Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-01 / 104. szám
praetendens elvei nem azonosak a száműző császáréival. Ez utóbbi törekvésének meghiúsulta okozhatta egyszersmind , hogy utópiáit az európai társaság kertjéből a délamerikai erdők vadonjába akarja vinni, hová valók is.“ KÜLFÖLD. Anglia, London, ápril 24. A „Herald“ ma ministeri kicsis közelgetését jósolja. Szerinte Aberdeen lord épen nem érzi magát kényelmesen jelen helyzetében, a budgetnek sokkal több hiányai vannak, semhogy remélni lehetne, mikép keresztül fog menni. „Ily hiány először is azon kísérlet, mikép a gyűlöletes jövedelemadót hét évig az országra akarják erőszakolni, s úgy meg akarják kötni a parliament kezeit, hogy lehetetlen legyen a terhet leráznia. Ily hiány továbbá, ezen adónak csekélyebb jövedelmekre s Izlandra kiterjesztése. Továbbá ama kegyetlen terv, miszerint a földbirtokosoktól évenkint 2 millióval többet akarnak kicsikarni, amaz aránytalan terheken fölül, melyek a földbirtokot már eddig is nyomták. Ezután jön az alattomos maláta-adó, végre a hirdetési díjak eltörlése, miáltal a hírlapokat akarják megvesztegetni. Mindezen pontok nem fognak könnyen keresztülmenni, — s a budgetnek bármelyik főpontjával együtt, az Aberdeen-ministeriumnak meg kell buknia,— mint minden ily ministeriumok megbuktak, — benső gyengeség s romlottság miatt, noha minden ellenséges megtámadtatás nélkül “ — New-Yorkból ápr. 12- ről kelt tudósítások szerint, az amerikai kabinetben módosítás történt, egyik tagjának Marcynak önkénytes lemondása következtében. — Angolországi követté Buchanan neveztetett ki. Francziaország Páris , april 24. Azon társulat, mely a franczia protestánsok közt, az elemi oktatás előmozdítása végett alakult, tegnap tarta az oratórium templomában évi közülését. Az elnök Guizot, — miután megnyitó beszédében kifejté, hogy jelenleg a franczia protestáns és kath. egyházak keblében nagy mozgalom uralkodik, — tetemes vallási, irodalmi, tudományos tevékenység, s a buzgalom s a befolyás visszatérése mutatkozik, —gy nyilatkozott: • „Ezek, uraim, nem történetes tények, s nem üres jelenségek; társadalmunk helyzete s szükségei föltünőleg nyilatkoznak azokban. Francziaország, az 1848-iki társadalmi felforgatás közelett, megrémülve a keresztény vallás karjaiba veté magát, így szólván: „Elveszünk; ments meg bennünket; vedd vissza hatalmadat; tedd meg mindazt, mi szükséges leend megmentésünkre.“ — Francziaországnak igaza volt. Igaz, hogy egyedül a keresztény vallás mentheti őt meg. Miként, uraim ? minő föltételek alatt ? minő eszközökkel ? — A keresztény hit, remény s szeretet föléledése, terjedése s folytonos működése által. — Értelmi s erkölcsi tekintetben, mire van főleg szükségük a kedélyeknek Francziaországban? — Oly állandó pontra, mely a működésre nézve támaszpont, egyszersmind a mozgásban megállapodási pont legyen. Kétségkívül ennek vagyunk hijavai; az űrben lebegünk, hányatva azon szelek által, melyek majd a külvilágból, majd saját lelkünkből erednek, — alap, gát s határ nélkül. — A keresztény vallás adja meg amaz állandó pontot, melyet nélkülözünk s melyre vágyunk. A különböző keresztény felekezetek azt nem helyezik mindnyájan ugyanazon helyre, s nem ugyanazon módon szervezik; de mindnyájan birtokában vannak. Reánk protestánsokra nézve, ezen állandó pont a szent könyvekben, ami