Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-15 / 11. szám
Pest Péntek, Szerkesztői iroda: Egyetem utcza l-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 30 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadd hivaalában, Egyetem-utazó 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész : Politikai napiszemle. — Községi könyvtárak. Levelezések : Nagyvárad. (Borcsarnok.). Gyöngyös (Adakozás.) Sz. Fehérvár. (Téglavetőgép és gőzkemencze.) Egy sárospataki levél a tiszabodrogközi vizszabályzás tárgyában.) Napihirek és események. Austriai birodalom. Külföld. Anglia. (Havelock halálának hatása Angliában és az izlandi sajtóra. A „Times“ az indiai lázadásról.) Francziaország. (Rachel temetése.) Olaszország. (A szárd kamra savazata a kanonokok megválasztathatása kérdésében.) Törökország. (A fejedelemségi európai biztosok nyilatkozata váratott. Mamula ahogy a herczegovinai fölkelésről. Az angol katonáknak átvonulása Egyiptomon.) Ázsia. (Indiai tudósítások. Chinai orosz intertentio hire.) Amerika. (Walker elfogva és szabadon bocsátva.) Távirati tudósítások. —Színházi előadások. — Börze. — Dunavizárlás. Tárcsa . (Az éjszakamerikai indiánok.) HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felséges. é. jan. 5-ki legfelsőbb határozata által Fiedorowitz Antal lanczyni görög katholikus lelkészt és radvornai esperest, czimzetes kanonokká a lembergi görög kath káptalannál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására Spetyko Gáspár a pesti és Papp Ferencz az eperjesi országos főtörvényszéki területen kineveztetett. F. é. jan. 5-én a bécsi cs. k. üdv. és állami nyomdában a birodalmi törvénylap I. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 1 sz. Rendelete a bel- és igazságügyministeriumoknak 1857. dec. 28-ról, hatályos Horvát- és Tótországra, az oda tartozó Muraköz (volt Csáktornyai járás) s a szerbbánsági közigazgatási területhez tartozó illpki és rumai járás befoglalásával — az úrbéri törvényszékek belrendezete s ügyrendjére vonatkozó utasítás behozatalát illetőleg. F. évi jan. 9-kén a bécsi cs. kir. üdv- és állami nyomdában a birodalmi törvénylap n. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma: 2. sz. Kibocsátványa a cultus- és oktatásügyi ministeriumnak 1857. dec. 11-ről— hatályos a birodalom egész területére — mely által a bécsi érsekimegye házassági törvényszékére nézve legfelsőbb helyen jóváhagyott ideiglenes dijrendnek több más egyházi megyére kiterjesztése közzététetik. 3. sz. Rendelete a kereskedelmi ministeriumnak 1857. dec. 20-ról mely által a Schönemannféle hidkocsik használata iránt szabályzat bocsáttatik ki. 4. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1857. dec. 31-ről — hatályos az általános vámterület összes koronaországaira — a troppaui I. oszt. fővámhivatalnak a vámvonalat érintő austriai vaspályák forgalmára nézve a vámeljárás iránt történt felhatalmaztatásáról. 5. sz. Császári rendelet 1858. jan. 1-jéről, azon módozatokról, melyek alatt az 1854. jan. 5-ki nyiltparancs határozmányai (b. t. 1. 21., 22. és 23. sz.) a papi javakra Magyar-, Horvát- és Tótországra, továbbá a szerb vajdaságra és Temesi bánságra alkalmaztatnak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, január 14. (Politikai napi szemle.) Nem hiszszük, hogy a porosz kamrák mostani ülésszaka valami nagyobbszerűe átalános érdekkel fog bírni; néhány „folyó“ ügylet elvégzése után a két ház ismét szét fog oszolni, minden fontosabb elvkérdést függőben hagyván. Még az uzsoratörvényre nézve is úgy hallatszik, miszerint ennek nem végképeni eltöröltetése, hanem egyedül a kormány által történt ideiglenes felfüggesztés utólagos jóváhagyása fog a kamráktól kivántatni. Itt ott azt rebesgették, hogy a jobboldal a helyettesítési kérdést is szóba akarja valami módon hozni, hanem a Kreuzzeitung nyilatkozatai után ítélve e hit alaptalan, mert e lap egyenesen kimondja, hogy — bár mindig kívánja, hogy a jobboldal a maga elveit minden alkalommal világosan és szabatosan nyilvánítsa — ez ízben mégsem kívánatos, hogy oly indítványok kerüljenek szőnyegre, melyek nem múlhatatlanul