Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-01 / 224. szám
tanitók a orientalisták 18-dik gyűlésének 3 dik száz ülése tegnap tartatott. Schanb tanár egy latin értekezést olvasott föl azon kérdésről, ha várjon Boutins keresztény volt-e vagy nem, s a kérdést igenlőleg dönté el. Erre vita támadt Lange tanár előadása fölött a Sophokles ..Oedipus tyrannusu-ábóli 2 dik stesimos-ról ; s Zumpt tanár felolvasá egy jeles értekezésnek egy részét a császári korszakbani tribünök hatalmáról. Erre Miklosits tanár emelt szót, hogy meleg s a hatályos szavakban emelje ki a gyűlés gyümölcseit, s háláját fejezze ki Császár Ő Felsége, a hatóságok s maga a congressus működése irányában is. Wiese titkos tanácsos válaszában, a tudománynak Austriábani kitűnő állására utalt; ehez azon reményt csatolván, mikép itt is egy ujan felvirágzó nemzedék kitartóan haladand a régibb elődök utjain. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 1. *Főherczeg Rudolf Koronaörököös ő cb. Fensége örömteljes születése alkalmából uralkodó herczeg Liechtenstein Alajos ő magassága újabban nyolcz ezer forintot ajándékozott jótékony czélokra. Ebből 1000 frt Főherczeg Albrecht magyarországi Főkormányzó Ura császári Fensége magas rendelésére Magyarországban egy oly katholikus plébánia templom fölépítésére vagy kijavítására fordittatik, melynek épülését a költség hiánya késlelteti. Továbbá 2200 forintot a herczeg jószágai közöl Csehországban 7, Morvában 12, Sziléziában 1, Magyarországban 1 és Austriában 6 uradalomban a kitűnő és jó magaviseletü fiú és leánytanulók közti emlékajándékok kiosztására. — Az idei tanév kezdetével, azaz i. é. October helső napján a már e lapban érintett, Pest város hatósága által fölállított mintafőiskola megnyittatik, s a tanonczok fölvétele a tanodai helyiségben Lipótváros 3 korona utcza 16 sz. a. meg is kezdetett. Ezen a cs. k. képezdével kapcsolatba hozandó tanintézetben — kitűzött feladatához képest — a tanonczok mindazon ismereteket és ügyességeket megszerzendik, melyek őket nem csak a reáliskolák és gymnasiumokban előadott tantárgyakra nézve képesekké teszik, hanem azok is, kik tanulói pályájokat a népiskolákkal bevégzendik, elegendő és sokoldalú műveltséget nyerendnek. Ezen újonnan megalapított minta főiskolában , mely egyszersmind a helybeli tanítói állomásra törekvő ifjaknak mintául szolgáland — az ifjak képzése különös tekintettel az erkölcsi és vallási nevelésre—szigorúan a már fönnálló legfelsőbb rendeletek alapján történendik,és feladata, egy jól rendezett s öszhangzólag életbeléptetett tanterv — a tanonczokkali észszerű bánásmód s kitűzött czéljának minden tekintetben megfelelő s következetes fegyelem által — egy lehető legtökélyesb népiskola mintáját előtüntetni. E czélra tanítókat a mondott minta-főiskolában különösen e végre tartott pályázati vizsgálat útján, a tanítói pályán hosszabb szolgálati idő alatt tanítói képességet nyert, a magyar és német nyelvben egyaránt jártas egyének választottak. * A budai cs. k. helytartóság elnöksége által a pesti községtanács további kiegészítésére tagokat kineveztettek: Weigert Mátyás háztulajdonos ; Rath Károly háztulajdonos és a külső telkeken községi kör. elöljáró; Schrammel Antal házbirtokos; Weinczierl Vincze nagykereskedő és a pesti keresk. kedelzet második elnöke; Geyer János szücsmester és háztulajdonos; és Gschwindt gyámok, háztulajdonos és józsefvárosi