Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)
1853-06-10 / 135. szám
Pest, Péntek, HIVATALOS RÉSZ. A hadügyministeriumnak 1853-diki april 8-kán kelt rendelete *), mely által az 1853-diki april 6-án kelt legfelsőbb határozvány folytán a büntető ügyekbeli s polgári jogügyekbeni törvényhatóság illetősége szabályoztatik, a műtani tüzérséghez s a tüzérségi lovagló intézethez tartozó egyénekre nézve, az alezredestől lefelé, ő császári királyi Apostoli Felsége, a műtani tüzérséghez s a tüzérségi lovagló intézethez tartozó összes egyének fölött, az alezredestől lefelé, gyakorlandó törvényhatóság tekintetében, 1853- diki ápril 6kán kelt, legfelsőbb határozványával következendőket méltóztatott határozni. A törvényhatóság a műtani tüzérséghez (szertüzérséghez , röppentyűs intézethez, továbbá a tüzérségi szerigazgatósághoz) és a tüzérségi lovagló-intézethez tartozó összes egyének fölött, az alezredestől lefelé, úgy a büntető ügyekben mint a polgári jogügyekben a tüzérségi főigazgatóra ruháztatik. A műtani tüzérségnek az alsó-austriai országos katonai parancsnokság járásán kívül helyzett osztályai tekintetében, büntető ügyekben az eddigi gyakorlat föntartandó, mely szerint a vádlott megvizsgálásának és elítélésének a legközelebbi tüzérezrednél, vagy ha valamely más katonai bíróság közelebb volna, ennél kell történnie, s a büntető ítélet helybenhagyásának az illető országos katonai parancsnokságra bizatnia. Csakhogy azon esetben, ha tiszt, vagy ezzel törvény szerint egyenlő személy forog kérdésben , a hadi törvényszéki vizsgálat indítása, valamint az ítélet helybenhagyása, a tüzérségi főigazgatónak tartatik fen. Azon vizsgálatok, melyek a műtani tüzérségnek az alsó-austriai országos katonai parancsnokság járásában helyzett osztályainál, de Bécsen kívül fordulnak elő, a linzi és salzburgi várőrségi hadbíróságoknál, s míg a röppentyűs testnek saját hadbírója nincs, a bécs-újvárosi katonai akadémia bíróságánál, a tüzérségi főigazgatót illető helybenhagyási jog föntartásával folytatandók. Ellenben a Bécsben s környékén létező osztályok, valamint a tüzérségi lovagló-intézet bűnvádi ügyei, a tüzérségi igazgatóság mellé rendelt hadbíróság által látandók el, melyet egyszersmind a műtani tüzérséghez s az említett lovagló-intézethez tartozó összes egyének fölött a peres ügyekben, s azokon kívüli bírói hivatal gyakorlása is illeti. B ainb e rg s. k. vezérőrnagy s Ő Fetsége vezérsegede. A hadügyministeriumnak 1853- ápril 9-én kelt rendelete**), mely által a katonai letétigazgatóságoknál és a katonai bíróságoknál a biróilag letett tárgyakért feltételi illetékek számba vételének és beszolgáltatásának módja szabályoztatik. Az 1853-i február 15-én J. S. 329. sz. a. kelt leirat (a hadsereget illető rendeletlap, III. évfolyam, 12. sz. ***) folytán, az eltételi illetékek *) Megjelent a bírod. törv. lap. 1853. apr. 23-ki XXI. dijában 67. sz. a. **) Ugyanott 68. sz. a. ***) A pénzügyministeriumnak 1853. január 30-i kibocsátványa (bírod. törv. lap 20. sz.) s prolt) számbavételének és beszolgáltatásának módja iránt következő rendeltetik: Először. A közönséges katonai letétigazgatóság a nála letett bírói letéteményeknek az illető bíróságok számárai kiszolgáltatásánál, mint eddig, az 1853-iki január 26-kán kelt legfelsőbb nyiltparancs határozatainak figyelembe vételével kiadandó díjjegyzéket köteles mellékelni. Másodszor. A katonai bíróságok kötelesek a közönséges katonai fetetigazgatóságtól a felek részéről kiszolgáltatás végett hozzájuk érkező, vagy a katonai bíróságoknál létező s a kiszolgáltatásra alkalmas letéteményeket, a feleknek, csak a törvényes letéti illeték lefizetése s a fél által a lefizetett számlabér felől kiadandó ellennyugtatvány mellett, a közönséges katonai letétigazgatóságtól leérkezett, vagy maga a bíróság által kiadott kifizetett díjjegyzék egyidejüleges kézbesítésével kiszolgáltatni. Harmadszor. A kiszolgáltatott letéteményekről saját napra vezetendő következő rovatokkal : a) A fel vezeték- és mellékneve, melynek részére a letétel történt; b) Az illeték alá eső letétemény neme, t. i. vájjon az pénzből, ingóságokból stb. áll-e; c) A letétel napja; d) Annak neve, kinek az kiszolgáltatik; e) A kiszolgáltatás napja, és f) Az illeték összege. A legutolsó rovatban mindig az 1853. jan. 26- i legfelsőbb nyiltparancs azon különös határozatára kell hivatkozni, mely a kiszabás alapját képezi. Negyedszer. A bejött eltételi illetékek a bíróság által havonként a legközelebbi adóhivatalhoz nyugtatvány mellett beszolgáltatandók, évnegyedenként pedig az ezen időköz alatt bejött eltételi illetékeknek a napló rovataival ellátott hivatalos jegyzéke, a felek e részbeni ellennyugtatványaival és az adóhivatali nyugtatványokkal együtt azon számvevőségnek, mely alatt az adóhivatal áll, beküldendő. Bamberg s. k. vezérőrnagy se Fetsége vezérsegéde. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatóság a Muraszombatin cs. kir. adóhivatalhoz III. osztályú ellenőrré Rith Károly kassaibecslő-segédet ideiglenesen kinevezte. A cs. k. magyarországi pénzügyigazgatóság a siklósi cs. k. adóhivatalhoz III. osztályú adószedőnek, az ottani II. osztályú ellenőrt, Pasitzky Vinczét ideiglenesen kinevezte. NEHHIVATALOS RÉSZ. Buda, jun. 9. Ötödik orvosi jelentés. 0 cs. Fensége kórállapota óhajtott módon halad a teljes felgyógyulás felé. A hámlás még folyvást tart, de egyéb kórjelenségek már alig léteznek. Ő cs. Fensége óráról órára jobban érzi magát, minden működések lassankint rendes állapotba térnek, a fenső beteg esti 9 órától egész reggeli hétig szakadatlanul nyugodt, egésséges álmot élvezett. Szathmár, jun. 7. 1853. Dr. Jelenfy Károly s. k. Szathmármegye cs. k. physicusa. Dr. Láner Antal s. k. Szathmármegye cs. k. physicusa. Ezentúl még csak egy orvosi jelentés fog 1»? »I f—■ «3 A aa 4- ri ■*»-“*— ^ ^ »1 _ hagyandja. PEST, junius 9. „D. C.“ II. A Magyarországban ezelőtt gyakorlatban volt megadóztatási rendszer e nevet csak nem tulajdonképeni értelemben érdemelheté meg, mert az csaknem mindazon fogyatkozásokkal bírt, melyeknek egy szabályozott adórendszerben találtatniok nem szabad. Azok élén a nemesek és kiváltságosaknak a régi alkotmányban gyökerező adómentessége állt; ennek kimaradhatlan következése volt a népesség adófizető részének túlterheltetése adók, terhek és különféle személyes szolgálmányokkal. Épen ez állapotok természetesen folytak a magyar államintézmények sajátságos voltából, de valamint a többi művelt Európában az átalakulás e tekintetben rég megtörtént, és a kiváltságos birtok rég egyenlő adó alá tartozóvá lön átváltoztatva, úgy Magyarországra nézve is bekövetkezett annak sürgető szükségessége, hasonló átváltoztatást eszközölni. Ezt nem csak a föld- és birtokviszonyok történeti fejlődésének menete a műveit Európában, a közigazságosság és közjóllét tekintetei parancsolák, hanem az ország akkori közigazgatási formáinak elégtelensége is sürgetőssé tette, hogy az eddigieknél gazdagabb új forrásai nyittassanak az országos bevételeknek. Ezen életkérdés valóban már 1847 előtt mind közgyűléseken mind az országgyűlésen tárgyaltatott, de az ellenszegülő akadályok és előítéletek miatt csaknem lehetlennek látszott, azt gyökeresen elintézve keresztülvinni. Az austriai kormányt illeti azon érdem, hogy első hozott be Magyarországba okszerű adórendszert, mi az anyagi érdekek virágzó fejlődésének és a politikai-gazdászati állapotok javulásának alapfeltétele. Vessünk legelőször is egy vizsgáló pillanatot a föld és telek új egyenes megadóztatásának eredményeire! Különben egyenlő körülmények közt a föld értékének az adó öszletével alább kellett volna szállani. De ez nem csak nem történt, sőt inkább a földérték ez öszletnél sokkal magasbra, az ország némely vidékein épen két annyira emelkedett. Ellenben kedvező feltételek szerencsés összetalálkozása lehetségessé tette, hogy azadómentes hűbéri birtoknak egyenlően adókötelessé átváltoztatása nemcsak zavarok és veszteség nélkül, hanem még a tulajdonosnak kétségtelen nyereségével ment végbe. Tény, hogy itt ott az országban a bérlések az 1847 előttit megkétszerező jövedelmet hajtanak, holott nem ritkán a bérszerződvény egy külön pontja az adófizetésre a bérlőt kötelezi, tehát a tulajdonos tényleg adómentes marad. Itt mi a tiszta birtokot tartjuk szem előtt, elvontan az úgynevezett urbériségektől, melyek előre nem látott eltöröltetése itt ott múló veszteséget idézett elő, de melyért a már most folyamatba tett földfelszabadítás foganatosítása az érdekletteket eléggé kárpótolandja, úgyhogy a kárpótlási kamatot és a földérték emelkedését egybeszámítva, néhány év alatt egészben véve még tetemes nyereségre is bizton számíthatnak. Már most is tény, hogy a jószágok értéke eladásoknál, nem számítva a megszüntetett úrbériségek