Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-22 / 326. szám
Pest,, Vasárnap . Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott soroák egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szénittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivataléban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban ,) vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lakhelye utolsó posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz szamítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési ár: 1.) Félévre: helyben 8 pft. Vidékre postán küldve 10 pft. 2.) Évnegyedre ,helyben, pft. Vidékre postán küldve & pft. 10 kr. Előfizetni lehet minden cs. k- postán — Pesten a lap kiadó hivatalában Lukács L. és társa könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban földszint), hová az előfizetési pénzek is beküldendők. HIVATALOS RÉSZ. A kassai cs k. gymnasiumban f. 1853/ első félév végével tartandó érettségi vizsgálatokra, martius 1-je napja egész 7-keig kitűzve lévén, fölszólittatnak az illető ifjak , hogy magukat három nappal előbb, a szükséges bizonyítványokkal ellátva, az említett tanintézet igazgatóságánál jelenteni el ne mulaszszák, nemhivatalos rész. Levelezések. Bécs, jan. 20. Bukarestből ide érkezett, jóllehet magán, de igen hiteles forrásból merített tudósítások akkér hangzanak, miszerint a császári orosz sergek 13-kán délelőtti 10 órakor a jobb dunaparton fekvő Macsint több pontokon megtámadták.Egyszersmind hallatszik, mikép Dzsurdzsuban előkészületek történnek egy Ruscsuk ellen intézendő támadásra. Ennélfogva valószínűnek tekintetik, amit szintén Bukarestből jelentenek, miszerint ugyanis Gorcsakoffág először nem Kalafát megvételét eszközölni, hanem más működési tervet követni látszik. Külön tudósítások a Cetate melletti ütközetről, azt igen véresnek festik; egy orosz vadászezred, legénységének kétharmadát veszti el. Stratégiai eredmény tekintetében az ütközet mit sem döntött. Bécs, jan. 20. A dolgok komoly állása meggyőződéssé válik. Hogy az orosz czár ő felsége válasza, mint tegnap irám, elutasító volt, azon senki sem kétkedik, s az, hogy az „Oest. Corr.“ e hírt még meg nem erősité, csak annak valóságát bizonyítani látszik, mert különben a minden lap által közlött állításnak ellenmondott volna. Nagy súlyt tulajdonítnak azon körülménynek is, hogy Austria és Poroszország konstantinápolyi követei a flottának a fekete-tengerre evezése ellen nyilatkoztak ; — ez egyébiránt e két hatalom semlegességéből annál szorosabban következik, mivel az egyesült flotta a török hadihajókat s hadiszerek küldeményét véve szárnyai alá, mi tettleges segélyezésnek tekinthető, melytől a semlegességnek tartózkodnia kelle. Francziaország hadi készületei minden oldalról komolyaknak bizonyíttatnak, s azt állítják,hogy Paraguay d’Hil1iers Konstantinápolyban 40,000-nyi sereg ellátása iránt előintézkedéseket tesz. Ha Napóleon higgadt számítási tehetsége elannyira ismeretes nem volna, képesek volnának bizonyos körülmények azon nézetet kelteni, hogy Francziaországot túlbuzgalom ismét elszigetelt egyedüliségre vezetendi, de ez nem látszik valószínűnek, s ha Anglia lépést nem tartana vele, mindig képes lesz ő is fordulatot tenni. A fegyverkezési hadi készület általánossága megmagyarázza azon hírt is, hogy a gabnakivitel Oroszországból a mi határainkon is el fog tiltatni, de lehet e hí a speculatio szüleménye is, amennyiben ez esetben a gaboaárak előre láthatólag fölszállanának. Az európai helyzetet jellemző körülmény, miszerint az angol kormány egy idegenek törvénye javaslatával foglalkozik, Austriának meghozza e bókoló kedvezményt a világ folyása.