Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)
1857-01-14 / 10. szám
Pest. Szerda, 10 SZ. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Pest, jan. 13. —(Politikai szemle.) Dr. Kern schweizi rendi tanácsos , kit a szövetségtanács a fenforgó vitálg kiegyenlítési pontjainak megállapítása végett Párisba küldött, már innen haza utazott. A javaslatok, melyekre nézve a franczia kabinettel megállapodást eszközölnie sikerült, már jóval megelőzték őt s mint a múlt napi távirati tudósításokból tudjuk, nemcsak a schweizi szövetségtanács kezében vannak, mely azokat elfogadhatóknak találta, hanem negyvennyolc óra lejárta után maga a szövetséggyűlés asztalán is lesznek, s mire talán Kern tanácsos a szövetség fővárosába érkezik, az általa kialkudott javaslatokat már egész nemzete által elfogadottaknak találandja. Ezen javaslatok a Journa des Debats“ szerint a következők: „A neuchateli sept. 3-ki fölkelési mozgalom szerzői s részesei ellen indított per meg fog semmisíttetni. Általános amnestia fog adatni a fogságban levő s megmenekült vádlottak számára. Ezen amnestia azonban csupán a neuchateli ügyre, nem pedig — mint állíták — kivétel nélkül minden, bármely okból perbefogatott politikai vádlottakra fog kiterjesztetni. A szövetséggyűlés az amnestia megadása mellett a szövetségi kormány számára fenntartandja azon jogot, miszerint az amnestiált neuchatelieket eltávolíthassa a schweizi területről, a politikai viszály végleges szabályozásáig; azaz mindaddig, míg egyetértés fogott létesülni a neuchateli fejedelemség emancipatiója, s következőleg a porosz király számára fenntartandó felségjog kiterjedése iránt, melynek gyakorlata semmi esetben sem csorbíthatandja a Schweiz jelen alkotmányából eredő jogokat s az abból folyó intézményeket. Mivel a politikai viszály szabályozása a bécsi congressus által fölállított rendszer módosítását vonja maga után, a porosz király s a neuchateli herczegség, valamint ez utóbbi s a schweizi fejedelemség közti viszonyokat illetőleg, ezt az európai nagyhatalmasságok külön congressuson eszközlendik, melyen Schweiz is képviselve lesz.“ Ezen javaslatok ugyan Párisban állapíttattak meg, de a „Journé des Debats“ arról értesít, mikép ezeket nem csak Francziaország, hanem egyszersmind Anglia és Austria amaz előbb említett hatalommal közösen tevék, s így azoknak oly nyomatékot kölcsönöznek, mely míg egy részt Schweiz nemzeti gyűlésére nem tévesztendi el hatását, másrészt bizonyosan magára a porosz kormányra is befolyást gyakorolna, ha hogy az tényleg kevesebb készséget mutatna az elfogadásra, mint eddigi mérséklete után bizton várni lehet. Azonban a „J. des Deb.“ arról is értesít, mikép a felebbi javaslatokhoz már maga Poroszország is bejegyezését adta, sőt a „Pays“ arról tudósít, mikép Berlinben a „Preusz. Corr.“ harczias hangja daczára elhatározák, hogy az előlegesen foganatosított katonai rendszabályokat ismét e napra adják. S itt eszünkbe jut, hogy a „Pr. Cor.“ a múlt napokban csakugyan egy első látszatra megdöbbentő közlést hozott: a franczia-angol közbenjárás híre úgymond légből van kapva, s Poroszország a dec. 28-ai sürgönyben kifejezett állásponttól nem tágít! E tudósítás egy nap érkezett azon berni távirati sürgönynyel, mely először hozá meg a párisi kialkuvás sikerültének hírét, s úgy tűnt föl első pillanatra, mint ama békés híreknek félhivatalos utáni cáfolata. S íme azóta három napi tudósítások szólnak azon berni sürgöny igaz volta mellett, mit akarhatott tehát a porosz lap ezen félhivatalos szinti nyilatkozattal ? — Mint a dolgok most állnak, látjuk, mikép semmit egyebet, mint eltávolítani azon színt, mintha Poroszország végszavának kimondása után bármely alkudozásokba is bocsátkoznék , mielőtt a foglyok szabadon bocsáttatásának föltétele teljesítve van, s mintha ekként az elfoglalt álláspontról eltérne, melyből azonban úgy is senki kimozdítani nem akarja. Ekként ama porosz nyilatkozattal