Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-16 / 211. szám
Peat, Csütörtök Kiadó hivatal van : Egydemníciában, 2-ifc film alatt, fflldaalm BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap is ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Helyben : 1 é 1 évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször baailzott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré krissá mutatik. — Egyes szám 20 pkr. NicrkesitM iroda, Egyetem utca l-so ai. a. 8-ik emeleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utca.2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadi hivatalhoz utasitandók. TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. NEMI HIVATALOS RÉSZ. Politikai napi szemle. — Mezőgazdasági iparvállalatok. IV. Bécs. (Vegyesek.) Napi hírek és események. Külföld: Anglia. (Választási reformterv.) Francziaország. (A franczia-chinai szerződvény. Algír ügye. A chinai fejdelem válasza.) Törökország. (Vegyesek.) Ázsia. (Angol-chinai szerződvény. Kantoni állapotok. Az indiai fölkelés ügye.) Távirati tudósítások. — Gazdaság, ipar- és kereskedelem. — Színházi előadások. — Börze. — Meteorologiai észleletek. — Dunavizárlás. Tárttá. (Kirándulás Triestből Cattaroig.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 8-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva a kassai szkés káptalannál olvasó kanonokká Marcsényi Mátyás czimzetes apát és éneklő kanonokot, éneklő kanonokká Árossyi József őrkanonokot, őrkanonokká Mihalovics József czimzetes apátot székesegyházi főesperest s kanonékot, székesegyházi főesperessé Jergencz Ferencz idősb kanonokot, idősb kanonokká Szabad Ferencz ifjabb terkanonokot s uj alapítványi ifjabb kanonokká Vony József váczi plébánost, alesperest s egyházmegyei iskola felügyelőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-ki legfelsőbb határozata által Rusnow Miksát a zágrábi báni tábla alelnökét, számfeletti udvari tanácsossá a legfőbb törvényszéknél és helyébe ugyanakkor Schwab József Edvard osztálytanácsost az igazságügyministeriumban, báni táblai ülnökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 7-ki legfelsőbb határozata által pálosi Donath Sándor orsz. főtörvényszéki tanácsost N.-Szebenben, jól kiérdemelt nyugalomba helyezni , neki ez alkalommal hosszú évi, hü és kitűnő szolgálataiért legmagasb megelégedését kifejeztetni méltóztatott. Orvosi jelentés: Öcs. k. Fensége Margaretha Főherczeg asszony olaszországi magas útjában hagymázos lázban megbetegedett. A betegség mérsékleti belterja s mostanság komolyabb aggodalomra ok nincsen. Monza sept. 14. 1858. Körner tanár: Dr. Obersteiner. Az igazságügyminister Beőr Kálmán figyelőt ideiglenes szolgabirói segéddé a törvénykezési szakban a kassai közigazgatási kerületi vegyes szolgabirói hivatalokhoz kinevezte. A pénzügyi ministeriumnak 1858. aug. 12-kén kelt kibocsátványa,* melylyel az 1858. novemb. 1 -jétől fogva törvényes fizetési eszközül szolgálandó minden pénznemek jegyzéke tétetik közhírré. Alábbi jegyzékben közzététetik mindazon pénznemek jegyzéke, melyek az 1857. September 19-n és 1858. ápril 27-kén kelt legfelsőbb nyiltparancsok (hírod. törv. lap 1867. évfolyam 169 sz. s 1868 évfolyam 63 sz.) folytán, 1858 november 1-jétől fogva törvényes fizetési eszközül szolgálandnak, s melyek ehhez képest az említett időponttól fogva, minden forgalmi viszonyokban az uj austriai pénzbecsbeni minden fizetéseknél, a nekik tulajdonított értékben elfogadandók. Ezen pénzek állanak : I. Oly austriai pénzekből, melyeknek vezetése az 1867. September 19-dikén kelt legfelsőbb nyiltparancscal rendeltetett. Az ábrák az új pénzek mindkét lapját és karimáját mutatják; az egyleti aranypénzeket, jelesen 1. a koronát 2. a fél koronát ia ideértve, melyek a törvényes ezüst pénzbecset képviselő fizetési eszköz minőségével nem bírnak. II. Olyan átriai pénzekből, melyek az eddigi conventiós pénzbecshez tartoznak, s melyeknek az *) Bir. tervl. 