Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-19 / 188. szám

összes színszemélyzet általi Ünnepélyes eléneklése előzte meg. A nemzeti színház ez­entvén kiválólag fényesen ülte meg ez örömdús alkalmat. A szinterem minden helye zsúfolásig tömve volt válogatott díszes néző­közönséggel, s az Ő Felségének ünnepi jelvényekkel ékesen körzött mellszobra előtt fényes pompába öltözött szini személyzet által elénekelt néphymnust minden alakról kitörő lelkes „éljen“ek követték. Ez ünnepélyre Főkormányzó Fő­­herczeg , cs. Fensége fényes kísérettel jelent meg a cs. k. udvari páholyban, s az előadott opera első felvonásának végéig méltóztatott ott mulatni. * Öcs.k. Apostoli Felsége f. é. jul. 20-ki legmagasb határozata által legkegyelmesebben jóvá­hagyni méltóztatott, hogy a ludoviceum szabad rendelkezés alatt álló vagyonából a felsőbb katonai képzőintézetekben egyelőre harmincz s az alsóbbak­ban ugyanannyi alapitványhely szerveztessék , s hogy ezekből mindegyik nemben 20 hely már az 185%-ki, a többi pedig a következendő tanévben töltessék be. Folyamodhatnak segélyre szorult ifjak, legyenek azok akár államhivatalnokok vagy kato­nák, akár más érdemes egyének fiai. * Iskolai tudósitványok. A keszthel­­­y­i premontrei kathol. algymnasium programmja 1856/7~ki tanévre. Kiadta Szita Sándor igazgató­tanár. E tudósitvány statistikai adatai szerint a le­folyt tanévben előadó rendes tanár volt­­, mind a premontrei rendből; rendkívüli tanár ének és rajzra kettő (világi). Előadott tárgyak : Vallástan ; latin­nyelv ; görög nyelv; magyar oktatási nyelv; német nyelv; földrajz­i történelem; mennyiségtan; termé­szettudományok. Tanuló a IV. osztályban összesen 73; bizonyítványt nyert 68. Tanintézeti pénztárki­mutatás : kiadás iskolaszerek, tűzifa és szolgafize­tésre 118 frt 3 kr; maradék 11 frt 57 kr. Fejér György kanonok és prépost elhunyt érdemdús írónk e tanintézetben jutalmat alapított, hogy minden osz­tályból két két legjobb tanuló 20 pártot kapjon. E jutalmak a nemeskeblű alapító akarata szerint ez év­ben is kiosztattak. A tanszerek, úgymint a könyv­tár a lefolyt évben 91 darabbal szaporodott, a tér­képek száma a cs. k. vallás- és oktatásügyi minisze­­­­rium kegyéből gyarapíttatott; a természettan­­tár­a szintén növekedett. Az értekező részben Sülley Máté tanár a német főnevek nemének meghatáro­zása s némely elnevezések körül közöl igény­telen nézeteket. A nagykőrösi helv. hitv. evang. főgymna­­siumról 1850 tanévben negyedik tudósitvány je­lent meg W­a­r­g­a János igazgató által szerkesztve; érintve van ebben a helyben­ praeparandia is. E tudósítványból értesülünk, hogy a gymnasiális VIII. osztályban 12 tanár működött, s köztük az irodalmi működéseikről többszörösen ismert Arany János, Losonczy, Szabó Károly, Ballagi Károly, Szilágyi Sándor, Warga János, Kiss Lajos, Lengyel Dániel és a t. neveivel folyvást örömmel találkozunk. A le­folyt tanévben Ballagi Károly, „Az állatvilág csudái“ „Magyar feladatok a német nyelv tanulására“ czímű műveket, Kiss Lajos, görög nyelvtant, Varga ma­gyar nyelvtant és két kötetes latin nyelvtant, adott ki. A képezdei osztályokban 4 tanár foglalkozott. A gymnasialis és praeparandiai ifjúság összes száma 268, a múlt évhez képest több 35-el. A tanonczok kivétel nélkül mind magyar ajkúak voltak. Ez isko­­­lai programm becses közleménye Sophocles „Oedi­pus“ czímű