Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-12 / 392. szám
valamit, különben is szalmával lévén fedve, majd nem teljes lehetlenné vált. A járásbíróság hivatalát a a személyzet lakát a Szt.-Bazilról nevezett görög kath. szerzetesek Kis-Bereznán levő monostorába a szerzet főnöke engedelmével — ki az ínséget és nyomort mindenképen enyhíteni törekvék, tette át. Különösen kiemelendő, mint valódi emberbarát. Malovecz Lajos főnök úr, ki, midőn e szerencsétlenség tudomására jutott, rögtön másnap sietve a nép roppant ínségén segíteni, 1000 darab kenyeret s más élelmiczikkeket is küldetett fel ; úgyszintén Popovits Vazul munkácsi püspök ő mélt, ki meghallván a város szerencsétlen pusztulását, azonnal másnap egyetértőleg a káptalannal 705 patokat küldött fel a n.bereznai leégettek felsegélésére Medveczki Vazul dubrinicsi alesperes ur állát; ez utóbbi azon felül, hogy több rendű élelmiczikkekkel felsegíté a leégetteket, egy jeles szerkezetű s szívhez szóló körlevelet bocsátott lelkész társaihoz, melyben érzékenyen felhivja őket a leégettek irányábani emberbaráti kötelességre; — az adakozók közt végre megemlítendő Bacsinszki Irén zaricsai helyesperes s lelkész, ki tetemes mennyiségű széna-segélyzéssel járult a szerencsétlen leégettek részére, és a tiszt. Papp Antal ur n. bereznai r. k. lelkész, ki lakházán kivül, minden melléképületeiben tárt karokkal fogadta be a leégett tisztviselők egy részét s köznépet, s nem csekély buzgalommal fáradoz a szerencsétlenek sorsa javításán s könnyítésén, hálás köszönet eme meleg baráti részvétért az ínséggel s nyomorral küzdő nép nevében. (Kizbirodalmi napid.) Bécs, april 10. Vilmos fölig 6 cs. fens, előhaladó javulása tegnap óta nem zavartatott. — B. H e s z tszn. küldetéséről Berlinben a „Pr. Wochenbl.“ ezt írja: Hesztnok megújító azon nyilatkozatot, miszerint Austria az ajánlott semlegességet nem fogadhatja el. Azután javaslatokat tett Poroszországnak Oroszország irányában teendő működésre nézve, mely által a kir. kormány a semlegességi kisérletből az „európai egyetértésbe“ visszalépne. Ez mindenekelőtt egy uj bécsi jegyzőkönyv aláírásában nyilváníttatnék, mely körülbelül ugyanazon tartalmú a szerződvénynyel, mely márt. 10-kén Berlinben elutasíttatott. (Ez aláírás, mint tudva van, már megtörtént.) * A „Sieb. Bote“ több szerencsétlenségi esetek közt említi, hogy a balásfalvi kerületben Veza nevű faluban m. hó 18-kán 47 lakház, 90 gazdasági épület s 40 darab szarvasmarha lett a lángok martaléka. E temérdek kárból talán semmi sem volt biztosítva, s így a csapás annál keservesebb. * A radnóthi vásáron közelebbről több nőt fogtak be, akik játékjegyeket adtak el arany helyett a falusiaknak. * Ackner ur, sz. erzsébeti lelkész tudósítja a „Sieb. B-t‘, hogy f. hó 1-én esti 7—9 óra közt láthatár fölött 20 fokkal egy üstököst ven észre, mely a múlt augustusban látotthoz nagyon hasonlít Farka a láthatártól fölfelé van fordulva. A csillag maga a kosjegy mellett látszik állni. (Külföldi napló ) London, ápril 6. Angolországban újra két gőzhajó foglaltaték le, melyet az orosz kormány készíttetett, s előre volt kifizetve — így a kár egyedül az orosz kormányra hárul. Pár is , april 5. A franczia hadügyminister Vaillant magy egy rendeletet ad ki, melyben ezutánra megtiltja, az ezredek altisztjeinek közlegényekül beállását azon csapatokba, melyek keletre utaznak. — April 6. Napoleon herczeg vasárnap volt elindulandó. — Isére megyében egy állandó tábor alakíttatik a keleti csapatok szükség esetébeni erősítése végett, s ott nagy gyakorlatok fognak tartatni. — Egy Madridból april 6-kán kelt távirati tudósítás szerint Barcelonában múlt hó 30-án munkás-zavargások törek ki,melyeket a 31-kén elősiető katonai erő elnyomott. Több elfogatások történtek a lázítók