Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-27 / 256. szám
Előfizetési árak austriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , fr. kr. 1 fr. kr. , fr. kar. Egész évre 16 — Évnegyedre 4 60 | Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Fél évre 8 — | Egy hónapra 1 75 | Fél évre 6 25 | Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetők Budapesten a kiadó hivatalban. KUDO BIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint BUDAPESTI Egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 . SZERKESZTŐ HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. Csütörtök, October 27. Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 0 uj krajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdij mindannyiszor 36 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vetetnek föl A külföld számára a hir- Idetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 256. szám. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , te. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 — Egy hónapra 2 10 fr. kr. I . fr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 Fél évre 7 — Egy hónapra 1 kr. 60 HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 19-ről kelt legfelsőbb határozatával báró Mensshengen Ferdinand rendkívüli követet s teljhatalmú ministert a schweizi szövetségnél, sokévi hit s kitűnő szolgálatainak elismeréséül a cs. k. austriai Lipót-rend középkeresztjével, ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszkni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 21-ről kelt legfelsőbb határozatával a pesti kereskedelmi törvényszéknél alkalmazásban levő két, kereskedői osztálybeli ülnököt, Fabricini József Gergelyt s Demcsa Ignáczot dijelengedés mellett császári tanácsosi czimmel legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége Theodorovics Svetozar tudott s alkanczellárt a cs. k. belgrádi főconsulságnál consulsági kanczellári ranggal ad personam legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 11-ről kelt legfelsőbb határozatával Glaser Márk Marburg alatti st. péteri lelkészt, a lavanti székeskáptalannál Marburgban tiszteletbeli kanonokká legkegyelmemesebben kinevezni méltóztatott. Az igazságügyminister Beör Kálmán törvényszéki segédnek a rimaszombati megyetörvényszéknél, a kassai országos törvényszékhez hasonló minőségben általa kért áthelyeztetést megengedni s egy ugyanazon országostörvényszéknél még ürességben levő végleges törvényszéki segédi-állomásra Barthos Tivadart az eperjesi országos főtörvényszék tisztjét kinevezni jónak látta. A hadsereg főparancsnokságának s a bel- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. sept. 12-én kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, azonban a határőrvidéki községeket ideértve, a katonai szolgálattól fölmentésért fizetendő dij megállapítása iránt az 1860. évre. * *) A hadsereg főparancsnoksága s a bel- és pénzügyi ministeriumok, közösen hozott határozat folytán, a katonai szolgálattóli fölmentésért fizetendő dijt az 1860. évre ezer kétszáz austriai értékű forintban (1200 ftban) állapították meg. Mi is feöztudomás végett ezennel kihirdettetik. Vilmos főherczeg s. k. a. t. n. Gróf Goluchowski s. k. Báró Brack s. k. A pénzügyi ministeriumnak 1859. sept. 17-kén kelt kibocsátványa, **) kiható a birodalom egész területére, Dalmátországot, a velenczei királyságot s a katonai határőrvidéket kivéve, a bor- és húsfogyasztás megadóztatását tárgyszó új törvényes határozatok hatályosságának 1860. május 1-jéig leendő elhalasztása iránt. Azon nevezetes szolgáltatások figyelembe vételével, melyeket a birodalom egyes korona országai