szóban van, mit mi nem irtunk, s mit nem törölhetünk ki. Ez ama pont, melyre támaszkodunk, s melyet a társadalomnak ajánlhatunk. — Francziaország s a kedélyek Francziaországban jelenleg az erkölcsi élet- s rendnek még egy más elvét is nélkülözik, s ez a remény. Mit látunk magunk körül, s talán magunkban is általános levertséget, — annyi csak pillanatnyi hatású. A szabadság, s kivált a vallás-szabadság, századunk egyik állandó szükségévé lett. Hiányai s veszélyei ellenében, az egyedüli tartós gyógyszer a keresztényi szeretetben áll. — E szempontból, uraim, napjainkban,a keresztényi szeretetnek tetemesen ki kell terjednie, szép s üdvös hivatást kell teljesítnie; ez nem csak a nyomor enyhítésére szorítkozik, hanem az emberek jogai s érzelmeinek tiszteletében is áll; minden anyagi kényszerítést, minden anyagi erő használatát kárhoztatja a szellemi világban, s ez által a békét fentartja a szabadság keblében. — Ekkép, uraim, a kereszténység három lényeges törvényeinél, a hit-, remény- s szeretetnél fogva, megfelel korunk s honunk legátalánosabb szükségeinek. — Keresztényi hit nélkül, nincs állandó pontunk; keresztényi remény nélkül, nincs kimerithetlen bátorságunk; keresztényi szeretet nélkül, nincs valódi békénk. S ezen igazságot az ország ösztönszerüleg érzi; nemde sajátszerü látványt szemlélünk? — Épen azon perezben, midőn a közszabadságok meghajolnak s hátravonulnak, a keresztényi szabadságok fölemelkednek s előre haladnak; az értelmi mozgás s a szabad élet, a politikai világtól elvonulva, a keresztény egyházba menekülnek. — E fontos tény minden keresztények elé, s kivált elénk nagy feladatot tűz ki. Meg kell felelnünk korunk ezen felhívásának; egész erőnkből terjesztenünk kell a keresztényi hitet, reményt s szeretetet, az egyedüli üdveszközöket Francziaországra nézve. S miként tehetnők ezt hatályosabban, mint a keresztény nevelés terjesztése által? Biztosítsuk, uraim, e nevelést, minden protestáns gyermek számára, ez rájok nézve szükség, ránk nézve kötelesség, mindenkire nézve jótétemény. Ez a legnagyobb szolgálat, mit egyházunk s honunknak jelenben s jövőre tehetünk.“ Belgium u talmaz, mely jelenti, hogy a lázadók Wukiang városát (Hopik tartomány fővárosa) elfoglalták. Ez okmány tele van keserű panaszszal a chinai parancsnokok hanyagsága ellen, s e szavakkal végződik. A zavarok délen nem hagynak nyugodnunk éjjel, és elrabolják étvágyunkat. Már főbiztosokat neveztünk ki, ezek Luh- Kieng- Ying (Tu - kiang fő kormányzója) és Ke Shien. Ők ketten erős hadsereget fognak a lázadók ellen vezetni s azokat megsemmisítik. Továbbá Fochien főkormányzójának, Li és Kansichnak, valamint Yu-suf szimenitnoknak is megparancsolták, hogy Hopik és Hunanba menjenek, hogy a lázadókat egyesült erővel porrá zúzzák.“ Úgy látszik, hogy Wu-kiangban sok vér folyt. A győztesek különösen a hivatali palotákat és bálványimádákat földig lerontották. Yeh főkormányzó családját, mely Wu-kiangban volt, a lázadók kegyetlenül meggyilkolták, így akarván boszut állani azért, hogy 2 éve ott a kormányzó főnökeik egyikének sírját elpusztító. Állítják, hogy a felkelők most észak ellen Honanba indulnak, és Zik-li tartományt is, hol Peking fekszik, meg akarják hódítni. Cantonban az ópium -bevitelt illető császári emlékirat közzététetett. Cantonban azon hír volt elterjedve, hogy a felkelők febr. 19-ken