Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-26 / 404. szám

Anglia, London, april 19. Azon tény, mikép maga a (iXime­“ is kénytelennek érzi magát, az ellen­zék zajában részt venni, oda mutat, hogy az el­lenzés általánossá lett. A lap még soha sem rova meg oly nyíltan az Aberdeen-kabinetet, mint ezúttal. Bevallja, mikép nem olvashatta ingerült­­ség nélkül a„R­ussi­sch­er In­valid“ diadalmas jelentését, a cserkesz parton eszközlött legutóbbi orosz tengeri­ expeditióról. Arról természetesen hallgat, mikép Clarendon lord a felsőházban merészen tagadá ezen most már bebizonyult tényt. „Ideje“ — úgymond — „hogy megtudjuk, ha vájjon urai vagyunk-e a­ fekete-tengernek vagy nem, s ha vájjon ama szép hajóhad, mit oda kül­dőnk, teljes uralmat engedend-e az oroszoknak ama vizeken, miknek azok előli elzárását igényel­jük ? Az ország tudni kivánandja, minő időjárási okok tevék a fekete-tengert hajóhadainkra nézve hozzáférhetlenné, a­nélkül, hogy Mencsikoff her­­czeg vállalatainak útjába akadályokat gördítné­­nek? Hát várjon az angolok annyira édesvízi ten­gerészekké lettek volna-e, hogy az ellenségnek megengedjék a martalék­szerzést , mivel nem merik magukat azon elemekre bízni, mikkel amaz büntetlenül daczol ? A fekete-tenger ostromzáro­­­lását vállaltuk magunkra, s ezen feladatot, úgy látszik, akkor teljesítjük, hogy kényelmesen ki­­­kötőkben horgonyzunk, míg az ellenség egészen másként működik. Mit használ tengeri felsőbbsé­­günk, ha ennek ily hanyagsággal­­kell a tengert nyitva hagynia ellenségeink előtt, s megengedni nekik, hogy úgy működhessenek, mintha ott sem volnánk? Hajóhadunk tanukép szemlélte a szi­­nopei balesetet, mit ha meggátolni nem, de legalább megboszulni lehetett volna ,s most meg­engedi, hogy ellenségeink kényelmesen erősbíté­­seket vonhassanak magukhoz. Jobb lenne hajóin­kat a viharok veszélyének tenni ki, mint azokat oly dicstelenség árán tartani biztonságban. Ha nem lehet azokat ellenségeink hadműködéseinek meggátlására, vagy barátink gyöngeségének ol­talmazására használni, nem nagy becse van épen maradásuknak. Ha a tengerről a szárazra fordu­lunk,azt kérdendjük,hogy mit szándékoznak tenni lovasságunkkal ? Vájjon valósággal eltávozand-e az, vagy­ itt maradand ? Ha a seregnek be kell mit várnia, miért van itt ? Miért vannak a tisztek még Londonban ? Szerfölött számítunk az oroszok engedékenységére. Mozdulataik, akár ügyesek legyenek, akár nem, minden esetre erélyesen s oly módon intéztetnek, mely világosan mutatja, hogy a főnökök méltányolni tudják az idő becsét. Mihelyt az évszak megengedé a hadműködéseket, csapatjaik megkezdék a hadjáratot. Egyetlen na­pig sem készek átmenni a Dunán, s egy csata el­­határzására bizni az eseményeket. De ezen tevé­keny s rettenthetlen ellenségeknek mi oly tábor­nokokat állítunk ellenükbe, kik nem tudnak meg­szabadulni a londoni s párisi salonok aranyos kö­teleitől; oly gyalogságot, mely egy hónapig evett narancsot Málta szikláin, míg szállító­hajók vár­tak rája; s oly lovasságot, melyből még csak három század tudott hajóra ülni. A közönség ezen saj­nos és váratlan lassúságot csak a kormányszakok nagy számának, s ama roppant felelősség szétda­­rabolásának tulajdoníthatja, mit a hadügy keze­lése von magával. A háború eddigelő a kormány saturnaliája volt, a felelősség megtágult, s a kö­zönségnek, mely a harczban főszerepet játszókra fordítja tekintetét, nem igen van ideje, a szín­falak mögött működő szint oly hatalmas eszközök­kel foglalkozni. De mindezeknek meg kell vál­­tozniok. A kormányzási gépezetet most már kön­nyebb felfogni, helyesebben ítélik meg az akadá­lyok legyőzésének eszközeit, s minél nagyobbak a háború segély­forrásai,annál súlyosabb felelősség hárul azok kezelőire. Még csak épen most kezd­tük meg a háborút, s már kétszer verettünk meg kardcsapás nélkül, s hajóhadunk és seregünk kényszerített tétlenségben késlekedik ; mig mások játszák végig ama színművet,melyben azok­nak kellene szerepet vállalniok.