tisztában vagyunk , s a schweizi szövetséggyűlés a miatt nyugodtan fog tanácskozhatni. A schweizi szövetséggyűlés azonban úgy látszik nem a porosz kormányban kereste föl megnyugvásának forrását, gondoskodott más oldalról is, hogy az előfeltétel teljesítése után a porosz „mérsékletre“ nézve biztosítva legyen. Mint a „Journal des Debats“ értesít, Ba rmann ezredes föl volt hatalmazva a párisi kormányhoz az iránt kérdést tenni, mennyi terjedelemmel bírnának azon „törekvések“, melyeket a francziák császárja Neuchatel függetlenítése ügyében fölhasználni ígért, s erre nézve a legmegnyugtatóbb feleletet kapta. Bizonyítja e hit valóságát Walewski legújabb jegyzéke is , melyről alább a távírda szól. Mihelyt tehát a schweizi szövetséggyűlés határozott , s a foglyok szabadon bocsátvák, a háború kérdése mindenesetre tettleg meg lesz oldva, s azzal egyszersmind elhárítva az átvonulás kérdése is, melynek tárgyalása ekként fölöslegessé lett; csak azt jegyezzük még meg, mikép a württembergi király ő felé, az ez ügyben feliratot intézett rendi tanács küldöttségét elfogadván, szintén biztosítá azt, mikép ez ügy úgy is békésen fog elintéztetni. Fönmaradand még ezután Neuchatel jövendő helyzetének rendezése, s ez mint tudjuk, egy európai értekezlet számára van fönntartva, melyen az öt nagyhatalmon kívül Schweiz is egy vagy két küldött által képviselve lesz. Ez értekezletek helyéül, mint mondják, Napóleon császár szövetségese iránti tekintetből Londont jelölé ki, azonban Berlinben ez indítványt nem látszanak készséggel fogadni, mintegy visszatorlásul azon politikáért, melyet Anglia ez ügyben tanúsított. Az értekezletek helyére nézve tehát még ezután kellene megállapodást eszközölni, a hely azonban bizonyosan mit sem módosít az eredmény valószínűségén , mely már most is könnyen előrelátható.Neuchatel függetlennek fog nyilváníttatni és Poroszország csak némely koronajavakat tartana fen magának az ottani jótékony intézetek eltartására. S ekként be lesz fejezve ez ügy , mely annyi robajjal indult meg. A párisi értekezlet legutolsó jegyzőkönyvének közzététele még csak vagy két hét múlva várható, előbb annak az aláíró hatalmak részérőli ratificatiójának kelljén megtörténni. A távírda azon hírt hozza, miszerint a spanyol kormány és szentszék közt minden nehézségek, melyek eddig a diplomatiai viszonyok helyreállítását ellenzék, kiegyenlíttettek, alkalmasint a madridi udvar részéről tett engedmények következtében. Már volt említve azon beszélgetés, mely Athénében Otto király és Feruk khán persa nagykövet közt történt. Azon beszédben, melyet ez alkalommal a persa sah küldöttje mondott, különösen azon czélzás tűnik föl, melyet a persák és görögök a hajdankorban oly ellenséges, ma jóbarátságban levő két nemzet közti régi harczokra tesz. Közép-Ázsia mesés birodalmára, Chinára új korszak látszik bekövetkezni. Míg egyrészt Anglia érezteti ezen korhadt állammal hatalmának súlyát, addig belsejében a polgárháború mindig tovább terjeszti futótüzét; legújabb tudósítások szerint a fölkelők már Shangat is bevették, s ekként a Mandzsu dynastia két tűz közé került, s alig maradand egyéb választása, mint engedékenység által eloltani azt egyik oldalról, hogy erejét a benső viszály elfojtására és önfentartására fordíthassa. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. A p o s tai F elsé g e m. é. december 29-i legfelsőbb határozata által Schilder János helytartósági titkárt a krakói orsz. kormánynál, sok évi dicséretes szolgálata legkegyelmesebb elismeréséül cs. k. tanácsosi czimmel dij elengedés mellett fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 3-kán kelt legfelsőbb határozata által egy galicziai földbirtokosok és tőkepénzesekből álló társulatnak a következő vasútvonalak építése és üzletére végleges engedélyt adni méltóztatott: 1. Lembergből Przemyslbe, a Ferdinánd császár-északi pálya galicziai vonalához csatlakozásul ; 2. Lembergből Brodyn át az orosz határhoz ; 3. Lembergből egyenesen déli irányban a Dnister jobb partjára s aztán ugyanezen parton Czernoviczon át a moldvai határhoz ; 4. Przemyslből a Dnister jobb partjára a 3 pont alatt említett vonallal összeköttetésben. NEMHIVATALOS RÉSZ. . //0 cs. k. Felségeiknek Olaszországban mulatásáról következő távirati sürgönyök érkeztek : „Verona, jan. II. Tegnap délelőtt , cs. k. Apostoli Felsége az itteni helyőrség tisztikarának tisztelgését fogadni s aztán több templomot, látnivalókat és intézeteket megszemlélni méltóztatott. 