kör, elöljáró. * Az újonnan fölállított gymnasium négy első osztályába a beiratások az iskolaépületben (redoutépület a reáliskola volt helyiségein) tegnapelőtt kezdettek meg. * A magyar gazdasági egyesület budai szőfőiskolájának idei termése holnap (oct.2-n) d. e. 10 órakor fog a legtöbbet ígérőnek a helyszínén eladatni. * A „Kath. Néplap“ szerkesztői szállása sz. Mihály napjától kezdve a takarékpénztár épületbe (egyetem-utcza 2. sz.) tétetett át. * A tanügy előmozdítására vonatkozólag a következő örvendetes tudósításokat olvassuk a „Tanodai lapokban.“ Ó-Kanizsának e 10,810 lelket számláló községnek van 3 városi,1 fiókegyházi és 1 pusztai elemi tanodája; a 3 városi tanoda közöl kettő a r. katholikusoké, egy a szerbeké. Mind az öt tanodában az új czélszerűbb tanítást 703 iskolaköteles gyermek közöl most 524 látogatja. E községben a tanügy előmozdítására több mint 14,133 pft fordíttatott. Faiskolának a múlt tavaszon mintegy 2 holdnyi térséget ültettek be. Remény van, hogy e czélra egy czélszerűbb és nagyobb 4 holdnyi térség fog még ez évben kiszakíttatni. Bács megyében a moholyiak két új tanítói lakot és egy tanszobát építenek, a petrovoszellóiak két tantermet és két tanítói lakot. Általában a tiszamellékén örvendetes jelenségei mutatkoznak mindenütt a tanítási ügy gyarapodásának. Alpáron az iskolaház 1324 pft költséggel meg fog nagyobbittatni. Heves megyében Sírokon, Terpesen és Szaplán vannak új házak épülőben. Szeged felső városában 26,000 pft költséggel építenek egy új iskolaházat. * Molnár György vidéki színigazgató jól szervezett színtársulatával Pécsett 1. hó 9-dikén nyitja meg első bérletét, melyre már is számos előjegyzéseket kapott; az előadások a bérlet megnyitása előtt három nappal kezdődnek meg, s az első estvére Katona „Bánk-bán“ czimű drámája van kitűzve. * Szegszárdon mint a „P. N.“ írja m.hó 22- kén köttetett meg a soproni cs. k. pénzügyi ügyészség mint a szegszárdi cs. k. közalapítványi uradalom törvényes képviselője és a mezőváros közönsége között az örök váltsági szerződés, mely által az öszszes határbeli szőlők az illető birtokosok földesúri tehertől ment szabad tulajdonává lettek. A váltságösszeg 160,000 ft, melyet a község 10 év alatt kölcsönös egymásérti jótállás mellett fog lefizetni.— Az összes örökváltság 12 része mint iskolai alapítvány a mezőváros javára marad. * Magyar-gyerő-monostori gr. Kemény Terézia sz. Batthyányi grófnő, cs. k. kamarás özvegye csillagkeresztes hölgy 86 éves korában Bécsben meghalálozott. * Bécsben egy új politikai szépirodalmi hetilap van keletkezőben, melynek igénytelen czime „Die Quelle“ (A forrás.) E czim eszméje nem uj, Pesten is kezdett egy pár évvel ezelőtt buzogni, de előfizetők hiánya miatt csakhamar elapadt. * A „Temesv. Ztg.“ hivatalos részében cs. kir. kormányzó Coronini alb. ur ő excja aláírásával egy hirdetés az Újvidéken „Srbski dnevnik“ czim alatt megjelenő időszaki folyóiratnak folytonos veszélyes iránya miatt három hazai felfüggesztését jelenti. * Újvidéken a szüret sept. 24-kén kezdődött s bár a jég által elvert helyeket kivéve mennyiségre nézve semmi kívánni valót nem hagy hátra, minőségileg annál roszabb. * A krakói cs. k. tudományos akadémia régiségi osztálya Krakóban és lengyel régiségek és műtárgyakból egy kiállítást rendezett, mely igen gazdagnak mondatik. * A német műépítészek és mérnökök 1860-ban tartandó közgyűlésének helyéül