Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)
1859-08-02 / 185. szám
lyrai szakban már néhány estve betöltéséről gondoskodva van, a mint mondják, a szépreménytt kezdő M izsei Maris k. a. által, ki ma lesz először föllépendő a kedvencz Rigoletto czimű operában. De ez alig lesz elégséges egy hosszú hónapra. A drámai operák lábraállításáról is jó volna intézkedni. És erre most annál jobb alkalom van, mivel a nemzeti szinház által szerződtetni szándékolt, de akkorában körülményei miatt akadályozott közkedvességű drámai énekesnő Schnaidtinger Mária k. a. most épen Pesten időz, s mint tudjuk, e pillanatban kedvező föltételek mellett elfogadhatná a nemzszínház igazgatóságának fölhívását vendégszerepekre. Egyelőre az igazgatóságnak természetesen részére is meg kellene azon engedményt adni, hogy, mint a többi idegen vendégek, pár szerepet olaszul énekelhessen. Mi Schnaidtinger kisasszonynak itteni közkedvessége mellett vendégjátékaitól a legjobb sikert várjuk. * Iskolai hírek. Gyöngyösről jul. 31-ről Írják nekünk : Tegnap a délelőtti órákban tartattak meg a városi algymnasiumban az évi vizsgák. Egy évtized óta mily nagyszerű haladás a tanítás terén ! A magas kormány által fáradhatlan buzgalommal fölkarolt tanügy s hasonló erélylyel keresztülvitt uj tanrendszer a tapasztalt sikerben legjobb dicséretüket találják. A Vágó tanár úr által készített s egy negyedik osztálybeli tanuló által elmondott velős üdvözlő beszédben ügyesen ki volt emelve az előbbi és uj tanrendszer közti különbség, s a tanulók kész és biztos feleleteikkel gyakorlatilag is bemutatták az uj rendszer előnyeit s azon buzgalmat, melyet a tanítói kar szép feladatának teljesítésében, a korszellem igényeinek megfelelni — kifejtett. Dicséret illeti a városhatóságot is, mely nem csekély áldozattal járult a rajziskolával egybekötött gymnasium díszítésére és hasznos előmozdítására. Tökéletes taneszközei és gazdag ásvány gyűjteménye bármely főgymnasium díszére válnának. A próbatétek az iskola egyik jóltevőjének , Okolicsányi főbíró urnák őrszemei alatt mentek végbe. * Tűzvészek. Az elemek háborúja folyvást pusztít. Mint Tokajból jelentik, a szomszéd Rakam azon tul. 24-kén d. e. 10 órakor még eddig ki nem puhatolhatott okból tűz támadt, melyet a nagy szél a tartós hőség miatt egészen kiszáradt fedeleken oly gyorsasággal plántált tovább, hogy minden erőlködés az égés meggátoására eredménytelen maradt, és a Tokajból még idejekorán odaküldött fecskendők az ottani szolgabírósági hivatalnokok felügyelete és vezetése alatt csak azt akadályozták meg, hogy a házak, melyeknek fedele már lángba borult, legalább nem égtek be. E hivatalnokok egyikének, kik a tűzoltás körül a legnagyobb föláldozással fáradoztak, köszönhető a községi irattár megmentése is, melynek okmányai gyorsan a községház pincéjébe tétettek le. Mintegy 75 család égett le. A kárt 201.000 ftra becsülik. Szerencsére az egész falu biztosítva van. Rakamaz, mint tudva van, egyike azon helységeknek, melyek a magyar biztosító intézetnél tömegesen biztosították magukat, mi azonban csak az épületekre terjed ki. Egy közlés szerint a „P. N.