1858. f. aug. 21. XXXI. db. 119 sz. 1868. apr. 27-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs által austriai pénzbecsben törvényes érték tulajdonittatott. III. Az 1857. január 24 én kelt pénzszerződvény által Austriával szövetkezett államok pénzeiből, mely államokban az alábbi három pénzbecs egyike van behozva: a) az austriai pénzbecs (liechtensteini fejedelemség) ; b) a 30 talléros vagy az eddigi 14 talléros láb szerinti talléros pénzbecs (Poroszország, a hohenzollerni tartományok kivételével; Szászország; Hannovers ; a hesseni választófejedelemség; a szász nagyherczegség; a szász-altenburgi, szász-gothai, braunschweigi, oldenburgi , birkenfeldi, anhaltdessau-kötheni és anhalt-bernburgi herczegségek; a schwarzburg - sondershauseni fejedelemség ; a schwarzburg - rndolstadti fejedelemség alsó-uradalma; a waldeck és pyrmonti; idősb ágbeli reussi s ifjabb ágbeli reussi; schaumburg-lippei és lippei fejedelemségek); c) az 520 forintos vagy az eddigi 24/7 forintos pénzláb szerinti déli német pénzbecs (Bajorország; Württemberg; a badeni és hesseni nagyfejedelemségek ; a szász meiningeni herczegség ; a szász coburgi fejedelemség; Poroszország hohenzollerni tartományai ; a nassaui herczegség ; a schwarzburg rudolstati fejedelemség felső uradalma; a hesseni őrgrófság ; Frankfurt szabad városa). Érvényességüket tekintve, a törvényes fizetési eszközül nyilvánított különféle pénznemek felosztatnak : A. Országos pénzekre (ezüstben), melyek egy bizonyos nemű pénz kikötése nélkül austriai pénzbecsben teljesítendő minden fizetéseknél különbség nélkül elfogadandók. B. Egyleti pénzekre (ezüstben), melyek az országos pénzekkel egyenlő érvénynyel bírnak, ezenkívül pedig a) még akkor is, ha a fizetési kötelezettség az austriai országos pénzek meghatározott nemére szól, fizetésre fordíttathatnak ; b) fizetésekre egyedül fordítandók, ha a fizetési kötelezettség egyleti pénzre szól, mely érvényesség az egyleti pénzeket a pénzegylet minden államaiban illeti. C. Váltópénzekre (ezüstben és rézben), melyek csak annyiban fogadandók el, amennyiben a fizetés 25 uj krajczárnál (% forintnál) kevesebbet tesz, vagy 25 uj krajczárnál csekélyebb összeg egyenlítendő ki. Báró Bruck s. k. Jegyzéke az 1858. november 1-jétől fogva austriai pénzbecsben törvényes fizetési eszközül szolgálandó minden pénznemeknek. I. Az 1857. September 19-iki császári nyiltparancs szerint vert austriai pénzek: Értékük austriai pénzbecsben Országos ezüstpénzek. frt ujkr 2 forintos . . . 1. . .' ■ .• . . 2 — 1 „ . . ..... . . 1 -W „ • • • . . 1 . . . — 25 Egyleti ezüstpénzek. Egyleti két talléros ...... 3 — Egyleti egy talléros . . . . . . 1 50 Ezüst váltópénzek. 10 uj krajczáros . .... . \ — 10 5 „ . V , 2 . . . 5 Réz váltópénzek. 3 új krajczáros . ..........................— 3 1 „ . . . . . . • 1 ^ Vio » ..... . . 0,5 II. Az eddigi conventiós pénzbecs szerinti austriai pénzek. Országos ezüstpénzek. 2 forintos (scudo) . . . . . . 2 10 1 „ (Vj scudo) ...... 1 05 20 krajczáros, újabb verésü (n (u finomságú) s a Lira Austriaca .... — 35 20 krajczáros, régibb verésű C9‘/3 1st finomságú)...................................................— 34 10 krajczáros s a 1 2 Lira . . . . — 17 5 krajczáros s a ’/2 Lira .... — 8,5 3 krajczáros...........................................— 5 koronás tallér.............................................2 30 V * koronás tallér ....... 1 12 V4 „ n • • .......................55 Ezüst váltó pénzek. 6 krajczáros (1848. és 1849. év. . . . • . . . 10 Réz váltó pénzek. 2 krajczáros és 10 centesimós 3 1 krajczáros és 5 centesimós "3 1,5 3 centesimós................................. H g 1 , V2 krajczáros ...... S 1 0,s 1 centesimós............................ 0,5 III. Az Austriával pénzegyletté szövetkezett államok pénzei. Országos ezüst pénzek. Egy talléros (az eddigi 14 talléros láb szerinti) ’) 1 1.................. . . . Egyleti ezüst pénzek. Egyleti pénz (2 talléros vagy 3'/* ftos) 2) ............................... Egyleti két talléros3) . . . . . Egyleti egy talléros 4)..................... 