Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-23 / 246. szám
több forma magasltata van, mint a közös vámegylet a ki levő államokban. Az úgynevezett angol ikénsav is, mély- § ,kénézett'és'ezekbeli gyártmányokra Francziaországban, Angliában s a német államokban már régibb idő alkalmaztatik — csupán egyetlenegy vállalkozó — Stark János — által készíttetik. Pedig hogy mily fontos iparág legyen nálunk a sziksógyártás a maga egész kiterjedésében, kitetszik már csak onnét is, hogy csupán Austria több mint 200,000 mázsa sziksót hoza be évenkint külföldről a végett, hogy a gyárüzlet bizonyos szükségleteit elláthassa. Már csak ezen szükséget magát tekintve, könnyen belátni, hogy Magyarország, mely e részben az egész európai földteken egymaga áll, mennyire jövedelmes külforrásait nyithatná meg népgazdászatunknak a sziksógyártás által oly előnyök mellett, amidőn az se külső versenyzés, se adózások se regálék által nem terheltelik, — a hol azt nem mesterséges s költséges utón kell készíteni — mint Angliában tengervízből, — hanem csak seperni a földporából! Ha meggondoljuk, hogy a sziksának mostani hiánya mellett, a külföldről behozott egyégy mázsának ára körülbelül 6 párt, számtanilag áll, hogy a mai ipar csupán ezen egyetlen áruczikkéért Austria évenkint egy millió kétszázezer iitot ad ki, amit természetesen mind Magyarországba lehetne csatornázni. De nem kevesebb fontosságú és hasznos a maipar több ágaiban a sósav, melynek nagy mérvű alkalmazása különösen a gyapotszöveteknél fordul elő. — Mondanunk sem kell,inikép valamint a kénsavnak, úgy ennek gyártása is ismeretlen dolog még hazánkban A sósav különösen nélkülözbeken a vászon és egyéb, mint mondók, különösen gyapotszövetek fehérítésében.Népgazdászati fontossága tehát Magyarországban nem csupán azért föltűnő, mivel e részben is idegen népekre kell szorulnunk, hanem azon körülménynél fogva is, mivel a len- és kendertermelésnek, a gyapot- és vászonkészítésnek ezen országban különben is nagy jövendője van. A mészhólyagnak tárgya és szüksége szintúgy megvan továbbá Magyarországban mint az előbbenieknek. Ezen műiparczikk különösen szükséges a papírgyártáshoz. A salétromsavnak szükségét végre a lőporkészítésnél fölösleges magyarázgatnunk. Csak annyit jegyzünk még meg, hogy a műipar mindben czikkeinek fontosságát érezve, részint a belszükségek ellátása tekintetéből, részint a bizonyos haszon ingerétől fölbuzdulva, Austriában épen most alakult, egy társulat, mely a sziksógyártást egész kiterjedésében a nagy erővel akarja űzni. Ezen társaságnak czége: „Oesterreichischer Verein für chemische und metallurgische Production.“ Vájjon nem szolgálhatna-e ez ösztönül itt magában az e vállalat ősanyagával oly pazar bőven megáldott koronaország kebelében is, hogy (nem ijesztve el a vegyműgyártásban( egy közelebbi kísérlet sikerellenségei által) a népgazdászatnak ezen kincsforrásaira fordíttassék a figyelem, s minden jobb ponton még most idejekorán vállalatok létesíttessenek, nehogy majd az utóbb fölébredő tettvágyat a fatális „késő“ zsibbaszszal forrázza le ? Napihírek é s események Budapest,october 22 * A „V. U.“ ,.