— Austriára s barátságára szüksége van s lesz mindig Angliának. De nem hihető, hogy e bók jelenleg czélhoz vezetend. — Ennek ellenében külföldi lapok ismételve Császárunk Ő Felségének az orosz czárrali öszszejöveteléről szálának,s itt néhány napig közhír volt Ő Felségének Varsóba utazása. Természetesen e hir egészen alaptalan volt. — A két Bourbon-ág kibékülése, mely legjobb esetben is alig forrasztotta volna a két királyi pártot egygyé — az Orleans hgnő tiltakozása által csekély súlyából is veszített, Francziaország jelenére, Napóleon tekintélyére nézve pedig befolyással aligha fog lenni; ez ösztönszerű véleménye a közönségnek. A napjainkat izgalomban tartó való tények s kószahírek ezen összeállítása körülbelül hű s kimerítő képét adja a közérzületnek. Pária, jan. 16. —S.— A párisi börze még soha nem hagyá magát esetlenebb módon rászedetni, mint tegnap. Egy marseillei tudósítás, melyben a bécsi javaslatoknak a porta általi elfogadásáról volt szó, tévedésből,szultán* helyett ,czár‘-t írt, és ez volt főindoka a re n te-ok rögtöni emelkedésének. Ehhez járult azon tudósítás, miszerint a porta válasza Bécsben a négy hatalom képviselőinek tetszését megnyerte, s hogy azok egy új jegyzőkönyvet írtak volna alá, melyben az orosz kabinetet sürgetőleg kérik, hogy maga részéről a javaslatokat szintén elfogadja; továbbá a bécsi „Lloyd“ egy czikke, melyben az állt, hogy ha netán a bécsi javaslatokra Sz. Pétervárott békével nem válaszolnak, azért a végszó még ki nem mondatott, — ez Austriát illeti, melynek hatalmas akaratában áll a háborút „elfojtani.“ A bécsi lap e czikke sok igazságot foglal ugyan magában, de Warrens úr, kinek a jelenlegi franczia kormány iránti lelkesült tisztelete köztudomású, a nyújtott eledelt az olvasóközönség elé nem otthonsült alakban, hanem bonapartistikus lével felöntve tálalá, s ez által azon véleményt, mintha Austria háború esetében a nyugati hatalmakhoz hajtanék, erősíteni látszott A bécsi kabinet e tekintetbeni irányáról jan. 5-ki levelemben irtam,s az olvasót ismét az ott mondottakra utalom. A bécsi „Wanderer“, a berlini „Nationalzig“ és az „Augs. Alig. Ztg“ nyilván ugyanazon egy személytől azon közlést nyertek, miszerint gróf Kisseleff Párist már elhagyta volna, ha Lajos Napoleon őt egy magánkihallgatásban le nem csillapítja. Ez ráfogás; igen biztosan tudom, miszerint gr. Kisseleff jelen évben még egy audientiát sem kért, s egyen sem volt a császárnál. A „Moniteur“ ma közli, miszerint a hajóhadak jan. 3-kán a fekete-tengerre indultak, azonban hivatalos megerősítése ama hírnek, miszerint egyúttal feladatuk 10,000 főnyi török sérget szállító hajókat az ázsiai partokra kísérni, eddig ele még be nem következett, s hihetőleg nem is fog bekövetkezni. Ezen hit annál inkább alaptalan lehet, mivel a nyugati hatalmak egy ilyen ténye nyilvános ellenmondást foglalna magában Drouin de Lhuys körlevelével, melyben csak a „feketetenger megszállásáról“, egy „zálog elfoglalásáról“ s azon ,szándékról van szó, „miszerint a háború kifejlődése gátoltassék“, nem pedig a nyugati hatalmak abbeli határozatáról, hogy a törököknek Oroszország elleni megtámadásaiban segédkezet nyújtsanak. Török kiszállítási seregeknek az egyesült hajóhadak általi kisérése tehát nem legális tény lenne, s ezt csak akkor hinnék el, ha hivatalosan állíttatnék. A nélkül is eléggé feszült a helyzet, s a dolgok békés fordulatát alig remélhetni. A franczia s angol lapok okoskodásai a jövőnek eventualitásai fölött érdeknélküliek, mivel előbb meg kell várni a sz.pétervári tudósításokat Az „Ind. belge“nek Párisból írják, miszerint a kormány politikája népszerűen, mióta tudják, hogy az készen van a cselekvésre. Hasonló állítások ellen, melyek felsőbb sugallatok eredményéül (írtam volt már az „Ind. belge“ viszonyáról a franczia kormányhoz) nyilván csak a külföldi közvélemény félrevezetésére számítvák, nem lehet eléggé tiltakozni. Ha háborúra kerül a dolog, akkor Francziaország kénytelen lesz magát az elkerülhetlennek alárendelni, de nem való, hogy egy ilyen háború népszerű fogna lenni. Sőt igaz, mikép az egész conservatív Francziaország félelemmel néz a háború elé, s fel nem tudja fogni, mit nyerhet azzal az ország becsülete, melyről a kormánylapok annyit beszélnek. Canrobert tábornok egy szemle végével 326. tiszteihez állítólag ezeket mondá: „Remélem uraim, miszerint legközelebbi szemlénket Konstantinápolyban fogjuk tartani.