Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-01 / 198. szám
nyek illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb f. é. oet. 27-ig annál bizonyosabban e csődbíróságnál jelentsék be, minthogy ellenkező esetben, habár őket netalán valamely tulajdoni elsőbbség vagy zálogjog illetné, a csődtárgyalásból ki fognak záratni s a csődtömeghezi igényeiket elvesztendik. Egyszersmind az ideiglenes perfigyelőnek megerősítése, vagy más kijelölése, valamint a hitelezők választmányának megválasztása végett a tárgyalás f. é. oet. 28-a reggeli 9 órája kitűizetik, a mikor minden hitelezők annál bizonyosabban megjelenjenek, minthogy különben ha egyik sem jelenne meg, a bíróság az ő veszélyükre az ideigl. tömeggondnokot és hitelezők választmányát kinevezni fogja. Lásd: jul. 24. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Csődmegszüntetések. (2170) (3-3) 14607. A cs. k. pesti orsz. törvényszék részéről közhírré tétetik , hogy Soblach Saller Antonia ellen múlt 1845. évi October első napján Pest város tanácsa mint volt csődületi biróság előtt indított és későbben ezen cs. k. országos törvényszék előtt folytatott csődper, minekutánaa múlt 1856. évi dec. 15-kén 19579. sz. a. hozott ítélet értelmében a csődtömeg az ott szám szerint nevezett hitelezők közt felosztatott és az első osztályba sorozott terhek is letisztáztatván, ekképen a csődtömeg egészen kimerittetett, mai napon kell törvényszéki végzéssel megszüntetett legyen. Pest, augustus 17-n 1857. Cs. k. orsz. törvényszék* (2198) (2—3) 1900. A lőcsei cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik , miszerint az 1847-ik évi május 19-n 271. sz. a. gölniczi kereskedő Faller János László összes vagyonára elrendelt csőd, ezennel bevégzettnek nyilvánittatik. Lőcse, junius 26-a 1857. Cs. k. megyei törvényszék. Felhívások: (2178) (2—3) 256. A Heves megyei cs. k. urb. törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Maczonka helységben behozandó urb. birtokszabályozás végett indított keresetnek, különösen pedig a birtokarányossági egyességnek e cs. k. urb. törvényszék előtt leendő megkisértésére, határidőül 1857. évi September 19-re reggeli 9 órája oly kijelentéssel tűzetik ki, hogy mindazok, kik fekvő birtokhoz a nevezett községben bármily czim alatt igényt tartanak, különösen pedig Okolhány Márk úr, kinek jelenlegi Holléte nem tudatik , a fenn kitett napon és helyen megjelenni el ne mulaszszák, ellenkező esetben meg fog az ez iránti tárgyalás az elmaradó fél veszélye és költségére ezennel hivatalból kinevezett gondnok Babics István Egerben lakó ügyvéd úrral tartatni. Eger, augustus 19-n 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (21*6) (2-3) 258. Az egri cs. k. úrbéri törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Hasznos helységében behozandó úrbéri birtokszabályozás, különösen pedig a birtokarányossági egyességnek a közbirtokos urak közötti megkisértése végett ezen úrbéri törvényszék előtti tárgyalásra 1857. évi September hó 16-ka reggeli 9 órája tűzetett ki: ennélfogva felhivatnak mindazok, kik a nevezett községben fekvő birtokhoz bármily czim alatt igényt tartanak, név szerint pedig Deseőffy Jób úr, kinek jelenlegi tartózkodása nem tudatik, miszerint a mondott időben ezen úrbéri törvényszék előtt megjelenni és ne mulasszák, mivel ellenkező esetben meg fog a tárgyalás az elmaradók veszélyére és költségére kirendelt gondnok Fenyvessy Ferencz Egerben lakó ügyvéd úrral tartatni. Eger, aug. 21 én 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (2186) (2-3) 