Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)

1855-08-27 / 804. szám

Pest, Hétfő Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kuievralderház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —A előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta (eljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“-ra Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyministeriumnak f. hó, 18- 15674. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni országos főtörvényszéki kerületben Kürthy Rudolfnak megengedtetett A soproni cs. k. helytartósági osztály elnöksége két, a kaposvári cs k. megyehatóságnál megürült megyei irnoki állomásra : Demján György napdijnokot ugyanazon hatóságnál, és Rapp Jakab szabadságos rokkant tizedest mint marburgi cs. k. járásbirósági napdijnokot kinevezte. A bécsi cs. k. udv. és államnyomdában 1855- dik évi augustus 21-n megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylapnak XXXI. darabja. — Tartalma e darabnak : 138. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. augustus 6-n kelt bocsátványa, az 1853. január 26- ki legfelsőbb nyilt parancsnak a lombard-velenczei királyságban leendő behozatalát illetőleg. 139. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. aug. 6-n kelt rendelete, hatályos a közös vámkapcsolatban foglalt koronaországokra, az 1853. december 5- ki közös vámtarifa igazításait s módosításait illetőleg. 140. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. aug. 6- n kelt bocsátványa, az Elba-vámban mérsékleti s az Elba-vámtól ment áruczikkek betüsoros jegyzékének igazítását illetőleg. 141. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. aug. 11-n kelt bocsátványa, hatályos minden koronaországra , mely által, az uj tiz forintos bankjegyek kiadása iránti határozatok tétetnek közzé. 142. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. aug 13-n kelt bocsátványa, — érvényes mindazon koronaországokra,melyekben a vám - és államegyedárusági rend hatályban van , — mely által a dalmatiai bor és a Tessin kantonból hordókban érkező bor a határszélen az ellenőrség alól felmentetik 143. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. aug. 13-n kelt, minden országos pénzügyi hatósághoz szóló bocsátványa, — bizonyos nemű tárgy-kijátszási sorsjegyeknek bélyegmerstességét illetőleg. 144. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1855. aug. 18-n kelt rendelete, a Sopron városában fekvő házak eldarabolása iránti tilalmat illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, aug. 22. —L— A börzén az árfolyam kissé alább szállt. — Azon igen különös mód, mely szerint a „Moniteur“ kinyilatkoztatta, hogy a MalakofF- torony bombáztatása nem kezdetett meg, azt hitette el az emberekkel, miszerint a kormányhoz valami kedvezőtlen tudósításnak kellett érkezni, melyet el akar titkolni.—A Romában levő franczia követségnek egy sürgönye jelenti, mikép a pápa hajlandónak mutatkozik Szardinia- és Spanyolországgal kibékülni. Máramaros-Sziget, aug. 10. A reform, iskolaépület kórházat többé nem használtatván, az illető igazgatóság rendelkezése alatt áll. Egy kisdedóvó intézet fölállítására kellő előzmények megtétették, melyeknek sikeréért megyefőnökünk buzgalma kezeskedik. A cholera itt kevéssé, de szomszéd Técső városban a typicussal együtt dühöngött. Közelebbről a szomszéd szlatinai telepen fekvő „Kunigunda“ czímü sóaknába mentem A földszinti terembe lépvén, ott csinos bányásztiszti ruhákat, zászlókat, egy kerek pamlagot, melyen Császár Ő Felsége magyarhoni körútja alkalmával tett látogatásakor az aknából kiemeltetett, — és vörös bársonyba kötött emlékkönyvet, — melynek első lapján Ferencz József cs.k Felségének, továbbá