kárpótlását, jelenleg legtöbbnyire magasabb és jobban AA'&bbCWIXy lXTfbb (Mi futi “ UUU uvn vw»« j uuUvu midomás szerint a jószág értéke igen magasan állott. Azt nem lehet ellenvetésül felhozni, hogy a földérték növekedését esetlegesen a pénzárfolyam múlékony mozzanatai és a visszahatólag az által előidézett drágaság okozza, mert a földérték Magyarországban folyvást növekedik, noha az agro folyvást lefelé megy. Ez emelkedés nem mesterséges nyomáson alapszik, hanem a természetes fejlődés törvényén, folyton ható erők és a föltartóztathatlan haladás és valódi jólét elemei által, miknek külön kimutatását jövő czikkünkben kisértendjük meg. Junius 10-én 1853. Megjelenik a lap , hátfét s a főbb ünnepek utáni napokat kivivé, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fél ívre : 10 frt., «»negyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben, félévre : 8 frt., év n.e ed re : 4 frt. — A hirdetések ötszor halábozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. B lj B 4 P E Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztősednél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesítendők. Ill KI.AP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetés! felhívás, folyó félév végének közeledésével. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kívánjuk mivel a „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Tanódon/ ”LAP* TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hírlapinak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. — A „NAPI i «Ka ' "ra ebiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. — Megjelenik az a négy legfőbb finnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi hireket és távirati sürgönyöket közlendi. A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósitó“ együtt Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt. kr. Félévre. . . .10 — Évnegyedre . . . . 5 — Vidékre (postán) Félévre........................13 — Évnegyedre .... 6 30 Előfizetési feltételek B) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhozküldéssel): pfrt kr. Félévre ..... 8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán): Félévre . ... 10 C.) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre ......... 3 port. (E melléklapra évnegyedre 16 fizet és nem fogadtatik el.) Évnegyedre ... 520 A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder-ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28.1853. 8 Szerkesztőség. Levelezések. Szathmármegye, jun. 1. k.)* E napon, reggeli órákban Nyír-Bátor és Vasvári között megyénk határába koronaországunk legfőbb és legmagasabb államférfia, Albert Főherczeg Öcs. Fensége Kormányzó Urunk lépett be, néhány főrangú katonatisztek, a n.-várnai cs. kir. helytartósági alelnök gr. Zichy Hermann, több hivatalnokok s katonai segédtisztek kíséretében. A milyen véletlen volt reánk nézve e nagy szerencse, országunk fenséges kormányzóját körünkben üdvözölhetni, épen olyan őszinte s igaz volt az öröm, hódolat és lelkesedés. Nyir-Bátor és Vasvári között épen a megye határszélén, egy a gr. Károlyi György uradalma részéről fölállított diadalkapu alatt vár- ,ták a fenséges cs. k Főherczeget a szathmármegyei főnökség, mátészalkai kerületi közigazg. és törv. hatóságok, nem különben n. károlyi kerületi főszolgabíró b. Barkóczy, díszes öltönyben, és Sántha Imre törv. főszolgabíró. Ugyane helyen jelentek meg díszes öltönyökben tisztelgendők: a kerületi papság főtiszt. Tóth Károly esp. elnöklete alatt, ki a diadalkapunál egy rövid, de velős magyar beszédben üdvözlé s fogadás cs. Fenségét, melyre a legkegyelmesebb Főherczeg szokott nyájasságával a tisztelgőhöz néhány szavakat intézni méltóztatott. Itt jelentek meg az ezen kerülethez tartozó 27 helység elöljárói is, lobogókkal kezeikben, örömmel, lelkesedéssel s hódolattal sziveikben. E küldöttség egyes képviselőit is magas figyelmére méltató közszeretetben álló kormányzó Főherczeg ,os. Fensége, s némelyeknek közőlük egyes szavaival le nem irható örömet szerzett. Az utod, főtisztség, a főügyész, felügyelő és főszámvevő, a kitűnő hivatalnok Horváth Dienes által képviseltetve, szintén a megye határszélén tisztelkedett, s mindent elkövetett, hogy földesura, nemes grófja részéről ő is. Fensége irányában a tiszteletet és kegyeletet feltüntesse. A megye határszélétől de egészen Nagy-Károlyiig cs.Fensége kocsiját lovas bandériumok kísérték.