1 órakor a római színkörben tombola tartatott. Midőn Ő Felsége a külön e czélra készített udvari emelvényen az ünnepélynél megjelent, a jelenlevők számát közel 150000 személyre becsülték, mi rendkivül nagyszerű ,meglepő látványt nyújtott. Ez ünnepély után Felsége Verona tartomány terménytárlatának megnyitásánál volt jelen s aztán magánaudientiákat osztani méltóztatott. Estve a város nagy része, a szinkör és a Brátér ünnepélyesen ki volt világítva, szintúgy a teatro filarmonico is, mely hasonlag a legmagasb látogatás szerencséjében részesült. Brescia, jan. 11. , cs. k. F els é g e ik ma délben legjobb egésségben a nép leghangosabb éljenkiáltásai közt Bresciába érkeztek. NEMZETGAZDÁSZATI LEVELEK. I. JOG. 1. Korunkat sokan az anyagiság korának szeretik nevezgetni, mert szerintük az anyagi jóllétet előmozdító intézkedések, földmivelés, ipar, kereskedelem, vasutak, folyószabályozások, bankok s más különböző hitelintézetek állanak előtérben , s ezek mellett a szellemiek vagy egészen elhanyagoltatnak , vagy csak alárendelt szerepre vannak kárhoztatva. Ez azonban roppant csalódás! Az ember kettős elemből van alkotva, úgymint érzéki és szellemi elemből, s ezeket egymástól elválasztani sem nem lehet, sem nem szabad. Az anyagi jólét előmozdítja a szellemi műveltséget, s megfordítva emez múlhatlan szükséges arra , hogy az anyagi jóllét teljes erejében kifejlődhessék. Anyagilag szegény nemzet szellemileg is szegény. Ezt mutatja a történet s a mai tapasztalás. Ellenben vagyonos és gazdag nemzeteknél aránylag a szellemi műveltséget is legjobban kifejlődődnek találjuk. Korunkban különösen a természettudományokban , s aztán az államtudományokban tettünk nagy haladást. Mindkét irányban a nyert eredményeket a fokonként fejlődő emberi észnek köszönhetjük , s mindkettőnek elhatározó befolyása leend az emberiség sorsára s végrendeltetésére. A természet mély titkainak fölfedezése által magát a természetet ejtjük hatalmunkba, s ezentúl a természetben rejlő roppant erőket az emberiség saját czéljára tetszése szerint felhasználhatja. Más oldalról az államtudományok elveinek észszerű azaz természetes megállapítása által az állam és nemzeti társadalom valódi czéljai lesznek kifejtve s megközelítve, s ennek következtében a munkásság, szorgalom, takarékosság , anyagi jóllét és megelégedés, erkölcsiség , jogosság és törvényszerűség oly fokra fog fölemelkedni, mely az emberiség végrendeltetésének egészen megfelel. Az államtudományok közöl jelenleg csak a nemzetgazdászatot, s ennek roppant hatását a közjólétre szándékozom elemezni, mert bár ebben újabb időkben nagy haladást vehetni észre , mindazáltal egészben véve nagyon újonczok vagyunk még, az alapelvek nincsenek még mind helyesen és következetesen megállapítva, s e körülménynek tulajdoníthatjuk mindannyiszor a szerfölött eltérő véleményeket, sőt igazi ellenmondásokat, valahányszor csak a bankok, hitelintézetek, pénzügy, börze, vasutak, szabad ipar és kereskedés, uzsoratörvény, s más több nemzetgazdászati kérdések szóba hozatnak. Hogy nemzetgazdászati kérdésekben még mindig nagy bizonytalanság és sötétség uralkodik, ennek oka az lehet, mert legtöbben nemzetgazdászati elvek feszegetésébe ereszkednek, anélkül , hogy előbb maguknak a jogról, az emberiség czéljáról, társadalomról, államról helyes fogalmat szereztek volna; holott előbb e tárgya Január 