371. A zalaegerszegi cs. k. m. urb. törvényszék részéről hg. Eszterházy Pálnak Fűzik Kálmán és több dobosi közbirtokosok, Pruska Ferencz mint Diszely, Gyürhegy és Csobáncz, Hofman János mint Sáska, és Preininger János mint Szőczi községek bírái és általuk az összes volt jobbágyság ellen Diszelyi, Gyürhegyi, Csobánczi, Sáskai és Szőczi helységekbeli úrbéri rendezés és ezekkel kapcsolatban álló dobosi arányosítás és tagosító elkülönzés iránt indított keresetében Diszelyben f. é. oct. 16-ik napjának reggeli 9 órája határidőül kitüzetvén, erre az ismeretlen lakású birtokosok a fenn kitett helyen a tárgyalás érdemére tartozó iratokkal személyesen vagy törvényes megbízott által leendő megjelenés végett azon figyelmeztetéssel idéztetnek , hogy meg nem jelenésük esetében az urb. ügyrés 160 §. rendeletéhez képest saját veszélyükre és költségükre egy biróilag kinevezendő gondnok által fognak képviseltetni. Z.-Egerszeg, aug. 8- 1857. Cs. k. urb. tervszék. (2177) (2—3) 257. A Heves megyei cs. k. úrbéri törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Nagy-Bátony helységben behozandó úrbéri birtokszabályozás végett indított keresetnek, különösen pedig a birtokarányossági egyességnek e cs. k. úrbéri törvényszék előtt leendő megkisértésére határidőül 1857. évi September 18-ra reggeli 9 órája tűzetik ki, hogy mindazok, kik fekvő birtokhoz a nevezett községben bármily czim alatt igényt tartanak, különösen pedig Okolicsány Márk ur, kinek jelenlegi hollétte nem tudatik, a fennkitett napon és helyen megjelenni és ne mulasszák, ellenkező esetben meg fog az ez iránti tárgyalás az elmaradó fél veszélye és költségére ezennel hivatalból kinevezett gondnok Babics István Egerben lakó ügyvéd úrral tartatni. Eger, augustus 19-én 1957. ___________Cs. k. úrbéri törvényszék. (2197) (2-3) 2464. A nagy-szombathi cs. k. megyei törvényszék részéről Szüllő Miksa urnak ezennel tudtára adatik, miszerint ellene és részestársa ellen Cservenyánszky György ur, felső cseppenyi jószágbérlő, 1857. évi julius 2-án 2232. sz. a. ezen cs. k. megyei törvényszék előtt 1232 frt 22/1 kr. pp. kártérítése iránt panaszt emelt , s azon oknál fogva, mely szerint panaszló jelenti, hogy fentnevezett panaszlottnak lakhelye ismeretlen, s e törvényszék előtt az ellenkező tudva nincs, képviselőül saját veszélye és költségére gondnokul Palugyay László ügyvéd ur Nagy-Szombathban kineveztetett, kivel ezen jogviszony a p. p. t. utasítása értelmében tárgyaltatni fog. Ennek folytán Szüllő Miksa urnak a figyelmeztetés tudtára juttatik, oly megjegyzéssel, miszerint vagy a részére kirendelt gondnokot kellőleg utasítsa jogviszonyának tárgyalására, vagy a törvényszék előtt más meghatalmazottat nevezzen, mert ellenesetben a mulasztás következményeit maga magának tulajdonithatja. Nagy-Szombath julius 31-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2168) (3—3) 290. Miután a csányi számos s külömböző s biztosan nem is tudott, távoli lakásuk miatt már több ízben idéztetés után teljesen össze nem hivathatott közbirtokos urak részéről a birtokarány feletti tárgyalás az 1853-ik évi mártius hó 2-án kelt legmagasabb császári nyiltparancs 27. és az 1856. évi február 2-án kelt magas cs. k. bel-és igazságügyi ministeri rendelet 159. §-a értelmében eddig elé nem sikeresittethetett,a heves-megyei cs. k. úrbéri törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy mindnyája a csányi közbirtokos uraknak, kik bármi néven nevezhető ingatlan birtokot ezen község