Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)
1855-04-20 / 700. szám
Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van : Országút, 6. ez. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Horn János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljeggyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre : Helyben:4 pft. Vidékre :5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiatyo hivatalában (Országut Kunevalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SIKKRK. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi minister a megürült megyetörvényszéki tanácsosi állomásokra, a pécsi megyei törvényszéknél Heysz Miksa tanácstitkárt és főállamügyészi helyettest a soproni orsz. főtörvszéknél; a zalaegerszegi megyei törvényszéknél Babos Kálmán soproni orsz. főtörvényszéki tanácstitkárt; a kaposvári megyei törvényszéknél Mericsnigg Pál soproni orsz. törvszéki tanácstitkárt kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, ápr. 16. —S— előre volt látható, miszerint valamelyik félhivatalos lap fel fog szólalni a „Journal des Débats“ s az „Assemblée nationale“ legújabb czikkei ellen, már csak azért is, hogy megakadályozza, nehogy a közönség nagyon is a békereményekbe ringassa magát. Az említett két lap néhány nap óta azon állítást fejtegeti és védelmezi, hogy nem kell a czárnak felségi jogait bántani, hanem a Dardanellákat kell megnyitni s a fekete-tengeren tengerészeti telepeket felállítani. A „Constitutionnel“ ellenben protestál az ellen s kiemeli, miszerint a porta nem akarja kiadni kezéből a fekete-tenger kulcsát, azt állítván egyszersmind, hogy a szövetséges hatalmak mindaddig Krímben fognak maradni, míg csak Oroszország nagyobb engedékenységre nem mutatkozik hajlandónak. Ugyanily értelemben kell a ministérium vezérlete alattt álló belga és német lapok levelezőinek is nyilatkozniok. Se az egyik se a másik nem bír nagy fontossággal, mert a „Journal des Débats“ épen oly kevéssé tudja mint a „Constitutionnel“, hogy mik a nyugati hatalmasságok követelményei s czéljai. Csak egyet kell megjegyezni : a „J. des Débats“ és az ,,Assemblée nationale“ a vagyonos polgárságnak tulajdonképeni közlönyei, s ha azok mérsékletről beszélnek, ez nem azért történik, mintha orosz érzelműek volnának, hanem mert tudják, hogy a birtokos és iparos osztályok a béke helyreállítását élénken óhajtják. Tegnapelőtt este itt azon hír terjedt el, hogy az orosz teljhatalmazottak Bécsben megkapták utasításaikat, de míg egyik hivatalos helyen azt erősítették, hogy ezen utasítások igen kielégítők, addig a másikon az ellenkezőt állították, azt mondván, hogy azok épen nem kielégítők, sőt az értekezletnek rövid idő alatti felbomlását vonandják maguk után. Egyébiránt mindez csak beszéd s annak bizonysága, miszerint még a magasabb állású egyének sem bírják a diplomatiai titkokról levonni a fátyolt. Bizonyossággal azonban kettőt állíthatunk : először azt, mikép az elhatározó körökben senki sem hiszi, hogy Oroszország felségi jogainak bármi csorbításába is beleegyezzék; s másodszor azt, mikép mindenki meg van arról győződve, hogy a nyugati hatalmasságok által tett követelményeknek netáni visszautasítása nem fogja az értekezlet felbomlását közvetlenül maga után vonni. A Moniteur tegnapi számában jelentette, hogy az iparműkiállítás május 1-jén fog megnyittatni. A kiállítás helyiségét röviden már leírtuk, ipari részéről természetesen majd csak akkor szólhatandunk, ha egyszer a kiállítás megnyittatott. Addig is adatokat gyűjtünk s kiválasztjuk a legérdekesebbet, mi azzal viszonyban áll. A festézeti és szobrászati esküttazék bevégezte munkáját, s a műtermekben nem beszélnek egyébről mint azon kérlelhetlen szigorról, melylyel e dologban az eljárás történt. Azon ürügy alatt, hogy a franczia iskolaosok a legfényesebb oldaláról tüntettetik ki, valósággal pedig azért, mivel a művek kitüntetésére igen sok hely szabatik ki, nem csak elvitázhatóan érdemű hanem oly egyének mesterművei is visszautasíttattak,kik