szükségesek. A két házbeli pártok állásában e szerint nem igen nagy változást lehet end észrevenni, míg a vita közönyös ügyek körül forog, hanem a csoportosulás alkalmasint tetemes módosulást mutatna, mihelyt valamivel nagyobb politikai fontosságú kérdés jöne szóba; nevezetesen a jobboldal nézeteiben sok változhatott s az orosz kedvelők száma tetemesen gyérülhetett, mióta a porosz herczeg a kormány élén áll. Ez alkalommal meg kell jegyeznünk , hogy a herczeg hatalomköre mégis némileg tágíttatott, miután előbb csak „a kormány ügyletek fővezényletében való helyettesítésről“ volt szó, míg a legújabb kir. rendelet, „a kormány ügyletekben és a királyi ház ügyeiben való teljes helyettesítésről“ szól. Abbeli előrelátásunk is valósult, hogy a herczeg a kormányon marad, de azért mégis Londonba megy. Ez utazás politikai czélja, — ha van — majd csak később fog kiderülni. A „quid faciamus nos?“ czímű röpiratnak épen ez utazás következtében kelletinél nagyobb fontosságot tulajdonítanak, s annyival inkább, miután az nem sokkal a „Spectateur“ czikke előtt jelenvén meg, azon osztrák-angol-porosz szövetség eszméjét pendíté meg, melynek létrejötte a fentebbi jelenségek után nem tartatik lehetlennek, hanem ajak és serleg — azaz a lehetőség és valóság közt — még egész csoportja állhat a véletlen eseményeknek s ha egyrészről azon jelenségekre hivatkoznak, melyek ama szövetség létrejöttét valószínűvé teszik , vannak oly tünemények is, melyek az ellenkezőt sem zárják ki a lehetőség köréből, így például a legújabb tudósítások szerint Poroszországnak nem csak sajtója, hanem kormánya is—a dunahahajózási ügyben — franczia részen áll és a szerződés megvizsgálására a conferentiát jogosultnak nyilvánítván, egyedül a későbbi részletes határozmányok megállapítását akarná a parti kormányok szabad egyezkedésére bízni. Ez mindenesetre rész kezdet volna az állítólag készülőben levő hármas szövetségre. Olaszországi tudósításaink megerősítik azon hírt, miszerint Nápoly és Anglia közt közeledés készülne. Ebből természetesen azt következtette a világ, hogy Francziaország már nem lehet teljes egyetértésben Angliával, miután ez utóbbi egymaga indítja meg újra azon diplomatiai közlekedést, melyet Francziaországgal egyidőben félbeszakított. Párisi levelek ma teljesen meghazudtolják e véleményt, azt jelentvén, miszerint az illető alkudozásokban Francziaország is részt vesz s ez utóbbi hatalom átalában igen conservativ politikát követ Olaszhonra nézve, úgyhogy még Szardiniát is mérsékletre inté a derűs elleni hadjáratban. Cavour gróf azért meg sem gátolhatta azon vitát, mely a kanonokok választhatóságára vonatkozott s a választhatóságot az illetőknek Rómátóli függősége miatt tagadta. A kormány arra szorítkozott, hogy minden vélemény-adástól tartózkodván, magát a kamara szavazatának alávetette. Belgiumban úgy látszik kevesebb súlyt tulajdonítanak a franczia „tanácsoknak“ s ámbár Charras ezredesnek már következetességből is Brüsselt oda kell hagynia, mégis megígértetett neki, hogy három hét múlva minden akadály nélkül visszatérhet. Akkor bizony kár az útiköltségért . Dániában a birodalmi tanács e hó 14-én egybegyült s a külügyminiszer kezéből a politikai helyzetre vonatkozó jelentést veend, mely alkalmasint a herczegségekkeli vita mibenlétét is földeritendi. Ez alatt a passiv ellentállás nőttön nő; Holsteinban csak 136 ember ven részt a választásokban ; a Slezvigben választott tagok azt határozták, hogy a tanács munkálataiban részt nem veendenek; Lauenburgban pedig a szavazatjegyek mindannyian üresen kerültek vissza a királyi biztos kezébe. Ha a dán kormányt mindezt meg sem érti, akkor a német szövetségnek igen nagyot kellene kiáltania, hogy Kopenhágában meghallják! Községi könyvtárak. „Elvész a nép, mely tudomány nélküli és buta.“ „A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság, de a tanításnak vesszeje messze elűzi azt ő tőle.“ (Bölcs Salamon péld.) „Tanítsd a gyermeket ís az ő urának módja szerint; még mikor megvénheszik is, el nem távozik attól.