határában bizlalnak, a csányi volt úrbéresek felperessége alatt a csányi közbirtokosok mint alperesek ellen e cs. k. úrbéri törvényszék előtt újra folyamatba tett tagositási illetőleg úrbéri rendbeszedési perben e cs. k. úrbéri törvényszék Egerben tárgyalási határnapul folyó évi September hó 21-ik napja délelőtti 9 órája azzal, hogy a kitűzött határnapon vagy személyesen, vagy megbízottja által meg nem jelenő fél veszélye és költségére a magas ministeri rendelet 160. §-a értelmében, ezennel gondnokul kinevezett hites ügyvéd Mosóczy János úrral fog a további tárgyalás folytattatni s a tárgyaláson meg nem jelenő közbirtokos a megjelent közbirtokosok határozatába bele egyezőnek fog tekintetni, biróilag kitüzetik. Eger, julius 25-én 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (2140) (3-3) 127. Csongrádon elhalálozott néhai Nyizsnyánszki József Csongrád megyei Csany kertészségbeli néhai lelkész hagyatéki tömege ellen, Kádár Ágnes csongrádi lakosnő által 2600 vert erejéig a főtisztelendő váczi püspökség, mint az érintett tömeg kezelője, úgy Biró József pesti, Biró Pál félegyházi, Hegyi Anna szegvári, és Hegyi Katalin csányi lakosok mint eddigelé tudva lévő örökösök ellen keveset inditatván, a tudva nem lévő örökösök részére képviselő ideiglenes gondnokul Csongrádon székelő h. ügyvéd Szabados Antal az alulírott biróság által kineveztetett, minek előleges ekkénti tudatása mellett felhivatnak mindazok, kiknek még, mint néhai Nyizsnyánszki József hagyatéki örököseinek, a hagyatéki tömeg felperes Kádár Ágnes elleni védelme érdekükben áll, hogy l. 1857. évi december hó 15-ki délelőtti 9 órára, mint a kereset tárgyalása határidejére személyesen, vagy törvényesen igzolandó meghatalmazottjaik által, alulírott bíróság előtt Csongrádon mint székhelyen annál bizonyosabban jelentkezzenek, minthogy ellenkező esetben, a többé meg nem engedhető védelem következményeit maguknak tulajdonítván a tárgyalásból egyszerűen ki fognak rekesztetni. Csongrád, február 10-én 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (184) , (383) 3787. A salzburgi cs. k. vár. kik. járásbíróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Schuster Mátyás, itteni mönchsbergi collég, majoros fia s volt kötélgyártólegény, e bíróságnak 1856. évi april 1-én 2107 sz. a. hozott végzése által holtnak nyilváníttatott. Törvényes örökösül az ő, 1790-ik évben Magyarországban Somogy megyei Kaposvár városában mint nyereggyártómester elhalálozott testvérének, Schuster Sebestyénnek leánya Schuster Franciska tűnik fel, ki 1798-ik évben Magyarországban Pécsett szolgálatban volt. Minthogy azonban ennek tartózkodási helye nem tudatik, annálfogva Schuster Franciska ezennel felhivatik, miszerint magát az alulirt naptól számítandó egy év alatt e törvényszéknél jelentse s örökösi nyilatkozatát nyújtsa be; ellenkező esetben a hagyaték a jelentkező örökösökkel s a Schuster Franciska részére kirendelt gondnokkal nemes Hilleprandt Ferencz Dr. itteni udvari és törvényszéki ügyvéd úrral fog tárgyaltatni. Minthogy továbbá ezen törvényszék előtttudva nincs, várjon és mely személyeket illeti meg a Schuster Mátyás hagyatékáhozi örökjog, annálfogva mindazok , kik erre bármely jogczímből igényt támaszthatni vélnek, ezennel felhivatnak, miszerint örökjogukat az alulírt naptól számítandó egy év a 1 a 11 e törvényszéknél bejelentsék, s örökjoguk igazolása mellett örökségi nyilatkozatukat nyújtsák be; ellenkező esetben a hagyaték, melyre nézve azalatt az itteni udvari és törvényszéki ügyvéd nemes Hilleprandt Ferencz Dr. hagyatéki gondnokul rendeltetett, azokkal, kik örökösöknek nyilatkoztak s jogczimüket igazolták, fog tárgyaltatni s nekik átadatni, a hagyatéknak el nem foglalt része pedig, vagy ha örökösnek senki sem nyilatkoznék, az egész hagyaték mint örökös nélküli az állam által fog behuzatni. Salzburg, december 31-én 1856. A. cs k. vár. kik. járásbíróságtól. (2217) (183) 1565. A n.