Nankingot elfoglalták, de a közel Sanghanban 26-kan a posta indulásakor erről semmit sem tudtak; az bizonyos, hogy a forradalom az uralkodó dynastiára nézve folyvást aggasztóbb fordulatot vesz. Fontos eseménynek tekintetik Lahore vagy a szikek országa utolsó maharadzsája (nagy királya) a most angol nyugpénzen élő Dhulip Szingh (szül. 1837) megtérittetése, ki a keresztény vallásra térvén mart. 8-án megkeresztelkedett; ő az első ily főrangú keresztény fejedelem Ázsiában. Dhulip Szingh, ki mikor Lahoréból elvitték, még olvasni sem tudott, most nevelője dr. Login vezetése mellett tökéletes angollá lett, nyelv, gondolkozásmód és műveltségre nézve. (Lahore ország, mint tudva van 1849-ben csatoltatott az angol keletindiai birtokokhoz). A „Delhi Advertiser“ szerint több nagybefolyású főnökök Kabulban Afghanistánt a britek kezébe akarják juttatni. Brüssel, april 24. Az első folyamodási törvényszék ma kezdé meg azon rágalmazási per tárgyalását, melyet Laroche Maquelein a „Nation“ lap ellen kezdett. A Nation ugyanis azt állítá, hogy a marquis 30,000 ft -ért eladta magát Lajos Napoleon kormányának, amennyiben a senatusságot elfogadta. Funk, a Nation ügyvéde, lényegesen így nyilatkozott : „Mi tudtuk, hogy Laroche Maquelein urnak adósságai voltak, s hogy napi díjai lefoglaltattak. Ha azt kérdik tőlünk, hogy a sajtó miért említi azt, azt válaszoljuk, mikép itt nem magánszemélyről, hanem oly emberről van szó, ki oly nevet visel, mely zálogokat adott a legitimitás elvének, s ki zászlaját rögtön elhagyván,az általa védett elv ellenségeihez ment át, ki miután még 1850-ben azt vallá, mikép csak két elv lehet, — a köztársaság vagy az örökös monarchia, — rögtön még egy harmadik elvet is elismer, s azt egy 30,000 francot jövedelmező állással együtt elfogadja. Ez az, mire czikkeink czélzást tettek; ezek épen nem polémiai czikkek, hanem oly levelezések voltak, melyek külföldön szárnyaló híreket említettek. Mi azt állitók, hogy Laroche Maquelein urnak adósságai voltak, s hogy napidíjat lefoglaltattak. Ez iránt értesítéseket kelle szereznünk, természetesen nem hivatalos uton, mivel nem találtunk volna oly jegyzőt, ki a szükséges okiratokat kezünkbe szolgáltassa. A petites affidhes czimü lap 1850 május 29-ről oly hirdetést közöl, melynek értelmében 6,455 fr. összeg, a marquis napdijából lefoglaltatott. Továbbá a törvényhozó-testület hajdani pénztárnoka, Baze-hoz is fordultam, aki egy bizodalmas közlésben kijelenté, mikép Larochejaquelein úr napidijaiból tetemes összeg lefoglaltatott. — Továbbá azt vetik szemünkre, mikép azt állítok, hogy a marquis nejétől külön él ? Ebben semmi rágalom sincs. Azt is szemünkre vetik, mikép egy munkáspénztárban volt pénzek eltékozlásáról szóltunk. Mi csak azt mondók, hogy a marquis a pénzt eltékozolta, nem pedig azt, hogy a pénzt magánczélokra fordítá. Larochejaquelein úr azt állítja, mikép ő reá sohasem bizatott valamely lan magimituius --mint munkáénzt, holott 1849-ben ő maga adott csalatkozást a múltban, oly mely sötétségét a jó ki egy rö,iratot,melyben magát úgy állító elő,mint vő iránt! Az elcsüggedés kételye, s ama majd ingerült, majd apathikus, de mindig meddő nyugtalanság , mit a kétely szül, — ez korunk baja, még a becsületes emberek között is. — E bajt egyedül a kereszténység orvosolhatja meg. A pogány társadalmakban, a levertség alapos