3 — 3 * 1 50 NEMHIVATALOS RÉSZ Pest, September 15. # (Politikai napi szemle.) „A történelem — mondja Bolingbroke lord — azon tudomány, mely példák által oktat.“ Oktatni akar, kellett volna mondania, mert fájdalom vajmi kevesen okulnak valóban azon példákon, miket a történelem szemük elé állít, vajmi kevesen értik meg azon igazságokat, miket Clió eléggé olvasható betűkkel örökkévaló könyvébe vésett. A történelemnek alig van tragikusabb része mint Lengyelország története; bárminő szempontból tekintjük is a dolgot — csak a regényesből nem szabad kiindulnunk — meg kellene vallani, miszerint — ha nem is maga e nemzet enyészete — de legalább állami függetlenségének megszűnése úgyszólván drámai szükséggé lön. Intézményei se a gyökérig el voltak rothadva s az idegenek ármánykodása — repkény gyanánt— élődött az úgyis erőtlen törzsökön. Nem tehetünk róla — talán pensimisták vagyunk - hanem a Dunafejedelemségek helyzete önkénytelenül is a hajdani Lengyelországra emlékeztet; jelenje olyan, minő Lengyelországé való, s úgy látszik, hogy jövője is hasonlítana amazéhoz . Minő tág mezőt nyitottak a lengyel királyválasztások az idegen diplomata előtt oly fondorkodásokra, mik által a maga jelöltjét mindegyik a trónra segíthetni remélte;hát a Dunafejedelemségben máskép lesz-e a dolog ? Nem mondják, miszerint a beavatkozás minden hatalomnál már előre föltett szándék, hanem kénytelenséggé válik, mihelyt akár csak egyikük a mozgalomba belenyúl. Aki ilyenkor túlzott moralitásból nyugodt néző akarna maradni, az nem csak rövidséget szenvedne érdekében, hanem még ki is nevetnék. A különbség hajdani Lengyelhon és Moldva-Oláhország közt legfölebb az, hogy a lengyelek közt csak néhány főnemesi családot kelle megnyerni, mig a fejedelemségben számos választói testületre kell befolyást gyakorolni. S minő lehet-e befolyás ? Szellemi eszközökkel itt semmire sem mehetni, a sajtó mit sem hathat oly országban, hol az olvasni tudók megszámlálhatók s ezen kevés olvasni tudónak is talán kilencztizedrésze olvasni nem akar, s egészen más dolgokban leli mulatságát, mint hírlapok vagy röpiratok betüzgetésében. Az agitatió tehát a leganyagiabb eszközökhöz iebb kénytelen folyamodni, pironett módon ott semmire sem mehetni ! Páriában úgy mint Sz. Pétervárott úgy látszik máris készületek léteznek, a választási manoenvrek megindítására, s a főbb jelöltek mindenek előtt franczia titkárokkal (vide Danilo — Delarue) látták el magukat, kik által magas pártfogóikkal közlekedhetnek. Ismételjük, hogy bizonyos aggodalommal nézzük mindezen készületeket , hogy akaratlanul is a „finis Poloniae“ cseng fülünkbe. Napi hireink tárcsája ma majdnem teljesen üres , csak egy két apróbb közleménynyel szolgálhatunk. Az egyik igen tréfás Faad pasa egyenesen Londonba ment, hogy ott a kölcsönfölvételi szerződést aláírja s igy az egész ügylet létrejöttét siettesse , hanem az angol bankárok scmpulosus emberek ; ők azt mondják, miszerint Fuad pasa csak Párisra nézve a török kormány meghatalmazottja s igy csak ott írhatja alá a porta nevében a kölcsönszerződést. A pasának tehát most Párisba viszsza kell térnie s a helyett hogy időt nyert volna, még néhány napot vesztett. A másik hir is elég mulattató. Azt mondták, hogy Derby lord, kinek ménesei a brit királyságban igen híresek, minden lovait eladta, s hogy ő, a szenvedélyes lovas a versenyfuttató, ezen passióról teljesen lemondván, egyedül a politikának akar élni. Ez természetesen nagy zajt ütött s Derby barátjai nem tudták eléggé dicsérni ezen önmegtaga ') Következő megjelöléssel: 14 eine feine Mark. 2) 7 eine feine Mark. 3) 15 ein Pfund fein, I mint a hasonnevű austriai 4) 30 ein Plund fein,( egyleti pénzeknél. dást, második Corteznek nevezték, ki hajóit megégette, második Abrahámnak, ki fiát fel akarta áldozni, hanem hiába eohauffirozták magukat. A nemes lord csak egy pár vén lovat