Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)
1853-01-15 / 13. szám
Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőtőa a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben , vidéken minden cs. kir. po 11 a h i v a tal- nál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesítendők. H I N L V P Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kulewalderház) 2-ik emeletben A ,,Budapesti Hírlap“ a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vidékre félévre 10 pfrt., évnegyedre % pfr 2© kr. Helyben félévre pfrt., évnegyedre dl ptt. Előfizethetni helyben a lap kiadóhivatalában , vagy szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. HIVATALOS RÉSZ. 1852-diki September 4-kén kelt császári nyilparancs, kiható az egész birodalomra, a katonai atárőrvidéket kivéve, mely általa házalókereskedés iránt egy uj törvény bocsáttatik ki. (Vége.) 13. ) A házaló köteles házalási okmányát mindig magával hordani, és azt azon mezőváros vagy város felsőbbségének, melyen ő keresztülmegy, hivatalos láttamozás végett előmutatni. A láttamozás, ha az okmány valódisága vagy azon személy ellen , melyre az szól, kétség nem támad, minden nehézség nélkül teljesittetik. Egyébiránt a 9. §. szolgál zsinórmértékül. 14. §. Oly házalónak, aki ezen ügyletet mkár több évek óta engedelem mellett folytatja, és magát mindig feddhetlenül viselte, de törvényes bizonyítvány által tanúsított testi fogyatkozásai miatt a házalókereskedésre rendelt árukat magával hordani nem képes, a hatóság által egy segéd használása megengedhető Ezen segéd a házalási okmányban különösen megjelölendő. 15. §• Hogy valamely személynek engedetem adathassék arra, hogy házalósegéd lehessen, megkivántatik, hogy magát mindazon tulajdonságok iránt igazolja, melyek a házalókereskedőkre nézve a 3. §-ban átalában kiszabvák. 16. §. Az oly árumennyiségekkeli házalás, melyeknek továbbvitelére szekérfogat vagy teherhordó állat kívántatik, tilos. 17. §. Némely vidékek élelmi viszonyainak különös tekintetbe vételével, azok lakosainak bizonyos árukkali házalókereskedésre nézve különös kedvezmények engedtetnek. Ezek abban állanak, hogy az ilyes vidékekben a bizonyos árukkali házaló-kereskedésre való engedetem oly fi- vagy nőnembeli személyeknek is adathatik, kik a 30 éves életkort még el nem érték, azonban a 24 évet már betöltötték, és a polgári jogok teljes élvezetében vannak, végre hogy az ummmmmmmmmmmmm——mmmmgmm—WW—npip illető kerületi hatóság (megyei hatóság, delegatio) által adott engedelem az egész birodalomra nézve, a különben kivett minden helyeket is ideértve, érvényes. Az ezen kedvezményekben részesülő személyek következők: a) Alsó-Austria eddigi waidhofeni (Thaya melletti) járásának lakosai, az ezen járásban készített etérnák és szalagokra nézve, valamint Karlstein és környékének lakosai a faórákra nézve; b) a csehországi hegyvidéki lakosok az ottan készített csipkék és hímzett árukra nézve; c) a pusterthali lakosok Tirolban, nevezetesen a Deffereggen helységbeliek a szőnyegekre nézve; d) a valsuganai és grödeni lakosok Tirolban, a nekik eddig elő megengedve volt czikkekre nézve; e) a tót drótosok és az Árva megyei vászonkereskedők, a sz. györgyi, sz. miklósi és sz. péteri len- és pamutárukkali kereskedők Magyarországban ; f) a gottscheei, pöllanti, reifnitzi lakosok Krajnában, az osztrigával, f.olajjal, szentjánoskenyérrel, czitrommal, törökszilvával, drágas borral, fügével, gránát almával, mogyoróval, calamarival, kaprival, gesztenyével, babérlevéllel, mandolával, margaranttal, kagylóval, narancscsal, rissel, állókkal,tekenősbékával, szőlővel, malozsával s t. e f. eddig elő magukkal hordozott tárgyakkali kereskedésre néve. 18. §. Azon személyeknek, kik a jelen törvény hatálybaléptekor még érvényes házalás-engedelem birtokában vannak , a házalókereskedés ezen engedelem lefolytéig megengedtetik, mindazáltal ők az ezen nyilt parancsban foglalt határozatok alá vetvék; ezeknek továbbá új engedelem adhatik, habár a 3. §-ban b) bet. alatt kifejtett föltételnek meg nem felelnek, és a 17. §-ban elősoroltszemélyek közé nem tartoznak is, föltéve, hogy ellenük semmi alapos aggály nem létezik, és ők az itt előadott többi szabályoknak megfelelnek. 