak, kik valódi sla­­voniták, mert nemzetiségök fentartása mellett a magyar országgy. határzatait, ministeriumot stb. törvényesnek is­merik, — sikerült a galádságot megakadályozni. — A baranyamegyei uj főispán, gr. Batthyány Káz­­mér, máj. 2. érkezett megyéjébe és mindenütt igen fé­nyesen fogadtaték. A pécsi polgárság tisztujitási elnökéül választá őt, köttetésben áll. — G. Nugent Sussignano-ig nyomult. A Piave túlsó partja ellenséges seregekkel s ágyukkal van megrakva. Prágában komoly csendzavarások történtek, mely­ ,­lyeknél vér is folyt; ezek következtében f. h. lé­­­kemény­­ parancs hirdettetett ki, mellynél fogva minden összecso­­prtozások megtiltattak, sőt a zavargók rögtön itélőszék­­et is fenyegettettek. Ezóta nem történt semmi nagyobb jelentőségű kihágás. A választások a kerületek nagyobb részében megtörténtek, még a tisztán cseh vidékekben is. Olmützben a csehek részéről roppant munkásság fej­tetik ki: az emissariusok által felizgatott nép meg akarja ölni, kik Frankfurtba követeket akarnak küldeni, mert elhitették vele, hogy a követeknek az Olmütztől 100 mértföldre eső Frankfurtig kell előfogatot adni. o o AUSZiTKM. 0 felsége sajnálattal hallotta tekintélyes izraeliták elő­adásából a közelebb Pozsonyban az izraelita népség ellen elkövetett merényeket, s ezen törvénytelen kihágásokra, és közbátorságnak, mellyet minden státuspolgár osztály s valláskülönbség nélkül igény élni jogosítva van , meg­sértéseire nézve legfájdalmasabb rosszalását nyilvánitni méltóztatott. (W. Z.) Minthogy a monarchiába az újabb időkben behozott redemptoristák, redemptoristanők és jesuiták rendei a köz­nyugalom többszöri fölszavazására adtak alkalmat, s az értelmesebb osztályok ellenszenve miatt hivatásukat betöltni képesek nem voltak , továbbá minthogy a fenálló egyházi intézetek a vallás, oktatás és népnevelés szük­ségeire nézve elegendők: ő felsége a nevezett szerzetes­rendeket eltörleni méltóztatott. (W. Z.) A legújabb hivatalos tudósítások szerint, az ellenség Radeczky tábornagy serege ellen f. h. Sikáig semmi meg­támadó mozdulatot nem tett. Weiden altábornagy Vo­­largnoba ért seregével, és igy Radeczky­vel szorol össze­ FHIMCZIAORSZÁG, Paris. Május 21kán az id. kormány a nemzeti­ gyű­lés előleges megalakulása tárgyában, egy rendeletet bo­csátott ki, melly szerint: mikén délben összegyűlnek a képviselők, a kormányelnök Dupont beszédet tartana; ezután a legidősb tag az elnöki széket, a hat legifjabb pedig a jegyzői székeket elfoglalja. Az elnök fölszólítja a gyűlést, hogy a megbízó­levelek vizsgálására 18 bureaut alakítson, mindegyiket 50 tagból. 3 órakor újra megnyí­lik a gyűlés, s határzatot hoz a választások érvényessége felől; az elnök azokat, kiknek megbízói­ levelek érvényes­nek találtatott, képviselőknek nyilvánítja. Ezután a ren­des elnökre történik szavazás, ha senki 451 szavazatot nem nyer, ismételték ; az elnök után 6 alelnök, 6 titok­nak és 3 quaestor választatik; az elnök, alelnökök, tit­károk 6 holnapra választatnak. Az újonnan választott el­nök e szavakat mondja: „Népképviselők, az egy­­ osztat­lan köztársaság nevében a nemzeti­ gyűlés végkép meg­alakult! Éljen a köztársaság ! Ekkor az id. kormány el­nöke beszédet tart, mellyben az országnak február 24-ke ótai állapotáról számot ad , s leteszi a népképviselők ke­zébe a nép által a kormányra ruházott hatalmat. Mindegyik minister számot ad hivataloskodásáról. A párisi lapok a nemzeti­ gyűlés mikép alakulásával foglalkoznak. A „National“ azt reményt , „hogy a kép­viselők nem sokat beszélni, hanem tenni fognak. A régi kamarában az idő nagy része fecsegéssel tölt el, hogy né­­melly urak hiúságának elég­tétessék, kik szeretik beszé­deiket egész terjedelemben a hírlapokban látni, s a való­­dilag fontos tárgyakon vasúti sietséggel haladtak át. Ne­künk nem annyira Mirabeaukra, mint Franklinokra van szükségünk! A nemzeti­ gyűlés teendői végetlenek: azért egy perczet se veszítsen el. A monarchia alatt épen olly kevéssé gazdálkodtak az idővel, mint a pénzzel; a gyűlés megnyitása után hetek teltek el a válaszfelirati vitákkal, mindenki ki akart tűnni az ékesenszólás e fényes küzdte­­l­mén, s mi lett az eredmény: szavak, szavak s ismét szavak — mint Hamlet mondá. De most Frankhion nem szavakat, hanem tetteket vár.