által kitűzött pályajutalmak eredményéről a nevezett lap következő tudósítást közöl : Az ipartudományi értekezések közt legjobbnak találtatott : A kender, len, gyapjú-szövés-fonás-festésjeligével ellátott s ugyane tárgyakról értekező czikk. Szerzője Kubinyi Lajos Gombán ,dija 15 arany. A legjobb népdalra kitűzött 50 aranyat nyerte Hory Farkas, mire a Hölgyfutár azt jegyzi meg, hogy nálunk vesztegelni kezdik az aranyakat. A hazai tájleírásra beérkezett pályaművek közt jutalomra legérdemesebbnek ,,Garan mellékének 11 leírása találtatott. Szerzője Terelmes Mihály k.sárói reform, lelkész, dija öt arany. A hazai népismertetést tárgyazó művek között a kitűzött öt aranynyal a „Vitéz Székely Imzet“ ismertetése filmautatott, mely mű jeligés levél nélkül érkezett, s szerzője fölhivatik, hogy magát megnevezze E pályázatok lényeges eredményéről majdan az illetői művek közlése után fognak az olvasók bővebben meggyőződni. * Buzini gr. K e gev ich János föudvarmester cs. k. kamarás és belső titkos tanácsos Bécsben élete 70-ik évében meghalálozott. Hűlt tetemei f. hó 20 n Kis-Tapolcsányban, Bars megyében, ünnepélyesen beszenteltettek és az ottani családi sírboltba tétettek. A tagosztály ismét tovább terjeszti ki barátságos hódítását a községek és községi gazdálkodások gyarapodására. Tápió Szt.Mártonból most írja egy tudósítónk, miként ez üdvös intézmény, s bár végrehajtásában sokan kétkedtek, ott is létesült, mégpedig az illető járási főszolgabíró úr tapintatos buzgó eljárása következtében oly módon, miszerint a földesuraság ez alkalommal hatvan hold új ültetvényi erdőt is adott a helységközintézeteire. Szele- Farmos községében már előbb szintén ily áldásos egyesség útján hajtatott végre a tagosítás, hasonlóképen a nevezett főszolgabíró úr közbenjárására, minélfogva a példa oly hatékony erővel bír a járásbeli többi községekre is, hogy mindenütt epedve várják határaikba a megkedvelt vendéget a tagosítást. * Mily óriási fejlődésnek indul nálunk a gabnaforgalom, legjobban kitetszik Pest városa be- és kiviteli jegyzékeinek áttekintéséből, melyek szerint gabnapiaczunk máris a legjelentékenyebbek egyikének mondható a szárazföldön. 1854-ben a gabna és hüvelyes vetemények behozatala 4,500,000 mérőre ment, a kivitel 2*200,000 mérőre, 1855-n az előbbi 4,200,000, az utóbbi 3,100,000 mérőt tett. * D e v r i e u t ur, ki Essexxel már három ízben zsúfolt házat csinált, még három új szerepben fog föllépni, mint marquis Fosa Schiller „Don Carlos“ában, Perin „Donna Dianná“ban és mint költő a „Babérfa és koldusbot“ czímű szomorújátékban. * M u n k á c s ról f. hó 12-ről az ottan tapasztalt több rendbeli javításokról, a községi jólét emelkedéséről , s több nemeskeblűleg végbevitt emberiségi tényről következő örvendetes híreket veszünk : Utaink, melyeket még pár évvel ezelőtt esős időben feneketlen sár, száraz időben pedig roppant rögök borítottak , most már czélszerű eszközeivé és emeltyűivé váltak a közlekedésnek és kereskedelmi forgalomnak. A régi rész utak kijavíttattak, a hol szükség volt reá újak létesíttettek , úgy hogy most ez ikermegyét minden irányban jó koutak hasítják keresztül. Városunk azon helyen , hol három évvel ezelőtt örökös sártenger volt, jelenleg egy csinos sétatér áll, mely a mellett, hogy a város egy dísztelen részét elenyésztette , a közönségnek kellemes mulató helyül is szolgál. Utczáink sötétségét több főbb helyeken lámpák oszlatják szét. Kórházunk, melynek alapja 2 évvel ezelőtt letétetett, pénzbeli tehetség hiányában még most sincs, s igy méltán hálát érdemel azon emberbaráti intézkedés, miként szegény betegeink legalább egyes jóltevő kegyeiből tápjával láttatnak el. E jóltevő valamint a fünebbi javítások buzgó eszközlője Tabódy Pál megyei főnök úr, ki közelebb is Ő Felsége névünnepe alkalmával háromszáz darab kenyeret osztott ki a szegények közt, ugyanakkor az itt állomásozó katonaságot is megvendégelte, s a rokkant katonák fölcserélésére 20 ofttal járult a Radeczky-féle alapítványhoz. U fii .Az erdélyi vaspálya munkálatairól következő tudósítást olvasunk. A felvételi munkák gyorsan haladnak előre. Bis cs. k. mérnök ezredes már Torda és M.