másnál Frankfurt városa van kijelölve. * Dr. H e d e n u s orvostudor Drezdában, a karlsbadi fürdő alapításának ötszáz éves emlékünnepe alkalmából, a nevezett város községétől hálája jeléül egy pompás ezüst s erősen megaranyozott serleggel tiszteltetett meg szóló udvari és álladalmi kézikönyv új kiadásának javítékivét azon megbízással, hogy azt mind a személyálladékra mind a bevezető megjegyzésekre nézve pontosan átnézze és megvizsgálja a szükséges helyreigazításokat s kiegészítéseket mellékelje, mi a kamra által már eszközlésbe vétetett. Ugyanaz megküldi a kamrának a megadott, meghosszabbított, s átruházott kizárólagos szabadalmaknak a cs. k. szabadalmi irattárban 1858 ápril havára elkészített jegyzékét, s ugyancsak egy hasonló jegyzéket a f. é. májusbavi cs. k. szabadalmakról. Ezen jegyzékek az 1852-ki szabadalmi törvény 33-ik czikke szerint vezetendő mutatókönyv részére használtatni fognak. A magas cs. k. budai helytartósági osztály véleményzés végett megküldi a pest-pilisi cs. k. megyei hatóság jelentését az aszódi ipar- és jótékonysági egyletet illetőleg, továbbá a tárgyalási okmányokat a Mindszenten alapítandó iparegyesület iránt. Miután ezen egyesület alapszabályai egészen az ideigl. keresk. és iparutasítás 192 ik czikke értelmében szerkesztvék és azok alakítása mind a vallás erkölcsi mind pedig az ipari viszonyokra is csak fóltevőleg hathat, ezen iparosok kérelmének teljesítése igen óhajtandó, csakhogy az egyleti működés feletti ügyelet a politikai hatóságnak volna fentartandó, valamint az egyleti ülések jegyzőkönyvei is ezen hatóság elé terjesztendők. Ugyanazon magas hatóság választ kíván azon kérdésre, várjon a rongyszedőknek, ha házalási engedélylyel nem bírnak, a rongyoknak más czikkekérti cserélése nem végkép eltiltandó-e, és annálfogva a rongyok beszerzése nem kizárólag készpénzre volna-e szorítandó ? A rongyszedésre nézve a cs. k. belügy és kereskedelmi ministeriumok, továbbá a cs. k. legfelsőbb rendőrhatóságnak 1857. jan. 1-vel életbeléptetett magas rendeletei állanak fenn, és eddigelé ez országban mindenkinek szabadságágában állt rongyot nem csak készpénzen, hanem bármi más módon az ennek gyűjtésével foglalkozó egyéneknek átengedni. Az ebbeli megszorítás, miután a rongy eddigelé a papírgyártás kizárólagos anyagszere, ezen kereseti forrást a teljes elapadás veszélyének tenné ki, mit nem csupán a papírgyártás, hanem a kivitel és az illő kereset érdekében ír, mit e fáradság méltányosan megérdemel, mellőzni kívánatos. E nem jelentéktelen keresk. czikk gyűjtésével, melynél semmiből kell az értéket előteremteni, hogy a legnagyobb érdem a rongyszedőket illeti, bizonyosan legkevesben foglalkoznának, ha egy újabb intézkedés által e cserekereskedésnek gát vettetnék s a különben is sovány kereset még jobban korlátoztatnék. A falusi ember, ki ez által jó alkalmat kap a háztartásához leginkább szükséges czikkeket czérnát, tűt, szalagot stb. a rongyszedőktől beszerezni, a cserekereskedést bizonyosan előbbre teszi a készpénzes vásárlásnál, míg viszont a rongyszedő portékát adva pénz helyett ebből bizonyára oly csekély hasznot húz, mit tőle senki sem irigyelhet. A kamara az elősorolt okoknál fogva minden megszorítás ellen nyilatkozik, annyival inkább, miután e cserekereskedés által a házalóknak, kiknek, az 1852 September 4-ki nyiltparancs 12 czikkében az ott elősoroltakon kívül minden más áruvali