14.1857. iat a természet örök és változhatlan törvényeire fektetvén, a nemzetgazdászati elvek önként következnek. Mielőtt tehát a nemzetgazdászat elveit fejtegetni megkísérteném, szükségesnek tartom röviden a jogot, társadalmat, államot fővonásaiban meghatározni. FÉNYES ELEK: Somogy, jan. 5. A tagosítási egyesség már megyénk némely helységeiben megtörtént, mely szerint a falusi nép 10—12 hold legelőt, s 4 hold erdőt kap egy telek után. A föld népe, részint a ránézve örvendetes tapasztalat után,meggyőződve lévén róla,hogy azon helységek, melyekben a tagosztályi elkülönzés békés után eszközöltetett, mindnyájan szerencsések ; részint azon benne még most is létező gyermeki bizalom s szeretetnél fogva, melylyel földesura iránt viseltetett, illetlennek tartva a régi úrbéri rendszer nyomán létrejött atyai s fiúi viszony megszakadását csörpöt-szülte hálátlanság bélyegével szennyezni s fejezni be: önkényt hajlik a békés utáni kiegyezésre. Azonban a latin „nulla regula sine exceptione“ példabeszéd szerint itt is van egy két kivétel. Van helység, mely megszokva a tágas legelőt, s e szokás benne második természetté válván: fél és reszket a tagosításnak még nevétől is ; ennél fogva a békés utat minden módon kerülni igyekszik, azt remélve balgatagul, hogy a tagosítás, melyet már az ezelőtti években a földesurakat tetemesen terhelő fölméretés előzött meg, húzással halasztással örökre elmarad. A tagosztályi egyességek megtörténtével, két különös figyelmet érdemlő tárgy fog szőnyegre lőni, úgymint a parasztbirtokok tagosítása, és a községi épületek rendezése: véleményünk szerint ezek a nép anyagi jóllétének a leglényeges é s czélravezetőbb alapjai. Ami azonban a parasztbirtokok tagosítását illeti, azt jelen időben, még csak pium desideriumnak merjük tekinteni, mert nem mondok nagyot, ha azt mondom, hogy könnyebb a Balatont marokkal kimerni, mint a somogyi pórnépnek egy nagy részét a tagosítás üdvös voltáról meggyőzni. Ki e népnek a tagosítás hasznosságát mutogatni akarná, azonnal azon feleletet nyerné, hogy három vetés-forgásban nem veri el vetését oly könnyen a jég, mint ha minden földje egy tagban lenne, így ha elveri őszijét, tavaszira megmaradhat. — Tanácsolhatja aztán valaki a jégkár elleni biztosítást; a válasz erre okvetlen kinevezés lenne, mely azt fejezné ki, hogy olyan haszontalan dologra nem hányja ki pénzét. Elmondhatja valaki, mi már százszor elmondatott, hogy a tagosított birtokon egy hold legelő többet ér, mint az eddigi 3 hold közös legelő , mert az egy holdon trágyázás után termett zöld takarmány kora tavasztól fogva késő őszig folytonosan jó s bő táplálékot szolgáltat a marhának , míg a három hold, agyontiport és nem javított közös legelőn egy egész éven keresztül sem lehetne egy lepedőre való füvet összeszedegetni. Elmondhatja, hogy a tagosítás által elkerültetik az ágat, s hogy az egy tagban kihasított földet sokkal könnyebb czélszerűn használni, s a föld nem vadborsót, vadlencsét terem, hanem a jól tartott marhák jó s bő trágyája után jó és bő gabonát. Elmondhatja, hogy a marha a forró meleg veszélyének, ártalmas bogarak mardosásainak, a pásztorok megcsonkításának, a rögnek sat. nem lesz kitéve. Elmondhatja, hogy a helység megmenekül azon sok bért követelő, s temérdek károkat okozó különféle pásztoroktól, kik a helységben jó barátokat, a jó barátokból orgazdákat, kézre adókat csinálnak. Mindez és ezekhez hasonló jó tanácsoknak még számtalanszor kell ismételtetniök, hogy megfogamzzanak, s a tanácsadó ne legyen kénytelen fáradozásai után végre is azt látni,hogy szelet vetettés hiábanvalóságot aratott. Szóval a jobbróli meggyőződés üdvös magva számára nálunk még a keblek fogékonynyá tételének nagy feladata is megoldandó, mihez idő és kitartás kívántatik. A falak épületeinek rendezése a másik főtárgy , miről azonban, hosszadalmas lenni nem akarván, jövő levelemben. Addig is boldog újévet kiván a somogyi 1. 1.