-Vásárhely felé jár. Eddig már mindenütt kitűzte a vonal menetét és térképet csinált róla. Mint elhatározott dolgot lehet tekinteni, hogy a pálya Kolozsvárra a Nádas völgyén megy be. Az indós ház Hidelve végében lesz a Nádas kis hidján innen ss ekkép a gőzmozdonyok Kolozsvárit, benn a városban nem fognak alkalmatlankodni. * A bánáti pálya vonal Oraviczától Bazias ág jövő hó elsején meg fog nyílni és napon- . kint egy rendes vonat közlekedend. TARCZA. *— Heti szemle. —1 Vasárnap (oct. 12) Bányarém. Hétfőn Sevillai borbély. Kedden Komáromy A. föllépési IV. László. Szerdán (■ozmán Johanna. Csütörtökön Párisi naplopó. Pénteken Guzman Johanna. Szombaton először Kísérlet, eredeti népszínmű irta Szigeti József. (Szigeti javára) Múlt szombat este a közönség nem annyira Szigeti jutalomjátékára, mint új színművére ,gyűlt oly nagy számmal egybe. A közönség szokatlanul kitett magáért tapsaiban, midőn a szerző megfelelt. Nincs csizmadia, ki annyi koszorúban részesült volna mint Sass István (Szigeti) első benyitásával a színpadra. Az „éjjen éljen“-ek után azt hittük, már hiában is várunk pontot — minden legkisebb comma nélkül folytak azok tudnáisten hány perczig. Szigetitől egy újabb „Vén bakancs,os“t várt a közönség — s a várakozás oly erős hit jellemével birt, mikép a közönség monstre tapsai legteljesebbikét előlegezte a szerzőnek. Természetes,a mikép az ily előlegezésekben olykor csalódik az ember é s félünk, hogy a közönség is csalatkozott. A „Véti bakancsosánál nem jobb, ahhoz még csak nem is hasonlítható darabot néztünk végig. Ezt senki sem veszi szomorodottabban , mint alulírt, ki kapva kapna oly alkalmakon, midőn a közönségnek uj diadalokról télelite jelentést , midőn a dicséret harsonájába ííhatna , midőn felmagasztalhatná, sőt megénekelhetné az uj színművet. Az előlegezett taps érdemelt volt azért, mivel a „Vén bakancsos“ íróját illette — melyet mi nem mondom, a darab érdemeihez, hanem tehetségünkhöz képest ,dicsértünk, s melynek ismertetésénél örvendező húrokat igyekeztünk pengetni. Oly jól esik már maga a diadalérzet, s mennyivel jobban esik a diadalérzetben az egész olvasó ..közönséget részeltetni és őt is tapsokra ragadni! — Nincs is a világnak könnyebben lelkesedő népe, mint az újságírók, kik előtt képzeletben ott áll egy ország közönsége, mely erryegy örvendetesek!) tünemény diadallövéseit ezerszeresen viszhangozza —, minden postaállomásnál. A journalists mindig azt képzeli, hogy egy egy k czik,kecskéhez szorított lelkesedése lávirdai battéria, mely egy pár nap alatt az egész országot befutja, és igen természetes, hogy mások diadalának közlésében a maga lelkesedésének diadalát is látja. E diadalnapok igen szépek — kár hogy épen annyira ritkák is! A „Kisértet“,Szigetinek e negyedik műve, ha a „Vén bakancsodon kezdjük színműírói pályájának időszámlálását — nem tartozik a ritkák közé, melyekről magasztalással, vagy csak némi örömmel is szólhatnánk. E darab minden érdeme . két, kisebbnagyobb mértékben eltalált alakban fekszik, a kik csak nagyobb indulataik kifejezésében szűnnek ut£g hívek lenni magukhoz. Mint álló képek jól el vannak találva, de az indulatok mozgalmában, elvesztik az egyensúlyt — ami a csizmadia inassal a szó teljes értelmében egyszer testileg is megtörténik. Ez állóképeket, a csizmadia és inasa (Szerdahelyi) alakját