“ A 4-dik vadászezred háromszor erősebb kiegészítést vár, mint előbbi években történt. A hadügyminiszer részére egyenruha-posztó vásárlására 12 millió frankot utalványoztak. A matróztoborzások a partmellékeken és a fegyverzések folytattatnak. Esetleg egy levél másolatát kaptam, melyet egy diplomatiai ügyviselő saját (német) udvarának küldött.Levélíró ez utóbbit figyelmezteti a franczia harczpártnak minden országbeli, különösen olasz forradalmi bizottmányokkali összeköttetésére. Továbbá mondatik, miszerint Brennernek (külügyministériumunk felsőbb hivatalnokai egyikének) Olaszországban ugyanazon hivatása volna, mint egykor Minto lordnak volt, s hogy Drouin de Lhuys Persigny úr harczias irányzatait a kabinetben eddig elő csak nagy nehezen bírta leküzdeni, s végre hogy Napoleon herczeg a franczia republikánus párttal legbelsőbb összeköttetésben állana. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 22. A volt magyar k. udv. cancellár és főudvarmester hg. Koháry Ferencz József özvegye Koháry Mária Antonia assz. egy sok tekintetben kitűnő hölgy, f. hó 17-kén Bécsben 82 éves korában meghalt. Az elhunyt nagyanyja volt a portugali király ő felségének, a nemoursi herczegnőnek, Auguszt és Lipót szász-coburg-gothai herczegeknek, k.k f. hó 21-kén Bécsbe várattak, hogy a temetésre nézve,mely valószínűleg csütörtökön fog végbemenni, rendeléseket tegyenek. * F. hó 20-kán a bölcsöde-egyesület tagjainak közgyűlése volt gr. Forrayné e excja lakásán ; egy második bölcsőde alapítása s az intézet számám egy ház megvétele voltak a gyűlés tárgyai. A f. é. virágtárlatra május 6, 7, 8 és 9-dik napjai tűzettek ki az illető bizottmány által. A program a felsőbb jóváhagyás leérkezése után azonnal közzé fog tétetni s jutalmakul arany , ezüst és bronzéremek lesznek kitéve. Ezenkívül mindenkinek meg lesz engedve, hogy valamely kedvenczvirágjára, vagy egy szép füzérre egy arany vagy tallérjutalmat kitűzhessen, melynek odaítélését, ha kívántatik, a biváló választmány szintén magára vállalja. (Iközbirodalmi napló.) Bécs, január 20. Ma Londonból érkezett távirati tudósítások alapján azon hír terjedt el, miszerint az angol ministeriumban nemsokára változás fogna történni ; hír szerint lord Aberdeen el lenne határozva, csakhamar a parlament megnyitása után visszalépni. — Gardener, angol k. főconsul Jasszyban, onnan családostul Bécsbe érkezett. — Bécsből január 16-tól több külföldi lapok, többek közt az „Augsb. Allg. Zeitung,“ a rendesen jól értesült „Neue Würzburger Ztg.“ továbbá az „Indépendance Reige“ egy távirati sürgönyt közölnek, mely azt jelenti, hogy a mondott császári székvárosba Sz. Pétervárról érkezett tudósítások szerint az orosz császár válasza tagadó lenne. A „Neue Preusz. Ztg“ is, mely, mint tudva van, határozottan orosz érzelmű lap, január 19-ei számában azt hiszi és állítja, valamint bebizonyítni kívánja, hogy az orosz császár a hozzá intézett ajánlatot, a négy hatalmasság közbenjárása s együttműködése mellett alkudozni a portával, el nem fogadja. — A ,Schles. Ztg.-nak írják Bécsből: Bizonyos, mikép felsőbb köreink nézeteiben némi szilárdság kezd újra meghonosulni, noha nem lehet tudni, mennyiben legyen az diplomatiai tények visszahatása. Azonban ismételve állítják , hogy a négy hatalmak jó egyetértése, mennyiben az a portánáli fáradozásukat illeti, nem zavartatott meg. L. Westmorelandot említik, mint kinek sikerült volna az austriai cs. kabinetet meggyőzni azon békés értelemről, melyet a britt királyné kormánya a flotta rendeletnek tulajdonít. (Külföldi napló.) Páris, január 15. Mint mondják, a franczia bank tanácsa egy edzésből összehivatott gyűlésben tárgyalá a kormány azon ajánlatát, mikép 200 millió ft.-ot kölcsönözzön neki, 5-ös kamatra, kincstári kötelezvények letétele mellett, s tekintetbe vévén a banknak épen nem fényes jelen helyzetét, mint a melynek érczkészlete naponkint fogy, az ajánlatot elvété. Azon rendelet, mely aranyból 5 ft.