Albert, Ernő ő cs. k. fenségeiknek, gr. Forgách Antal, gr. Lazanszky s mások saját néviratát találtam. Egy viasztyertyával megindulván, 34 sor összesen 500 lépcső vezetett le az aknába , mely fényesen ki volt világítva, s megrendült a bányászok hatalmas zenéje, melynek harsogása közben a fáklyák meggyujtatván, lobogó fényüknél az égbe futó magas, s a fáklyák füstje által tarka márvány alakú sófalak egész nagyszerűségükben tűntek elő, midőn szerencsés voltam a Császár Ő Felsége tiszteletére emelt s most fényesen kivilágított nagy sóoszlopot is látni. Nem hagyhatom említetten, mikép az aknai sós víz, lovak segítségével, bivalbőr-zsákokban folytonosan felhuzatik, az önként kifolyó sós víz pedig Marmaros megye minden részeibe ingyen hordathatik. — Van itt igen hasznos , sós fürdőintézet is. Egyébiránt megyénk sóaknái a párisi kiállításon több tárgyak által képviseltetvék, nevezetesen: 1) Flórián István rónaszéki sóvágó által kristálysóból, egy lapon nyugvó kéz, egy csillár, egy mosdómedencze pohárral. 2) Kárpáti homokkőben fészkelt 5" hosszú, 4" széles, 3" magas hegykristály , úgynevezett marmarosi gyémánt, Lonkáról. 3) 13" hosszú, 7" széles , 41/V" magas kősó, melyen egy tökéletesen átlátszó kristálysó emelkedik, Sugatagról. 4) 5" hosszú, 31/a'' széles, 23/V' magas, átlátszó kristálysó, melyen létező 6 kicsi, 4 nagy hólyagüregek vízzel , részint léghólyaggal ellátvák. 5) 7“ hosszú, 5'' széles, 2“ magas rostos, égszín kék kősó, Husztbaranyáról. 6) 5“ hosszú, 5' széles, 1% magas rostos, világos violaszín kősó. 7) 9“ hosszú, 7“ széles, 7%“ magas gipsz, nagy és tökéletesen átlátszó kristályban. K. J. Győr , august. 17. Tisztelt szerkesztő úr! — önnek becses lapjában oly ritkán találkozunk Győrrel, miszerint azt kell hinnünk, hogy ön jelenleg vagy rendes levelező hiányában van, vagy nem tartják méltónak ezen mi kis városunkat arra, hogy egy ily nagy terjedelmű lapban számára egy kis hely szenteltessék*)... Mintha nem is élnénk !.. Igaz, hogy a világeseményeket, de még csak a krini hadjáratot sem innen intézik, amivel mi különben egy csepet sem törődünk, de azért mégis csak élünk, 3 Istennek hála, életünknek némi kis jelenségeit is tudjuk adni. Avvagy nincsen-e nekünk színházunk, színkörünk, sétányunk, nincsenek-e uszodáink, kád- és kétrendbeli gőzfürdőink, gőzhajóink, gőzmalmunk, vasutunk, gépgyárunk stb. s hogy kedves fővárosunkhoz annyival inkább hasonlatosak legyünk, nincsenek- e poros, itt ott döczögős utczáink, steigeroló háziuraink, méregdrága korcsmárosaink, nagy ur kávésaink s más egyéb nyomorúságaink, melyekkel Isten csak a nagyobb városokat szokta meglátogatni ? . . Igen, bővében vagyunk mi minden jónak és rosznak annyira, hogy a legsoványabb pesti újdondást megbízhatnék utánuk. De térjünk a dologra.... bebizonyítom tehát, hogy élünk , most lássuk, miként élünk ? Mióta a politizálás meddő teréről leléptünk, úgy látszik, hogy népünk több gondot fordít az anyagi érdekekre. Különösen rajtunk győrieken látszik ez meg leginkább, kik ez élelmes osztály sorába lépnek, nem törődve azzal, hogy *) Legyen szabad remélnünk, hogy győri levelezőnk hiányát a tisztelt közlő ur, kinek e leveléért is szives köszünetünket jelentjük, pótolni szives leezt. Sze rk. most nr „nagy ur“ lesz belőlük.