“ — Ápr. 20. A Nile, 21 ágyús csavar­gőzös tegnap este a keleti-tengerre indult a hajóhadhoz A 16 ágyús Penelope azt néhány nap múlva­­követendi. — A 17-ik dzsidás­ ezred első s máso­dik osztálya tegnap délután Portsmouth-ban hajóra ült, hogy útközbeni megállapodás nélkül török területen szállíttassanak ki. — Lucan gróf, a lovasság parancsnoka, tegnap indult el a keleti harcrtérre; Marseille-en fog keresztül menni. _A „Herald“ hevesen kikel a kormány ké­sedelmezése ellen. — „Az oroszok“ — úgymond — „nagy erővel átmentek a Dunán ; segély­se­regünknek most Várnánál kellene állania, e helyett azonban augustus előtt nem lesz képes táborba szállani. Ha pedig őszszel küldetik a Du­nához, el van veszve. Raglan lord nyíltan ki­jelente, mikép a folyó évben nem fog többé üt­közetre kerülni a dolog. Attól félünk, hogy ő evvel csak oly tényt mondott ki, mi magától értetik. Seregünk a folyó évben többé semmit sem tehet.“ — A kormány közzétevé, mikép általános * aláírás utján 6 millió ft­st.-nyi kölcsön vétetik föl. A kamatláb 3 ka­lc, a kölcsön 1859-ben visszafizethető. Francziaország, P­á­r­i­s, april 20. A „Moniteur“ jelenti, mi­kép a balti hajóhad, Parseval-Deschenes aladmirál parancsnoksága alatt a bresti kikö­tőből elindult, hogy a finn tengeröbölbe menjen. Ezen hajóhad, mely egy tengerész-gyalogság- s tüzérségből álló expeditionális hadtestet szállít, egy 100 ágyús és 540 lóerejü csavar-sorhajó­, Legifjabb posta, Bécs, april 24. , cs. k. Apostoli Fel­ségének Erzsébet bajor herczegnő ő kir. fenségével ünnepélyes egybe kelése ma esti 7 órakor a megállapí­tott szertartási rend szerint a­­z Ágoston-templomban szerencsésen végbement. E magasztos, birodalmunk év­könyveiben korszakot képező esemény bővebb részleteit holnap közlendjük. Távirati sürgönyök P­ári­s, ápr. 23. A „Moniteur“ közli fran­­czia-angol szövegét a f. hó 10-kén kötött, és 15 2279 nyolcz 80—100 ágyús vitorlás - sorhajó­, egy 14 ágyús és 450 lóerejű gőz-fregát-, két 40— 60 ágyús vitorlás-fregát-, 2 gőz-corvette-, s 4 aviso­­gőzösből áll; összesen 1,250 ágyúval, s 1,790 ló­erővel. — Francziaországnak a fekete-tengeren le­­­vő ten­geri ereje, Hamelin al-admirál parancs­noksági alatt a „Moniteur“ben ma közzétett át­tekintés szerint 8 vitorlás-, s 1 csavar-sorhajó-, 7 gőz-fregat-, 1 gőz- s 1 vitorlás-corvette-, 4 aviao-gőzös,­s 4 brigg-ből áll, 1,120 ágyúval, s 4,960 lóerővé.­­ Ezen hajóhad­osztálytól füg­getlenül működik a fekete-tengeren, a gallipoli-i vizeken,­­ az archipelagusban, B­r­u­n­t­al-admirál hajóhad­osztálya, mely 2 csavar-, s 4 vitor­­lás-sorhajó, 2 gőz-fregát-, s 2 gőz-corvetteből áll, 622 ágyúval, s 2,880 lóerővel. Ezen három hajóhad­­­osztályon, s a földközi-tengeren csapa­toknak keletre szállításával foglalkozó összes gőz-fregátok- s corvett­eken kívül, mint a „Mo­nsteur“ megjegyzi, az Antillákban, a csendes-ten­geren, az India-chinai-tengeren, s minden oly vi­zeken levő franczia hajó­­­állomások, bár a tengeri­halászat történik, tetemes erősbítéseket nyertek. „A császári tengerészet“, így végzi a „Monsteur­“, ezen felszámítást, „a jelen perezben minden ten­geren, 56,000 matrózzal van ellátva, s Angolor­szág jelenleg épen ily erővel rendelkezik.