az utolsó hadi események folytán teljesítettek, a cs. k. Apostoli Felsége 1859. September 15-kén kelt legfelsőbb kéziratával legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, miszerint a bor- és hustáli fogyasztási adó beszedése iránt az 1859. május 12-kén kelt császári rendelettel (hírod. törv. lap 77. sz.) kibocsátott határozatok hatályossága 1859. november 1-je helyett csak 1860. május 1-jén kezdődjék. Ezen legfelsőbb parancshoz képest azonban az ezen új adózás igazságos és egyforma alapjainak, valamint egyszerű beszedési módjának kitudása végetti tárgyalások szakadatlanul folytatandók, oly módon, hogy addig a rendelt egyezkedések biztosan befejeztessenek. Az említett időpontig tehát a bor- és bustéri fogyasztási adó tárgyában jelenleg érvényes törvények és szabályok hatályossága, s Tirol és Vorarlbergben az ezek helyét egyelőre pótló adózási rendszer háborítatlanul fönnmarad. Báró Bruck s. k. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Frenzl Ede adóhivatali segédet III. osztálya adóhivatali tisztté, és Schreiner István adóhivatali gyakornokot III. osztályú adóhivatali segéddé kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság osztálya Kulcsár Károly II. osztályú irodasegédet III. osztályú hivataltisztté, a munkácsi cs. k. gyűjtőpénztárnál kinevezte. A vegyes szolgabírói hivatalok személyes ügyei számára fennálló országos bizottmány a budai közigazgatási területen Bontilovits Jószef helytartóéigjárulnokot, Szabó Alajos figyelőt, Könyves József helytartósági fogalmazó-gyakornokot, Vajda Gyula figyelőt, Mezey Gyula cs. k. heltartósági fogalmazó-gyakornokot, végre Pók Károly fogalmazó-napdijnokot, ezen közigazgatási terület, vegyes szolgabiró-hivatalainál ideiglenes tollnokokká kinevezte. 1859. oct. 22-én adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s államnyomdában a birodalmi törvénylap LV-ik darabja. Tartalma : 186. sz. a. a cultus- s oktatás-ügy ministeriumnak 1859. oct. 7-től kelt s a monarchia egész területére nézve érvényes kibocsátványa, az elméleti államvizsgánál ismétlett rászólás következményei iránti határozatok módositására vonatkozólag. 187. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. oct. - ről kelt s a közös vámkötesék összes koronaországaira nézve érvényes kibocsátványa, egy kijavított vámhivatali áru-zár megalapítására vonatkozólag. 188. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. oct. 9-ről kelt hirdetménye, a balzersi mellék-vámhivatal kategóriájának megváltoztatása iránt. 189. sz. a. a pénzügy minizteriumnak 1859. oct 1- től kelt s az általános vámterület koronaországaira nézve érvényes kibocsátványa, a belföldi kelme - nyomdák gyárüzlete számára hozatott külföldi réz-hengereknek kedvezésekkeli vámkezelésére vonatkozólag. 190. sz. a. a bel-, igazság- s rendőrministeriumoknak 1859. oct. 12-től kelt le a katonai határvidék kivételével, minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a politikai országos hatóságok törvényszékei által, a fogságból a büntetés kiállása után elbocsátandó fegyenczekről előterjesztendő évnegyedi sorjegyzékek abbanhagyása iránt. 191. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. oct. 14-ről kelt s azon koronaországokra nézve érvényes kibocsátványa, melyekben az 1821. máj. 17-ki határit) Birod. tervlap f. i. sept. 18-i L. db. 173. sz. *) U. o. 174. sz. vám-rendszer s az 1853. febr. 10-diki határvám-nyiltparancs érvényben áll, a kincstár s a postamesterek közös költségén fönntartott g. o.kocsi-járatok határvámtóli mentességére vonatkozólag. 192. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. oct. 16-ról kelt s minden koronaországra nézve érvényes hirdetménye, a peteraw&ldel 1ső osztályú mellék - vámhivatalnak 2-ed osztályú mellék-vámhivatallá átalakítására vonatkozólag. 193. sz. a. a kill-, bel-, pénzügy- s cultus és oktatásügyministeriumok, valamint a legfelsőbb számadási ellenőrségi hatóságnak 1859. oct. 3- ról kelt rendelete, melylyel a föloszlatott kereskedelmi, ipar- s középítményi ministerium teendőinek az 1859. sept. 12-ki legfelsőbb határozat által megrendelt fölosztása közzététetik. NEMHIVATALOS MHL. Császárné Ő Felsége legkegyelmesebben indíttatva érzé magát, hogy több itteni jótékonysági intézeteket 1600 a. ért. ftnyi adományban részesítsen, mely ősziét kiosztása már a legfelsőbb kijelölés értelmében megkezdetett. Az „Ö. C.“ ma következő nyilatkozatot hoz: „Azon hir terjedt el, miszerint a ministérium keblében fontos kormányzási ügyek iránt vélemény-különbségek léteznek, s ama hirhez azon nyugtalanító következtetés csatlakozott, mikép a kormány vezérelveiben változás áll küszöbön, s azért a jelen ministériumnak némely tagjai a kabinetből ki fognak lépni. Azon helyzetben vagyunk, miszerint kijelenthetjük, hogy ezen hír, s ennélfogva az arra támaszkodó következtetés is semmi tényleges alappal sem bir.a Pest, oet. 26. § (Politikai szemle). A kedvetlenség egyre tart és mindenütt rémeket láttat az aggódó közönséggel. E kedvetlenség okait már tegnap jellemeztük, ma pedig annyiban roszabbult a dolog, amenynyiben a franczia és angol lapok közti tollharcz nagyon szenvedélyes hangot ölt és a félhivatalosaknak tartott franczia lapok helylyel közzel még oly módon is szólnak, amelyet a közönséges életben egyszerűen gorombának szoktunk nevezni. A vita veleje kevés szóba foglalható: az angol lapok azt állítják, miszerint a brit kormány oly alapon, minőt a zürichi szerződés képez, sohasem vehet részt a congressusban, a franczia lapok pedig ezen állítás ellen polemizálnak. Ez utóbbiak azonban e tekintetben nagyon hátrányos helyzetben vannak; t. i. ők — a francziák — sem tagadhatják, miszerint Olaszország érdekében több történhetet volna, sőt hogy Napóleon császár is eleinte többet akart tenni, mint amenynyit a villafrancai vagy zürichi szerződés nyújt; tehát a dolog lényegére nézve a franczia közlönyök nem hazudtolhatják meg az angolok állításait, hanem csak az „opportunitás“ szempontjából védelmezhetik a történteket, ami mindig kissé sántikáló védelmezés. Aztán legfölebb Anglia múltjára utalhatnak, mint amely az olaszokra nézve kevésbbé kedvező magatartást mutathat föl. Egy példa „Pays“ arra emlékeztet hogy Derby kabinetje egyenesen olasz-ellenes politikát követett, de még a Parlmerston Russell-féle kormány sem csatlakozott tettleg Franciaországhoz, midőn az olasz háború miatt európai koalitió látszott Napóleon ellen készülni. E szemrehányások mindenesetre alaposak; Anglia nem gyámolita Napóleon olaszhoni politikáját, de csak azon egyszerű okból, mert a félszigeten a maga befolyását akarta megszilárdítani, nem pedig Napóleonét. Ez önző politika , de angol szempontból nagyon is helyeslendő. Az olaszokra nézve pedig egészen mindegy az, vájjon öszhangzásban áll-e Anglia mostani politikája azzal, melyet e hatalom néhány hónappal azelőtt követett, vagy sem. A mostani brit politika az olaszoknak kedvez és ez nekik tökéletesen elég; ily szenvedélyes nemzet nem eszével, hanem szivével ítéli meg mások cselekvéseit és valószínű, hogy ez ítélet Angliára nézve hízelgőbb, mint Francziaországra nézve, ámbár egyedül ezen utóbbi hozott valódi áldozatot az olasz nemzet kívonatainak teljesítésére. Ily körülmények közt a heves tollharcz a csatornán inneni és téli jorrnalistikában nagyon megfogható, anélkül, hogy