már kiállották vizsgálataikat s a korábbi műkiállításokon dicséretet nyertek. A kiköltözködés már kezdődik. — E perczben Páris lakásainak fele kiadandó. Az eddigi bérlakókat kiszorították lakóikból, a szobákat bútorozzák s várják az idegeneket. A kiszorítottak maguk lássák, hogy hol találnak hajlékot. Sokan a várs határára, mások ismét a közelebb fekvő helységekbe, s nem kevesen a megyékbe vonulnak. Még előkelő családok is hasznot akarnak húzni az idegenektől, miután jószágaikra mennek, hogy fényes palotáikat az idegeneknek drágán kiadhassák. A vendéglők s egyéb étkezőhelyekről, melyek folyvást keletkeznek, már szóltunk ; de jaj azon idegeneknek, kik ezen étházakba mennek! A bútorzat mindenütt igen pompás , de az étkek igen kétes eredetűek lesznek. A lóhús nagy szerepet fog játszani, mert az nem csupán véletlenség, hogy épen e pillanatban lapjaink oly sokat beszélnek a lóhús jeles minőségéről s táplálékonyságáról. Rövid idő előtt egy állattani egyesület azt is köztudomásra juttatta, hogy ugyanazon mennyiségű lóhús, mely ezelőtt két évvel 15 frankba került, most 35 frankkal fizettetik — annyira növekedett ezen hús fogyasztása. Naponkint újabb meg újabb speculatiókat hirdetnek a lapok. Itt egy társaságról olvashatni, mely az elysée-i mezőn 1200 fabódét akar felállíttatni ; amott egy másik, kalauzokból álló személyzetet szervez, kik az idegeneket Páris nevezetesb helyeire elvezetik; ismét egy másik minden nyelvem útmutatót hirdet; s egy negyedik gyorsközlekedést akar létesíteni Páris s a környékén fekvő valamennyi helységek s nevezetesb helyek közt. A csalképekben természetesen nincs hiány, s a haszonkémlők bizonyosan nem fognak annyit nyerni, mint amennyit maguknak képzelnek. Az új hírlapok úgy támadnak mint gombák a földből, milyenek : a „Journal de PIndustrie“, „Journal du Palais“, „Journal du Commerce“, „Journal des Restaurants“, „Journal de ceci“ és „Journal de cela“ stb. Sőt van még egy „Journal de Charité“-nk is , továbbá az iparműkiállítás ideje alatt egy „keresztény irgalmassági értekezlet“ is fog tartatni, melyen azon eszközök fognak megvitattatni,melyek a pauperismus elhárítására szolgálnak. Magától értetődik, hogy a minden nyelvű zsebmetszők is rendezvénzt adtak egymásnak Párisban, de nem kevésbbé a mi szemes rendőrségünk is már minden irányban kiterjesztette érzőszarvát, hogy a kellemetlen vendégek által meg ne lepessünk. Anglia is már több rendőrügynököt küldött Parisba ravasz nemzetbelieinek szemmel tartása végett. Jó volna, ha minden kormány hasonlóan cselekednék, mert a mi rendőrségünknek úgyis igen sok teendője van. Vér foly még az ipar békés küzdelmeiben is. Az iparpalota elkészítése alatt hivatalos kimutatás szerint 5194 munkás sebesült meg, kik között az állványról esvén le, rögtön meghalt. A halottak közé számítandó még 600 pompás fa is, melyeknek ki kellett vágattatniok, találván, azok távirdailag Londonba küldettek, hol most épen a franczia császár jelenlétével a nyugati hatalmak politikájának központja van. Egyúttal Londonba futár is indíttatott. Ha a a felelet Londonból ugyancsak távirati úton ide eljöne, úgy holnap az értekezlet ülést tartana, de ha a futár visszatérését kell bevárni, azon esetben a szünet még néhány napig fog nyúlni, minek következtében lord Russell, mint Drouyn de Lhuys urak is utazásukat elhalasztanák. A dolgoknak e pillanatban ez a diplomatiai állása. Hogy a csatatérről jelesen a szövetségesek táborából folyó hó 14-ről érkezett s rájuk nézve kedvező legújabb tudósítás, miszerint azelőtti napon szerencsés sikerrel vívtak az oroszok ellen, minek következtében Szebasztopolhoz tetemesen közelebb nyomultak, minő hatással leend az értekezletek folyamára, ezt a közelebb jövendő mutatja meg. Austria! birodalom, Bécs, ápril 19. 