“ — Ugyancsak a „Monsteur“ megc­áfolja az „Indep. beige“ által, egy párisi levelezés után elterjesztett azon hírt, mintha V o­l­á­b­a­n török csapatok bántalmakkal illették volna különböző hatalmasságok, s különösen Francziaország con­­suli ügynökeit; szerinte Athénéből semmi oly tudósítás sem érkezett a kormányhoz, mely ezen közlést megerősítné.­­ A hivatalos lap Napóleon herczegnek Toulonbani mulatójáról következő részlete­ket közöl: „April 15-kén ő és. fensége, ki posta­kocsin indult el Marseilleből, Toulontól mintegy félmértföldnyire lóra ült. A polgári s ka­tonai hatóságok a „porte de France“ nál gyűltek össze, hogy őt ott fogadják A hivatalos bemutatások ugyanazon napon történtek, a ten­geri főnökség salonjaiban. 16-kán húsvét napján, a herczeg reggeli 8 órakor megszemlélte ama gő­zöst, melynek őt keletre kell szállítania. 10 óra­kor misét hallgatott, Sz. Lajos templomában. — Erre tüstént a katonai szemle kezdődött meg. 2 órakor a herczeg a Solon hajón megkerülte a kikötőt, megszemlélte a katonai kórházat, a K­i­s- Gribraltar erősségét, s ama munkálatokat, mi­ket a császár touloni legutóbbi keresztülmene­­tele alkalmával ezen város nagyobbitása végett rendelt meg. Este az admiralitásnál nagy lakoma volt, melyen Dubourdieu admirál, touloni tengeri főnök, a császár- s Napoleon herczegért emelt poharat. Erre a herczeg következő toaszot mondott: „A tengerészeiért, szárazi seregünk ezen nemes testvéréért, mely legközelebb oly nagy szerepet játszana, az Oroszország elleni há­borúban ! A vitéz Dubourdieu admirálért! Szabadjon őt itt arra emlékeztetnem, mikép a­­tyáink 50 év előtt, a Vétéran hajón együtt har­­czoltak, a császárság első háborúiban.“ — A „Constitutionnel“ a bálti-­s fekete­­tengeri angol-franczia haderők végleges szerve­zetét, s az ettől várható hatást tárgyalván, czik­­két így végzi: „Ezen rettentő tengerierő hatása rövid időn érezhető leend az orosz arsenalokban, miket az admiráloknak kétségkívül meg kellene támadniok. Némelyek azt látszanak hinni, hogy­ minden orosz kikötők bevehetetlenek; szerintük veszélyes és hasztalan lenne, a balti-tengeren Sweaborgot a Kronstadtot, s a fekete­tengeren Szebasztopolt megtámadni. Elis­merjük, mikép ezen arsenálok rettentően meg­­erősítvék. Mint mondják, Miklós császár, ki sze­mélyesen igazgatta Kronstadban az erődít­­ési munkálatokat, így nyilatkozott volna : „Sze­retném tudni, miként fognának Kronstadt meg­támadásához.“ Azonban D­e s­t­r­e­i­n tábornok, a polytechnicum ama három növendékeinek egyike, kiket Napoleon Sándor császárnak ajándékozott, midőn ezen erődítvények tervét készíté, nem is­merte amaz új romboló­­ eszközöket, mikkel a je­len tengerészet el van látva. A­nélkül, hogy meg akarnák jósolni azt, mit még most senki sem tud­hat bizonyosan, úgy hiszszük,ezen eszközök hatása sokkal gyorsabb, s nagyobb teend, mint képze­lik. Oroszország tengeri fellegvárai kétségkívül igen erősek, azonban a­nélkül, hogy különben összehasonlítást akarnánk tenni, ha visszaemlé­kezünk a T­a­j­o b­a bemenetelre , Tanger M­o g­a­d­o­r bombáztatására, s St J­e­an d’ Urr­o a levontatására, mely három haditett mindegyikét haj­óhadaink néhány óra alatt vivék végbe, haj­lan­dók vagyunk remélni,mikép a világ 2 leghatalma­sabb hajóhada, a jog s az európai rend védelmére egyesülvén, egy