kereskedés meg van engedve, s kik szinte mindig csupán készfizetés mellett adják át áruikat, bizonyosan semmi kárt nem szenvednek ; egyébiránt pedig a verseny is előmozdíttatik, s a szegény falusiaknak lehetségessé tétetik, hogy a legjutányosabb módon szerezhessenek meg nélkülözhetlen czikkeket. Ugyanaz jelenti a kamrának, mikép a vontató útnak Buda városán belüli fennállásával összekötött számos kellemetlenségek, melyek a Dunapartnak folytonos rongáltatását s tisztátlanítását, valamint átjárási nehézségeket okoznak, s évenkint több komoly baleseteket idéznek elő, elkerülhetlenül szükségessé teszik, hogy a már 1853-ban megkezdett tárgyalás ezen vontató út megszüntetése, s a hajóknak vontató hajók általi felhúzása iránt, újra fölvétessék, s bevégeztessék. Ezen ügynek gyors megoldása végett bizottmányi tárgyalás tűzetik ki f. évi aug. 16 ra délelőtti 10 órára, a cs. k. helytartósági osztálynál, Kromer Gyula cs. k. helytartósági tanácsos úr vezetése alatt, s a kereskedelmi s iparkamra felszóllíttatik, hogy ahol egy küldöttet rendeljen ki. Dumtsa Ignátz kamrai tag ur kerestetett meg az iránt, hogy ezen bizottmányi tárgyaláson jelen legyen. Ugyanaz véleményzési nyilatkozat végett közli az esztergomi cs. k. megyehatóság jelentését, azon egyének kamrai járulékainak megfizetése tárgyában, kik fölszabadított kereskedést űznek. A kamara nézete szerint mindazon egyéneknek, kik bármely kereskedést vagy ipart űznek, köteleseknek kellene lenniök, a kereset, s jövedelemadó mérve szerint rájuk eső összeggel járulni a kereskedelmi kamrai kiadások födözéséhez ; annál inkább, mivel az ideiglenes kereskedelmi s ipari utasítás 7 §-a szerint a szabadotsított kereskedés valamint minden szabad foglalkozás üzése, szintúgy mint az engedélyezett iparok is — az adószabályok alá esnek, s ugyanazon utasításnak a cs. k. megyehatóság által idézett 9 §-a csupán a szabadosított kereskedésnek tetemes kiterjedésben üzéséről, az üzleti pénzalap kimutatásáról s a czég bejegyzésről szól, miáltal a szabad kereskedő, saját kereskedelmi üzletének tárgyai tekintetében, a formaszerinti kereskedők jogaiban részesül. Egyébiránt a kereskedelmi s iparkamrák fölállítására vonatkozó 1850 mart. 26-ki törvény 37 §-a értelmében a helybenhagyott költségöszlet a kereskedéstől s iparoktól fizetett közvetlen adók szerint a kamrai kerületbeli összes választásjogosítottakra kivetendő s a kamrához beszolgáltatandó, 1857 nov. 13-tól kelt magas kereskedelmi ministeriumi kibocsátvány is helyben hagyván a kamrai kivetéseket illetőleg, az összes választási jogosítottak számára kidolgozott fölosztási kulcsot. A cs. k. pest-pilisi megyehatóság nyilatkozat végett közli Kühlmann Rudolf, váczi puskamives-legény kérvényét. Mint a tárgyalási okmányokból kiderül, ez utóbbi a puskamives mesterséget 3 éven át szabályszerűleg kitanulta, ezután pedig a vándorkönyv s több bizonyítványok értelmében, mint legény, különböző mestereknél dolgozott. Azon körülmény, miszerint Kühlmann Eckel Venczel, itteni lakatosmester bizonyítványában, mint lakatos-legény említtetik, s Krátzl Mihálynál Baján, mint takaréktűzhely-készítő volt alkalmazva, oda látszik mutatni, hogy kérvényző nem kizárólag foglalkodott a puskaművességgel; noha ezt mint 1858. ápril 20-tól kelt, s a cs. k. szolgabirói hivatalhoz intézett kérvényében állíttatik, saját atyjánál mind e mai napig űzi. A részére még hiányzó vándorlási