-károlyi cs. k. szkirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik, hogy Vezenden sept. 19-n 1853. évben végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Veres Anna néhai Tyuk Jánosné örökösei közöl Tyuk Demeter ezelőtt 18 évekkel cs. kir. katonának beállott, és Tyuk János ezelőtt több évekkel Békés megyébe elköltözött egyéneknek a biróság előtt holtartózkodásuk nem tudatván, annálfogva ők felszólittatnak, miszerint magukat az alábbjegyzett naptól számitandó egy év alatt ezen biróságnál jelentsék s örökösi nyilatkozatukat nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyaték a magukat jelentő örökösökkel s a számukra rendelt gondnokkal fog tárgyaltatni. N.Károly, jul. 17. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (1053*) : (1—3) 3611. A kassai cs.,k. orsz. törvényszék részéről gróf Vay Ábrahám örököseinek, nevezetesen: Czóbel Éva asszony, gróf Vay Ida, Gyürky Erzsébet asszony, gróf Pallavicsinyi Eulalia asszony, gróf Vay Dániel, Lónyay Ida asszony, gróf Vay Ádám, gróf Vay László, és gróf Vay Mihály urnak ezennel tudtul adatik , hogy azon oknál fogva, minthogy ők sem az ezen törvényszék által 1857. május 29-iki 2387. sz. a pénzügyi ügyvédség részéről F. Vadász jószágukra eső 10100 párt kármentesítésre tett igényének f. évi junius 8-iki, sem pedig f. évi aug. 9-iki határnapjára meg nem jelentek, és a kézbesítés részükre meg nem történhetett, ennél fogva az 1854 január 16 -iki legmagasb császári pátens értelmében részükre gondnokul kassai ügyvéd Komjáthy Lőrincz úr kineveztetett, s tárgyalási határnap 1857. évi October 31. d. e. 9 órára ezen törvényszéknél tűzetett ki. Mire a fent nevezettek oly hozzáadással hivatnak meg, hogy vagy személyesen megjelenni, vagy egy itteni más megbízottat nevezni es ne mulasszák, mert ellen esetben további tárgyalások a kinevezett gondnokkal fognak végeztetni. Kassán, aug. 11-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. sittetnek , hogy jövendőben az árverési napon semmiféle zálogot többé kiváltani, vagy átírni nem lehet. Úgy az alulírt megnevezett hivatali számok alatt elzálogított s ki nem váltott, és ezért eladott tárgyak jegyzéke azzal hozatik nyilvánosságra , hogy a hivatalos levonás után maradt összegek az alant következő jegyzék szerint 1858. márt. 17-ig a zálogjegy visszaszolgáltatása mellett átvétessenek, különben azok elesvén a hivatali pénztár tulajdonává válandanak. JEGYZÉK: (2215) (1-3) 3189. A lévai cs. k. szbiróság részéről közhirré tétetik, hogy az 1853. évi aprilönszent-györgyi földműves Béres András meghalt s hagyatéka iránt a törvényes örökösödés hatályba lépett. Miután ifjabb Béres András az örökhagyó fia holléte nem tudatik, ezennel fölszólittatik, hogy egy év alatt az alul kitett naptól számítva e biróságnál annál bizonyosabban jelentkezzék s örökösi nyilatkozatát beadja, mert különben a hagyaték a jelenkező örökösökkel s Besse Dávid ügyvéd mint részére felállított gondnokkal tárgyaltatni fog. Léva, aug. 28-a 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Gondnokság alá helyezés. (2184) .. (2—3) 1544. Öreg