vagy más módon biztosítni tu­­dandják azok diadalát.a két megerősített szövetségi szerződésnek. Az lé­­nyegileg így hangzik: A francziák császárja és Anglia királynője, el lévén határozva a szultánt azon háborúban, melyet Oroszország megtáma­dásai ellen folytat, segíteni; és daczára a béke megóvása végett tett minden őszinte törekvései­­­nek oda lévén juttatva (amenés), hogy maguk is hadfolytató felek legyenek a háborúban, mely az ő tevékeny közbelépésük nélkül az európai egyen­súlyt és érdekeiket fenyegetni fogná, ennek kö­­­vetkeztében elhatározták szerződvényt kötni, hogy mind szövetségüknek tárgyát, mind a kö­zösen alkalmazandó eszközöket megállapítsák, és e végre teljhatalmazottakat neveztek ki, kik a következőkben egyeztek meg: 1. A had­folytató felek minden lehetőt elkövetnek, hogy a békét Oroszország és a porta keit szilárd és tartós ala­pokon helyreállítsák, és Európát hasonló bonyo­dalmak megújulása ellen biztosítsák. 2. Mivel Tö­rökország integritása megsértetett, annálfogva mindkét fél megegyezett az eszközökre nézve,hogy a porta területe felszabadíttassék (affranchir), kö­telezvén magukat e végre mind szárazon mind t­engeren a szükséghez képest elegendő haderőt fenntartani (entretenir). 3. A szerződő felek kö­telezik magukat semmi javaslatot (proposition) el nem fogadni (accueillir) és Oroszországgal semmi rendezkedésbe nem bocsátkozni, a­nélkül hogy előbb közösen ne tanácskoznának. 4. Semmi ön­­érdekű (interessé) czélra nem törvén, mindkét fél előre lemond arról, hogy az eseményekből valami külön (particulier) előnyt húzzon. 5. A császár és királynő készséggel (empressement) mindazon európai hatalmakat fölveendik e szövetségbe, melyek ahhoz netán csatlakozni akarnak, ugyan­azon czélra együttműködés végett.­­ Ezenkívül még jelenti a „Moniteur“, hogy a britt és franczia teljhatalmazottak közt értekezletek tartatnak, a semleges hajózás ügye, a martalékügy stb.-re nézve szabályzat megállapítása végett. Triest, april 24. A legszebb tavaszi idő kedvezett a tegnapi ünnepi sétának. Sűrű töme­gekben hullámzott a gyalognap és a kocsik egy­mást érték. Zenekarok a járókelő gőzösökön élénk tengeri képet nyújtottak. A kikötőbeli hajók tarka zászlódíszben pompáztak. De mintegy menyasz­­szonyilag ékítve kitűnt mindnyájok közt az „Im­­peratrice“ Lloyd gőzös. Ma egyházi ünnepély és színházi kivilágítás. Kegyes adományok dús mennyiségben osztattak ki. Áldást jelentő eső permetez, s fel nem vétethetik. A színházi bizottmány folya­modott kormányzó­ig Schwarzenberg Károly Ő magasságához, a részvénytőkéknek a fennebb említett módoni gyüjthetésére s hazafi öröm és el­ismerés őszinte érzetével teszi közzé, hogy kérése meghallgattatott s a kivánt engedély megadatott. Midőn az erdélyi szinház jövője ekkér a nemzet kezébe van letéve, bizton lehet remélni, hogy a választmány lelkes felhívása és buzgó eljárása min­denki keblében méltó viszhangra fog találni, sőt példájával közvetve a pesti nemz. színház pártolá­sára is melegebb részvétet fog eredményezni.