színművének fordítása versekben Szabó Károlytól. * Megjelent a Déli­báb képes naptár 1848-ra szerkeszti és kiadja F­r­i­d­e­­­s­z István, 2-dik évfo­lyam , nyomatott Beimel és Kozma Vazulnál. Vál­tozatos tömött tartalmát a rendes naptári részen kí­vül , melyhez jegyzet-lapok is ragasztják, képezi egy novella és költeményekből fűzött szépirodalmi koszorú több ismert írótól, továbbá ismeretek tára számos arcz-, táj- és nevezetesebb gép- és uj talál­mány-rajzokkal , továbbá calm- és tiszti névtár, vá­sárok, hirdetések és egyéb tudósítások. A 12 ívnyi negyedrétű kötet ára 1 p. forint. * Árokszállásán mint lapunknak Jász­berényből írják k­f. hó 3-kán országos vásár lévén, egy betyár igaz nevének tagadása miatt F. jászberényi csendőr által letartóztathatott. E helyzet a betyárnak nem tetszvén, egy szórakozottabb pillanat­ban a vendégfogadó állása alatt egy deres lóra vil­­lámsebességgel fölkapott és talán még a nagy nép­tömeg közt is sikerült volna elillanása, ha a nevezett csendőr egy a levegőbe tett lövés által meg nem ri­asztja. Mit tett a furfangos betyár ? . . A lövésre, mintha megsebesíttetett volna hirtelen lefordult lo­váról, s így akart a tömeg közt elvegyülve mene­külni. De mégis elfogatott s mindenféle fegyver, kö­tőfék és egy négy pfttal terhelt hímzett tárcsa talál­tatott nála. Mintegy 40—42 éves lehet. Neve iránt kérdeztetvén, egy álló helyében háromszor cserélt szerepet, majd szolnoki napszámosnak, majd fuva­rosnak, majd mezőtúri nemes embernek adta ki ma­gát. Állítólag czinkos társa azon gyilkosoknak, kik Holdmező Vásárhelyen M. orvost meggyilkolták. * Egy f. é. jul. 10-kén kelt m. helytartósági r­en­­deletnél fogva Oláhországból a szarvasmarha behaj­tása, csupán a szokott orvosi vizsgálat terhe alatt, veszteglés nélkül meg van engedve, képes lesz elviselni, s jobban megismerve Her­mann­ , jobban fogja őt szeretni. Így érkezett el a nászest, mely mint láttuk megváltoztató né­zetét, s egyszersmind elhatározását is, mert egy­szer meggyőződve a jóról, Lavinia nem hátrál, kötelességei teljesítése elől, így az elválás kilá­tásával az új házasok sokkal szabadabban és kedvük szerint érzék magukat, mintha egybeke­lésüket elválaszthatlannak tekintették volna. (Folytatta­tik.) MUTATVÁNY Humboldt Sándor magyarított KOSZMOSZ-ából III—dik­­ könyv. 557-dik lapon. III. Az ü­stökösök. (Die Cometen) I. Az üstökösök — miket Xenokratesz, és alexandri Theo­n „fényfelhőknek“ nevez, myndi Apollon pedig chaldaeai őshit szerint „messze távolból hosszú — rendszeres — után időszakon­­kint előtűnni“ említ, — a naprendszerben, a köz­ponti test vonzerejének alárendelve, csakugyan elkülönzött, egészen sajátságos csoportozatját képezik a világtérben forgó testeknek. Ezek a tu­­lajdonképeni bolygóktól nem csupán­ külpontiság (excentricitas), és mi még lényegesebb, azok uj­jának átmetszése által különböznek; de alakza­tuk­, vázlatukban (Umrisse) is változékonyságot tüntetnek elő, mi egynémelyen közölük (p. o. az 1744-ik évi Klingenberg-üstökösön , mit Hein­­siusz oly tüzetesen leirt, és Halley üstökösön 1835-ben volt utolsó megjelenésekor) már néhány óra alatt is észrevehető. Míg Éneke naprendsze­rünket közbenső, azaz: a bolygók körútján belül eső kisebb körzetű üstökösökkel nem gazdagította, hamis analógiákon alapított ábrándok, bolygók­nak, a központi testtől — természettani törvé­nyek szerint