innen azt kellene következtetni, miszerint ennyi meg ennyi óra múlva Cowley lord és Persigny gr. útleveleiket fogják kikapni és a két hajóhad egymással megmérkőzni. Napóleon császár mindnyájuknál jobban ismeri az angol népet, sokkal jobban, mintsem azt hihetné, miszerint a mostani ministerek személyes szeszélyből teszik azt, amit tesznek. Az angol szeret liberális lenni, nem csak otthon, hanem kívül is, föltéve, hogy sokba nem kerül. Olaszország irányában szabadelvű lnui e peretben semmibe sem kerül, azonkívül pedig azon kilátás, miszerint Anglia a netalán alakulandó nagy észak-olaszhoni biralomra kitűnő befolyást biztosít magának, és hogy e befolyást az angol kereskedelem érdekében is ki lehet majd zsákmányolni, az erkölcsi érveket még anyagival is tetézi, úgy hogy az angol sajtó csakugyan híven tolmácsolja a közvéleményt, midőn az olaszoknak pártját fogja. Amikor pedig az angol közvélemény ily hatalmas erkölcsi és anyagi rugók által bújtatik, ott semmiféle kormány ellene nem állhatna, és ha ma Palmerston megbuknék és a toryk újra fölülkerekednének,meg vagyunk győződve, hogy ők sem követhetnének más politikát, mint amely az oly hangosan nyilvánuló közvéleménye el öszhangzásban áll. Mindezek kézzelfogható, bár kellemetlen igazságok, miknek elősorolása által nem akarjuk Anglia politikáját igazolni, hanem legalább annyit kimutatni, miszerint önámitás lenne. Angliától e téren valami tetemes engedményeket várni és hogy inkább ő irányában kellend engedményeket tenni, ha csak nála nélkül nem akarnak congressust tartani. Innen láthatni egyszersmind, hogy még elég tövises alkudozáson keilend keresztülesni, mig a congressus létrejö. A nehézség egyébiránt nem csak Anglia részéről ered, hanem — miként ma halljuk — Oroszország is csak úgy akar a congressusban résztvenni, ha e gyűlés az 1856-os szerződés revisiójával is foglalkoznék, amit régen előre lehetett látni, de ami most mégis hatalmas oppositióra fog bukkanni. Feltűnő, hogy a zürichi béke aláíratásáról még nincs hír és e késedelem magyarázására máris elégtelennek tartják a Colloredo gróf halálos betegségére hivatkozást, miután azóta az osztrák másod meghatalmazottat az illető hatalmazványokkal el lehetett látni. Sejtik, hogy Szardinia részéről még némi nehézségek emeltetnek, ámbár, miként már tegnap mondták, azon okmányokban, miket ő alá fog irni, a restauratióról nem leend szó. Annyi tény, hogy Cavoni gróf ismét Turinban van, hogy a király szerűen értekezik vele, hogy Dabormida külügyminister visszalépéséről igen nagyon van szó és folytatása következik, de körülbelül már most is kitalálható. Makó, oct 21. (Hivatalos látogatás. Pangás. Különös kegyeletesség.) Méltóságos Andreanszky Sándor nagyváradi helytartósági alelnök és Torkos Kálmán békés csanádi megyefőnök urak tegnap városunkat meglátogatták,ma Arad felé folytatván útjukat tovább. A felügyelő főbb hivatalnokok csak szorgalmasan látogatnak, de az előlhaladás sehogysem akar látogatni bennünket. Volt egy casinónk, egykor virágzó; most úgy látszik, napjai ennek is már megszámlálvák, mint mikor boldogult Ferencz császárral kérdeztette Garayné Hári Jánostól : .Hát a fakó, „a fakó, a fakó uram császár, járja, de a végét.