között. A „Pays“ saját levelezője írja Konstantinápolyból mártius 26-káról, mikép az egyesült hajóhad fekete-tengerrel bemenetelének kettős oka volt; egyik a Duna-torkolat elzárásának czélja, másik az orosz flotta mutatkozása. Várna és Bosporus közelében, némelyek szerint 15, mások szerint 60 orosz hajó mutatá magát. Annyi bizonyos,mikép az orosz flotta elhagyá Szebasztopolt, hihetőleg hogy Gorcsakofskg szárazoni előnyomulását támogassa, és hogy az egyesült tengeri erő ennek üldözése végett ment Várna felé. A kiindulás 24-kén történt, mint tudva van, s 30-kára valami nagy esemény váratik. München, apr. 2. Az „Augsb. Alig. 7.“ szerint az orosz czár közelebbről a német udvarokhoz azon nyilatkozatot intézte, miszerint sohasem engedendi, hogy a török uralom ellen fölkelt keresztény-görögök ismét a régi állapotba helyeztessenek vissza. E nyilatkozat, úgymond, annál jelentékenyebb, mert az azon pillanatban létetett, midőn az oroszok a Dunán átkeltek, azaz egy fontos lépést tettek tovább, hogy Austria is elhatárzó rendszabályokhoz nyúlni kényszerüljön. Olaszországi legújabb tudósítások : Valentinois monacói herczeg ápril 6 kán egy demonstrátiót kísértett meg Mentonéban. Csak 20 személy csatlakozott hozzá. A lakosság ellene nyilatkozott e kiáltással: „éljen a király !“ királyi karabélyosok és a hatóság védték őt bántalmak ellen. A pármai herczegnő, hallomás szerint, a kényszerű kölcsönt megszüntette. New-York. Az ezen városban megjelenő tekintélyes lap a „Herald“ jelenti, mikép Duchesne franczia aladmirál tudósító a Havannában levő franczia consult megérkezéséről, és kéri, biztosítsá a sziget kormányzóját a felöl, mikép egy az egyesült államok részéről történendő invasio esetére, szolgálatára készen álland, tehát egy szintén a császár nevére szóló néphymnus jelent meg Holtéi Károlytól, melyet csakhamar egy másik követett Zedlitz bárótól. Ő felsége legkegyelmesebb Urunk és Császárunk trónralépte óta különféle kísérletek történtek egy új szöveggel, a nélkül, hogy egyik vagy másiknak sikerült volna a népben gyökeret verni. Mindinkább feltűnt egy ilyen hymnus szükséglete, örvendünk közölhetni, mikép a hézag kiteletetett, és ő Felsége határozata (f. évi mart. 27-ki legfelsőbb kézirat) által a néphymnus szövege hitelesen megállapíttatott.Ez hazai költőnk Seidl János Gábornak, cs. k. érem- és régiségkabineti őrnek s a cs. tudományos akadémia tagjának következő dala, mely több igen becses költemények közöl e czélra legmegfelelőbbnek látszott. • I, ^ B^vfS eredetiben és magyar fordításban itt következik 7 » Keleti panoráma« Málta. A földközi tenger legérdekesebb s fontosabb tengere a világnak. Az atlanti-óceán tengeri folyamai és szelei Amerika hajójának megkönnyítik ide az utat. A homoktengerek hajói — a tevék — ide hordják India kincseit. Egyiptom ide szállítja a Níluson kétszeri aratását, stb. Partjait a legvirulóbb vidékek s több műveit állam képezi. A történet megmutató, mikép a ki e tenger fölött uralkodott, az volt a világ leggazdagabb s hatalmasabb nemzete. Közepére egy kopár szirtecskét állított a természet, melyet arra kárhoztatott, hogy égető nap süsse, zivatarok öntözzenek s mégis örökre terméketlen maradjon, holott a természet mindenütt életet akar tenyészteni s virágoztatni! — Ez Málta! Halljátok történetét, melyből megtanulhatjátok, mikép e kopár szikladarabot is egy mindenhol megélő lény népesítő meg, s képe nem csupán a földközi-tenger hullámaiban tükrözi magát, hanem föl van egy halhatatlan könyv lapjaira metszve. Ez élőlény az ember, s e könyv a történelem. Hajdankori történeteit nem említjük föl — mert az mindössze is kevés. Hanem történt egykor*:• a 16-ik században — mikép e sziget, vegyes arabs és olasz lakóival együtt a spanyolok birtokába jutott. A spanyol