19. §. Ezen házalási nyiltparancs áthágásai következő büntetésekkel fenyittetnek : a) A házaláson ért külföldiek különbség nélkül, és az álladalombeli oly alattvalók, kik magukat engedelmi okmánynyal épen nem, vagy csak valamely már elenyészett, avvagy más névre szóló okmánynyal igazolhatják, 25 —100 forintiglani bírsággal fenyittetnek. A belföldiek egyszersmind a házaló-kereskedéstől örökre eltiltatnak. b) Oly személyek, kik a bélyegzés alá vetett, azonban meg nem bélyegzett külföldi vagy belföldi árukkal folytatnak házalókereskedést, végre olyanok, kik mgukat áruik belföldi származása osztályba zuhant, hová Emrődi Ambrus úrnak is hullni kellett. A nagy dübörgés és csörömpölés e közben a cselédséget összecsődítette, s mikor Kálnási és Gerta titkos örömmel szaladtak le a hágcsókon, hogy állítólag segítsenek, a valósággal pedig meggyőződjenek Ambrusnak nyaka szakadtáról, akkor már nem csak a cselédség, hanem a helységből is kezdett a nép felgyülöngni a vár udvarába. A padolat gerendái s a lezuhant bútorok oly romhalmazt képeztek, melyet csak valamennyire is szétháritani nem csekély fáradságba került. Miként többnyire történni szokott, hol sokan tódulnak össze, de nincs ki parancsoljon, úgy e nép is két óránál tovább dolgozott a nélkül, hogy valamit tett volna egyebet mint azt, hogy az ügyetlen tolakodásban még néhányan sebet kaptak , s alig bírtak pár követ és gerendát eltávolítni. Gerta csípőjére illesztett kezekkel minden embert kiszidott, még Kálnásit sem kímélvén , de maga semmit sem tett, hanem pár óra eltelvén, mikor látta, hogy az öreg orra nem akadnak, oly rémítő sírást kezdett, mint ha saját atyját vesztette volna el. Végre mintegy éjfél tájban leginkább a falusi lelkész jó példája s biztatásai által, sikerült a romokat annyira elhárítni, mikép a meggyujtott szövétnekek világánál meggyőződtek, hogy nem csak a felső szobának padolata zuhant alá, hanem terhe által a pincze boltozatát is betörte. A pinczébe kellett tehát menni, mely nyitva és puszta volt, s nem csekély fáradság után végre megtalálták a holttestet, a pinczeboltnak romjai, s egy nehéz tölgy pohárszék közé szorulva, oly rémitő állapotban, mikép csak ruházatáról valának képesek az öreg urra ismerni, kinek óráját iránt kellően igazolni nem képesek, a jövedéki törvények szerinti eljárás alá vetendők és a házalókereskedésrei jogosítványt elvesztik. c) A kitiltott árukkal az házalókereskedést (12. §. a)—p) bet.), a fönálló átalános és jövedéki büntető törvények szerint reájok szabandó büntetést nem tekintve, 5—25 forintiglani birsággal büntettetik, és ismétlés esetében a házalókereskedésből végképen kizáratik. A tiltott áruk elkoboztatnak. d) A ki házalási okmányát másnak átengedi, házalási jogát elveszti. e) A ki más országban, mint a melyre házalási okmánya szól, az illető hatóság különös engedelme nélkül 10 napnál hosszabb ideig házal, vagy a ki az első tíz nap alatt okmányát a 8. §-ban kijelölt hatóságnál nem láttamoztatja , a ki valamely országnak oly városaiban vagy mezővárosaiban, melyekre nézve ő házalásrai jogosítványt nyert, a helyfelsőbbségnek tett előleges jelentés nélkül az házalókereskedést, továbbá a ki a határszéli járásban házal, anélkül, hogy erre különösen jogosítva lenne, az első rajtaérezési esetben 2—5 forintiglani, a második rajtaérezési esetben 5 —10 forintiglani birsággal, és a harmadik esetben a házalási jog elvesztésével büntettetik. Ha ezenfölül tilos árukat hord magával, azonkívül az erre nézve megállapított büntetés alá esik. f) A ki a házalásnál segédet használ, anélkül, hogy erre világosan följogosítva lenne, 10 forintnyi pénzbüntetéssel fenyíttetik. g) A ki a házalási kereskedés