“-ban a behordott termés nagyréve és 3500 mázsa kincstári dohány is elégett,ezenkivül egy nő és gyermek elveszéséről is beszélek. — Pakson 70 ház égett le — Ácsán (Fehérmegyében) a kath. templomnak , melybe a villám becsapott, egy része a tagok martaléka lett. Az ott állomásozó katonaság kitűnő jó szolgálatot tett az oltásban , ellenben a falusiak jóformán elvesztették lélekjelenlétüket, s több tejet czepeltek elő mint vizet miután egy régi népbabona szerint az istennyila által gyújtott tüzet legjobban el lehet tejjel oltani. * Halálhír. M. hó 22-n meghalt a m.-vásárhelyi reform, tanoda egyik derék tanára ilenczfalvi Szász István, élte 60-ik évében. * Egyházi zsinat. A M.-Vásárhelyt tartott ev. ref. zsinat jul. 3-kán vette kezdetét és 10-kén végződött. Az elfogadás ünnepélyes volt, a főtiszt, püspök h. urat id. gr. Teleki Domokos ur saját kocsiján hozta be a városba, hol a polgárság élén a polgármester, és a papság élén Péterfi Károly lelkész urak a diadal-kapunál szónoklattal fogadták. Másnap templomozás alatt Basa Mihály esperes szónokolt roppant közönség előtt és általános hatást gerjesztve szép szónoklatával. Az ünnepély báját emelte a t. Dobolyi Sándor ur által vezérlett templomének, mely egynéhány ottani úrnő részvéte mellett az ottani zenebarátok által adatott erétikán történt a lelkészek szentelése. A vizsgáló tanár Molnár János ur volt, ki maga is most jön felszentelve. 10-kén az ünnepélyt Albert János, szép szónoki tehetséggel biró lelkész ur zárta be nagy népség előtt, igen alapos szónoklattal. Az arany kereszt vendéglőben nagy lakoma tartatott. * Lóverseny. A kolozsvári második versenynapon (jul. 27 -n)a 600 pft vadászdijat a szokott kétszeri futásra Tisza László „Arabellá“-ja ellenében (lovagolta gr. Batthyáni István) Paget J. „Philosophe“-ja nyerte, lovagolta gr. Bethlen Sándor. — A 300 arany császárdijra Tisza László „Bajnok“ p. méné, b. Wesselényi Ferencz „Judith“ p. kanczája és b. Wesselényi István „Villám“ pej ménés Mancz Antal „Schreck“-je versenyeztek ; nyertes: „Judith.“ Az arany serleget nyerte b. Wesselényi „Fecské“-je gr. Teleki Domokos és Szilvási Miklós lova ellenében. 41 Kis árva. A „Gy. K.“ hírei közt olvassuk : A Dunaparton 3 héttel ezelőtt a gőzhajóállomáshoz közel, egy a fák alatt porban játszó, mintegy másféléves kis leánykát találtak, s a följelentés következtében még eddig senki sem találkozott, ki magáénak vallaná. A kis árvát egy gőzhajós hordár magához vette, hogy a mostoha édes szülő helyett, édes mostohaatyja legyen. * Majomszinház. Casanova híres majomszinházát tegnapelőtt megnyitotta a Beleznay-kertben. 41 Kalapok papirosból. Berlinben az oranienburgi utczában Zahrtnál papirosból hamis panamakalapokat lehet kapni, melyeknek darabja épen annyi garasba kerül, mint amennyi tallér áruk a valódiak. Ugyanott a legszebb fonatú szalmának látszó szivarkosárkák is kaphatók, szintén papirosból élt rongyolcsón. * Meyerbeer új operájának a „Ploermeli búcsúnak“ Londonban roppant sikere volt. Júl. 26-kan adatván először, a művészek, műkedvelők, műbarátok és mísközönséggel zsúfolt coventgardeni színház a híres angol hidegvérűség daczára lázas enthusiasmus színhelye volt. Már a nyitányt is ismételtették; képzelhető, hogy később még jobban neki melegedtek. A parlament már 6 órakor elnapolta magát, de az operában 1 óráig reggel ott ült. A kritikusok álmosan csak nagyon rövid jelentéseket tettek. Zenekar és kiállítás fölséges. A főszerepeket Miolan Carvalho (a párisi komikus operától) Didée és Murai művésznők, Graziani, Gordoni (nem magyar?), Tagliafico és Meri Baraldi (ez bizonyosan egyik sem az) művészek énekelték. Az operát ugyanaznap ismételték. (Mert reggelig tartott.) 