­­ Oliva Pepita tánc­szerepléseit a nemz. színpadon májusra bizonyosnak mondják. Ezenkívül más drámai vendégekről is beszélnek. Igen szívesen látjuk, ha vidéki jelesb tehetségeink néhányan bemutatják képességüket és haladásukat a nemző­színpadon. Ám tegyék ezt mindazok, kiket a vidék mint jelesbeket ismer. De azt nem látjuk c­élszerű­­nek, hogy mások miatt saját fizetéses tagjaink hosszabb ideig pihenjenek és mellőztessenek, s hogy az amazoknak adandó tiszteletdijak miatt oly ál­landó kisegítő tagokat nélkülözzünk, mint például Bartháné,­Szilágyi?, és Sándor, Patakiné és Benkő. *] Közelgvén'május­ elseje s azzal a zöldbe járási saison kezdete,fővárosi laktársainknak, kik közel eső kellemes fris légü és jóvizü, árnyékos, szép kilátású­ vidéket keresnek a kirándulásra, em­lékezetükbe hozzák a zugligeti „di­s­zn­ó f­ő­­“ ven­déglőt, hol a’ nevezett élvezményeken kivül ízletes konyhát, józamatu asztali csemege-borokat s név­szer­int eredeti somlyait is találhatni. 4 Saphir Sopronban egy zenészeti és sza­valat­ akadémiát rendezett az 1852-ben alapított F­e r­e­n­c­z­ J­ó­z­s­e­f-alapítvány javára, melynek tiszta jövedelme 201 ft 28 kr. pp. volt. 4 A jótéteményeiről ismeretes Bretschneider Hedwig Mária asszonyság mart. 18-án Bécsben meg­­halálozott, örököst nem hagyva hátra. Végrende­letében 150,000 pftra becsült vagyonának átalános örökösévé tiz közhasznú intézetet nevezett ki s e czélra ezenkívül még 100,000 ftot hagyományozott. Az említett jótékonysági intézetek közül a végren­deletben hét van megnevezve : u. m. a finövelde, siketnémák intézete, az irgalmas szüzek háza, ösz­­töndijalapítvány , alt- lerchenfeldi kisdedóvoda, mentőházak fiuk és leányok számára. Minden adós­követelést, egy pontot kivéve, Bretschneider assz. megszűntnek nyilvánított. Ugyanő volt az, ki két évvel ezelőtt egy büntetőgyarmat alapítására az első igen tetemes összeget adományzá. A Ra­­deczky-egylet, s a jó házi szolganők képzését czél­­zó Mária-alapítványról is gondoskodott a végren­deletben." A Neumann bécsi gépész egy kocsikat ké­szít, melyek minden veszélyt kikezülhetővé tesznek, mik a kocsizás alkalmával előfordulhatnak. A kocsi első kerekei és falövésze­­e­i, egy könnyen kezelhető mód által a kocsi hátulsó részétől egy pillanat alatt elválaszthatók. Neumann ur­a cs. kir. Fensége Zsófia főherczegnő számára egy Újszerű kocsit készített.­­ Brémában is dühöng a Pepita-lelkesülés. A tánczosnő ott nemcsak gazdagon aranynyal jutal­maztatott, versekkel megtiszteltetett, hanem a fia­tal Brémai még a lovakat is kifogta kocsijából, s maga húzta azt. Csakhamar ama kocsivonás után dr. K. egy igen tisztelt és szeretett, de kissé goromba brémai orvoshoz egy fiatal ember jött, ki vérkö­­pésről panaszkodott. Honnan kapta ezt? kérdé az orvos. Húzástól, — felelt a kérdett. Húzástól ? mi­féle húzástól? — Hát, hisz ön tudja, dr. úr, mi Pepita kocsiját húztuk. Úgy­­ válaszolt az orvos, akkor sajnálom, hogy ki kell önnek jelentenem, mikép az igazi ajtót eltévesztette. Ön téved sze­mélyemben, mert én nem vagyok állatorvos.­­ E hónapban épen 300 esztendeje múlt el, hogy az első angol hajó egy orosz kikötőbe, neve­zetesen „Szi Miklós“ kikötőjébe bevitorlázott, mi az angol-orosz kereskedésnek első alapját vetette meg, e kereskedés a közelebbi hadüzenetig szaka­datlanul háborítlan barátsággal folytattaték. Vegyes hirle. *] Müller Gyula bizományában megjelent „A legújabb úrbéri és földtehermentesitési törvé­nyek gyakorlati magyarázata, irománypéldákkal felvilágosítva. Bírák, felek, ügyvédek és mérnökök számára kézikönyvül. Irta Széllő Károly hitép ügyvéd.“ Ezen kézikönyv czélszerű segédeszközt nyújt mindazok számára, kiknek nem volt alkalmuk úrbéri ügyekben bővebb ismereteket szerezhetni, kik az 1853-ki mart. 2-ki legfelsőbb nyiltparancs folytán keletkezendő, az előbbiektől formaságban némileg eltérő e nemű perek folyamára nézve fel­világosítást szükségesnek.