-os pénzek veretésére vonatkozik, igen nagy tetszésre talált, mivel az ezüstpénz tetemes megfogyásából, naponkiti közlekedésben számos kényelmetlenségek erednek. Ama bizottmány , mely a pékek számára a középponti pénztár szervezésével bízatott meg, szorgalmasan dolgozik, s rövid időn eredményre jutand. Mint mondják, a franczia bank vállalandja magára a tőke előlegezését. — A „Moniteur“ közli az 1853-ik évbeli közvetett adok s bevételek kimutatását, összehasonlítva a két előbbi évvel; e szerint ezen bevételek 1863-ban 846,804,000 fr.-ra mentek föl, s az 1851 -ki bvételeket 108,961,000 , valamint az 1852-ki bevételeket 42,470,000 ft.-al haladták meg. Koblenz, jan. 15. Porosz herczeg ő k. fens, ma d. u. innen Kölnön át Berlinbe elutazott, hova ő fenségének hitvese , a porosz herczegné holnap szintén elinduland. München, jan. 14. A „Neue Münchn. Zig“ Németországnak a keleti kérdésbeni állásáról igy elmélkedik : Németország, Európa szíve , most van hivatva megmutatni, mikép kezében van az egész világrész sorsának eldöntése. Maga a természet, azon nagy egésznek, mely egész Németország és egész Austriának egy közös czélra egyesülése által alakul, politikáját világosan kijelölte. Középre helyezve Európa nyugati és keleti nagy államai közt, e nagy államtest feladata, meggátolni, hogy a két szélsőségek mindenesetre lehetséges összecsapása pusztító világháborúvá ne váljék. Ezt csak határozottan kimondott és elszántan megtartott semlegesség által eszközölheti. K a r 1s ruhe , jan. 16. A kormány és az érsek az egyházi viszály békés, nyugodt, szenvedélytelen elintézésének óhajtásától áthatva, a mainzi püspök bizalmi férfia gyanánt elfogadásában egyeztek meg. A nevezett püspök ennek következtében a ministerekkel értekezett, s régens ő k. fenségénél is tisztelkedett. Turin, jan. 12. A „Tr. Zig“ jelenti: Brenner franczia belső titkár, (ki innen jan. 5-kén Milanóba ment) hosszabb ideig értekezett gr. Cavourral, s beszélnek véd- és daczszövetség kötéséről Francziaország és Piemont közt. Parma, jan. 12. A „G. di Parma“ közli a rigi bocsátványt, mely által a Ward számára szabadalom adatik vasút építésére Piacenzától Ponte dell’ Oliv és Ferrierén át Penna hegyig. New-York: Montevideóból dec. 2-ról kelt tudósítások szerint, a hads külügyministerek beadták lemondásukat, nem tudván megegyezni az ideiglenes kormány tagjaival. A tartomány belsejében egy elégületlen párt fegyvert fogott a kormány ellen , Coroniát elfoglalta, s a hatóságokat kényszeríte egy csónakon Buenos Ayresbe futni. Azonban Riveras Madina tábornokoknak sikerült, a lázadást elnyomniok. — Buenos Ayresben csend uralkodott, a kormány szentesité az uj tarifát, melynek jan. 1-én kell életbe lépnie. — A Paraguays Corrientes államok közti viszály barátságos után kiegyenlittetett. Január 22-én,1854. KÜLFÖLD. Anglia, London, jan. 16. A „Times“-ban Greville hitelesen kifejti Albert herczegnek a privy-council-házi állását. E szerint a herczeg honosítása iránti parliamenti határozat szóról-szóra ama határozatról volt leirva, mely által a belgák jelen királya, Sarolta herczegnővel összekölése alkalmával honosíttatott, s melynek erejénél fogva, 1816. jul. 1-én, az akkori kanczellár, Eldon lord szentesítésével, a privycouncil tagjává lett. Az I. György korabeli parliamenti határozat azt rendeli, mikép senki se honosíttassák egy oly záradék nélkül, mely a honosított egyént a privy-council-ból kizárja. Azonban Albert és Lipót herczegek honosítása előtt, billek terjesztettek elő az iránt, mikép ezen külön esetben az említett záradék elmaradjon; a ennélfogva a honosítási határozatban kimondatott, mikép ők egyenlő sorba helyeztetnek a „született brittekkel.“ — A Carlton-clubnak egyik tagja (a „Héroldban“) fontosságot tulajdonított azon körülménynek, mikép a herczeg sohasem eskettetett föl, mint a privy-council tagja. Azonban áll az a szabály, mikép a királyi család tagjai a privy-council-ba bevezettetnek, de nem eskettetnek föl. — A „Chronicle“nek Párisból írják : „Nem lesz fölösleges , egy pár szóval megemlítnem