király Vik Károly volt, ki azzal dicsekedett, mikép birodalmában soha sem nyugszik le a nap (s ez igaz is volt).Egy ily kopár s még 100 ezer lakóval sem biró szigetet csak annyira becsült, mint én ezen papirszeletet, melyre irok. A templariusok vitéz testületét épen akkoriban verte ki Rhodusból egypár százezernyi török. E vitézek, kik egyenlő ellenségei voltak a tengeri rablóknak, törököknek , saracénoknak és a nősülésnek (mint azt Lessing „Nathanjából” mindenki tudja),valami tanyáért folyamodtak ezen hatalmas uralkodóhoz: nekik adta Máltát minden ingó és ingatlannal együtt. A lovagok szemügyre vévén a Szigetet, igen szomorú leírását adák a nagyon is ingatlan sziklaterületnek. De szükségből csak megtelepedőnek, s a sziklából épület-köveket vágatván, erős várat építenek egy kettős öböl földnyelvére. E vár annyival erősebb, mivel a kivágott kövek helyén természetesen — árok maradott, így épült föl a világ legerősebb kikötője Lavaletta. A „máltai vitézek“ rendje itt élt, az egész keresztény világtól tisztelve s háborítlanul—de annál elkeseredettebb s folytonosb harczban a törökökkel s tengeri rablókkal; — mig elvégre a máltai kis államra nézve is ütött a szétbomlás órája. Tánerődítvényeik romboltattak el, vagy földrengések s Vulkán-kitörés sülyeszté a tenger alá ? — O nem! Mindennél rontóbb elem emésztette föl. Maga társadalmuk indult romlásnak, és midőn Napóleon , egyiptomi útjában,hajóhadával Lavaletta előtt megjelent, kevés szmleges lődözés után az egész önkényt esett, mint megért gyümölcs, a franczia hatalom ölébe. Később 1800-ban két évi ostrom után az angolok foglalók el, de nem erőszak, hanem éheztetés és a szomjaztatás által. Mert Málta lakóinak (130000 lélek) csak egyharmadát képes vékony földéből táplálni. A földréteg hajókon hordatik a kopár színbre, s itt a termés s a nap heve által 10 év alatt egészen kőkeménységüvé válik — mikor aztán mást kell helyébe hordani. Vize kevés — egész szigeten kevés forrás van — s mindössze öt kis patak, melyek medre nyáron át többnyire kiszárad.• Miután tehát a francziák minden lovaikat fölették (s ezt mondanunk nem illetlen, mert egyfelől tény, másfelől a müncheni lótáp-egylettől ( részben pirulásmentő pátenssel bírunk), miután torkuk annyira kiszáradt, hogy alig tudták kimondani e két szót : „megadjuk magunkat“ Málta az angolok birtokába került, s most a közép-tengeren főállomásuk, fegyver és élelmi raktáruk, csak közelebbről is 20000 ember és 10,000 gallon rhum utazott ott keresztül a keleti kérdés megoldására. Hogy egyébiránt Málta mily kellemes mulatóhely, mutatja Byron egyik hozzá intézett bucsu-dala, ki 1811-ben május 26-án utazott el Lavalettából, s megunván a katonai várat, a nőket, bálákat, többek közt igy énekli meg : „Mert ide vetett a szerencse, — Te tábori sütőkemencze ! — Szavam irántad nem goromba S nem átkozlak mélyen pokolba, E kalitban többé nem fértem S miért e vár ? — csupán azt kérdem. Kalap helyett sipkát teszek fel, Istennek hála — a hideg lel!“ Ez utóbbi két sort Málta és Byron mentségére idéztük. Gyönyörű ege miatt sem érdemelne oly verseket, minekkel Byron magasztalja. Az ég oly tiszta, mikép közelebbről egy nagyszerű, fölállítandó csillagda számos új fölfedezésekkel fogja örökítni e szigetnek különben is megalapított hírnevét. Legalább egy csillag Máltának fog kereszteltetni, úgy is kezdnek kifogyni csillagászaink a nevekből ! Gallipoli. E városnál fog (vagy ezóta már meg is történt) kiszállani az angol és franczia szárazi sereg, minthogy tehát gyakran lehet jövendőben szó róla, jónak látjuk egy pár adatot közleni, fekvését és történetét illetőleg. E várossal szemben emelkedett hajdan a Hellespont partjain Ilium, mielőtt Achilles és a hirhedett trójai ló be nem vevők. Gallipoliban még ma is találhatók