“ (Ugyanott) És azon erély, mely az iskolaügy javítása körül az ország minden részeiben mutatkozik, reménységet ad, hogy a most növekedő nemzedék nem fog gyalázatára válni az azt nevelő jelenkornak , hanem különösen az élettudományokra való képzésben egy új jeles korszakot állítana elő. E reménységet megszaporítja a vasárnapi iskoláknak mindenfelé dicséretes keletkezése. De a jelenkor előhaladásáról, műveltségben s tudományban való gyarapodásáról is igen érdekünkben áll és hasznos gondolkodnunk. Ezt illetőleg különösen az alsó néposztály közt, melyre jelen czikkünknél főfigyelmünket fordítni óhajtjuk, a községi könyvtárak keletkezése volna legörvendetesebb jele az életrevalóságnak , mert a népműveltség és tudomány ezekben fogná föltalálni a fölnövekedett korúak közt való terjedésének legkönnyebb hatású és legközönségesebbé tehető eszközét. Igen örvendetes, hogy ezt időnként több-több községek kezdik fölismerni, és már mintegy 15—20 községet mutathat az ország*), melyek községi könyvtárak alakításában dicséretes példával mentek elő. Helyesnek találjuk azon eljárást is, mely szerint a keletkezett könyvtárak főkép a mostanában szaporodott nép-, és gazdasági lapok s hasontartalmú folyóiratok járatásában keresik a rendelkezésük alá adott szerény jövedelem leghasznosabban kamatoztatásának alapját. Azonban úgy látszik, hogy a keletkezett községi könyvtárak igen tartatlan életűek, s keletkezésük első féléve után többnyire vagy megszűnnek, vagy legalább a körülöttük mutatkozott élénkség ellankad , s életük csupán tengővé válik. Ennek okát főkép az alakulás rendszerében véljük föltalálni. Ugyanis a kérdéses kizségi könyvtárak többnyire némely lelkes ügybarátok ösztönzésére keletkezvén , az olvasó tagok által évenként fizetendő részvénydíjra vannak alapítva. Hogy a közönséges ember az évenkénti fizetést, bár csekély legyen is az, könnyen megunja, ez annyival kevésbbé csodálható, mert a csekély részvényből eredt alap épen nem képes a könyvtárnak egy hirtelen oly változatosságot adni, hogy annak élvezete a nép emberét is folytonos részvétre ingerelje. Annálfogva ha ez igen hasznos intézeteknek állandóságot alapítani óhajtunk, oly alapról kell részükre gondoskodnunk, mely évi részvénydíj nélkül adjon folytonosan bizonyos jövedelmet, sőt évenkénti gyarapodást biztosítson. Az tehát a kérdés: mikép lehet ezt eszközleni ? . . Erre nézve egy meglehetősen czélszerű intézkedést olvasunk épen a „Budapesti Hírlap“ i. é. január 10-diki számában, hol a sárköz-újlaki községi könyvtár alapja következőkben jelentetik ki: el-ször a községi pénztárból 500 pírt véleményeztetett utalványoztatni alaptőkéül, hogy ennek kamatja évenként könyvek szerzésére fordíttassék ; 2-or a község rétjeinek jövedelme , mely évenként 20—30 pártra rúg, szintén ide határoztatott fordíttatni, — 3-or még közös birtok uralkodván e helység határában, minthogy marhával kereskedő számos zsidók laknak ott olyanok, kiknek semmi fekvőségük nem lévén, jogtalanul használják nyáron át a legelőt, tehát intézkedés történt, hogy ezektől a községi könyvtár javára mérsékleti legelőbét fizettessék.“ Mintegy 70—80 pft évi jövedelemre számot tarthatna ez alapokból a községi könyvtár, mely igen szép folytonos jövedelemben megvan már az állandóság és gyarapodás magva, annyival nagyobb kár, hogy az illetők mulasztása miatt még mindig nincs e szép terv felsőbbségi megerősítés alá terjesztve, a könyvtári ügy az önkéntes adományokkal ideiglenesen félévig történt kezdeményezés után elaludt. Én tekintet nélkül egyes különös körülményekre, átalában következő két alapon vélném a községi könytárakat állandósíthatni: elsőben kölcsönkönyvtár alakban, mire szintén példák is vannak már az országban, magánvállalkozó által, ki beszerezvén a községi könyvtár épen nem valami nagy tőkét kívánó első darabjait, csekély díjakért osztaná ki azokat olvasás végett, mely díjakból, valamint az olvasók által a könyveken tett szembetűnőbb roncsolásokért fizetett büntetési sommákból új könyvek és folyóiratok volnának szerzendők. Az ilynemű kezelést különösen a néptanítók vállalhatnák magukra. Másik terv *) Legtöbbet Gömör megyében. következő jövedelmi forrásokra volna alapítandó: minden iskolából kikerült egyén — akár férfi, akár leány — a katolikusoknál bérmálás, a protestánsoknál confirmálás alkalmával fizessen a könyvtár részére egyszer mindenkorra csekély illetőséget, például egy tízest, vagy egy húszast ; ugyanez álljon kötelességükben a vőlegénynek és menyasszonynak is összekötésük alkalmával, sőt e tekintetben az illetők vagyoni állásához képest is lehetne különbséget tenni. E két rendbeli fizetés által legyen minden községi tag tagja egyszersmind a községi könyvtárnak, honnan ingyen kapjon olvasmányt, csak a könyveken tett nagyobbszerű roncsolásokért érhetvén et további fizetés. Aki rendes illetőségénél többet fizet, annak neve örök emlékezet okáért alapítóul jegyeztetik be, valamint a könyvtárak részére igen üdvösen hozathatnak gyakorlatba a halálozás esetében történő adományozások. E csekélyeknek látszó alapokból szintén közép népességű községekben is könnyen összekerül 50—60 párt évi jövedelem, mely évek folytán jó kezek közt igen szép könyvtárt alapíthat. Jó kezek közt mondom, s a kezelésre, valamint az alapítás körüli legelső szorgalomra is leginkább a lelkipásztorok hivatvák, kikhez szent Péter közönséges első leveles részének 1—2 verseiben következőleg szól: „Az egyházi szolgákat, kik ti köztetek vagynak, kérem én, kik vélek együtt egyházi szolga vagyok, legeltessék az Istennek seregét, mely a ti gondviseléstek alatt vagyon, gondot viselvén arról nem kényszerítésből, hanem örömest, nem kivánván éktelenül a nyereséget, hanem kész indulattal.“ Nagyvárad, jan. 9. T. szerkesztőség! Köszönetre kötelezi vidékünket azon figyelem , melyre a köztünk is egyik legsürgetettebb ügynek, borászati ügyünknek gyakoribb tárgyalása által irántunk tanúsítani nem késett. — Köszönetre kötelez engem is borászati vállalatomnak a „Budapesti Hírlap“ f. é. első számában a nagyváradi levelező közlése folytán történt köztudomásra hozása. — Az ily ügyek nyeresége valóban kiszámíthatlan a nyilvánosság előtti minél gyakoribb emlegetés által. — Azonban midőn köszönetemet kifejezem , engedje meg a t. szerkesztőség , hogy saját vállalatomat illetőleg a nevezett nagyváradi levélnek egy tévedését magam helyre igazítsam. Ugyanis: Azon bor regale iránti szerződés , mely a levelező által említtetik, igenis 60,000 pártról szól, de nem mint ott mondva van , egy évi haszonbérkép , hanem az egyesség egész tartalmára , mely hat évre terjed, és így évenként csak 10,000, s úgy mind a hat évre összesen 60,000 párt. Egész tisztelettel megkérem a többi lapokat is, melyek e tárgyról szólottak, e különben könynyen megeshetett és csak az évszámban történt tévedés helyreigazítására , mivel semmi szín alatt sem czélom, hogy vállalatomnak nagyobb legyen a hangja, mint valósága. Midőn e sorok közzétételét kérném, egyszersmind bővebb tudomás végett következőket bátor vagyok vállalatomról tudatni. Ez „borcsarnok“ név alatt még a legközelebbi napokban meg fog a nagyközönség részére nyittatni; kaphatók lesznek benne mindennemű bel- és külföldi, új és ó, válogatott, asztali, nemes és csemege borok, félmeszélyes, meszélyes, itezős, és pintes üvegekben pecsételve, — fél akós, egy, két, három, tiz és több akós, kis és nagy hordókban vas alatt, kiürült edények visszaváltatván. A készlet melylyel a vállalat rendelkezik, már eddig többre megy tízezer akónál. A beszerzés megszűnés nélkül foly. A borkereskedéssel egy borügynökség is lesz kapcsolatban, mely a termesztő és vevő könynyebbségére egyszerű megkeresés és bejelentés útján elvállal és intéz minden megrendelést, eljavaslást, vevést és eladást, közbenjárása által azt kivánván eszközölni, hogy az eladó könynyebben találjon vevőt, mint eddig, s a vevő minden fáradság nélkül lelje meg, a mire szüksége van. Megnyitáskor bővebb alaprajzzal szolgálandók. Tar Imre. 11 11. sz. Január 15.1858. Székes-Fehérvár jan. 12. Ma reggel tartatott főtemplomunkban az egész Europa elismerése által kitüntetett tábornagy gróf Radetzky gyászravatala mellett az engesztelő szentmise. Mind a polgári mind a katonai hatóságok diszöltözékben voltak jelen, a különben a közönség részéről is nagy tömegű