lehetett; ők gyorsan kimeriték erkölcsi éltüket; bárminő volt is erejök s dicsőségük, — csakhamar végére értek annak, mi jó s igaz volt ama tisztátalan s tökéletlen elvekben,miknek eleinte virágzásukat köszönheték. De a kereszténység mind az egyénekre, mind a nemzetekre nézve kimerithetlen reményekkel s örök regeneratio s megujitás elveivel bir.Istentől jővén, hogy az embert Istenhez vezesse vissza, tökéletes öszhangzásban van egyrészről az isteni igazsággal, s másrészről az emberi természettel; s elég ereje van arra, hogy örökké fölemelje s megifjitsa azon népeket, melyek hozzá ragaszkodnak. Az elcsüggedés nem lehetséges keresztényekre nézve, mivel lelkükben végtelen erő, s előttük végtelen kilátások vannak. — Továbbá társadalmunk, egy állandó ponton s egy hosszú jövőn kivül, még ama belbékét is nélkülözi, mely az embereknek egymás iránti kölcsönös bizalmából ered. Ezen békét nehéz fentartani, ama kiterjedt szabadság mellett, mely az újkori polgárisodásnak egyik fő jellemét képezi. — Minden szabadság oly meghasonlások s viszályok kútfeje, melyek könnyen kihágásokká s veszélyekké válnak. Ekkor a hatás elnyomása végett, az okot nyomják el; a béke helyreállítása végett, a szabadságot törlik el. De e gyógyszer egy kölcsönös segélyzési társulat alapitóját, L ur a mi czikkeink által nem szenvedett jóhírében, mivel a mi lapunk Francziaországban szigorúan el van tiltva. Különös, hogy épen minket üldöznek, holott más lapok még erősebb vádakat hoztak fel a marquis ellen.“ Végül az ügyvéd azt indítványozá, mikép a marquis 50,000 fr. birsági ítéltessék, mivel egy nyilvános iratban azt állítá, hogy a „Nation“ az ő ellenségeinek fizetett apja. Larochejaquelein ügyvéde, Paepe azt igyekezett bebizonyítni, mikép a „Nation“ védője semmivel sem tudá igazolni azon állítását mintha a marquis senatori fizetéséért Lajos Napoleonnak eladta volna magát. Igaz ugyan, mikép a marquis Németországba utazása alkalmával szorűtt állapotban lévén, napidijai lefoglaltattak de e lefoglalás mindjárt visszatérésekor megszüntetett. Dessauret ex-képviselőnek egy iratából kitűnik, mikép a marquis ama munkáspénztár ügyében, melynek pénzét állítólag eltékozolta volna, igen sokat tett, s mikép a vállalat mindjárt kezdetben meghiúsult. Szintoly álnok rágalom az is, mintha a marquis csalási vállalatokban vett volna részt. Szerencsétlensége volt oly vállalatokba bocsátkoznia, melyben tetemes összegeket vesztett, mi bírói végzésnél fogva meg van állapítva. — A perben még nem hozatott ítélet. Keletindia és China. A Hongkongban megjelenő „China Mail” mart. 11-ki száma egy császári proclamatiót tar 513 Legújabb posta. London, april 26. Az alsóház tegnapi ülésében Duncombe ismét interpellálta lord Palmerstont a rotherhithei házkutatásra nézve, kérdezvén tőle, várjon megmarad-e előbbi állítása mellett, hogy ott 500 font lőpor találtatott. — Palmerston lord válaszoló : Én e pontra nézve helytelenül voltam értesülve s nem volt igazam minőn ez állítást közlém. Csak a jövő csütörtöki törvényes vizsgálatból fog kitűnni, vájjon azon 260 font súlyú talált anyagszerőpor-e vagy nem. London, ápr. 26. A felsőház tegnapi ülésében, Clariicarde marquis a keleti ügyek iránt felvilágosítást, s az ezen ügyre vonatkozó jegyzékcserének előterjesztését kívánván — “larendon gróf sajnálta, hogy ezen óhajtást nem teljesítheti; még