41 Kegyelem. A németalföldi Guncke tábornok, ki, mint tudva van kedvesének megmérgezése miatt halálra jön ítélve, a királytól kegyelmet kapott. Halálítélete 20 évi börtönre változtattatott. A tábornok most 83 éves! * Nincs többé háború! Ad notam,nincs többé kopasz fej ! Egy bizonyos John Calvert Párisból azt írja a „Morning Post“nak, hogy egy találmánya van a zsebben, mely minden ágyút háttérbe szorít és mint harczi fegyver oly iszonyúan fog pusztítani, hogy ezentúl háborúra gondolni sem szabad. Calvert úr pusztító szere a villám. Mikip akarja azt használni,egyelőre titok, de abból a mit ir,kisül, hogy e villámáradattal oly vibratiót akar előidézni, hogy hatásától mérföldnyi területre minden élő kivesz a nap alatt. Más szóval tehát ez egy „földrengési gép.“ * Szerencsétlenség. A pesti közönség által is ismert jeles énekes Roger m. hó 27-én reggel Villersur Marneban lévő mezei lakának parkjába vadászni menvén, amint egy növényen át akart hágni, jobbkezével puskája csövének nyílására támaszkodott, mely véletlenül elsült és karjának alsó felét szétzúzta. Roger úr bátran és szerencsésen kiállotta az orvosok által elkerülhetlennek mondott amputatiót. Páris régi kegyencnőnek szerencsétlenségét nagy megindulással vettetegek összege .... 491 548 1139473 90 476 Főösszeg . . . . —— 2670 —E — ■ — Ezen intézetekben tehát e hóban 190 beteggel kevesebb került orvoslás alá, mint májusban. A szegénybetegek gyakorlatában 100 beteg közöl volt 21 férfi, 35 nő és 40 gyermek; a polgári Rókus-kórházban 54 férfi és 46 nő. A kórházakban általában a gyógyultak a megbetegedettekhez 45,sa, a meghaltak 8,60, a gyógykezelés alatt maradtak 45,ső 1 százalékban viszonyultak. E hó lefolyása alatt úgymint a legközelebb múlt hóban észlelt betegségek a gyógykezelés alatt levő betegek egyetemes összegéhez a következő százalékban viszonyultak, és pedig : Az agyi betegségek . . . májusban 2.33 júniusban 0, 0 Agygerinczi és idegi 2*4# n 2.5971 Érzék-szervi.....................n 3.76 n 3.#3 71 Légzés-szervi.....................n 1883 n 12.9# 71 Szív, edény és mirigy. . .» ^•15 n 0-92 71 Emésztés-szervi és mellékképleti 71 I**«# „ 22.1S 71 Húgy-szervi• 0*7# B 0.3371 Ivar-szervi ..................... 71 1&.17 „ 14.43 71 Bőr és sejtszöveti . . . 71 16*58 a 16-35 71 Cent, ízület és izomi . . 4.#S !! 3..i» Általános................................... 71 14-30 n 190# 71 Külbántalmak .... 