­­Nemz­eti színház. Ápr. 22-én Csillag- Hermanné assz. ,Borgia Lucréziá­ban a czimszere­­pet énekelte. S bárha e szerep hangjához nem illik is oly tökéletesen mint Fides, mindazáltal számos he­lyei voltak, melyeknek művészeti nagyszerűsége mindenkit elragadott. Csillag-Hermanné asszony mind énekében mind játékában egy igen szép tu­lajdonnal bír, mit az újkori énekesnőknél ritkán le­het feltalálni; ez a mesterkéltesen nemes egyszerű­ség. Énekében ritkán hallani tőle ama túlfeszített melismákat, de annál több ép, egésséges és érze­lemből fakadó hangot. Játéka hasonlókép mindig a legerőteljesebben kifejezi a helyzetet, melyet előad, a­nélkül, hogy mint operákban szokás, értelem nél­küli mimikával zavarná azt. A közönség ezút­tal még zajosabban és melegebben méltányolta mű­vészetét mint múlt alkalommal; sokszor hivatott. Teljes elismerést vívott ki mellette Ács Sarolta is, kinek csak énekmodora ellen van kifogásunk, és a­­zon figyelmetlensége ellen, hogy daczára annak, mi­ként még csak egyetlen szerepet énekelt, ennek játszására sem fordít semmi gondot. Csillag-Her­­manné asszony sem ajándékban kapta szép drámai játékát, neki is tanulni kellett; vagy nincs nekünk elég ügyes színészünk és színésznőnk, ki Ács Sa­roltát a legszívesebben utasítaná ? Dasfi úr, ki a laibachi színháztól ma először lépett föl a herczeg szerepében, eleinte egypár sikerült hanggal maga részére hódítá a közönséget, de később több gyön­géi mutatkoztak. Kar és zene kitűnők. A színház tele.­ A kolozsvári „H­e­t­i­l­a­p“ az erdélyi nemz. színház felügyelő bizottmányának mart. 2- én Ko­lozsvárit tartott üléséből gr. M­i­k­ó Imre elnök és G­r­o­­­s­z Ferdinánd jegyző aláírásával egy felszólí­tást közöl az erdélyi nemzeti színház jövőjének biz­tosítása ügyében. E valóban nemes és Erdély kö­zönségének nemzeti becsületére való őzéi elérését a színházi bizottmány részvények utján, azaz tiz évig kamatozó egy száz ezüst forintos tőkék alapítása által véli elérhetőnek. Kiknek az ügy szívükön fek­szik— és melyik erdélyi sőt magyarországi tehetősű honpolgár volna az, ki ne érezné ez ügy fontossá­gát nyelvünkre és művészetünkre nézve? — hogy tíz év lefolyása alatt a színházi bizottmány rendel­kezése alá, természetesen felelősség és évenként közzéteendő számtétel mellett, minden egy száz e­­züst forintnak ötös kamatját augustus elsejéig, vagy egyszer mindenkorra az egész 10 évi 50 ezüst forint kamat összeget befizetnék, a részvénytőke alap len­ne, mely a kamatok pontos lefizetésével elenyészik Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hírek. Somogyból ápril 15-ről írják : A termé­keny ára jelenleg itt így áll : búza rozs. mérője 16—15 , rozs 10—11, kukoricza 10, árpa 8, kö­les 6, zab 5, burgonya 3 váltó ft. Marhahús fontja falun 19, a székvárosban 20 kr. A marhahús ily magas árára Somogyban alig emlékeznek. Tehát mind a kenyér mind a bus feltünőleg drága, csu­pán a bor olcsó : 6—7 vít; azért senki ne csodál­ja, ha a somogyi pór, savanyu kerti borából n­a­­­gyot iszik és gyakran. Bécsi börze april *25-röl. Bécs, april 24. Agio : arany 42 ezüst 36V* Dunavizállás. April 25. (reggel 7 ór.) V 10" 3'1­0 fölött Státus kötelezvény 5% . . . . . 85 dto 4%. . . . . 76«/» dto 4 . . ._ 1834-ki sorsjegyek 500 fftos . . .223 1839-ki „ 350 . . . . . 119 Bankrészvény darabja . . . . 1199 Ejezaki vaspálya 1000 ftos . . . 2240 Dunagőzhajózás..................... Amsterdam 100 tallér • . __ Augsburg 100 tallérért beo. . 137 Hamburg..................... London 1 ft sterlingért . . • 13,33*/»

Next