Zábó János keszthelyi lakos, pazarlónak nyilváníttatván, javai zár alá vétetnek. Netaláni hitelezői felhivatnak, hogy f. évi October 30-ig követeléseikkel a keszthelyi cs. k. szolgabiróságnál jelentkezzenek. Keszthely, augustus 22-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. Idézések: (2189) (2—3) 1861. Apáthi Anna kaposvári lakos és birtokosnénak hiányolt férje is Beliczay Miklósnak, ki állítólag 1848-ik évi forradalmi magyar kormány által toborzott első önkénytesek sorába állván , a ráczok elleni csatába vitetve , elveszett holttá nyilvánítása érdemében tett folyamodása folytán nevezett Beliczay Miklós oly megjegyzéssel idéztetik, hogy jelen idézvénynek a szokott hirlapokba a harmadszori beigtatásától számítandó egy évi határidő alatt, vagy ezen cs.k. megyei törvényszék előtt jelenjen meg, vagy életben létéről más módon a törvényszéket annál bizonyosabban tudósítsa, mivel ellenkező esetben az ált. polg. t. k. 277. §. rendelete nyomán, folyamodó további kérelme folytán, a biróság holtnak nyilvánításhoz fog látni. Kaposvár, aug. I-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2201) (2-3) 5212. A debreczeni cs. k. megyei törvényszék részéről közzé tétetik, miszerint Fisch Aurel volt nagytárkányi gazdatiszt képviselésére, kinek holtartózkodása nem tudatik, a Zűr Mihály debreczeni szabómester által 35 párt öszvegi járulékai iránt váltójog szerinti fizetési meghagyás végett ellene indított ügyben, az ő saját költségére és veszélyére gondnokul ügyvéd Udvarhelyi Károly kineveztetik. Miről oly kijelentéssel értesíttetik, hogy vagy a kirendelt képviselőt jogügyének czélszerű tárgyalása iránt kellőleg utasitsa, vagy a biróságnál más ügyvédet nevezzen meg, ellenkező esetben mindezek elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. Debreczen, jul. 25-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1014*) (3-3) 2639. Stojka Mária és Kolompár Péter csabai czigányok, kiknek jelenlegi tartózkodási helyük nem tudatik, ezen cs. k. m. tervszéknek f. évi aug. 17. 2639 sz. a. határozatnál fogva arról értesittetnek, hogy a tőlük vizsgálat alkalmával lefoglalt 35 pft készpénz azon esetre, ha 1 év alatt az átvétel iránt nem jelentkeznek, a bpr. 358 §. meghagyása szerint az álladalmi pénztárba fog szolgáltatni. Miskolcz, aug. 17. 1857. Cs. k. m.-tervszék. hirdetmény (1006*) (3-3) A cs. k. zálogház ezennel tudatja, miszerint 1856-ki junius havában elzálogitott, és 1857-ik sept. 15-kéig sem kiváltott sem átirt zálogok, nevezetesen: felsőruha, fehérnemű, czin-, réz-áru s más ilyesféle 1857. évi sept. 16- és 17-én ; az elzálogitott ékszerek pedig ugyanazon fenn kitett 1856-ki junius hóról a reá következő héten úgymint szerdán 23-án nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladatnak. Egyszersmind tudtul adatik, hogy ugyancsak 1857. évi május havában egyenkint, vagy más tárgyakkal elzálogitott, és csak három hóra átvállalt prémes ruhák, ha folyó 1857. sept. 15-ig ki nem váltatnának, ugyancsak f. 1857. évi sept. 16-án a legtöbbet ígérőnek eladatnak. Miről az elzálogító felek maguk alkalmaztatásuk végett azon hozzáadással érte83850 85430 ss, 95 85682 85767 86331 86411 86545 86559 86667 86809 86810 86811 86928 86955 86986 87035 87561 87703 87813 87893 88000 88667 88968 89259 89266 89367 89536 84148 440652 40981 40982 40983 41089 42530 42570 42695 43020 43644 43806 43910 44072 44148 84936. Kelt Pesten, aug. 20.1857. A cs. k. záloghivatal által. Haszonbérletek. (1001*) (3—3) A szolnoki cs. k. pénzügyi igazgató