idő alóli fölmentésnek, a kamra annál inkább mellette fogna nyilatkozni, mivel ő felszabadíttatása óta, tehát 9 éven át, már mint legény dolgozik, a puskaműves mesterség a lakatosmesterséggel szoros rokonságban áll, s a fegyverbirtoklás megszorításának jelenlegi viszonyai közt kérvényzőnek szinte lehetetlen lenne, a puskamüves mesterségből szükséges élelmét megszereznie. A kolozsvári kereskedelmi kamra a kamrát az iránt keresi meg, hogy az itteni legény esti iskolák szabályait szíveskedjék hozzá eljuttatni. — Szabóky Adolf tudor elnök ur készsége folytán a kamra képessé lett a kolozsvári kereskedelmi kamrával a következőket közölni: Az itteni kath. legényegylet 1856. sept. 8-kán ünnepélyesen megnyittatott, az egyleti szabályokat a magas cs. kir. budai helytartósági osztály megerősítés TÁROZA. Jelenetek az algíri életből. Az arab rabló. Sokat írtak Algírról; azon tartomány számos, iszint jó, részint rosz könyveket sugallott. Mint indig, a roszok ezen könyvek közt is számosbbak, mint a jók. Az arabok erkölcseit jelein, alaposan, sőt néha pompásan festették, mint it Daumas tábornoknak méltán kapós iratai nusítják. Azonban még nincs minden elmondva; a forrás elég bő arra nézve, hogy abból mi intén meríthessünk. Egyébiránt némely elbeélésekbe számos hibák csúsztak be, számos köles-részletek meghamisíttattak, számos más szletek roszul, vagy egyátalában nem észlelttek é s oly írók agyában keletkeztek, kik az abakról beszélnek nekünk, hogy azokat látták Ina. Hányszor nem olvastuk, hogy az arab basem gyakorolja a vendégszeretetet idegenek mngában a nélkül, hogy azt barátság jeléül pival ne kínálná meg ? Ez tévedés; az előkelő és előkelőnek látszani akaró arab, soha sem hányoz, s azt hinné, hogy megsért valamely ropast; ha föltenné róla, hogy dohányoz, legutóbbi constantinei törvényszéki ülések itt egy rabló így kiáltott fel: „Nekem nincsek rosz szokásaim, én sohasem dohányzok!“ Épen igy áll a dolog számos más jellemvonásokat illetőleg, miket némely írók alaptalanul tulajdonítanak az arabnak, mivel nem hatottak be eléggé a törzsek belsejébe, s mivel észleleteikben azon arabok után ítéltek, kiket a városokban láttak. Nem az algíri vagy constantinei piaczokon kell tanulmányozni az arabot, hanem házában, a duárban, maga a törzs keblében. Ott találtuk mi öt fel egész őseredetiségében; ott sikerült nekünk, természet után rajzolni le eddigélő elhanyagolt jellegüket. Talán jó néven veendik tőlünk olvasóink, ha azokat föltüntetjük. Az arab rabló egyike ezen sajátszerű jellegeknek, s megérdemli, hogy először vonja magára figyelmünket. Midőn a tengertől eltávozunk, s az Atlasz zordon előhegyei felé tartunk, főleg Marokkó s Tunisz határain, néha egy-egy oly arabra találunk, ki leirhatlan alakú s színű százados burnuszba van öltözve, mely különcz öltözet, kézről-kézre szállva, több nemzedékeken ment át, s melynek, ama számos kelme-darabokból ítélve, mikkel foltozva van, létezése óta nem egy teljes átalakuláson kell keresztülmennie. Ezen arab mezítláb jár, mint mindig a törzseknél; arcza kámzsájának ránczai közé van temetve; száraz s hosszú ujjai egyenkint pergetik le egy olvasó szemeit; lesütött fejjel, s az arabnál sajátságos kimért léptekkel halad; békés tekintetéből s ártatlan magaviseletéből ítélve, ama buzgó muzulmánok egyikének lehetne őt tartani, kiknek figyelmét a mennyei szeretet minden földi dologtól, s különösen az