“ A ,Société des droits de l’homme et du citoyene fal­­' ragaszokban hirdeté alakulását. A társaság fejei: Barbés, ANGLIA. Az angol és spanyol kormány közt nagyon komoly súrlódások történtek. Palmerston lord, ki már meg­szokta, hogy némelly Angliával közelebbi viszonyban álló országok, mint: Portugal, Sicilia, Görögország felett véd­­uri hatalmat gyakorol, s ezen országok kormányait csak megbizottjainak tekinti, közelebb igen parancsoló és sértő hangon irt levelet közöltetett a madridi udvarral, melly­ben a mostani ministerium elbocsátását kívánja. A levél­nek — melly a madridi angol követhez Bulwerhez szól­ó tartalma következő: „Uram, fölszólítom önt, hogy a spanyol kormánynál törvényes és alkotmányos rendszer követését sürgesse. A francziák királyának közelebbi bu­kása megtaníthatta volna a spanyol udvart, milly nagy veszélynek teszi ki az magát, ki egy országon a nemzet érzelmeivel s gondolkozásával ellenkező módon próbál uralkodni; a frankhoni catastroph megmutatta eléggé, hogy bármilly számos és gyakorlott hadsereg milly ke­véssé védheti meg a koronát, ha a koronától követett rendszer a nemzet összes érzelmeivel ellentétben áll. A spany­ol királyné igen bölcsen cselekedne, ha a kormány­zás alapjait kiebb terjesztné, s tanácsába olly férfiakat is hívna, kik a szabadelvű párt bizalmát birják. Palmerston:“ — Bulvver e levelet ápril­­skén küldötte át Soto­ Mayor herczegnek, a spanyol ministerium elnökének, — miután már néhány nappal azelőtt a Clamor publico ellenzéki hírlapban közölve volt, — egy maga által irt levéllel, mellyben — még sértőbb hangon mint Palmerston — azt kívánja, „hogy a spanyol kormány lépjen vissza a törvé­nyes ösvényre, hivja össze a cortes-t, s adjon ennek szá­mot némelly minden vád s törvényes kihallgatás nélkül elfogatott s deportált kitűnő cortestagok vétkéről. Alkot­mányos szabadság ígérete volt az, mi Isabella ügyét a trónkövetelőétől megkülönböztette, s ezért nyerte meg Britannia részvétét és pártolását, stb.“ — Soto-Mayor az angol minister e beavatkozását büszkén visszautasította, kinyilatkoztatván, hogy ha a spanyol kormány nem kívánja Angliától eddigi státusrendszerének megváltoztatását, Iz­land rettenetes nyomora könnyítését, a szerencsétlen ázsiai népekkel emberibb és igazságosabb bánást, s a ministe­rium élére a felvilágosodott Peel hivatását, ki Európa minden kormányainak rokonszenvét birja, a spanyol kor­mány is jogszerűn követelheti, hogy az angol ministerium belügyeibe ne avatkozzék; ugyanezen okból Palmerston 1. levelét, mellyet megtartni méltóságán alól lenne, vissza­küldi, azon kinyilatkoztatással, hogy ha az angol kormány a spanyol belügyekbe avatkoznék ezentúl is, leveleit min­den észrevétel nélkül fogja visszaküldeni. — E levél kö­vetkeztében, Bulwer nyilvánította, hogy a spanyol kor­­mánynyal minden diplomatiai viszonyt megszakaszt, a spanyol ministerium pedig Bulwer hivatalátóli elmozdítá­sát kérte. Feleletül az angol királyné Bulwert a Bath­­rend vitézévé nevezte ki. Az angol minister e dictátori beavatkozása idegen státusok belügyeibe nem helyesel­hető ugyan sem politika sem a nemzetek joga tekinteté­ből, de Soto-Mayornak s Narvaeznek tanácsosabb lett volna maguk ellen nem ingerelni, különösen, midőn a nemzet többségének hajlamát nem bírják; és nagyon va­lószínű, hogy rövid időn okuk lesz megbánni a vele ki­kötést, mint Guizot­, Cabral­­s Colettinek. — Metternichnek Angliában sem engednek nyugtát az ott lakó ausztriaiak. Már perlekednie is kellett a Marl­­borough-utczai békebiró előtt. Bizonyos Lholski nevű Ausztriából származott egyén tetten kapatott, midőn fé­nyes nappal a herczeg szállásának ablakait egymás után bevette. E vétke indoka felől kérdeztetvén, ezt felelte : * ZÉN­ETO­KSZÁft. Frankfurt. Május 31kán, a szövetségi gyűlés Posen nagyherczegség német részeit Posen várossal és erősség­gel együtt