távolságilag növekedő — külponti­sága, nagysága, tömörtelensége iránt azon néze­tet szították, hogy majd az utókor S­z­a­t­u­r­n bolygón túl, rettenetes tériméjű, külponti, boly­­gószerű világtesteket fog felfedezni, mik a boly­gók, és üstökösök közt közép­fokon állanak; sőt mi több, hogy az utolsó legszélsőbb bolygót már üstökösnek is lehetne nevezni, minthogy talán az előtte legközelebb körző S­z­a­t­u­r­n­­n­a­k pályáját átmetszi. Kant Immanuel a XVIII. század legna­gyobb szellemeinek egyike, szinte ily nézetben volt a világépületben lévő alakzatoknak egymás­közti lánczolatáról; ez egyébként a szerves lé­nyekről annyiszor hibásan használt átmeneti tanhoz igen hasonlít. Két időszakban, 26, és 91 év múlva , midőn az ég természettörténelmét a a königsbergi bölcsész nagy Frigyesnek aján­lotta , fedeztetett fel Herschel Vilmos által Urán és Galle által Neptun; azonban mind­kettőnek külpontisága csekélyebb, mint Szaturné; sőt ha ezen utóbbinak 0,056 a külpontisága, Neptun, mely minden eddig ismert bolygók közt a legutolsó, csak 0,008-as bír, mi csaknem a napközelső Vénusz külpontiságával egyez. Ide járul még, hogy Urán és Neptun a hirdetett üstökös tulajdonokból mit sem bírnak. Midőn közelebbi időkben Éneke üstökösét egymásután lassan kint 5 követte, melyek ha­­sonlag egy sajátságos csoportozatot képeztek, minek fél-nagy tengelye, a közbenső bujdosók nagy tengelyével, a többséget vé­ve , egyenlő; azon kérdés állíttatott fel: váj­jon a közbenső üstökösök csoportozata erede­tileg nem képezett-e egy világtestet, mint ezt Olbersz a közbenső bujdosókról feltételesen felállttá; vájjon nem azon nagy üstökös oszlott-e Marsznak reáhatása következtében több ap­róra szét, mint ez B­­­e­­­a közbenső üstökösének utolsó megjelenése alkalmával 1846-ban csak­nem szemünk láttára történt ? Az elemek némi hasonlatossága Stephen Sándor uj-jersey-i collegiumi tanárt az iránt ébresztette vizsgálódá­sokra, várjon a Marsz és Jupiter közt lévő bolygókáknak(Asteroiden)egynémely,vagy talán minden Üstökösseli közös származása lehetséges volna-e, vagy nem ? Azonban a bolygókák köd­burkolatából következtetett analógia okairól — legutóbbi pontos vizsgálódások szerint — egés­­szén le kell mondani. A kisebb bolygók körútja sem egyenkeztt ugyan egymáshoz, miután Pal­la­s­z­n­a­k igen nagy körhaj­lása van (Neugung der Bahn), de daczára utaik egyenkezűtlensé­gének, üstökösszerüleg egy nagy bolygónak kör­útját sem metszik ketté. Ezen körülmény, mely az őseredeti lökirány (primitive Wurfrichtung) és lökgyorsaság (Wurfgeschwindigkeit) minden­nemű elfogadásánál oly fölötte lényeges, a köz­benső üstökösök, és az egészen gőzkor nélküli kis­bolygók természettani belszerkezete különb­­féleségén kívül, e két nemű világtestnek egy perezbeni létrejöttét is (die Gleichheit der Ent­stehung) igen valószínűtlenné tenni látszik. Laplace is, a bolygók eredete felöl írt elméle­tében (in seiner Theorie planetarischer Genesis) a nap körül forgó gőzgyűrűkből, mikben az anyag a test csomója körül göngyölödik, az üstökösöket a bolygóktól egészen elkülönözni vélte. „Dans l’hypothése des zones des vapeurs, et d’un no­yau s­ nccroissant par la condensation de l’ath­ I mosphére, qui l’environne, les comótes sont étrangéres au Systeme planétaire.