öltözetükrőli gondoskodástól elfordítá. Elhaladunk mellette, s azt mondjuk magunkban, hogy ezen ember nem azon arabokhoz tartozik, kik gyarmatunkban félelmesekké tették magukat, s kiket a regényírók s költők úgy festettek le előttünk, mint a kik gyarmatosainkat legyilkolják ,ős az országutakat háborgatják. Várjunk egy kissé; lehet hogy a költők s regényírók most az egyszer történetesen csak félig csalatkoztak. Kövessük csak ezen becsületes bennszülöttet; különben is ő semmi bizalmatlanságot sem gerjeszt bennünk. Zajtalanul kövessük őt, mivel ha észreveszi, hogy őt kémlelik, finom hallása s gyors lába van, megkisértendi a kimélytelenségünk elüli megszökést, s egy felriasztott lelkiismeretnek biztonságba helyezését. Íme a magános utakat választja ki, hihetőleg azért, hogy vallásos elmélkedésekbe merüljön. Az erdők sűrűségébe vonuland , s a völgytorkokba lopózkodandik, folyvást azért, hogy megmeneküljön az emberek profán zajától. Ha síkföldön van, időről időre visszafordul, oly éles tekintetet vet ránk, mint a nyíl, és egy elszigetelt gurbihoz érkezik. Belép, s a legtökéletesebb alázatosság hangján így szól a gurbi lakóihoz : „Salamu alikum(üdv mindnyájatoknak). Ez utóbbiak egy másik udvariassági szólásformával válaszolnak neki, mely nem egyéb, mint az előbbi megfordítva: „Alik es-salam (neked üdv). Erre étellel kinálják őt meg. Az arab vendégszerető, ezt elhihetjük , noha egynémely költő megéneklé az arab vendégszeretetét. Miután megette a cuscusz-t, mely az Allah által küldött idegen számára tétetett félre, a ven,dég fölkel, s ezen szavakkal fejezi ki köszönetét: Allah iktser khirek! (Isten szaporítsa jólétedet); erre újra útnak indul. Most egy erdő felé tart, hol a medve- szőlő, oleander torokrojt s vad olajfa szorosan egymásba furódvak s oly akadályt képeznek, melyen egyedül a vadállatok képesek áthatolni, ő mindemellett is behatol az erdőbe. Kísérjük őt nyomon tétovázás nélkül, s ha nem félünk attól, hogy a tövisek elszaggatják ruháinkat, csakhamar kármentesítve leszünk fáradságunkért. Egyébiránt ő alázatos maradand és senkit sem bántand mindaddig, míg a látkörön a nap világít. De az est beáll, az éj közeledik, lassan kint az arab újra fölemeli fejét, erősen belehelli az erdők balzsamosségét, lerázza kölcsönzött alázatosságát , kámzsáját vállaira veti, s újra birtokába veszi szabadságát s uradalmát. Oly éles sikoltásra fakad, mely az oroszlán ordításához s a párducz boszus mozgásához hasonlít, s az éj királya , az egész tartományra kiterjeszti birodalmát. Egy bot segélyével egy oly különös meseszerű fegyvert ás ki a földből, minőt sohasem láttunk, ez egyike sem a közönségesen használt puskafajoknak, és mégis lőszer, a kabyliai hegyek közt gyártott hosszú és sajátszerű gép, végre oly fegyver, mely jól megtöltve, birtokosának ügyes kezében szintúgy megtalálja a czélt, mint a legjobb karabély. Ő fölveszi ezen fegyvert, azt ama rongyok alá rejti, melyek neki humuszul szolgálnak, s újra útnak inán. Most őt látni is csak alig, hallani pedig épen nem lehet; szorosan a föld mellett halad s árnykép gyanánt lopózkodik tovább. Ha oroszlánnal, a határszélek másik rablójával találkozik, nem tévend ki utjából. ők ismerik s tisztelik egy Budapesti kereskedelmi és iparkamra. (A f. é. sept. 6-ki IX d. ülés jegyzőkönyvének kivonata.) A magas cs. k. kereskedelmi ministerium a keresk. és iparkamrával közli az 1859-ik évre