fölvette a német szövetségbe. Berlin. A német parlamenti választások megtörtén­tek, átaljában véve a mérsékleti liberalismus szellemében, de Boroszlóban a democrat­a párt győzött. Schleswig-Holstein. A poroszok Jütlandban foly­vást előnyomulnak; vezérök Wrangel felszólítást bocsá­tott a jütlandiakhoz, hogy legyenek nyugton, ő nem mint hódító­nő. A dánok 3 heti fegyverszünetet kértek, de Wrangel kinyilatkoztatta, hogy mindaddig az ellenséges­kedéseket meg nem szünteti, míg a dánok Alsen s más Schleswighez tartozó szigeteket oda nem hagyják, s min­den a tengeren elvett német vagyont vissza nem adnak. Még nem bizonyos elfogadják-e a dánok e föltételeket. OL­ASZORSZÁCL Milano: Az id. kormány azokat is köteleseknek nyil­vánította katonáskodni, kik már ausztriai seregben szol­gálati éveiket kitöltötték. A zúgolódás Károly­ Albert tét­lensége ellen naponkint nő. Előbb Radeczkit mindenki teljesen megsemmisítettnek gondolá, s most épen olly erős állásban van, mint egy hónappal azelőtt. Egyéb­iránt azt hiszik, hogy a sardiniai király Radeczki megtá­madását nem halasztja akkoráig, midőn Nugent megér­kezik. Nápolyban a király a kamarák ítéletére bizza, hogy a messinai fellegvár odahagyassék-e. Lombardába innen 3 biztos küldetett. A milánói id.­kormány napi­ parancsai a lombard s­zardiniai seregeknek szinte minden nap újabb győzelmeit hirdetik, minden nap több ezer ausztriai esik vagy foga­­tik el, úgy hogy ha mind igazak volnának e hirdetmé­nyek már rég nem volna olasz földön egyetlen császári katona. Mindezekről Radetzky semmit nem tud, s mind­inkább erős állást vesz magának. P a d­u a­­ levél szerint ott a dolgok olly szomorú for­dulatot vettek, mióta a függetlenség kivivatott, hogy Ausztria uraságát csaknem visszaehajtni kezdik. Minden­féle kóborcsapatokból s ausztriai szökevényekből egy ön­kéntes osztályt alakitottak, melly fejenként 2 líra napi­­zsoldot kap. Ez osztályt fegyelem alá szoktatni minden kisérlet sikeretlen volt, sőt midőn az ellenség ellen akar­ták küldeni, a pornéppel egyesülve a város lakói ellen fel­lázadt s rabolt, pusztított. 455 Huber, Lebon, Vilaín stb. Czélja: „a nép jogait — mely­­lyeket a februári forradalom visszaszerzett — védeni; e forradalomnak minden társadalmi következményeit ki­fej­t­­ni. És igy a régi alkotmány társadalmi szempontból is el van törölve, s a helyébe következőnek az egyenlőség-, egyérdeküség- s testvériségen, mint az uj társadalmi egye­sület elvein kell alapulni. A társadalmi forradalom tehát a páriák és a régi társas-rend kiváltságosai közé lép. Az elsőkhöz eként szól: egyesüljetek, de legyetek nyugton, mert ebben rejlik erőtök. Számotok olly nagy, hogy elég akaratotokat nyilvánitni, s mindent megnyertek, mit kí­vántok. A ti szavatok és akaratotok isten szava és aka­rata. A kiváltságosokhoz : a kiváltságok s kizsákmánylá­­sok kora lejárt; e kiváltságok védelmére ne hozzátok föl, hogy azokat törvények által szereztétek, e törvényeket egyedül ti hoztátok, polgártársaitok roppant többsége azokról semmit nem tud, s azért nem köteles megtartni. Könyörögjetek bocsánatot azoktól, kiket olly sokáig ön­­czéljaitokra fölhasználtatok. Ha a bocsánat ígérete mel­lett is elszigetelten véditek a régi társas rendet, polgár­társaitok hozzátok többé nem a bocsánat, hanem az igaz­ság hangján fognak szólani.“ — A Presse megjegyzi erre: Nem szükség e fölhívás hatásáról szólanunk, elég erre nézve tudni, hogy a nemzetőrség 12ik légiójának ezredese (Barbés) alá van írva, melly légió 28.000 főt számlál. Mit teend az id. kormány e dologban, ez most a kérdés. Az id. kormány legújabb rendeletében a rabszolgasá­got a gyarmatokban eltörlötte, olly módon , hogy e ren­delet kihirdetése után tüstént minden testi büntetés, két hónap múlva pedig a rabszolgaság megszűnik, a megbün­tetett gyarmatosoknak tökéletes bocsánat adatik; a nem­­zeti­ gyűlés intézkedni fog a rabszolgák urainak adandó kárpótlás felől. Az új­vidéki követek közt nevezetesebbek Léon de Malleville, Murat Lucian, (a nápolyi volt király fia) Larochejaquelin, Jules Favre.

Next