adott el, legjobb kanczáit és csikóit pedig megtartá, mint egy jövendőbeli jeles lónemzedék alapját. Amig a gyapjúzsákon ül,az igaz, nem akar többé lóra ülni, hanem miután a világon mi sem örökké tartós néhanéha a gyapjúzsák is oly ágaskodó, hogy a rajta ülőt lebuktatja, a nemes lord legalább lovainak javát akarja ez esetre reserválni, s ezeken nyargalni, ha majd a politikán többé nem lehet 150 September 16.1858. Mezőgazdasági iparvállalatok. IV. Cseh- és Morvaországban mostanában különösen a répaczukor-gyártás látszik az lenni, melyre a takarmánypótlékot és jövedelem-kereső gazdák törekesznek. Erre mutat a létező gyárak száma, amott a legközelebb lefolyt évben 52, eautt Sziléziával együtt 36 czukorgyár dolgozván , mi a területhez képest mindenesetre igen jelentékeny szám. Egyébiránt már a cseh és morva birtokosoknál a körülmények egészen általánossá érlelték azon véleményt, hogy nagyobb gazdaság a mai időben, — t. i. ott náluk, — csak iparvállalattal kapcsolatban adhat kielégítő , s a gyarapodásnak is alapot engedő jövedelmet. . A cukorgyártás valóban nemcsak mezőgazdasági, de államgazdasági tekintetben is a legfontosabb iparvállalatok közé tartozik világszerte , különösen az austriai birodalomban is, mert a czukor az első fogyasztási czikkek közt foglal helyet, és még annak kiállításában birodalmunk is annyira hátra van, hogy belszükségletének , mely a legközelebb lefolyt évben 1,096,000 mázsát tett, mintegy felét külföldről gyarmati czukorral kénytelen födözni. Hogy Magyarország ez iparág kifejtésére hivatva van, bizonyítható azzal, mert földe a répatermelésre igen sok vidéken nagyon alkalmas. Azon fogyasztási adó, mely a répaczukor-gyártásra ki van vetve és a gyarmati czukorra kivetett behozatali vám viszonyosságából foly, el ne riaszszon senkit ez iparvállalattól, mert az említettem cseh és morva gyárak épen ez adó mellett virágzanak. Mégis nekem úgy tetszik, hogy magyar gazdasági viszonyainkba ritka helyen illeszthető oly ezészerűleg, legalább még most, a gyártás eleme, mint azt cseh birtokos társaink tapasztalják. Ugyanis kis alakban a gyár nem képes jövedelmezőségét kifejteni: a nagyszerűségnél eszközölhető munkafelosztás lévén főkép a mód, mely jövedelmezőségét fokozza. A nagyszerű gyár nagy fölszerelési tőke s sok gyártandó anyag szükségletet von maga után. Bár igen kevés Magyarországon a pénz, mégis azt merem mondani, hogy talán könnyebb azt előteremteni, mint a gyártandó anyag elegendő tömegét. Sok répának benn a gazdaságban termelése fölötte nagy munkaerőt s különösen nagy trágyakészletet kíván. A répatermesztés nagyon megjavítja ugyan a földet, de előbb ő alá kell annak megjavulnia. Népünk sokkal kevesebb hajlamot mutat a répatermelésre , mintsem arra még most számítni lehetne. Hozzájárul, hogy a nyers répa tömegénél fogva messze csak nagy költséggel volna szállítható. Még, miként előző czikkeinkben többször mondok, mihelyt pénzen veszi a gyár a gyártandó anyagot, megszűnt szorosan gazdasági lenni, s az üzleti körbe vágott át. A benntermeléssel viszont a nagy munkaerőn és sok trágyaigény létén kívül még az is a baj, hogy míg a gyártmány vásárra vihető, részint a termelésben, részint a gyártmányban nagyon soká kell a forgó tőkének heverni, mely időt szaporítja az fb , hogy épen a fűszerkereskedők, kik a czukorárulással foglalkoznak, szoktak legrendesebben és leghosszabb hitelre dolgozni. Ugyanazért ez is a tőkeszükségletet növeli. És kinek mindezek kitartására elegendő tőkéje nincs, bizony ne fogjon gazdasági üzletkép a czukorgyártáshoz. Ezt kell kimondanom, mind a mellett is, hogy a répaczukorgyártást igen fontosnak s nagy jövendőjűnek tartom, és kifejtését igen örömest óhajtom. De épen a mely gyári vállalatok gyarapodását és terjedését leginkább óhajtjuk, azok körül kell legvigyázóbbaknak lennünk, hogy a vigyázatlan alakítások által származható sűrű bukások ne csökkentsék a rátörekvő hajlamot. Rövid időn könnyen terjed akármely iparválla