“ A természetrajzban (in dem Naturgemälde) már emlékeztünk arról, hogy az üstökösök a nap megyében (im Sonnen-Gebiete) legcsekélyebb testtömegük mellett is a legnagyobb tért foglal­ják el; tekintve sokaságukat,­­az azok útjának, határának, napközelső pontjának , és láthatla­­nul maradásának egyenlő elosztására alapított hihetőleges számítás (Wahrscheinlichkeite Rech­nung) sok ezer bolygó lételét sejteti) az összes bolygószerű világtesteket számra is meghaladják.­­ Mi óvakodólag kiveszszük a hulló bolygóká- I kát (Meteor-Asteroiden), minthogy ezeknek ter-­­ mészete még homályban áll előttünk. Az üstökö­sök közt azokat kell megkülönböztetni, me­lyeknek körútját a csillagászok már kiszámítot­ták, és azokat, melyekről az őskor könyvei­ben részint tökéletlen észlelések, részint puszta jegyzetek emlékeznek. Miután Galle utolsó pontos számítása szerint 1847-ig 178-nak kör­útja volt kiszámítva ; ide véve a csupán följegy­zetteket , mintegy 6—700-ra lehet körülbelül a látott üstökösök számát tenni. Midőn a Hal­le­y által bejelentett 1682-ks üstökös 1759-ben ismét megjelent, egészen csodálatos dolog volt, hogy azon egy évben három üstökös jelent meg. Most azonban az égboltozat kifürkészése iránti élénkség földünknek sok pontján már oly nagy, hogy 1819 -ben, 1825-ben, és 1840-ben évenkint 4 , 1826-ban 5, sőt 1846-ban 8 üstökös jelenvén meg, mindannyiunk útja kiszámíttatott. A későbbi idők , tekintve a szabad szemmel látott üstökösöket, sokkal termőbbek, mint a múlt század utólja volt; de ezek közt egynéme­lyek a csomó (der Kopf) és üstöknek nagyszerű fénye következtében, ritkaságra emelkedve mindenkor ritka természeti tünemények mara­­dandnak. Nem lesz érdektelen, az utolsó száza­dok leforgása alatt Európában szabad szem­mel láthatott üstökösöket elősorolni. Legtermőbb korszak volt e tekintetben a XVI. század 23 üs­tökössel. A XVII század 12-tőt mutat fel, még pedig első felében csak kettőt; a XVIII. század­ban csak 8 jelent meg, de a XIX. századnak már első felében is­­. Ezek közt legszebb volt az 1807-ki 1811-ki 1819-ki 1835-ki és 1843-ki. A régibb időkben 39—40 év is lefolyt, a nélkül, hogy e látványt csak egyszer is élvezték volna. Azonban meglehet, hogy a látszólagosan üstö­kös nélküli évek, talán nagy üstökösökben bő­velkedtek , olyanokban, melyeknek napközelső pontja (Perchel) Jupiter, és Saturn kör­útján kívül esik. Általán véve, látcsöves üstö­kös most évenként legalább is 2—3 fedezteték fel. Galle (1840) 3 egymásután következő hó­ban 3 új üstököst; Messier 1764-től 1798-ig 12-től; Pons 1801-től 1827-ig 27-et fedezett föl. Úgy látszik, Keplernek mondata, a világűr­ben létező üstökösök sokaságáról (uti pisces in Oceano) csakugyan bebizonyul. Miksits Imre. (Folytatása köv.) K 0 L P O L 1) Anglia. London. A jón­iai szigetek lord­birtosa aug. 3-án Korfuban bezárta a folyó évi törvényhozási ülésszakot. A „M. Post“ a legújabb in­d­i­ai tudósítások­ban semmi okot sem lát aggodalomra. Szerinte, az átalános helyzet körülbelül ugyanaz, mint a legelőbbi posta indulásakor. Delhi még sincs bevéve, Barnard tábornok még mindig várja a feléje útban levő erösbítéseket. Azok megér­keztével kétségkívül megkísértendi a város­nak rohammali bevételét, mivel az esős évszak beálltával nem lehetne többé szabályszerű kö­zeledési műveket készíteni. Van Gourdland tábornok egy hollandi származású jeles tiszt, ki előbb Bendzsit-Szing szolgálatában volt, J­a­n­­sings Hisszer felé nyomulása közben, Szir- Bzánál két ütközetben megverte a lázadókat.