ismernünk annyi, mint az egész mű minden jó oldalát ismernünk — s ezért egy fényképész két rajzban jobban elmondhatna minden dicséretest e műről, mint mi, kik csak tollal rajzolhatunk. A csizmadia, Sass István izmos testén szűk magyar nadrágot visel, e fölött világos nyári mellényt sárga virágokkal. Midőn otthon van egy ingben szokott járni, ha elmegy hazulról, egy oly fekete köpenyt vesz föl, melyben úgy néz ki, mint egy mozgó katonaköpönyeg. Felső galléra alig takarja a vállakat. A fontoskodó komolyság még lépteiből is kilátszik, mintha, arra vigyázna, hogy lépteiben is a helyes megfontolást és becsületességet lássuk. Beszéde nemcsak hogy nyugodt, fontos, hanem igen válogatott és mesterkélten ünnepélyes — többnyire a biblia styljében beszél — az „avvagy“ „tészen“ és „mégyen“ szavakat használja. Még feleségével és inasával is mindig ezen nyelven beszél. Midőn neje arra akarja rávenni, hogy egyetlen, leányukat, Zsuzsit egy molnárhoz adják, kinek tudósok, s ki, habár Zsuzsi nem szereli, igen gazdag, s a becsületes csizmadia ellene szegül e tervünk. Midőn az asszony előszámlálja, hogy Káli ősi molnárnak ökre, tehene, marhái, vannak, a csizmadia azt jegyzi meg : „Ne kívánjad a te felebarátodnak se ökrét, se szamarát, se semminémü marháját — azt mondja az írás.“ . Miska aicsizmadia inas arról nevezetes, hogy gazdáját,a bálványozásig szereti. Ha azt hiszi, oly okos ember s oly jó csizmadia a világon sincs, mint a minő Sass István. Eléért, habár 22 éves már, mégsem akar legénynyé lenni. Minek is, hisz oly jól kitanulta már mesterségét gazdájánál,, hogy többet nem tanulhatna, ha vándorolni megy is ! Azonban nem csak gazdáját bálványozza ő, hanem annak említett leányát Zsuzsit is, ki viszont szereli. Nem akarunk az inas alakja ellen kifogásokat tenni. Nadrágán a bőr foltok, melyek mozdulataira még libegnek is — minél terjedelmesbek, szurfos,mint minden csizmadiainas. Legtalálóbb azonban rőt hajzata, mely homlokán rövidre van nyírva, azonban két,füle felett és hátul kissé hosszon nyúlik le: együgyüsége, becsületessége s gazdája bálványozása comicus alakká teszik magában, csak nehezen foghatjuk föl azt, hogyan lehet a takaros kis Zsuzsi esihederbe szerelmes. A szerzőnek e két alakja agyában megszületvén: kérdés hogyan használta fel őket egy cselekvény bonyolítására ?Jó van a bökkenő! És itt van a mű gyengéje ! Az első felvonásban még csak megjárja, ahol igen kevés történik, de az utolsó két felvonásban mindig jobban hanyatlik a mű. Oly pongyola, e mű összetartása, mint egy híg gömbé, mely sebesebb mozgásba jővén a levegőben is, mintegy magától mállik szét. Említettük, hogy Sass István a gazdag molnárhoz nem akarja adni a leányát, pedig a molnárnak adós. A molnár úgy áll boszút e kosárért, hogy a csizmadiától négy szemközt átvévén a tartozást, a kötelezvényt nem adja vissza — sőt eltagadja, hogy a csizmadia nekti megfizetett volna. Nem akarunk nagy súlyt fektetni a rendkívül becsületes csizmadia e hiszékenységének megrova-«sára, — csak azt akarjuk mondani, mikép ntt»;ott midőn a csizmadia megadja a pénzt, a molnár ezt mondja az inasnak: „jój velem, valamit adok neked — hozd el d e valami szó valószínű ugyan, de ez a valószínűség elenyészik s midőn az inas azt hívén, hogy valami nehezet kell elhozni , egy nagy kosarashoz elő, s a gazda ekkor sem mondja egy szóval is , mitlép egy iratot ,és nem kolompirt kell elhoznia a molnárról. A kosárban a molnár elutasítására életet láthatunk ugyan, de ez élet nem érdemes arra, hogy a valószínűség