Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-03 / 229. szám

ssal, mintha Ninon L’enclos lelke bújt volna be­­. A téli kabátok incompetenseknek nyilvánítják kát. A félretett vagy kamatra adott nyári kapu­­reclamálnak és visszakövetelik maguknak az uezi szép napokat. A forró gesztenye egészen a bámulásnak miatta,hogy elődje a fagylalt még­is uralkodik. A svábhegyi nyári lakók és a le­­falevelek közösen bánkódnak, hogy leszálltak rda, mikor még oly kedvesen mulathatnának oda­­. Az arénák hosszú életnek örvendenek, pedig dn­lősöket, a művészetet, ugyan keveset tisztelik, as úgy látszik, a múlt nyár megtakarított szép­aival most utólagosan kedveskedik, mindenesetre tőle, hogy adósságával nem szökött meg. A budai cs.. kir. állam-gymnasium igazgatója i z n e r Tódor ur tegnapelőtt diszítteték föl az Ó zári királyi Apostoli Felségétől közelebb nyert m­ás arany érdemkereszttel. Miután itthoni igazi hamisítlan magyar borokat ihatunk, figyelmeztetjük borkereskedőinket a fó mellett Grarshausenben tartandó híres vásár, mely f. hó li­kén fog megtartatni. A iskedök oda egy vagy több üvegben elhozzák el­­idó boraik mustráit. A távolabb lakók teljhatalma­­aikat küldik, vagy pedig az eladók lakhelyének tos megnevezésével s az árral ellátott üvegeket a rshauseni gazdasági egyesületnek küldik meg. A lított borokból beváltandó jegyek mellett, vagy az árusok úgy rendelkeznek, ingyen kisebb s­za­­bb próbák adatnak a közönségnek. A legfinomabb al borokról johannisbergi, steinbergi, rüdesheimi,­­occobrunneni stb. le egész a legolcsóbbakig­­enféle fajtákból igen gazdag választékot vár­at e vásárra, minélfogva borkereskedők, bizomá­­­sok s alkuszoknak itt a legjobb alkalom kinálko­­n különbféle minőségű készleteket, azok árait, esettségüket megismerni, és egyszersmind a je­lén eladásra készített borok elemeit is megítélni, pusztán borkedvelőknek és idegen rajnai utasok­­, is jó alkalom nyílik itt, hogy a rajnai borokat ódi minőségükben és eredeti áraik szerint megis­­zjék, melyek most felette jutányosak, a N­a­g­y-K­őrös vo­. i. A helybeli ref. főgym­­n­um nyilvánossági életének 4-dik évét is meg­tette, ma d. e. ünnepélyesen raegnyittatván aze­lyettes superintendens főtiszt. Báthory Gá­­b úr buzgó imája után az igazgató tanár ur al- Imi beszédet intézett az ifjúsághoz, szorgalmat, jám­­rságot s vallásosságot kötvén szivükre. Ezúttal be­­itatta B a 11 a­g­­ Károly úton választott tanárt is, ez itt a kecskeméti magánintézetnek igazgatóját. A ignyitás ünnepélyén a városiak közöl is többen jának jelen. Növendékek igen szép számmal jelent­­enek. — Az igazgató tanár buzgósága által létre­­jett tápintézet jelentékeny adományokkal gya­­pul. 1. 1. a Távirati tudósítások. London, oct. 2. A „Morning Post“ állítja, mi­kép Gorcsakofsky körirata a nyugati hatalma­kat Görögország megszállásától s a Nápoly elleni hajóhad-expeditiótól nem fogja visszatartani. Az angol-franczia szövetség megháboríttatásának ve­szélye el van hárítva. — F i­n­n i­t alderman Lon­don lord-mayorjává neveztetett ki. Pár­is, oct. 1. A „Mon.“ jelenti Bordeauxból s Ő felségeik m. hó 30-n d. u. 5 órakor ide érkeztek. Egy marseillei magántudósítás szerint R­a­n­d­o­n elhagyta Algírt, hogy a kabulok elleni expeditiót átvegye. A „Const.“ szerint Narvaez trigy m. hó 29-n Spanyolországba elutazott. Bombay sept. 29. Angliából érkezett parancsra a persa öböl ellen katonai expeditióra készülnek. N­i­z­z­a, sept. 28. A „Monzambano“ gőzös egy második bútorszállítmánynyal az özvegy orosz csá­szárné ő felsége számára ide érkezett. Ittléte alatt négy tiszteletbeli flottilla fog villa francában állo­másozni, egy orosz, angol, franczia és szardiniai. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs , sept. 1. Gr. Rechberg-Rothen­­t tv­e n­ . exc. Velenczéből Triestbe érkezett. — Az államvasut-társulat következő hirdetményt itt közzé : „Az igazgatótanács határozata folytán cs.k. szab. austriai vasuttársulat részvényeire telj­isitendő harmadik, minden részvénytől 100 fran­­cs befizetés azon hozzáadással szabatik ki, hogy zen befizetések 1. évi november hó 1-jétől­ 10-kéig társulat főpénztáránál Bécsben vagy a société du redit mobilier pénztáránál Párisban teljesíthet­ők. Oly befizetésekért, melyek csak nov­ember hó 10-dike után teljesíttetnek, 5% haladék-kamatok szetendők, nov. 1-jétől számítva, hahogy a társulat abbnak nem találná, e késlelkedők ellen az alap­szabályok 16. czikkének jogkövetkezéseit alkalma­zásba hozni, mire magának a jogot fentartja.“ — A „W. G. B.“-ben olvassuk : „Azon külön­féle czikkek, melyeket nyilvános lapok, a pénz­érték kérdésről s a pénzlábértekez­let állásáról közölnél­, kívánatosnak tüntetek föl, erről biztos felvilágosításokat szerezni, melye­ket a lehetőségig meg is szereztünk. Ennek foly­tán képesek vagyunk állítani: mikép a pénzérték- szerződési tervek néhány hó óta megállapított elvi határozmányainak semmi oly módozatai nem in­­dítványoztattak, melyek a­ pénzérték megtartásán KÜLFÖLD. Anglia, London, sept. 29. Mint már említik, a „Globe” egy czikkében tiltakozik minden netalán leendő muratisticus kísérlet ellen. „A Nápoly­ban s másutt levő muratisták“ — úgymond — „reményeket táplálnak. Igazán szólva a mura­­tismus már elmúlt dolog — mint a carbonaris­mus, az angol toryismus, vagy az izlandi repeal. 1815 óta az események folyama elhaladt mellettük, s oly roppant távolban hagyá azokat, honnan szavuk csak alig hallható a perez zaja közepett. A moralisták — mint párt — számra nézve igen gyöngék, politikai értékükre nézve pedig még gyöngébbek. Főnökük nem oly ember, ki személyes jelleménél fogva ma­gára vonhatná a politikai világ figyelmét. Múltja, noha tisztességes és dicséretre méltó, nem olyan, hogy a kir. paloták kapuit felnyithatná, vagy tán képviselőihez vezethetne. Azonban a muralisták­nak, noha igen csekély fontossággal bírnak, mégis megvannak kedvencz terveik. Azon hitelre számít­­nak, melylyel egy nagy ház előtt bírnak, s azt hi­szik, hogy ha vállalataikban merészek lennének, s váltóikat Párisba küldenék, azok ott névbecsülésből elfogadtatnának. A jelen bonyodalmak s a nápolyi öbölben hihetőleg fölmerülendő események közepett reményük, hogy szerepelhetni fognak. Mielőtt föl­lépnének, jó lenne megemlékezniük arról, hogy né­hány hónap előtt a franczia kormány forma szerint kárhoztató az általuk elfoglalt állást. Következőleg előre megítélhetjük, hogy minő politikát követene a franczia kormány azon esetre, ha a muratisták Nápolyban megkísértenék egy holt ügy föléleszté­­sét. A mi kormányunkat illeti, az kétségkívül azt tisztán olasz s egészen az olaszok határozatára bízandó kérdésnek tekintené. Kormányunk semmit sem igyekezett az olasz népre rátolni s legke­­vésbbé sem bátorított fel oly személyeket, kiket helyzetüknél fogva nem lehet kalandorokaá egyebek­nek tekintenünk.