­­ Még 170 angol mértföldnyi utat kelle tennie, hogy Delhi elé érhessen. Újólag számos állomá­sokon ütöttek ki katonai lázadások. De erre előre el kellett készülve lenni.­­ Megjegy­zendő , miszerint ezen állomások mind a bengáliai kormánykerületben esnek , e sze­rint a felkelés csupán a bengáliai seregre szorít­kozik. Délen egyedül Aurangabadban tör­tént felkelés, mely azonban Woodburne tá­bornok hadoszlopa által tüstént elnyomatott. A „Post“ azt hiszi, hogy ha az útban levő segély­csapatok, ágyúkkal együtt meg fognak érkezni Delhi alá, a lázadóknak ezen fővédhelye csak­hamar be lesz véve. Octoberben, az esős évszak elmúltával, s új európai csapatok megérkeztével aktív hadműködések fognak megnyittatni a fel­­­ kelő csapatok ellen, melyek üldöztetni s egyen­­kint megsemmisittetni fognak. A „Sírnom“ jul. 2-án érkezett meg Kalkuttába az első csa­­patosztálylyal, a többinek is rövid időn meg kelle érkeznie. A „Post“ szerint már csak ezen körülménynek is Indiában a bizalom gyors újra föléledését kell maga után vonnia. Az angolok által elfogatott indiai fölkelők közül sokan , mint tudjuk, ágyuk szája elé köttetve lövettek agyon. Mint mondják , a hadügy­minister P­a­n m­u r­e lord megparan­­csolá, hogy ezen kivégzésmód többé ne alkal­maztassák. Azt hiszik, hogy ha Redcliffe lord valóban lelépne állomásáról, Sir H. B­u­­­­ver lenne utódává. A „M. Post“ egy Mar­­s­e­­ 11 e b­ő 1­14-rel kelt sürgönyt közöl, mely szerint az indiai lázadók több száz, gabnával terhelt hajót rontottak el; az ország belsejében az összes ültetvényesek tönkre jutottak. A „Ti­mes“-nak egy Hong­kongból jun. 24-től kelt sürgönye szerint a chinaiak azon hírt ter­jesztették le, hogy a császár lemondott, az an­golok azonban nem adtak hitelt ezen hírnek. Clarendon lord 12-én este következő sür­gönyt közlött a lapokkal, mit ő ugyanazon na­pon a triesti angol alconsultól kapott : „A­l­exandria, aug. 7. Delhi jun. 27-én még nem volt bevéve; a falakon kívül számos ütközetek történtek , mikben a fölkelők mindig veszteséggel vezettek vissza. Van Courtland tábornok, Janszing és Hisszár felé nyomu­lása közben, S­z­i­r­s­z­a közelében kétszer ütkö­zött össze a lázadókkal, kik futásnak eredtek, s 200 holtat s foglyot hagytak a csatatéren. Pend­­z­s­á­b­b­a­n folyvást nyugalom uralkodott; Woodburn tábornok hadoszlopai meggyőzték azaurungabadi lázadókat; tudósítás érke­zett a moran­dabadi, tyrabadi, secto­­puri, sangori stb. csapatok felkeléséről. A tartományi kormányzók állomásaikon voltak. A Chinába szánt első csapatok júl. 2-án, a ,Simon­ hajón Kalkuttába érkeztek. Egy másik, Londonba érkezett sürgöny sze­rint , Barnard tábornok serege Delhi előtt 5000 főnyi angol csapatok, s 5000 sepoyból ál­lott, kiknek hűségében meg lehetett bizni. Francziaország, Pár­is, aug. 15. Tegnap ment végbe a Louvre-épitmények ünnepélyes fölszentelése. Miután a császár s császárné éljen­zések közt helyet foglaltak, az államminister a császárhoz fordulva, a Louvre-en újonnan bevég­­zett munkálatok átnézetét olvasá fel, erre meg­­nevezé ama művészeket s munkásokat, kik te­hetségük­, a buzgalmukért elismerési bizonyít­ványokat érdemelnek. A megnevezettek sorban átvették a császár kezéből a számukra szánt ju­talmakat. A kiosztás végével a császár szót emelt, hogy az országnak szerencsét kívánjon a Louvre, ezen