7. Az udvari operaszínház tegnapi látogatóinak volt fenntartva azon örvendetes meglepetés, Ő Felségét legkegyelmesebb asszonyunk Császárnénkat a színházban ismét láthatni. Midőn Ő Felsége a páholyba lépett, az egész közönség felkelt a legszívesb, sokáig tartó örömüdvözléssel, mit Ő Felsége kegyteljesen fogadni méltóztatott. Császárné 0 Figével megjelentek Császár Ő Felsége, ő és. fenségeik Zsófia főherczegasszony és Ferencz Károly, Lajos Viktor és Vilmos főherczegek. Karolina Auguszta császárné ő Felsége ápril 17-kén esti 7 órakor Prágába legjobb egésségben megérkezett. Tegnap reggel a közönség feszült várakozásban volt, az azon napra kitűzött s várt értekezlet, eredménye iránt. Délben köztudomásra jut, mikop az értekezlet ülése elhatároztatott, sőt lord Russell kirándulást tett Dornbachba. Mint mondják, a nyugati hatalmak követei Oroszországnak a harmadik pontra vonatkozó és hivatalosan ugyan elő nem terjesztett, de bizodalmasan közlött ellenjavaslatait megfontolásra méltóknak KÜLFÖLD. Tudósítások a harezterekről. Délkeleti csatatér. A „Milit. 7.“ írja Bakesi-Száraiból april 6-ról: Miklós és Mihály négek megérkezése váratik. Hg. Grotes akoff egy Szebasztopol északi erődjéből april 2-ról kelt napiparancsban jelentette a csapatoknak a parancsnokság átvételét. — A Zsabrok i nzky hadosztály Liprandi osztrnák rendelkezésére, adatott, minthogy az egyesülteknek naponkint szaporodó számbeli ereje Balaklavával szembeni állását igen veszélyessé tették. Riczsoff osztrák könnyű tartaléklovasosztálya, miután Szebasztopolban ujonczokkal teliszámuvá tétetett,ide útnak indult.Mencsikoffbg, mart. 13-ki parancsa következtében minden tábori tüzérdandárok máj. 12-ig teljszámuvá tétetnek. Maga a herczeg, kinek egésségi állapota javult, Sz. Pétervárra elutazni készült. Az uj főparancsnok bg Grorcsakoff folytatta az északi erődtől Bakcsiszaraiig vonult végtelen erődítvények meg- szemlélését. Az innen Inkermanba vezető úton a közlekedés oltalmára néhány váracsok építésén dolgoznak. Az idő folyvást szép, de Perekopnál a hó elolvadása a közlekedést csaknem lehetlenné tette. Odesszából a 9. hadosztály oda érkezett. Feodosiában nagy volt az aggodalom, hogy a combinált flották látogatásukat ismétlendik. Hg Grorcsakoff apr. 4. (16)-diki sürgönye , mely tegnap csak röviden említtetett, egész szövege szerint így hangzik : „Mart 25-től (apr. 6.) 28-ig (9.) az ellenség semmi jelentékeny vállalatot nem kezdett; ellen közeledő műveink ellen intézett művei nem igen nagy előhaladást tettek. 28-án (apr. 9.) reggeli 5 órakor minden tűztelepeiből a jéghevesb ágyúzást kezdett, mely estig tartott. Éjjel bombázta a várat. Márt. 29-n (apr. 10.) megújította működését. Mi sikeresen válaszoltunk és jelentékeny veszteséget okoztunk. A mi veszteségünk halottak és sebesültekben 833 ember. A párisi „Presse“nek írják Krímből mart. 30-ról: 14 nap óta öt vagy hat lóversenyünk volt, melyek legalább is oly érdekesek, mint a marsmezőiek, sőt sokkal változatosabbak, mert az angol tisztek pompás lovain kívül mindenféle török és arab lovak is futottak. Számos nézők gyűltek össze, s a különböző egyenruhák szép látványt nyújtottak. Egy angol hölgy, és Karuszi falu lakosai egy versenynél sem hiányzottak. A szép hölgynek nagy udvara volt. E lóversenyek következtében a két sereg tisztjei igen összebarátkoztak, kézszorítások s a viszontlátás ígérete közt váltak el. De az orosz golyók nem egy ily reményt meghiusítanak, s a legközelebbi találkozásnál vagy ez vagy amaz hiányzott. A táborban most aránylag bőség uralkodik, s a piaczi verseny mérsékli az árakat. Egy szárnyas állat 8—12 frankért kapható; egy tojás csak 5—6 son, egy font burgonya 75 centime stb. Anglia, London, apr. 16. Eleinte azt állíták, hogy a francziák császárja s császárnéja Doverből egyenesen Windsorba fognak menni. Azonban a „Times“ ma reggel azt állítá, miképp csapár a londoni híd állomásától, a westminsteri hídon, Whitehall-on, Pall-Mall-on s a parkokon keresztül menend a great-western-i állomásig. „A császár“ —úgymond a „Times“ — „azért választa a fővárosbai bemenetel ezen módját, hogy bebizonyítsa, mikép teljes bizalmat helyez az angol nép vendégszeretetében. Ezen bizalmában nem is fog csalatkozni, mivel