görög romok. Habár a legrégibb időkben is fönnállt e város, kevés nyomot hagyott a történetben. De a középidőben már többször előfordult neve, így a gallok e ponton mentek át Kis-Ázsia pusztítására. A harmadik keresztes hadjárat alkalmával Barbarossa itt vive át seregét Ikoniumba. A tizennegyedik században a bérbe fogadott catalánok vették ki a görög császár hatalma alól, míg a nagy Doria András genuai admiral rohammal vette be a várat, mely alkalommal még a nők is kitűntek a vitézségben; de ezen elfoglalás előtt minden különbség nélkül pusztítók a környéket, sőt Konstantinápoly is remegett tőlük. De mi legnevezetesb, ez volt azon kapu, melyen a törökök legelőször Európába átjöttek. Ez —Michaud szerint— az Omár második utóda alatt történt volna. II. Amurat is itt jőve át Hunyadi ellen Ázsiából. A törökök Gallipolit fegyvertárul használták. Itt gyűjte öszsze II. Mahomed azon flottát, melylyel Konstantinápolyt beveendő vala. Ez legnagyobb város a Hellespont partján. Lakossága mintegy 10—18 ezer lélek: török, örmény, görög és zsidó. Épen anger partján egy magas sziklán fekszik, utazói részint a nap, részint az eső ellen védve vannak. A kétemeletes házak fedele nagyon kiér, s a szembelevő fedelek közt maradt hézagot gyékénynyel és pálmalevelnel töltik be, úgy hogy az utczák boltozatos folyosó alakuak. A bazárokon mindennemű nemzet megfordul. Mindig sok nép jár azokon, de mihelyt a nap lenyugszik, azonnal csendes lesz minden : ekkor minden utcza lánczokkal záratik el; csupán az éji őrök járnak künn, a kereskedők s mesteremberek ekkor családjaik körébe vonulnak, s lakházaik a város más részébe esvén, nappal egy, éjjel más része népes e városnak. AUSTRIA. A „Wiener Z.“ apri aki száma következő közlést hoz: „A népdal egyik a népek közéletének ama szép adományai közöl, melynek világa mindenkor jellemzőnek tekinthető a társaság belső erkölcsi s társadalmi viszonyaira nézve. A népdal a való, mély érzés minden tárgyaira kiterjed; megünnepli a szerelmet, bátorságot, hűséget, egyesek és nemzetek feláldozását; minden évszázadokban sértetlen maradt e hajtás gyökere, szüntelen készen és képes új virágzásra. Egyike a népdal legszebb, legmagasztosb tárgyainak az Uralkodó iránt minden viszontagság közt, jó és borús napokban tanúsított hű ragaszkodás és feláldozás kifejezése. Austria e tekintetben kincset birt a régismert „Gott erhalte“ énekben. A feledhetlen dallam, mely minden austriai szivében megcsendül, tudomás szerint a nagy Haydn Józseftől származik, s oly melegen és valóan foly jámbor érzelme mélyéből, miszerint Haydn még elemült korában is örömteljes előszeretettel tekintett e művére. Az eredeti szöveg Haschka Lőrincz Lipót költőtől van. Ezen ének és dallam keletkezésüket a 18-dik század utolsó éveinek s ezek hatalmas viharainak köszönik. Legelsőben 1797. febr. 12-kén, tehát azon mély aggasztó szükségben, midőn Austriára már nem egy súlyos óra várakozott, ünnepelve s vigasztalva zendült meg. Austria azóta Istenben boldogult császári országatyjának I. Ferencz uralkodónak dicső névnapjára. Valódi kedélyes kifejezése volt az egy jó, régi időnek, mely hagyományait, magvát a jelenkorra is átvitte, s oly mélyhatásu volt benyomása, miszerint magától általános néphymnuesá képződött. Ferdinand császár ő felsége trónralép 2214 Uj néphymnas. (Haydn dallamára. Irta Seidl J. Gábor.) A cs. ,k. Apostoli Felsége 1854. márt. 27-kén kelt legfelsőbb kézirata által hitelesnek nyilvánitott szöveg, magyar fordításban. Isten tartsd meg, Isten védjed Jó Császárunk és honunk! A hitből erőt merítve Légyen , bölcs gyámolunk ! Védjük ősi koronáját Érje bárhonnét a vész : Austriával Habsburg trónját Egyesíté égi kéz. Nyílt, őszinte, jámbor szívvel, Tartozás és jog hall, Bátran és derűit reménynyel Szállunk