pedig nem azért, mintha e kérdésben az érdeklett hatalmasságok közt meghasonlás léteznék; hanem azért, mivel az alkudozások még nincsenek befejezve. — Azonban annyit válaszolhat, mikép a britt kormány azon nézetben van, hogy Törökország függetlenségét fen kell tartani, s mikép a többi nagyhatalmasságok tökéletesen osztoznak ezen nézetben. — E szerint Törökország kivülről semmitől sem félhet , sőt még benső gyöngesége sem idézendi elő bukását, föltéve, hogyeszélyesebb politikát követend, s emberiebben fog bánni keresztény alattvalóival. — Ami a montenegrói ügyet illeti, — a török kormányt e költséges expeditióról már annak idejében lebeszélni igyekeztek. Montenegrónak Törökországtóli függetlensége tettleg el van ugyan ismerve, azonban Austria kénytelen, ama határszélen tetemes haderőt tartani, hogy a török-osztrák határt elzárja a menekültek elöl, s hogy eltávoztassa a keresztények s muzulmánok közti fanatikus háborút. Leiningen gróf küldetésére vonatkozólag, Russell lord a császári kormányhoz előterjesztéseket intézvén, az utóbbi legbarátságosabb modorban erősíté, mikép legkevésbbé sem szándékozik, Törökország irányában, hagyományszerű barátságos politikáját megváltoztatni, s valósággal semmi sem történt, mi a népjog elleni vétségnek látszhatnék, vagy amit két kormány barátságos viszonyaival nem lehetne összeegyeztetni. Ellenben Törökország régi hibájába esett, s másrészről a szent sír ügyében, Francziaországnak ugyanazon engedményeket adá, miket előbb Oroszországnak adott. Ezen, s nem más okból küldetett Mencsikoff herczeg Konstantinápolyba. Igaz ugyan, hogy ugyanakkor Oroszországban harczias előkészületek létettek, de azok igen nagyítva adattak elő. Ugyanez áll az orosz követelésekről — melyek annyi aggodalmakra adtak okot, s melyek még Rose ezredest is a földközitengeri hajóhad előhívására indíták. Azonban Dundas admiral sokkal jobban volt értesülvea valódi ügyállásról, semhogy a felhívásnak engedett volna, s ha a franczia hajóhad gyorsan megindult, — ennek a kérdéses ügygyel semmi köze sincs, s ez nem is háboríta meg a Franczia-s Angolország közti egyetértést. Ő maga csak arra figyelmeztethet, mikép az orosz császár szavát adá az iránt, hogy semmit sem tervez Törökország függetlenségi ellen, s mikép az angol kormány mindenkor hitelt adhat az orosz császár szavának. Egyébiránt tegnap Stratford lordtól egy Konstantinápolyba. 14-én kelt sürgöny érkezett, melyből bizonyosnak látszik, mikép nem csakhogy az európai béke nincs veszélyeztetve, hanem mikép a nagyhatalmasságok egyetértőleg szükségesnek tartják Törökország eddigi integritásának fentartását. Távirati sürgönyök. Páris, april 28. Az ismeretes schweiczi gyarmatosítási terv Algírban, elfogadtatott. Paris, april 29. A csatornaépítések Manche megyében megrendeltettek.A mai,,Moniteur“ berendeli a rendes 80000-nyi csapatjutalékot 1853. évre. Corfu, apr. 23. Egy török gőzös a hajóhadnak azon parancsot hozta, hogy Konstantinápolyba vissza vitorlázzon. A hajóhad holnap hagyja el az albániai partokat. Turin, april 27. Broffero interpellálta a ministeriumot azon lefoglalások és elfogatások iránt, melyek Genuában egy Mazzini tollából folyt röpirat nyomatása miatt történtek , az interpellatio sikeretlen maradt. Az 1854 activ mérleg egész észletét 109.213269 lírát, a kamra elfogadta. Gazdasági és kereskedelmi