szenvedjen miatta. Hasonlókép egy élet miatt van feláldozva az inas jellemének következetessége", midőn gazdám az elkobzandókat siratván, az inas több együgyűséggel. * Amerikai lapok egy saját szekl ús vallási felekezetről tesznek említést, mely New-York közelében keletkezett. E felekezet hívei rendkívül szelíd (!) emberek, tanult legfelsőbb elvéül az „emberi nem kihalását“ állították föl. E kihalást egyébiránt nem kölcsönös agyonütés által akarják elérni, mily szelíd, jámbor emberekhez kevésbbé illenék, hanem általános szüzességi fogadmány által. Abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy az ember gonoszban fogantatott, és semmi erkölcsi tökéletességre nem juthat. Ezenkívül a földi lét sokkal kevesebb boldog pillanatokat nyújt, hogysem a fáradságra érdemes volna e földet emberekkel népesíteni. Ha azt az ellenvetést teszik nektek, hogy ezen élet csak próbaidő, és hogy az Isten megjutalmazza a jókat, s megbünteti a gonoszokat, azt válaszolják, hogy ők nem tartják magukat jogosítva, e próbára embereket kitenni, kik valószínűleg nem a szükséges erkölcsi adományokkal születnek. E felekezet hívei igen vendégszeretők; minden idegent szívesen látnak, s a község költségén ellátják, de arra senki se számítson, hogy a ,,Terméketlenek“, így nevezik magukat, valakin, ha a legnagyobb életveszélyben van is, segítsenek. Ők semmit sem tesznek ez élet megrövidítésére, de megmentésére még kevesebbet. Gyarmatuk pompás helyen fekszik. Férfiak és nők elkülönzött épületekben laknak és csak imára gyűlnek össze egyházukban. Ha valaki megtöri szüzességi fogadványát, a községből azonnal kiutasíttatik. Miután pedig a „Terméketlenek“ absurd tana egyszersmind kötelességükké teszi az emberi gyöngeségek elnézését is, a vétkesnek a világba visszatérését azzal könnyítik, hogy az útra nem csekély összeg pénzzel látják el. Mondják, hogy akadtak már oly szemtelen egyének, akik e körülményt fölhasználták, s csak azért vétették föl magukat a gyülekezetbe, hogy szabályait megszegjék s a vétkeseket illető útravalóban részesedhessenek. Pest város főorvosi hivatalának 1856-ik évi September havi meteorológiai és egésségügyi hivatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Az időjárati viszonyok e hóban rendesebbek valának mint augustusban, és így a közegesség állapotára, valamint a tenyészet viszonyaira is a legjobb befolyást gyakorllnak. Egészen derült tiszta szélnélküli nap volt, u. m. 2-dika. Eső esett 7 napon, u. m. 3, 5, 6, 10, 11, 26, és 27-én, és mennyiségben 23, 8 pár von. rúgott. A felhők menete K-ről 5-ször, D-ről 13-szor, N-ról 14-szer, Éj-ról 2-szer, DNy-ról 14-szer és ÉK-ről 5-ször ÉNy-ről 13-szor, tapasztaltatott. A szelek iránya: K-röl volt 5-ször, D-ről 20-szor, Ny-ról 15-ször, É-ról 2-szer, DK-ről 23-szor , DNy-ról 11-szer és ÉNy-ról 14-szer. A légsúlymérő legmagasabb állása — 0° légnyomatnál — 22-én volt esti 10 órakor 338''.Ú1 par von. a hévmérőnek -f- 8-09 A páranyomat 2.96 légnedvesség 67.0 állásánál, és különben tiszta időnél és Ny-réli erejű szélnél, a Iegmé ly ebb 28-kán esti 10 órakor 330.'"« pár. a hévmérőnek |j| 160. °R. .páranyomat 6.09 ,■ légnedvesség 80.o állásánál, 2 menynyiségü, D-ről jövő minőségű felhőzetnél, DK-ről jövő 0 erejű szélnél . A hévmérő legnagyobb meleget 2-n mutatott d.u. 2 órakor -j- 23.0 „R. a légsulymérő 332."05 par. állásánál, páranyomat 6.53, légnedvesség 506-nél és DK-rőli 0-erejű széliránynál, legmélyebben állott 23-kán reggeli 6 órakor 5.