“ Francziaország, P­á­r­i­s, sept. 29. O r go­ni tábornok s a birmán küldöttség ide érkeztek s a számukra elkészített szép palotában szállottak meg. Az itteni félhivatalos lapoknak meghagyatott, hogy a legújabb orosz körlevelet szigorúan bírál­ják. Azonban egyszersmind kétségbe kell venniök, mintha az angol-franczia hajóknak Nápolyba kül­detését már bizonyosnak lehetne tartani. A nápolyi kormány, melytől néhány nap óta engedményeket vártak, úgy látszik nem hajlandó ezen remé­nyeket valósítni. Az említett orosz körlevél a hivata­los körökben s a börzén igen kellemetlen hatást telt. A „Patrie“ ma csupán arra szorítkozik, mikép ki­vonatokat közöl a párisi congressus jegyzőkönyvé­ből, annak bebizonyítása végett, hogy az azokban kimondott elvek nem hangzanak össze azokkal, mi­ket Gorcsakoff e hg körlevelében kifejt. A „Pays“ hosszasabban tárgyalja a körlevelet, s úgy találja, hogy annak modora, mit Gorcsakoffnak tulajdonít­­nak, nagyon különbözik Nesselrode gróf finom mo­dorától. Szerinte ez okirat nagyon durva, nagyon katonás, nagyon egyenes; hiányzik abban a Nessel­­rode-féle modor hajlékonysága, mely a komolyat oly ügyesen el tudta rejteni. A nápolyi kérdés meg­érintését elsietettnek tartja. Azt kérdi, hogy mi joggal szólhat már most Gortsakoff nyugat föllépéséről, s hogy mikint lehetne , értesülve Franczia-­s Angolország szándékáról, holott az il­lető kormányok talán még maguk sem hatá­rozták el sajátkép, hogy mit akarnak. Ezen min­denesetre naiv vallomás után a „Pays“ azt erősíti, hogy a császárság politikája mindig egészen önzet­len volt, ez az államcsíny óta mind Törökország­ban , mind Szebasztopol falai alatt, az európai jo­­jogot, s a népek s államok állandóságát védelmező, már akár a fejedelmek, akár a néptömegektől ered­tek legyen a megtámadások. A görög kér­dést illetőleg, a „Pays“ még inkább bámul Gor­csakoff föllépésén. Ezt igen korszerűtlennek tartja; jelenleg Anglia­, Franczia, Oroszország közt jegy­zékek váltaznak a görög kérdés megoldása végett. Végül kételyeket fejez ki az okirat valódisága iránt, mely ha valódi lenne, nem igen válnék dicséretére az orosz kanczellárnak, mivel igen gyönge. Belgium, Brüssel, sept. 28. A genti püs­pök példájára a brüggei püspök is anathemát tett közzé, s hír szerint a t­o­u­r­n­a­y-i püspök is rö­vid időn csatlakozni fog két elődéhez. A brüggei pásztorlevél igen hevesen kikel a b­r­ü­s­s­e­l­i sza­bad egyetem, valamint az országbeli közép­iskolák ellen is, s hatályosan ajánlja a löweni r. kath. egyetemet. Ezen okirat szintén a szószékekről kö­­zöltetett a hívekkel. Egy a­n­t­w­e­r­p­i lap szerint, De Decker valóban beadta lemondását, azon­ban a király sürgetésére azt visszavonta. Spanyolország, Madrid. Mint sept. 23-ról írják, az álla­m­t­a­n­á­c­s­r­a vonatkozó törvény­javaslattal foglalkozó bizottmány bevégző felada­tát. Az általa, némely csekély változtatásokkal ösz­­hangúlag elfogadott törvényt legközelebb szerkesz­teni s helyeslés végett a kormány elé fog terjesz­tetni. Úgy látszik, a tanácsosok száma 33-ra sza­batik ki, azoknak egy hatodát a kormány állam­tanácsosi hivatalaik meghagyása mellett külföldön diplomatiai küldetésekre s a tartományokban­ fon­tos megbízatásokra alkalmazhatja. Az állam­tanács több , a különböző ministériumoknak megfelelő osztályokra fog osztatni. Hírszerint az aug. 9-diki harczban a mórok 200 embert vesztettek. A N­a­­c­­­o­n tudni akarja, hogy további határozatig 3 gőzös fog czirkálni a riffi partok előtt. Az „Ind. beige“ levelezője szerint a ministeri tanácsban valóban javaslatba hozatott, mikép a papi javak eladásának felfüggesztése a községi s jóté­kony—intézeti javakra is kiterjesztessék. Azonban ezen javaslat, különösen O’ Donnell részéről, heves ellenzésre talált, s ez annak oka, hogy a des­­amoilisationalis törvény felfüggesztésére