által ezennel közhirré tétetik , miszerint a bornak és húsnak elhasználásától járó fogyasztási adónak az alábbi jegyzékben foglalt helységekben, a császári királyi pénzügyministeriumnak 1850-ik évi november 23-ikán kelt, kihirdetett rendelete, s az árszabályzat illő osztálya alapjáni beszedése, egy évre, azaz 1857. november 1-től 1858. October végéig, nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik, úgy hogy az illető szerződésnek hallgatag meghosszabbítása három évre tartatik fenn. A bérleni kívánóknak maguk alkalmazása végett előlegesen következők adatnak tudtul: 1. Az árverés 1857. sept. 6-a s 7-n a szolnoki cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóságnál fog történni , s ha a tárgyalás aznap be nem fejeztethetnék, a később meghatározandó , s az árverésnél tudtul adandó időben folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználásától járó fogyasztási adóra és a húsnak lásától járó fogyasztási adóra nézve e nyilvánításnak végén látható. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány értelmében alkalmasak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűntény miatt büntetésre elitéltettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, mely alul csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket megszegett jövedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, s vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha ez nem tudatnék, annak fölfedezésétől számítandó hat évek alatt. 4. Akik az árverésben részt akarnak venni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészével felérő öszveget készpénzben, vagy császári királyi státuspapirokban, melyek a fenálló szabályok szerint számíttatnak és vézetnek be, vagy fekvő biztosítékban, bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevégezte után csak a legtöbbet ígérő által letett öszveg tartatik vissza, a többi árverezőknek bánatpénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily ajánlatok mellé azonban (melyek 15 kvnyi bélyegdij alá esnek) a bánatpénzek is csatolandók, az ajánlott összeg betűkkel és számokkal világosan kiírandó, s nem szabad benne oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltételekben foglalt határozatokkal összeütközésbe jő. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes változtatások kikerülése végett ily formán szerkezendők: „Én alulírott, a fogyasztási adónak beszedéséért (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosan megjelölendő) 185 . . . . . . tól 185 ...... ig számítandó időre . . . . frt . . . kvnyi öszszeget ajánlok pengőpénzben, azon nyilatkozattal, miszerint az árverési és bérletföltételek tökéletesen tudomásomra vannak s azoknak magamat egészen alávetem, s jelen ajánlatomért az ide zárt tizszáztéli .... frt . . . krból álló bánatpénzzel kezeskedem. — Kelt .... Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt a szolnoki cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóság főnökénél, a szóbeli árverés kezdetéig lepecsételve átadandók , s miután többé szóval senki sem kiván árverelni, felbontatnak és közzé tétetnek, mire a legtöbbet ígérővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása megkezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek, semmiféle későbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverezés ideje alatt sem fogadtatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összegről szól, akkor az elsőnek előny adatik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz, mely azonnal a helyszínen az árverelő bizottmány választása szerint véghez vitetik. 