hírek. * Pest, april 26. Több megyéből érkeznek panaszok azon kártékony befolyásról, melyet a rendellenes időjárás a vetésekre gyakorol. A repezevetések különösen tetemesen szenvedtek; a repeteolaj ára ennélfogva emelkedőben van. — Bars, megyében takarmány hiányában, némely gazda a háztetőről is leetette már a szalmát jószágával, a Kunságban sok marha és birka elesett, mit azon körülménynek lehet tulajdonítani, hogy a jószágot nem lehet legelőre hajtani s az istállózás igen sok bajjal jár. Kalocsa, áprilisben. A kiöntött dunavize jóformán körülczirkalmozott bennünket s viruló bokrosuk őszi, s szépen fejlődő tavaszi vetéseink nagy része már a vén Neptun hatalma alá estek. — E hónap első felében a folytonos fagyások gyümölcsfáinkat — különösen a baraczk és körtefákat — tetemesen megsanyargatták ; hanem , minthogy a reggeli fagyak után a nap — borús idők lévén — sütő melegével nem érinthető őket, virágaikban a magzók tökélyes épségben mutatkoznak ; — kereskedésünk pang, s jelenleg a viz kiömlésével érezhetőbben, mint máskor. — Sokaknál a takarmányszükség — minthogy szisőséget a bágyadt jószágok számára még drágapénzen sem lehet kapni — sajtólag mutatkozik. Miseria cum aceto ! B. Csaba, ápril végén. Időjárásunk csaknem szóról szóra olyan, mint azt a jolsvai időjós megjövendölte. Április elejétől fogva csaknem folyvást hó, fagy és eső váltják egymást. Április 23-án melegebb idő állott be, de az eső nem sokára ismét megeredt. Sok szénára van kilátásunk, de a repete és korán érő gyümölcsök alighanem szenvednek a kemény dér és fagyok miatt. tiszta búza, köble 13—14 ft, kétszeres 1—12,árpa 9 ft, kukoricza 9 —10 ft.vált. A közlekedés csaknem teljesen fenakadva van a feneketlen sár miatt. 1. 1. Bécsi börze April 30-ról. Státus kötelezvény 5% • • -dto 4% . — dto 4 . . 75% 1834—ki „ 500 „ • . -1839-ki sorsjegyek 250 ftos . . 146% Bankrészvény darabja . 1498 Éjszaki vaspálya 1000 ftos. . 2370 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . . 778% Dunagőzhajózási részvény. . 814 Amsterdam 100 tallér . 152 Augsburg .... . . 108% Hamburg 100 beo tallérért. . .160% London 1 ft sterlingért . . 16.44 Os. tár. arany . . . Bé es, april. 29. Agio : arany 12%, ezüst: 83/s. Lapunk ügyében ez. vidéki levelezőink és munkatársainkhoz. Tapasztalták. ez. levelezőink, hogy hozzánk küldött becses közléseik néha hosszabb ideig meg nem jelentek, s e késedelem miatt nem egy barátságos szemrehányást kellett már szenvednünk. Ennek természetes oka a kiterjedt kül- és belföldi levelezéssel öszvefüggő tárgyba utaz, mi egy hivatalos lap állásából következik, a lap rendezésekor majd mindennap előforduló kihagyásokat idéz elő. Szolgáljon e megjegyzésünk, érdemes levelezőink és munkatársaink előtt mentségül s bocsánatkérésül, midőn egyszersmind, előlegesen azon örvendetes hirt tudatjuk. ez. olvasóinkkal, hogy a magas kormány kegyelmes új engedélye következtében a budapesti helyi érdekeket képviselő melléklete fog lenni lapunknak „Napi tudósító“ czím alatt, mely mindennap s így hétfőn is a dél esti órákban féltven negyedréten jelenik meg, mi által egyéb előnyök mellett a főlapban sok tért nyerünk, s igy a jövendőben fenebb említett helyszaki nehézséggel kevesebbet kell bajlódnunk. A „Napi tudósító“ felől egyébiránt mielőbb bővebb s annak egész programját megismertető közlést teendünk. Sze rk.