vonat­kozó rendelet előszó nélkül jelent meg. Schweiz: Neuchatelben a foglyok töme­gének első kihallgatása befejeztetett, s mintegy 500-an szabadon bocsáttattak. A neuchatel tanács sept. 26-n összegyűlt s az államtanács jelentését a sept. 3- és 4-ki eseményekről meghallgatta 11 tagból álló bizottmány lön megbízva, hogy mind e jelen­tés mind a neuchateli polgárságnak annak idején jelentett kérvényéről véleményt adjon. Az utóbbi­nak mint testületnek feloszlatása s a lakosok községe általi pótoltatása iránt többé alig lehet kétség. Az államtanács jelentése szerint a fogoly royalisták közt volt: 482 neuchateli, 22 berni, 17 wandtlandi, 3 solothurni, 1 luzerni, 2 freiburgi, 2 franczia, 1 német és 1 piemonti. Olaszország. T­u­r­i­n­i lapok szerint a pie­­m­o­n­t­i parlament ülései csak új év után fognak is­mét megnyittatni. Nápolyi király­i fels. elrendelő, hogy a kir. testőrség mellé vadászzászlóaljak alakíttassanak, melyek 160 főnyi nyolcz századból álljanak. Törökország: Konstantinápoly­­b­ó­l sept. 18-ról Marseillebe következő tudósítások érkeztek: Az angol ágyunaszádok a fekete tenger­ről Konstantinápolyba visszaérkeztek. Már csak 3 ágyúnaszád marad a fekete tengeren, melyek a kí­gyósziget előtt tartanak állomást. — A Magnan franczia hajóskapitánynak a Dunára adott hajózási szabadalma hivatalosan eltöröltetett. — A porta G h i k a hgnek minden tényeit semmiseknek nyilvá­nította. Jasszyból, sept. 20-ról írják a „Pr. Cor.“nek mikép hosszas hányás-vetés után Konstantinápoly­ban végre meg jön állapítva, hogy a kaimakam ugyanazon civillistát (60000 aranyat) hozza, mint a hoszpodárok. Erre nézve a vezéri irat már meg­érkezett. A kaimakam megerősíti Doni­snak a nemzetközi folyam és hálózati bizottmány tagjává már Ghika­ng által lett kineveztetését. A török ministérium az egész birodalomban nép­­számlálást rendelt el, hogy így az adófelosztást könnyebben eszközölhesse. Állítják, mikop a montenegrói fejedelem egy ügynököt küldött Abdi pasához békejavaslatok­kal. A porta azonban folyvást csapatokat és lőszert egy általános keresk,aranypénz verése mellett alapul­­nának.Ez utóbbi (melynek súlya és tartalma a belfor­­galomban úgy mint a világkereskedésben tekintetbe fog vétetni) nem fog törvényes fizető­eszközzé föl­­emeltetni, hanem szerződésszerű szabályok szerint változható pénztári árfolyamot nyerhet. küld ez utóbbinak, ki állítólag Montenegro ellen jelentékeny erőt öszpontosít. Antivariba, mely kikötői várost Danilo Montenegro számára köve­tel, egyelőre 90 ágyút küldenek, hogy a monte-* negróiak új támadásai ellen védelmezzék a * gálákat. Midőn ezek fölött mutatkozik a tünemény, ők viszont eleve tudósíthatják Francziaország és Anglia vizsgálóit, így mindenik előre készülhet s biztosíthatja magát a vihar rombolásai ellen. A földmivelő sietni fog a betakarítással, a tengeri ki­kötők vészjeleket adhatnak , s nincs kétség ben­ne, hogy azon vesztesek, melyek a véletlen megle­petés miatt eddigelé bekövetkeztek, sokkal kiseb­bek lesznek. A Balaklava fölött dühöngött léghul­lám, mint fentebb láttuk, négy napot vett igénybe, hogy Londontól Krimiáig érkezzék; egy távirati tudósítás, a maga idejében, időt engedett volna a hajóknak, hogy biztos helyekre vonuljanak s a vesztés tetemesen kisebb lesz vala. E gyakorlati hasznokon kívül a távírda leghatalmasabb segéd­eszköz arra, hogy a meteorológia, nagyban tehet­vén e vizsgálatokat, újabb eddigelő ismeretlen okok és összefüggések nyomába jusson. Egy vidéket elő­re lehetene tudósítni azon megzavarodásról, mely azt