104.27 n 2.g2n A meghaltak száma (a kórháziakat nem számítva) 423, tehát 59-el több, mint a múlt hóban, s p. 208 férfi, 215 nőnemű volt. Orvosi ápolást keresett 269, a nélkül volt 154, halva született 22. — Életidőre nézve meghalt egy éven alul 226, 1—10 évig 64, 10—20-ig 16, 20-tól 30-ig 26, 30—40-ig 24, 40—50 ig 14, 50—60-ig 11, 60—70 évig 20, 70—80-ig 11, 80 éven fölül 4. A kóralakot tekintve: 91 görcsben, 83 geümőkórban, 36 lobban, 4 hányszékelésben, 10 szélhüdésben, 9 hagymában, 12 vízkórban, 18 aggkórban, 19 hasmenésben, 19 vérhasban, 2 hökhurutban, 21 született gyöngeségben, stb. Orvos-rendőrségi s törvényszéki bonczolat történt. A hasznos házi állatoknál emésztési bajok, kolikák, sertvéseknél torokgyík, de ragadványos vagy járványos nyavalyák nem tapasztaltattak ; — kutyáknál egynéhány esetben a düh volt észrevehető. A gyógykezelés helye és módja A beteget száma múlt hóról maradt szapororodott összesen |i 1 n és. a Vlllt 1meg|halt I gyógykezelés alatt maradt A szegény betegek gyakorlatában— — 1317 Ip— — A polgári sz. Rókus kórházban . 394 416 810343 74 393 . , , 1 fekvő . . 21 29 60 322 26 A gyermekkórházban 314 Az izraelita kórházban 21 53 74 505 19 A városi szegényápoló intézetben 55 40 95 489 38 Az intézetekben orvosolt fekvőbe Pestvárosi meteorológia és egésségügy. (A f. é. junius-havi hivatalos főorvosi jelentésből. Vége.) A kórmozgalmi viszonyok egyes gyógyintézetekben következőkép oszlottak fel: Legifjabb korposta. London, jul. 28 (Válaszok a „Moniteur“ békés szavaira.) Az angol lapok izgatásai a franczia tengeri fegyverkezések ellen folyvást tartanak. S a „Times“nak különösen alkalmat adnak egy uj czikkre, mely a „Mon.“ békés szavai irányában mindenesetre föltűnik s teljes figyelmet érdemel; ez főpontjaiban igy szól: „Ó-Anglia alig várja azt, hogy csupán szép szemei kedvéért fognak utána vágyakozni. Korlátlan uralkodókra nézve, mik szabad nyelvének kötetlenségét nem szeretik, ékességei aligha több vonzó erővel nem bírnak, mint szépséges nagy katonai tekintélyek a sokat sajnált Blücher tábornagygyal rokonszenveznek, kiből a londoni utczák pompája nem bírt más szavakat kicsalni, mint: „Istenem ! mily város ez a kifosztásra!“ A gazdagság mindig a bizalmatlanság bizonyos érzetével jár, s gazdagság, párosulva a gyöngeség öntudatával, könnyen folytonos veszély érzetét szüli. Hogy ezt megelőzzük, vagy szegényeknek vagy erőseknek kell lennünk. A francziáknak 400,000 emberük van, kik minden vállalatra perezben készen állnak. Nekünk 110,000 főnyi seregünk van, mely semmire sem kész, legfeljebb tűzhelyünket védeni. Ez nem helytelen tény, de mi nem tartjuk azt gyamoltnak. Francziaországot nagy kár, monarchiák veszik körül; természetes, hogy erős szárazi erőt tart. De mit jelentsen ez a folytonos tengeri fegyverkezés ? Miért bocsátják mind e hajókat oly gyorsan vízre s miért látják el oly sietve vontcsövű ágyukkal ? Mire az a sürgősség a franczia hajóműhelyekben, az a nagy tevékenység az arzenálokban ? Ugyanazon kellékek, melyek Francziaországot az angoloknál aránytalanul nagyobb szárazi erő tartására késztetik, kénytetik Angliát aránytalan tengerierőt tartani. Anglia létele oly föltételeken alapszik, melyek Francziaország előtt ismeretlenek. Ezen kis sziget csak szive a mi birodalmunknak. Hatalmunknak minden világrészben kell lüktetni, különben elhal a birodalom. Francziaországgal szemközt tengeri erőnket csak a csatornás hajóhad után kell megítélnünk. S minek kell Francziaországnak oly tengeri erő, mely nagyobb, mint otthoni hajóhadunk ?