a csatára ki! A sereg mit annyiszor font, Nem felejtve a babért, Császárunkért vért és vagyont, Vért és vagyont a honért! Mit a szorgalom megérlel, Védje hűn a hősi kéz; Győzzön égi fegyverével A művészet és az ész ! Mint az áldás hassa által A dicsőség e hazát: Égi béke fénykorával Boldogítsa Austriát! Tartsunk össze mind egy szívvel: Egyetértés ad erőt; Hatva egyesült "erővel Bármi gát legyőzhető. Mint testvérek összetartva, Légyen egy a honfíczél, Üdv a Császár és Hazára! Austria örökkön él! Pótló versszak Ó cs. k. Apostoli Felségének egybekelésére vonatkozólag, a néphymnus hiteles szövegéhez: Ott ragyog a Császár mellett, Véle szív- és törzs-rokon , Bájjal, a mely el nem tűnhet, Császárnénk kegygazdagon. Araszsza az ég kegyelme Legmagasb ajándékát • Ferencz József s Erzsébetre! Éljen a Habsburg család! A költemény egyes versszakai, mint látni, szabatos, körülírt és tárgyhoz illő eszméket emelnek ki, így az első az „Isten tartsd meg“ feledhetlen szavak viszhangján kivül a hit hatalma által fenntartott monarchiai és dynastiai érzületnek legtisztább kifejezéseit adja, melyek Austria üdvét, nagyságát és hatalmát közvetlenül összekapcsolva látják az uralkodó magas és fölkent személyével és házával. A második versszak ép oly erős mint szerény és egyszerű módon fejezi ki az alattvaló érzelmét és kötelességeit háborúban és békében, mig a harmadik magának a béke áldásainak szenteli dallamait. — A negyedik versszak találólag és korszerűen emlékeztet legkegyelmesb Neue Volkshymne. (Nach der Melodie von Hay dn. Yon Joh. Gabriel Seidl.) ' Durch Allerhöchstes Handbillet Seiner k. k. A- postolischen Majestät vom 27. März 1854 als authentisch erklärter Text. Gott erhalte, Gott beschütze Unsern Kaiser, unser Land ! Mächtig durch des Glaubens Stütze Führ’ Er uns mit weiser Hand ! Lasst uns Seiner Väter Krone Schirmen wider jeden Feind : Innig bleibt mit Habsburgs Throne Oesterreichs Geschick vereint. Fromm und bieder, wahr und offen, Lasst für Recht und Pflicht uns steh’n, Lasst, wenn’s gilt mit fiohem Hoffen Muthvoll in den Kampf uns geh’n ! Eingedenk der Lorbeerreiser, Die das Heer so oft sich wand, Gut und Blut fiir unsern Kaiser, Gut und Blut für’s Vaterland! Was des Bürgers Fleiss geschaffen, Schütze treu des Kriegers Kraft; Mit des Geistes heit’ren Waffen Siege Kunst und Wissenschaft! Segen Sei dem Land beschieden, Und sein Ruhm dem Segen gleich : Gottes Sonne strahl’ in Friedeu Auf ein glücklich Oesterreich! Lasst uns fest Zusammenhalten : ln der Eintracht liegt die Macht; Mit vereinter Kräfte Walten Wird das Schwerste leicht vollbracht. Lasst uns Eins durch Brüderbande Gleichem Ziel entgegengeh’n; Heil dem Kaiser, Heil dem Lande : Oesterreich wird ewig steh’n ! Zusatzstrophe mit Beziehung auf die Vermählung Seiner k. k. Apostolischen Majestät zum authentischen Texte der Volkshymne. An des Kaisers Seite waltet, Ihm verwandt durch Stamm und Sinn, Reich an Reiz, der -pie veraltet, * ■ , Uns’re holde Kaiserin. Was als Glück zu höchst gepriesen, Ström’ auf Sie der Himmel aus-: Heil Franz Joseph, Heil Elisen, Segen Habsburgs ganzem Haus! Urunk Császárunk jelszavára: „Egyesült erőkkel“ — e jelszóra, mely csirájában Austria múltjának, virága s gyümölcsében jelene és jövőjének tulajdona, s így egy hosszú időkre szánt népdal általi élő dicsőítésre nagy mértékben méltó — összefüggésben . Felsége egy nagy ősének jelszavával, melyet minden hit alattvaló eleitől fogva szive óhajtásává ten és teend: Austria crit in erbe ultima. — A dal, valamint az előbbi, négy versszakból áll; azonkívül még egy ötödik van hozzáadva, mely O csak. A postoli Felsége magas egybekelési ünnepélyére vonatkozik, és ez alkalomra kívánt szavakat kölcsönzend a magasztos ünnepnek dalban megéneklésére.— így a hazai