fenyegeti, nem úgy mint pl. egy napfogyatkozás­ról, mely előre ki van számítva, hanem mint egy vasúti vonat érkezéséről, melyről a közelebbi állo­másra tudósítást küldenek. Francziaországban már szervezve van e légtüneménytani távirati összeköt­tetés, s minden vizsgáló helyek középpontjául a pá­risi csillagda szolgál. Az ilynemű összekötések biz­tosan engedik remélnünk, mikép a meteorológia számára egészen új korszak derül fel. Miután láttuk, mily fontosak a légtüneménytan ha­ladására nézve a nagyban tett vizsgálatok, sőt hogy ezek híjában az egyes, elkülönzött helyeken tett vizsgálatok nagy része gyümölcsfélén, térjünk át ez elkülönzött vizsgálatok leírására, s nevezete­sen azon eszközökére, melyeket a légtünemények vizsgálója használ. A légnyomás, a nap heve, a légmérséklet, a légben levő gőzök s a villanyos­ság megmérésére a physica adta a meteorológ ke­zébe a szükséges eszközöket. A physica hatalmas­ fejlésnek indulása előtt is létezett meteorologia, de csak bölcsőjében , s tények helyett sejtelmekre építette következtetéseit. Az állatok, az ég színe, s több ehhez hasonló tüneményekből igyekeztek, s igyekszik máig is a földmives s a tengerész az időjárást megjósolni, s némely hagyományos közmondások után több hetekre, egész évre igye­keztek tudni az időjárást, termést s. t. esii. — így Európaszerte közmondásossá lett Medard napja. Ez időjóslatok egy részét, ha biztosnak nem is, de alaptalannak se mondhatjuk. Csupán azt jegyez­zük meg ez időjóslatokra nézve , miszerint azok nem képezhettek tudományt. A tudomány a tünemények okait fürkészi s nem szabályokkal, hanem magyarázatokkal tartozik az emberiségnek, így mindaddig, míg a meteorológia, és csillagászat jóslatokkal vesződött, nem volt tudománynak ne­vezhető. Sőt épen ellenkezőleg csak azon idő óta lett tudománynyá, midőn a babonás jóslatok ellen háborút üzent, midőn az előítéleteket szétoszlat­ván, a tudományos vizsgálat útján egész elfogulat­lansággal kezdi vizsgálni a tényeket, azok egybe­­függését és okait. A meteorológiának e nagy szol­gálatot a physica tette — ez vezette a tudósokat arra , hogy adatokat gyűjtsenek s ez adatokból igyekezzenek visszamenni az okokra. Ez nevezetes lépés volt, — de a physica még más szolgálatokat is tön a légtüneménytannak: t­­ő adá kezébe a mérési eszközöket. Csak ezen esz­közök segedelmével lehet egyes pontokon a vizs­gálatokat teljes szabatossággal tenni meg. Szóljunk rendre e nélkülözhetlen eszközökről. A legpontosabb s kiválóan a légtüneménytannak szolgáló eszköz az, melylyel a légkör nyomását mérik. A lég a súlyos testek közé tartozik, a­miről kézzelfoghatóan győződhetünk meg, ha egy mérleg egyik serpenyőjébe oly palac­kot helyezünk, mely­ben lég van, a másikba olyat, melyből a lég ki van szivattyúzva és zárva. Tehát azon légtenger is, melynek fenekén élünk, a föld vonzásánál fogva ránk tetemes nyomást gyakorol, mint a tenger vize azon halakra, melyek annak mélyebben fekvő rétegeiben élnek. A légkör nyomása változékony a szerint, a­mint több vagy kevesebb légréteg torlódik össze felettünk. Torricelli volt, kinek leleményes esze föltalálta azt, hogyan lehet a lég kisebb vagy nagyobb nyomását megmérni, emelkedése vagy alászállásával egy oly higanyoszlopnak, mely légmen­tes csőbe van zárva, s melyet a lég súlya nyom fel a csőbe — szóval Torricelli a légsúlymérőnek fel­találója. A légsúlymérő által jön lehetővé a föld akármely pontjain a lég nyomását igen egyszerű mó­don megmérni s összehasonlítni. Alig találták föl a barométert, hogy egy nevezetes tüneményt fedez­tek