— Ki gyanúsíthatná Angliát, mely kikötőit és kereskedését az egész világ előtt megnyitotta, hogy más országok hajóit a tengerről elszoritani vagy másutt mint a civilisajtó közös jogainak védelmére kiván beavatkozni ? Ezen tengeri főuralmat sokkal könnyebb bábnak tekinteni , mint azon invasiói gondolatokat, melyek bennünket nyugtalanítani szoktak. De még egyszer kérdjük, mit jelent az örökös kovácsolás, a folytonos vármunkálatok és fegyverkezések a franczia kikötőkben ? Ezen a mienket annyira fölülmúló franczia tengeri erő, fenyegetés. Ha az angol hajóhad összes járművei a csatornában egybegyűjtve lennének, természetesen megmérkőzhetnének ezen nagy armadával, de ezzel semmi sincs mondva; szintoly találó lenne azon megjegyzés, hogy, ha Gibraltár Portsmouthban lenne, semmi további erősítésekre nem lenne szükség, mert Anglia hajóhadai soha nem fekhetnek mind otthon.“ Paris, júl. 28. (Lefegyverzési rendelet.) A mai „Moniteur“jegyzék a legnagyobb hatást idézte elő. Egyébiránt úgy látszik, hogy a lefegyverzéshez csak akkor akarnak fogni, ha a többi hatalmak is készeknek nyilatkoznak a fegyverkezések beállítására. Egy hivatalos közlés, melyet a „Pays“ hoz, nem hagy fen erre nézve semmi kétséget. „A „Mon.“ nyilatkozata — úgymond — a legtalálóbban tanúsítja a császár kormányának lojalitását. Határozott válasz az mindazon gonoszakarata, az idegen sajtó által Francziaország ellen emelt panaszokra. Nem fogják többé mondhatni: „Fegyverkezünk, mert Francziaország fegyverkezik!“ Francziaország hüvelyébe teszi kardját : példa ez, melyet, legalább reméljük, Európa többi hatalmai követni fognak.“ Sokan azon nézetben vannak, hogy a császár közösen az angol ministeriummal cselekedett, melynek állását a „Mon.“ jegyzék által könnyíteni akarta. — Az olasz ügyre nézve talán nem minden fontosságnélküli a „Patrie“ egy hosszabb czikke, melyben elismeri, hogy a háború vége még nem béke, és hogy, ha szinte nem verekednek ik többé a Minciánál, azért Olaszországban erkölcsi és politikai zűrzavar állapotának kell beállni, ha további lépések nem léteznek. A „Patrie“ szerint a villafrancai békét a következő eszközökkel kell gyümölcsözővé tenni: hogy Olaszország legyen Olaszországé ; hogy az olasz confoederatio maga védje önmagát olasz erőkkel stb. A „Patrie“ azt is óhajtaná, hogy IX. Pius „lenne IX. Pius.“ Róma, jul. 23. (Reformkivonatok.) A „Journ. des Debats“nak innen írják, mikép Napoleon császár hadsegéde Meneval három nap óta Rómában van. ő átvivője a császár egy iratának a sz. atyához. Ezen levél komoly reformokat kiván. E lap állíthatni hiszi, mikép a sz. atya azt válaszolta, hogy kész mindazon pontokat lelkiismeretes vizsgálat alá venni. Mik a sz. atya elé terjesztett követelmények ? erre nem tud ugyan e lap határozottan felelni,de teljes oka van azt hinni, hogy az ama levélben foglalt javaslatok csak kevéssé különböznek azon reformkivonatoktól, melyeket a franczia követ 1857-ben terjesztett elő, de melyek akkor nem fogadtattak el. Ezen javaslatok voltak a papok úgy mint világiaknak egyforma jogczimmel a minister hivatalra bocsátása egy bibornok-államtitkár elnöklete alatt; egy államtanács, a francziának alapján szervezve , legalább 40 tagból álló consulta, melynek szavazata kamatok kibocsátása és adók