* Mink lesz, ha társadalmi nyilvános életünknek ez egyetlenegy ntézete is megszűnik ? Pedig a városi hatóság utczásoknak néhány évvel ezelőtt kezdett kitégláztatását, értem nem az egészet, csak a járdákét a főutczákon még most is folytattatja, hogy majd a téli unalmas napokon könnyebben járhatnánk a casinóba, hová már ezelőtt 13—14 évvel is járunk vala, mert már akkor örvende egy ily intézetnek városunk. De senki sem gondolja,hogy a néhány évi járdatéglázás valami nagyon sokra halad, mert nagyon bölcsen tűrik a közpéldabeszéd fontosságát, lassan menj tovább haladsz, valamint gondunk van arra is, hogy a munkából ki ne fogyjunk, hanem mire egy helyen kényelmesen végezzük, akkorra más helyen újra kezdhessük. Egy kegyeletes intézkedését kell ez alkalommal különösen kitüntetnem : azt t. i., hogy míg a szomszéd városok és jobb rendezésű községek kebelükben a házi koldulást egészen megszüntették, gondoskodván saját valódi szegényeik szükségének enyhítéséről, addig városuk nem csak saját bármi néven nevezendő szegényeinek szabad tért enged a kéregetésre, hanem a helybeli tilalomnál fogva saját községükből kiszorult csavargó kéregetőket is nagylelkűig befogadja, hogy azok földönfutókká ne legyenek. Nekünk lakosoknak ugyan ez egy kis bosszúság, s a valódilag koldusbottal sújtott nyomorultak iránt keresztényileg tartozó könyört is lerontja szívünkben, ha a kegyelet alamizsnáját arra méltatlan naplopók zsarolják , de reménységünk van, hogy orosi hatóságunk e visszás intézkedést, vagyis inkább nem intézkedést rövid időn megszüntetendi. 1. 1. Kassa, opt. 20 (Vásárok a kassai közigazgatási kerületben). A magas ministerium épen most foglalkozik a vásárok rendezésével; rövid időn remélhető, hogy azok úgy fognak rendeztetni, miszerint egyegy vidéken nagyon meg ne tóduljanak s a szomszédbeliek egy agyamzon időben össze ne ütközzenek, és minden vidéken csak is annyi számmal, oly időben és oly helyeken essenek, hogy a vidéki szükségletet egészen kielégítsék; de a néppé a hasznos időt szükségtelenül ne vesztegettessék, mert saját napi életünkből tudhatjuk, hogy mily hosszúság, ha egy ugyanazon időben esvén vásár szomszédságunkban, nem tudjuk elhatározni, hogy melyiket lesz hasznosabb meglátogatnunk, s történetesen azt mulasztjuk el, hol üzletünknek több haszna lett volna. Ezt főkép a rendkívül sok vásárok okozzák. Elszámlálom, hogy hány vásáros hely van, s hány vásár esik éven át a kassai kerületben: Kassa 6 (látogatott baromvásárral), Aszaló 3, Enyiczke 4, Forró 4, Göncz 5, Nagyida 4 (jó baromvásár), Nagy-Szalancz 4, Felső Meczenzéf 4, Szántó 4, Szepsi 4, Szikszó 5, Torna 7, Alvó-Meczenzéf 4, Gömör megye : Csetnek 3, Dobina 4, Jolsva 5, Klonócz 4, Kraszna Horka-Váralja 3, Osgyán 4, Peltsócz 3, Putok 4, Rakovicz 1, Ratkó 4, Rim-Szécs 3, Rími-Szombat 5, Rosnyó 4, Tiszolcz 4, Tornalja 4, Szepesmegye : Clain 4, Béla 5, Deutschendorf 3, Csötörtök 1, Remete 3, Felka 4, Szentgyörgyhegy 4, Gölnicz 4, Igló 3, Káposztásfalu 3, Késmárk 5, Kirchdranf 4, Kulcsén 6, Krompach 2, Leibitz 3, Lőcse 4, Lublyó 7, Maiheócz 4, Podoin 4, Schmögen 4, Schwedler 1, Teplicz 2, Uj Béla 3, Wagenbrüssel 4, Olaszi 4, Sárosban: Alsó-Sebes 4, Bártfa 8, Berzevicze 2, Bogdány 7, Eperjes 6, Gáboltó 6, Hanusfalva 5, Karina 4, Nagy Sáros 4, Palocsa 1, Héthárs 4, Somos 4, Párizsa 2, Zboró 6, Szeben 4,.Zemplénben: Bodrog-Keresztúr 8, Batka 3, Daregnye 2, Gálszéca 5, Homonna 7, (a három utóbbi helyen látogatott baromvásár) Lelesz 6, Mád 6, Nagymihály 5, (jó baromvásár) Olaszi Liszka 4, Sáros-Patak 5, S. a. Ujhely 4, Szerencs 4, Szinna 4, Sztara 4, Sztropkó 7, Tállya 4, Tarczal 6, Tokaj 6, Töke- Terebes 4, Varannó 4, Zemplén 3, Ungmegyéten: Szerednye 1, Ungvár 3, (jó baromvásár), Bereg Ugocsában: Beregszász 6, Fekete-Ardó 4, Halmi 5, Kászony 4, Munkács 2 (jó baromvásár), Nagy-Szőlős 5, Tisza-Ujlak 4, Vári 5, Máramarosban: Himt 4, (jó baromvásár) Szigeth 4, Visk 1. Ezeken kívül még mintegy 38 község bír vásárszabadalommal, de nem használja. Összege az elősorolt és tartatni szokott vásároknak 420. Tehát a kerületnek minden jead mértföldőre, és az esztendőnek minden