föl általa, mely szerint abban a higany alászáll az esőzések alkalmával s derült időben fölemelke­dik. D­e­­­u­c azonnal népszerűvé tette a légsúly­­mérőt, mindenki mint időjóst kezdé használni azt. Azonban ő­s a közönség igen nagy fontossá­got tulajdonított az említett tüneménynek. Mert bár­mily becses ez adat, a légsúlymérő mint időjósra nem lehet támaszkodni. Az csak pillanati tényeket mutat. Csak azt mutatja, hogy bármely perezben mily nagy a légnyomás, s mennyivel apadt vagy növekedett az előbbi nyomáshoz képest, így nem a jövendő, hanem a jelen tünemény hű mutatója. Ha ez eszközhöz egy szélvitorla járul, mely a szelek irányát s változásait mutatja, minden eszköz ke­zünknél van, ahely a légkörben történő mechanikai változásokat jelöli, azaz mind a lég magasságának változó hullámzását, mind az oldalaslag telt moz­gásokat perczenkint észlelhetjük. Míg e mechanikai változások történnek a légkör­ben, a gőzök, melyeket a lég mozgalmai magukkal költöztetnek, folytatják szereplésüket, ezek gátol­ják meg a szerves lények teljes kiszáradását, ezek a leghatalmasabb eszközei a növényi és állati élet fentartásának. Ezeknek kisebb-nagyobb bősége a légben ideiglenes károkat is okoz, de általán azon időkben szokott legnagyobb lenni e bőség, midőn a a növényzetre nézve legszükségesebb. Hogy a gő­zök jelenlétéről meggyőződhessünk s azok szerep­lését a természet nagy gazdaságában vizsgálhas­suk, oly eszközt kellett föltalálni, melylyel a légben elvegyült gőzmennyiség arányát minden időben pontosan meg lehessen mérni. (Folyt, kör, Gazdászat, ipar és kereskedés. *Pest oct. 2. A múlt hó 25-n tartott heti marha­vásáron, melyről jelentésünk pár nappal elkésett, volt összesen 505 db ökör, párja 133—210 ft pp. 1049 tehén, párja 60—122 ft; 10 fejőstehén, da­rabja 50—84 ft; 59 bivaly, párja 80—120 ft; 632 juh, párja 9—12 ft. Mindössze 2255 darab. * A 27-ki halvásárra hoztak dunai élő halat 30 — tiszai holt halat 116 mázsát, az elsőnek ára 20—24, az utóbbié 12—18—24 ft közt változott. A piaczon összesen volt 185 m. * Gyulán az úgynevezett kisasszonynapi vásár, mindamellett, hogy elég népes volt, még sem mond­ható forgalomra nézve csak jó középszerűnek is.­­ Gazdasági faneműek, szarvasmarha, és sertés nagy­mennyiségben voltak képviselve, mely csikkekből az elsőknek ára tűrhető, az utóbbiaknál pedig a sová­nyaké általában magasabb, mint aránylag a javított, vagy hízottaké. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Becsületszó.“ Vigj. 1 felv. Ezt követi: „Egy nő, kinek elvei vannak.“ Vigj. 1 felv. A pesti német színpadon: Gundyné asszony föllépteül: „Don Juan.“ Oper in zwei Aufzügen. Musik von W. A. Mozart. Bécsi börze, oct. 2. Bunavizállás, oct. 2. 6' 1" 0"' 0 fölött. (Távirati közlés.) Bankrészvény......................................... 1065 Államkötelezvény 5%......................... — dto 4% Nemzeti kölcsön 5%.....................183­5* 1835—diki sorsjegy........................... — 1839-diki — ...................... . — 1854-diki 5% . . ...................................1061/4 Földtehermentesítési köt....................... 75 Aramvasutrészvény.......................... — Éjszaki vaspálya .................................... 2640 Dunagőzhajózás.......................................542 Hamburg........................................... 775/g Augsburg................................ . 1065/g London...........................................10—11% Cs. kir. arany ................................. 8% Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next