kivetésére vonatkozólag mulaszthatlan; ezen testületek tárgyalásainak foglalata közlendő, habár üléseik nem nyilvánosak; a consulis és államtanács tagjait a helyhatósági tanácsosok választják; követelve jön, hogy a helyhatóságnak nagyobb hatáskör adassék,és hogy a közigazgatási öszportusit,' s tehetségig megszüntettessék ; egy törvénykönyv szerkesztessék lehető öszhangzásban Lombardia,Nápoly és Francziaországéval; két nemű törvényszék és egy semmisítő törvényszék létezzék Rómában, melynek bírái felében papokból, felében laicusokból álljanak ; összeiratási törvény, hasonló a francziához, hozattassék be; a pápa atyai szivének tehetségig kiterjedt alkotmány ajánlandó. Frankfurt, jul. 29. (A rastatti helyőrség és a holsteini alkotmány.) Azon szövetséggyülési ülésről , melyben a rasttatti helyőrségi kérdés elhatároztatott, a „Deutsche Alig. Zeitungénak így írnak : „A szövetséggyűlés tegnapi ülése semmi jelentékeny határozatot sem mutathat föl, azonban egyébként kettős tekintetben magas érdekű volt. Először is biztosítékot nyújtott az iránt, hogy a rastatti helyőrség kérdésére vonatkozó szomorú viszály ki van egyenlítve , mivel épen a tegnapi ülésben terjesztetett elő helybenhagyás végett egy államszerződés, melyet Poroszország, Austria s Baden kötöttek, s mely szerint jövőre Poroszország a helyőrségnek egy harmadát állítandja ki, s Austriával felváltva látja el a vár parancsnokságát. A közlés legközelebb a bizottmányhoz utasíttatott, azonban a szerződés helybenhagyatása iránt nem igen lehet kétség. Ezenkívül azonban tegnap a gyűlés a hesseni várfejedelemségben alkotmányi kérdéssel is foglalkozott. Ezen kérdés, mióta az ottani rendek ama pontokat fölálliták, melyekben szerintük az uj alkotmánynak módosításra van szüksége, maga Kasselben nyugodott; azonban a szövetséggyűlésnek , melynek garantiáját hivá föl a választófejedelem amaz alkotmány iránt, a választófejedelmi kormány időközben több terjedelmes emlékiratot adott át, s a bizottmányi jelentés ezen tárgy iránt most elkészülvén , tegnap előterjesztetett. A jelentés a rendek indítványait minden főpontokban tökéletesen alaposaknak találja, s ennélfogva azt hiszi, hogy általában nem kell ugyan kifogást tennie a kikért szövetségi garantia megadása ellen, azonban azokat az eddig még kérdés alatt levő pontoknak amaz indítványok szellemébeni előleges elintézésétől kell függővé tennie. A követek az ezen fontos tárgyróli szavazás iránt kormányaik utasításait kérendik ki. Még megemlítendő, mikép a szövetséggyűlés tegnap vette át ama meghitelező iratokat, melyek Svédország s Norvégia számára most először hiteleznek meg egy rendkívüli követet s meghatalmazott ministert a német szövetségnél. A követ Mansbawijski ugyanekkor a trónváltozás iránti értesítési iratokat ír átnyujtá.