végett szekeret vagy teherhordó állatot használ, 20—50 pengő forintiglási bírság alá esik. h) A házalási szabályoknak itten világosan nem említett más áthágásai 30 krajczártól 2 pengő forintig terjedő bírsággal büntethetők. A házalási törvény áthágásai miatt kiszabott pénzbüntetésekért azon áru kezeskedik, melyet a házaló a törvény áthágásakor magával hordott, 20. §. A házalási törvény áthágásainak megvizsgálása, nemkülönben a büntető ítélet hozatala a jövedéki áthágások tárgyalására és megbüntetésére kirendelt hatóságokat illeti. A büntetési pénzek ugyanazon czélokra fordíttatnak, melyek a jövedéki büntetési pénzek tekintetében léteznek. A büntetőitéletekről azon hatóság, mely a házalási okmányt kiadta, értesítendő: 21. §. A házalási nyílt parancs áthágásával vádlottnak épen úgy, mint bármely más, jövedéki áthágással vádlottnak, a magasabb hatósághozi folyamodás útja a jövedéki áthágásokra nézve megállapított határozatok szerint nyitva áll. 22. §: Ezen nyiltparancs foganatositásával kereskedelmi, pénzügyi és belügyi miniszereink , magyar nadrága zsebében találták, hová azt régi szokás szerint dugta. Feje úgy össze volt törve, hogy egyetlen vonását sem lehetett kivenni, csak őszhaja tudata, kinek teste hever előttük. Ambrus urnák gazdatisztje — ki, mikép említettük, a falu végén lakott — történetesen az Emlődi uradalomnak más helységében mulatott, s így Kálnási és Gerta, avval a mi a háztól kitelt, az öreg urat a bástyák egyikében kitérítették s azonnal hírül adták a szerencsétlenséget Susánnának s a 16 éves Júliának. Kálnási s Ambrus ur tisztje közt mindig vetély s irigység létezett, azért az utóbbinak meg sem üzente a mi történt, s ez "csak saját béresei egyikétől, kilóra kapott, s még azon éjjel elindult főnökét felkeresni, tudta meg a szerencsétlenséget. Kálnási a Júliának szóló levelet is Susánnának küldötte Fehérvárra, mint Emrődhez közelebb eső helyre mint Szeljen. Susánna révén a levelet — egyetlen szemhunyorítással sem árulta el mi történt, a hírnököt azonnal visszaindította, s magánál tartván a Júliának szóló tudósítást, a fejedelemnőhöz sietett. Röviden elbeszélte az iszonyú esetet, s okául annak, miért óhajtaná, hogy a halálhír még néhány napig el ne terjedjen , azt adá, mikor szeretné maga erre Júliát előkészíteni, addig pedig a borzasztó látványt — az iszonyúan összerongált testet eltemettetni. Katalin , bár az érzés és kimélet gyöngédségével nem bírt — szerette, hogy őt a világ érzékenynek higye , s azért Susánna a fejedelemnőnek egész helybenhagyását megnyerte. ■ Emrődre sietett, s ott nagybátyját a térítőn találta. Sokan megjelentek a várba kíváncsiságból vagy részvétből, s Emrődi Ambrus számos Az emrődi kisértet. (Eredeti beszély.) (Folytatás.) Gerta asszony lecsapta a guzsalyt, felrántott egy tulipános szekrény födelét, s megfoghatlan hirtelenséggel tépte le magáról, némi kaczérságot eláruló öltönye darabjait, hogy a derék Kálnási által indítványozott hüvelybe bújhasson. Kálnási pedig az ajtó kilincsét ragadta meg, hogy szállására fusson, s az engesztelő juhbőrt ölthesse tagjaira , midőn egyszerre oly rémitő csörömpölés hallatszott, s a szoba, melyben valának ingadozni látszott, mintha össze akarna omlani.,Oda vagyunk , nyakunkba esik a vár !“ sikoltott fel Gerta, bele bújván fővel a széles szekrénybe , mig Kálnási, a rendkívüli esemény daczára , gondos volt Gerta asszonynak felájulása közben zavarba jött kabátjait kimélyes (diseretus) helyzetbe hozni. ,,Mi történt? — nem hall-e Gerta asszony semmit ?“ — kiáltott Kálnási, rángatván a gazdasszony kapálódzó ballábát. De a nő feje a szekrényben, négy csipkefőkötő s egy nehéz selyemkabát közé bonyolódván, lehetlenné lón a felelet. Néhány perczig tartott a rémítő zsinat. Kálnási és Gerta végre magukhoz tértek, látván, hogy minden veszedelem, ha ilyen van, a szomszéd szobában létezik, s a vár még nem szakad fejükre. Kálnási óvatosan felnyitotta a szomszéd szoba ajtaját, melyben a vendég már megfordította volt a kulcsot , de ki irja le bámulatát, midőn annak padolatát elsülyedve találta. Akkora rés ásított itt, hogy alkalmasint a bútorzat nagyobb része az alsó 13 Január 15-én 1853 továbbá a legfőbb rendőri hatóság főnöke bízatnak meg. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben ezer nyolczszáz ötvenkettediki September negyedikén, uralkodásunk negyedik évében. Ferencz József s. k. Gr. Bud-Schauenstein s. k. Bach s. k. Baumgartner s. k. Legfelsőbb rendeletre: Ranson net s. k. A cs. kir. magyar országos pénzügyi igazgatóság részéről a közvetlen adóra nézve vonatkozó igazgatásbeli számolómunkák véghezvitelére kebelében fölállított ideiglenes számolóhivatalnál Udvarnoky Pál eddigi szolnoki cs. kir. kerületi pénzügyigazgatósági II. osztályú számtiszt, Stolz Vincze, Bujtor János, Werde Vilmos magyar álladalmi számvevőségi számfejtők, továbbá Nagy Ferencz ugyanazon számvevőség járulnoka, Trettina János szintén azon számvevőség számfejtője és Fröhlich Ágoston országos pénzügyigazgatósági irodai segéd számtisztekké, Novotny Gergely orsz. pénzügyigazgatósági irodai segéd, Menner Alajos szolnoki kerületi pénzügyigazgatósági irodai segéd, Lonkay Antal magyar álladalmi számvevőségben járulnak, Hoffmann Alajos a pozsoni cs. kir. kerületi főispánság számolója, Szepessy Imre cs. kir. magyar alapítványi főfizető hivatalbeli díjas gyakornok, Jancsó Károly cs. kir. magyar helytartósági dijnok, és Gotf János cs. kir. magyar álladalmi számvevőségbeli dijnok, segédekké neveztettek ki. A cs. kir. magas katonai és polgári kormány jan. 1386/ad 578. szám alatt kelt rendelet által rendelte, hogy a pesti kerület több más megyébe, a rablás és gyilkolás, és kivételesen a törvénytelen fegyverbirtoklás, továbbá a gyújtogatás és a rablóknak tett segítség bűneit illetőleg Pesten fenálló katonai rögtönbíróság hatása Budapest testvérvárosokra is Ó-Budával együtt és területükre kiterjesztessék, és ennélfogva következő állapittatik meg: 1. Minden e hirdetmény napjától fogva Pest-Buda Ó-Buda testvérvárosokban, és területükön, vagy ezekből a futásban folytonos üldözés közben kézrekerült rabló, vagy gyilkos, vagy gyújtogató, katonai rögtönbirósági eljárás alá esik, és kötél általi halállal büntettetik. 2. Ki e területen belül, a nélkül hogy fegyverbirtoklásra jogosítva lenne, fegyverrel kezében találtatik, rangkülönbség és tekintet nélkül arra, várjon rablással van-e vádolva vagy nincs vidékiek jelenlétében egyszerűen, de tisztességesen eltemettetett. Pogány Susánnának meg volt azon szerencséje, mi némely embert egész életén át kisér addig, mig valami nehéz óra lelke arczára nem világit, báron szerencséje tudniillik, hogy a világ minden tettében nemesebb indokokat gyanított, mint a valódiak. Csak egy hang volt Erdélyben azon gyöngédségről s kíméletről, melyet Susánna Julia iránt tanúsított, kit a temetés után maga előkészített az iszonyú eset hallására. A vidám és derült, de mély érzelmű Julia idegeire lesújtó hatást gyakorolt atyja halála, s a betegségben, mely ezt követte, Susanna hű ápolója len. Az egy évi gyász természetesen annál illőbb akadály volt a Zsigmonddali összekelésben, menynyivel több bírálgatásnak jön e szövetség úgyis kitéve, közeli vétsége miatt; főleg oly udvarnál, hol minden ellen hevesen ki szoktak kelni, mit csak maguk szerettek megengedni s megbocsátani. Susanna egy volt azok közöl, kik legkisebb titkot sem csináltak abból, hogy e szövetségben botrányt látnak, s ha tőle függ, minden erejéből ellene szegülenie — a pápai beleegyezés daczára — az egybekelésnek. Mikép mondva volt, Zsigmond váratott, s az akkori közlekedések akadályai s lassúsága megfejtik, hogy még heteknek kellett eltelni, mig Erdélybe megérkezik. Azt is helybenhagyta a világ, hogy Julia a gyászévet a kolostorban akarta tölteni, bár nevelése tökéletesen be volt fejezve, s így a kolostori lakás szabadságát semmiben sem korlátolta. (Folytatása következik.)