valóban nemzeti építészeti em­lék bevégzéséhez. Valóban nemzetinek nevezi ő azt, folytatá, mivel Francziaországban az egy­másra következett összes kormányok becsület­beli dolognak tekinték a Louvre bevégzését. Valamely nemzet sajátszerű­ jelleme — úgy­mond — annak államintézményei s építményei­ben nyilatkozik. A középkorban, az uralkodói falak és védeszközök környezék, azonban hála a műveltség haladásának, csakhamar a tudo­mányok s művészetek remekművei válták fel ezen hadiszerszámokat. — Az építmények tör­ténelmének is meg van saját bölcsészete. — így a közjólét-bizottmány bevégzé XI-dik La­jos és Richelieu művét, s míg a hűbér-rendszer maradványait leromboló, ösztönszerűleg ugyan­azon érzet által sugalltatott, m­ely által indíttatva rendelé meg az 1848-ks kormány a Louvre be­végzését. A császár beszéde zajos tetszéssel fo­gadtatott. Az ünnepély végével lakoma adatott azon művészek, vállalkozók és munkások főnö­keinek, kik az építmény bevégzésére közremű­ködtek.— W­alewski gróf tegnap Hübner báróval hosszas értekezletet tartott,melynek ered­ménye igen kedvezőleg ütött ki. Austria nem ismeri ugyan el a moldvai választások érvényte­lenségét , azonban mégis beleegyezik az új vá­lasztásokba. A bécsi kabinet egyszersmind egy új választási rendszert indítványoz. Azon tudó­sítás, mikép Vogori­des herczeg az 1-ső osz­tályú Medzsidie renddel diszítetett föl, itt nagy sensatiót gerjesztett. Spanyolország, Madrid. Egy aug. 12-től kelt sürgöny szerint, Lafragua a mexikói consulokkal tudata, hogy Spanyolország minden alkudozást felfüggesztett, a mexikói alattvalókat Francziaország oltalma alatt hagyván. — Bar­celonába az orániai herczeget, Bi­­­baó­­ban pedig 15-e felé a württembergi ki­rályt s a franczia követet várják. Távirati tudósítások: P­á­r­i­s, aug. 16. Ma nem jelent meg lap ; a tegnapi ünnep jó rendben folyt le, csak hogy szakadatlanul esett. Zante, aug. 10. A „Curtatone“ császári ha­digőzös dr. Schraub tanárral fedélzetén tegnap ide érkezett s hóna­pután Cerigóba menend. Corfuban f. hó 7-én és Zantéban f. hó 9-én föld­­rázkódás fordult elő. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti szinpadon.A kitűzött 40 arany pályadijért versenyző és sorshúzás által harmadik előadásul jelölt eredeti vígjáték, először: „Petro­nella.“ 1 felvonás. A pesti német színpadon; „Ich bleibe ledig.“ Lustspiel in 3 Aufz. Bécsi börze. Megérkeztek. Aug. 18. Gr. Hunyady Fe­­rencz cs. k. kamarás Sz.-Fehérvárról. Gr. B­e­k­­k­e­r 8 Alfonz földb. Kepurabáról. T­a­rj­­­á­n Sándor cs. k. úrbéri törv. elnök Szegszárdról. P­a­b­s­t Hen­rik cs. k. osztálytanácsos Temesvárról. Dunavizállás : aug. 18. 5' 9' 1­0 fölött. aug. 18. 17. Nemzeti kölcsön % . . 84­%, 84'%, Metalliq % . . 82% , 82% Magyar földteherment. köt. 80% 81%/ 48 Államkötelezvény 5% • .— 99% „ 1839. . 142% 142% „ 1854.4% 109% 109% Éjszaki vaspálya . . .— 187% Állam vasutrészv. . . . 276% 277 Tiszai „ ... 200 100 Ferencz­ József keleti. . .— 52 Pozson-nagyszombati. . .— 28 „ elsőségi— 37 Bankrészvény .... 998 998 Hitelintézeti..................... 236 Va 2363/a Dunagőzhajózási .... 1 555 557 Pesti lánczhid ....— 72 Augsburg ...... 105 104% Hamburg..........................— 76% London.......................... 10. 11 10.11 Cs. k. arany..................... 7% 7­/a Felelős szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS. *

Next