mi Napóleon császárban csupán Francziaország képvisőjét s egy oly fejedelmet látunk, ki a honunkkali szövetséget teljes őszinteséggel s legnagyobb erélylyel tartá fenn. Igaz ugyan, hogy mi dicsőségünknek tartjuk a minden véleményű s minden országbeli politikai egyéneknek menhelyet s oltalmat adni; s hogy a francziák császárja London utczáin oly republikánusok-, anarchisták-, royalisták- s herczegekkel találkozhatandik, kik ama menhelyet élvezik, mit ő maga is sokáig felhasznált. Az is igaz ugyan, mikép egy oly nép, mely féltékeny saját szabadságaira s mindig résen áll a hatalommali visszaélések ellen, szokatlan lelkesüléssel fogad egy oly fejedelmet, ki Francziaországban megszünteté az alkotmányos kormányrendszert, s az absolut hatalmat legszélsőbb határáig vivé; azonban ezek oly elvont kérdések, miknek eldöntése nem minket illet. Ama franczia kormány, mely e népnek szinte öszhangzó szavazatai által szentesíttetett, s annak főnöke akarata irányábani 3—4 évi passiv s teljes engedékenysége által igazoltatott, honunk népét különösen a közte s köztünk alakult benső viszonynál fogva érdekli. Ezen szövetséget mi Francziaországra nézve szintoly becsületesnek, s a császárra nézve szintoly hasznosnak tartjuk, mint min magunkra nézve, mivel az azt tanúsítja, hogy ha szinte a közigazgatási formák különböznek is, ama nagy elvek iránt egyetértünk, melyek a világ függetlenségét, polgárisodását s biztonságát szabályozzák. A francziák császárjának jelen hatalma despoticus ugyan, de az ő despotismusa legalább külviszonyaiban a szabadsággal igyekezett szövetkezni, s ha szinte hatalma nincs is ellenőrség alá vettetve, ő annak gyakorlatát oly czélra irányza, mit a közvélemény szentesít, s mely öszhangzásban van az emberiség legdrágább érdekeivel.•• Mint Windsorból tegnapról írják, tegnapelőtt 16, a császár és császárné számára szánt pompás tiszta angolvérű paripa érkezett oda a vasúton. Ezen paripákat a császárnak Angolországban lévő ügynökei vásárolták meg. Portsmouthból egykarabélyos század,160 főnyi gyalog-testőrség, a gránátosok zenekara s 70 fővárosi rendőr ügynök érkezett meg. Kedden szarvas vadászat leend, melyen a csapár is jelen lesz. A vasúti állomáson egy diadalív állíttatott fel, ezen felirattal: „Isten hozott Angolországba!“ s babérokkal körítve. A kiszállóhelyen a zenekar a franczia s angol nemzeti dallamokat játszandja. Castle-streetben egy 40 lábnyi szélességű, s 50 lábnyi magasságú nagy diadalív állíttatik fel. A vasúti állomás estve fényesen ki lesz világítva. Londonban a délkeleti vasúti állomás fényesen feldíszíttetett, s Oroszországon kívül minden nemzetek lobogóival fölékesíttetett. Az „Observer“ szerint, kedden a windsori parkban nagy szemle fog tartatni. A londoni községtanács múlt szombati ülésében a lord-mayor jelenti, mikép a Szajnamegyei főnök őt arról értesítő, hogy a császár engedelmével Londonba menend a párisi községtanács tagjainak kíséretében, hogy a City első hivatalnokát meglátogassa. A lord-mayor hozzáteve, mikép a Mansionhouse - ot ezen nemremélt vendégek rendelkezésére helyzendi. A francziák császárja s császárnéja ma esti 5 órakor érkeztek meg Doverből a délkeleti vaspálya állomásához, s ott a nép lelkesülése közepett az udvari kocsikban foglaltak helyet, melyek rájuk vártak, hogy őket a paddingtoni állomáshoz vigyék , honnan egyenesen Windsorba mentek. Útközben a londoni állomásnál a csapár példátlan lelkesüléssel fogadtatott; több százezernyi tömeg tódult össze, hogy a felséges látogatókat üdvözölje. Minden ház háromszínű zászlókkal volt díszítve, s több zenekarok nemzeti dallamokat játszottak a cs. pár útjában, mely nyílt kocsiban haladott át a lelkesült tömeg sorain. Francziaország. A ,,Moniteur“-nek a keleti expeditio politikai részét tárgyaló czikke így hangzik: „Miután az egész igazságot kimondtuk az ország előtt, a hadjárati terv s a keleti expeditio tárgyában, még ki kell fejtenünk, hogy miként fogta fel a politika saját szerepét, kötelességét. Április 20-a 1855.