6. Aki nem magáért, hanem másnak nevében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalmazással kimutatni, s azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban árverelnek, tartoznak az átvállalt szerződési kötelezettségek teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót állani. 8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás reménye alatt történik, és az árverési okirat a legtöbbet ígérőre nézve ajánlata által, a cs. k. pénzügyigazgatóságra nézve a jóváhagyás kézbesítésétől kezdve válik kötelező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a cs. k. pénzügyi hatóság által a bérletbe behelyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául, a bérleti árverés jóváhagyásáról szólló értesítménynek kézbesítése után legfeljebb nyolc nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy negyed részét mint biztosítékot készpénzben, vagy status-kötelezvényekben , melyek szabály szerint a letételkor börzefolyam szériát, vagy 1834. és 1839-ki statuskölcsön-sorsjegyekben, melyek szintén a folyamértékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, vagy végre a pénzügyhatóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog által letenni. 10. A bérlő tartozik a szerzési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénztárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek a szolnoki cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóságnál, valamint a szolnoki, jászberényi , kecskeméti s karczagi cs. k. pénzügyőrségi biztosságnál , a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árverés alkalmával a bérleni kívánóknak fel fognak olvastatni. zálogjegy száma. Napja, hava és éve a zálogoknak Az átveendő felesleg j© g -*-— o5Sh *o8 V írt |kr~ 81793 1.december 1853.9 818881 n v — 43 821122 n — 2 823605 n 4 46 82578n 1 23 82206 —2 82800„ 1 29 82981n — 17 832087 n — 14 83301„ 1 50 833851 n 1 12 83402— 33 834620 1 13 834919 2 42 83639 n'2 32 10 19 83892n n 4 31 838937 1 838948 52 838954 17 83964 12p — 47 84160« w — 25 84646 131 14 84862 84900 14 ff» 3 1 48 26 2 9 850311 3 15— 44 85431— 37vH 85558 ff— 24 16 19 20 21 23 27 28 29 30 24. november 1854. 1. december 1853. 5 16 n 19 20 27 28 28 30 21 20 31 3 4 8 3 3 1 21 47 49 34]'*' 42 r* 32 14 S 1 i 47 > 9 r® 241 * 1 !§ 31 ® 27 3 6 41 2 30 26 3 37 22 56 8 51 30 42 24 41 44 8 57 19 42 3 50 50 55 58 53 Szolnok, augustus 14-n 1857. Cs. k. kér. pénzügyi igazgatóságtól. « a Helység, melyben a fogyasztási adó haszonbérbe adatik Megye vagy ►z'fll *3 's pQ 00 Kikiáltási ár Q› _Q © © tD 'S*® © *© B s* › u © O -Ot; m w kerület N .»4 H Ifl Bortól |Hústól [Öszvesen' ›4 73:0 aj?3^ u o •3*co frt |kr]frt |kr |frt |kr frt | kr Tápio-Bicske Pest-Pilis mJ 400 210 610 61 ? \s ~£) i-O Tápio-Szt.-Márton III. 322— 90— 412— 4112-e h Új Szt.-Márton-Káta III. 520— 200, --720— 72— ©[ 'O Soroksár III.2210— 1110— 3320 332— W— Jászkisér Jászság III. 500— 200— 700— 70— Sl a rö Fényszaru III. 545— 170— 715. — 7130© M Árokszállás III.1000___ 500— 1500— 150— Jánoshida III. 153— 50— 203— 1018 p § “© Alsó-Szt.-György III. 250— 126— 376— 3736 a V.© Jászladány III. 345— 105— 450— 45—c J©u“fll Jászapáthi III. 700— 548— 1248— 12448•g./'a Kun-Szt.-Márton Kunság III.— —— — EB— —■f—© 1 --© Szolnok Szolnok II.8557—4377—12934—129324 *o Mező-Tur II.5089'----2000— 708930 70857 *a Abony Pest* Solt III.2100—1832— 3932— 39312 .1 a 95 Nagy-Kőrösi II.7525““5500 13025 1302305 ISOO 1“ H J