“ Milano, jul. 28. (Károly-Albert emlékünnepélye. Lodi-i zavarok.) Itt Károly-Albert emlékünnepélyét nagy néptömeg összetódulása , az összes csapatok részvéte közt ülték meg. Lodi-ban f. hó 27-én zavarok ütöttek ki, mivel a községhatóságok elmulasztók idejekorán értesítni a népet a franczia csapatok megérkeztéről, melyeket az tiszteletnyilvánításokban akart részesítni. A hatóságoknak le kelle lépniök. A királyi igazgató ideiglenes helyhatósági bizottmányt nevezett ki, s a nyugalom ismét helyreállott. Chambéry, jul. 25. (Savoya Francziaországhozi csatolásának előkészítése.) Mint az „Ami de la Religion“-nak írják, ezen városban egy oly jelentőségteljes esemény történt, melynél Savoyának Francziaországhozi csatolásáról van szó. Ugyanis tetemes számú ottani lakosok, az ország érdekeirőli tanácskozás végett összegyűlvén, komoly vita után elhatározók,egyszerre mind a francziák császárjánál, mind Victor Emanuel királynál lépéseket tenni. Ezen gyűlésen több követek, nemesek, a polgárság s kereskedés fő képviselői, valamint főrangú papok is voltak jelen. Mint mondják, a császár a főigazgatót azzal bizá meg, hogy a chambery-i lakosoknak köszönetét fejezze ki azon fogadásért, melyben őt részesíték ; azonban az igazgató ezt elmulasztó. farín, jul. 28. (Farini Modenában dictator. A Gode Napoleon az egyházi államban.) A modenai kormányzó, Farini lovag, a szárd király parancsára visszavonta a szárd hatóságok teljhatalmait s egy proclamatio által ismét a helyhatóságokra ruházott; ez utóbbiak Farinit dictatorrá nevezték ki. — Farii elvállaló az ideiglenes régensséget oly czélból, hogy — mint mondja — a nyilvános rendet fönntartsa, s egy gyűlést hivand össze, melynek ez ország sorsáról kell határoznia — Bolognából jelentik, hogy a római kormány a Code Napoleont az egyházi államba bevivé, s hogy a nép ezen rendszabályt nagy lelkesüléssel Üdvözlé. Táviratok. London, júl. 30. Az alsóház tegnap éji ülésében Palmerston lord Bentinck-nek egy interpellátiójára azt válaszoló, miszerint még most nagyon korán van, az angol hadikészületek le-szállítása tárgyában kérdést tenni. Minden állam tartozik eleget tenni saját védelmi szükségeinek. Horseman kölcsönfölvételt indítványoz, Angolország védelmi intézkedéseinek gyorsabb befejezése végett. A hadügyminiszer arra kéri a házat, hogy várja be az e tárgybani bizottmányi jelentést, azon biztosítást adván, hogy legközelebb az összes hajóhadrontcsövű ágyukkal lesz ellátva. — C o b d e n alaptalannak nyilvánítja az invasio miatti páni rémülést. Napier, Pakington, Paget s Palmerston lord nagy kiterjedésű védelmi intézkedéseket ajánlanak, a nélkül, hogy Horseman indítványához járulnának, mely utóbbi 176 szavazattal 70 ellen elvettetett. — Jul. 29. Az „Athene“ gőzös a Jó reményfokról m. hó 21-ig terjedő tudósításokkal, s a „Bavaria“ New-Yorkból megérkeztek. — Julius 30. (Az „Österr. Zeitg“ távirata.) Palmerston lord, Sully kérdése folytán kijelenti, mikép azon kérdésre, hogy vájjon a pápa elfogadta-e az olasz szövetség elnökségét, nem válaszolhat, mivel semmi értesítést sem kapott. Angolország az olasz szövetségnél képviselőt tarthatna, mint a német szövetségnél. Bentinek azon kérdésére, ha vájjon a kormány a tengeri hadkészületeket leszállítni szándékozik-e, Palmerston lord azt válaszolja, mikép ennek eldöntése a körülményektől függend, melyekről hasztalan lenne beszélni. Szerinte Angolországra nézve lehetetlen Francziaországgal egyezkedésre lépni, a mindkét részről a tengeri haderő szabályzása iránt, mivel a szükségletek egészen különbözők. Franczia-s Angolországon kívül még más tengerészeti hatalmasságok is léteznek. Az