**) — Midőn kereskedésről szólok, mindig a gabonávali kereskedést értem, mert ez a győriek kedvencz üzlete; s ezt annyira is fejlesztették, hogy legközelebb tekintélyesb kereskedőjnk egy kereskedelmi csarnoknak részvények utjáni megnyitására határozván el magukat, a múlt hó végén a szabályok és a csarnok czéljáték fölterjesztésével az ez iránti engedély megnyerhetése végett a szükséges lépéseket már megtették. Az ..iy kereskedelmi csarnok megnyitásától igen sokat várunk, ha megfelelne azon czéljának, hogy a külföld piaczaival megismertesse a magyar gabonakereskedésnek erejét és terjedelmét, szóval azon oly magasztos mint hasznos czélnak, hogy nagyobbszerű vállalataival s ezeknek pontos teljesítésével a külföldi piaczokon a magyar kereskedőségnek hirnevet és becsülést, s termékeinknek érdemlett értéket szerezzen. . . . Mi hiszszük, hogy a czél csak is ez, azért őszinte szívvel üdvözöljük kereskedőinket a tevékenységnek eme terén, s kívánunk nekik kitartást s vállalataikhoz sok szerencsét! E helyen nem hagyhatjuk érintetlenül a fölterjesztett szabályoknak egy pontját, melyet titokban ugyan, de jól értesült szájból hallottunk. E pont ugyanis minden egyes részvényt külön szavazattal ruházfel. . . . E szerint tehát a többség mindig a gazdagabbak zsebéből fog kikandikálni, mi egy kereskedői társulatnak véghetlen károkat okozhat; a legbiztosabb nyereménynyel kecsegtető vállalatok fognak megbukni, mert elül áll az önzés, az egyéni érdek, s lerészvényezi a kínálkozó vállalat elfogadását, a leghasznosabb intézkedéseket, a leggyakorlatibb eszmét, szóval a pénz uralkodni fog az észen. A létesülendő társulat érdekében szólunk tehát, midőn annak értelmeséteit e szabály akkénti megváltoztatásának kivitelére hívjuk fel, hogy minden részvényes bírjon bármennyi részvénynyel,csak egy szavazattal bírjon. Ez évben még egy tudakozó intézet is jött létre városunkban, mely a cselédek között egy kis izgatottságot is szült annyiban, amennyiben ezen intézettel egyszersmind a rég óhajtott cselédkönyv rendszer is életbe lépett. Mint minden új intézmény, úgy ez is eleintén hidegen fogadtatott az illetőktől, de erélyes városi kapitányunk föllépése és felvilágosításai után cselédeink e rendszerrel megbarátkozni kezdenek, s most már seregesen tódulnak könyveikért az illető hivatalba. Tudakozó intézetünk is naponkint keresettebbé lesz, s már is igen szép bizományoknak kezd örvendeni, mit a tulajdonos úr meg is érdemel, mert volt alkalmunk meggyőződni ügyessége-, pontossága- és gyorsaságáról. Ajánljuk azt vidékünk figyelmébe. Ha Isten is úgy akarja, ez évben még lapunk is lesz. Mint értesítve vagyunk, az engedélyt kérő folyamodvány már fölterjesztetett a magas kormányhoz. — A lap,,Győri lapok“ czimet nyerend, s tartalmát képezendnék : kereskedelmi, ipar-, gazdászati és szépirodalmi czikkek és hírek. . . a programumot olvasva, ha ennek híven megfelel, nem lehet tőle az érdeket megtagadni, s mi hiszszük, hogy Győr, mely különben is kereskedő város, s melyhez tehát illik is, hogy egy önálló orgánummal birjon,fenn fogja a lapot tartani annyival inkább, mert különösen az ő érdeküket fogja képviselni, s mert ez lenne az egyedüli magyar kereskedelmi lap, mely már csak ezért is megérdemelné, hogy a majdan megnyitandó kereskedelmi csarnok mint szükséges közlönyét pártfogásába vegye. Német színészetünkről is írnék, de itt sajnosan kell említnem, mikép néha a művészet rovására oly intézkedéseivel találkozunk az igazgatónak, miket egy műveltebb ízlésű s gyengédebb érzelmű kebel nem helyeselhet. Értem ez alatt egy itteni festőnek nemrégiben Ingomár szerepébeni fölléptetését. Ha az igazgató úr a közönségre nem tekint is, legalább saját keblébe vethetne egy pillanatot, mely minden esetre hibáztatni fogja azt, ha egy természeti hibás alkotású embertársunk lelki gyengeségét felhasználva őt arra veszszük rá , hogy Ingomár szerepében a szinpadra lépjen — ilyesminek a művészet temp**) Nálunk a gabonakereskedőket kivált azelőtt nagy urnak czímezték. Közlő: 804. Augustus 27-n 1855. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői Iroda van: Országot, 0. sít a. (Konewalderhás) 2-ik emeletben a tomában s művelt közönség előtt nem kellene történni. A még e hó folytán megnyitandó műtárlatunkról, s városi és vidéki társas életünk egyéb mozzanatairól, s több nevezetes apróságokról vagy apró nevezetességekről önnek kegyes engedelmével majd írni fogok. *) Addig is Isten önnelt Szegszárd, aug. közepén. Múlt hó 31n a cs. kir. megyei főnökség és több tekintélyű urak és számosan összegyűlt közönség jelenlétében eresztetett a Sárvíz folyó az újonnan ásott csatornán által a Dunába, mely ásás az idén Karafiáth mérnök úr vezérlése alatt befejeztetett. Jelenleg a két víz összefolyik, és a Dunának magasabb fekvésénél fogva, innen a víz erősebben foly a Sárvízbe , mint ez a Dunába. Azonban gátak által segítve leend a bajon, kivált ha még a Duna apadni fog. A Sárvízmentiek máris félnek a kiöntéstől. A cholera nálunk — a roppant hőség miatt — nem rég megújult,és több ily eset adta elő magát, holott már ez szűnni kezdett Marhadögeset is előadta magát városunkban, melynek elejét venni a biztonsági hatóságok megfeszített erélylyel parkodnak. A fhó kieső azonban jó hatással volt ezen járványok ellenében. A „Honi lant“ II. füzete megjelent egy ..polkává 1.“ Ennek derék szerkesztője Lova-sy Sándor, — sajnálattal legyen mondva — városunkat végkép elhagyásal&kápát Pestre tette által, hol bizonyosan tágas tér nyílik szép tehetségét a zeneirodalomban még inkább töikéletesítni és a „Honi lant“ számára minél jobb zeneműveket írni. Ajánljuk neki különösen több tekintélyesebb zeneszerzők közreműködését megnyerni a „Honi lant“ számára, mert e nélkül állandóságot derék vállalatának nem merünk jósolni , . . . . pedig kár lenne. Az aratás szépen ütött ki nálunk. Érett szőlő már van Szegszárdon, és ha az idő így tartja magát , kora és jó szüretnek néznek eléje a a borgazdák. A „borkereskedelmi társulat“ alapszabályai megerősítését felsőbb helyről naponként várja. A drágaság nálunk a régi. Az utak javítása nálunk mindenfelé foganatba vé ,tetett, rend. lev. Komárom, aug. 19. Tegnap a cs. k. Felsége legmagasb születésének évnapja fényesen ünnepeltetett meg. Már kora reggel ágyuk dörgése hirdeté a birodalmi s nemzeti nagy ünnepet, melynek megülésére nagy számú közönség sereglett minden vallásu templomokba,—ezek közt a minden osztályú hivatalnokok Ambrósz helytartósági tanácsos és megyefőnök ur vezérlete alatt a Rozáliáról nevezett kath. szentegyházba, hol az isteni tisztelet a néphymnus eléneklésével végződik. Délutáni 2 órára számos katonai, egyházi és polgári tekintélyek hivattak meg megyefőnök ur ő nagysága asztalához, hol a megye jóllétéért oly munkás főnök ur ő cs. k. Apostoli Felsége legmagasb életéért s az egész cs. k. udvar jóllétéért poharat emelvén, hangos éljenek és ágyuk dörgése hirdetek az örömtől dagadó keblek buzgó óhajtását, melyet ismét a néphymnusnak zenekar általi eljátszása követett. Holnap egy szerény ünnepélyre jőnek össze a komáromi reform, egyházmegye lelkészei Hetényre, hol az esperes úr. Végh Mihály ur, a Csokonay nem rég elhunyt Lillájának özvegy férje 50 éves lelkipásztorságának ünnepét ülendi. A buzgó lelkész s gondos családapa részére mi is kívánjuk, hogy ezen örömünnepre még soká és folyvást virágzó egésségben emlékezzék vissza. Városunkban, hála az égnek, a járványos epemirigy már több hetek óta csak igen ritkán és szórványosan mutatkozik, s előkerülő esetekben is az okosan és szabályszerűleg használt fenyőmag-thea által legtöbbnyire eltávolítható volt. Azért mi tisztelettel hajlunk meg dr. Kirinyi úr neve előtt, kinek az emberiség javára szolgáló gyógymódja ellen csak szűkkeblűség emelhet rászóló szót. Megyénk több faluiban azonban sajnálatos mértékben uralkodik az epe-Szívesen elvárjuk. S zerk.