° 8 R a légsulymérő 333."'05 par. állásánál , páranyomat 2,05 és légnedvesség 78.0 fokánál 2 mennyiségű felhőzetnél és ENy-róli 0 erejű szélnél. — A legnagyobb pára nyomat 28-án volt d. u. 2 órakor 6.82 a légsulymérő 330.'"61. par. hévmérő -f- 10°. 9 R.állásánál és 64-a légnedvességnél és DK-ről jövő szélnél; a legcsekélyebb volt 23-án reg. 6 órakor 2.35 azonos időben a hévmérő legmélyebb állásával. — A legtöbb légnedvesség 27-n volt esti 10 órakor 95.0 légsulymérő 332."'38 par. hévmérő + 13° °R, és páranyomat 580-nál és D-ről jövő 10 mennyiségű felhőzetnél, ugyanonnan 10 erejű szélnél és 2'' 44 paragé esőnél; a leghevesebb 17-n d. u. 2 órakor 38.0 légsulymérő 333."' 93 párahévmérő + 14°. 4 R. állásánál , páranyomat 1 2.g3cnál, 3 mennyiségű ÉNy-róli felhőzetnél és ENy-röl jövő 5 erejű szélnél. A naponkinti háromszoros észleletek havi középátmérője a légsulymérőn 331"' 18 P. a léghévmérőn + 12.° 7 R. páranyomaté 4.38, légnedvességé 71.8. A légsúlymérő ingadozása volt 7.''55 Par, a hevmérőé 17.° 2R, a páranyomaté 4,47,a légnedvességé 57.0. Ozon legerősebb 21-én reggel és estre 1 8 I leggyengébb 5-én reggel I 1 A Dunavíz állása legmagasabban 9-n 8' 7" 3'". I legalantabban 23-n 5' 1" 6'". (Vége köv.) AUSTRIAE BIKORAI.OM. Bécs, oct. 20. Mária Anna császárné ő felsége Prágába visszatértében 19-én délután Messén keresztül utazott. — Gr.Rechberg szövetségi elnökkövet szombaton az északi pályán Frankfurtba elutazott. — B. Brenner Felsach után kinevezett cs. k. követ Görögországban, Bécsből legközelebb elindult Athénébe. — A „Wiener Zig“ jelenti : A cs. k. szab. austriai keresk. és ipari hitelintézet alapszabályai 52 czikkelyében meg van állapítva, hogy az igazgatóság három igazgatóból áll, kik közöl az ügyvezetési tanács a főigazgatót választja ; továbbá, hogy az igazgatók kinevezése az ügyvezetési tanács által történik , mindazáltal az államigazgatás jóváhagyását igényli. Az ügyvezetési tanács folyó hótdiki ülésében hosszabb helyettesítés után Richter Ferencz urat választa meg főigazgatónak. E változás, mint előbb Schiff urca— a magas cs. k. pénzügyministérium által jóvá lön hagyva a ministérium ez alkalommal, az ügyvezetési tanácsnak a választott irányában kitűnő módon tanúsított bizalma mellett Richter urnak eddigi tevékenységét, valamint jelesnek elismert hivatali képességét is méltányoló. A még betöltetlen igazgatói állomásra, mint hallik, az ügyvezetési tanács szavazategységgel Hornbostel Tódor urat választá meg, ki azt ideiglenesen elfogadta, minélfogva igazgatótanácsosi minősége az ideiglenes alatt föl van függesztve. D. C. Az austriai nemzeti bank jelzáloghiteli (hypothekarcredit) ügyosztályánál 1856. oct. 29-ig bezárólag 218 fél 4,919,610 ftért folyamodott, és pedig : házakra 132 fél 1,800,520 ftért jószágokra 86 fél 3,119,090 —mindössze 218 fél 4,919,610 ftért Eddig 99 félnek megigértetett 1,615,300 ft, és pedig házakra 56 félnek 892,700 ft jószágokra 23 félnek 722,600 ft mindössze 79 félnek 1,615,300 ft Anglia, London, oct. 18. A királynő, Albert herczeg, s a kir. család többi tagjai a waesi herczeg kivételével, Barnara 1-ból tegnapelőtt este visszaérkeztek Windsorba. A walesi herczeg tegnapelőtt reggel hagya el O sborne-t, s külön vonattal utazott Gosport-ból Windsorba. A „Times“ a nápolyi ügyre vonatkozólag ismét síkra száll a be nem avatkozási tan védői ellen. „Véleményünk szerint,“ ezek a czikk végszavai: „nem lenne egyéb merő politikai pedantériánál, vagy egy csakugyan ki nem kerülhető felelősség kerülésénél, ha a földközi-tengereni állásunkkal fel akarnánk hagyni. Örömmel mondhatjuk, hogy azzal