Budapesti Hírlap, 1883. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1883-12-12 / 341. szám
4 * (A várszínház műsora.) Csütörtök, dec. 13. „Ibolyafaló“, szombat, 15. „Cecil házassága“ , hétfő, 17. „Sevillai borbély.“ “(Kamarai hangverseny.) A nemzeti színház zenekarának tagjaiból alakult Klemckeféle kamarai hangversenytársulat harmadik és utolsó hangversenyét f. hó 21-én este 7 és fél órakor fogja megtartani a Vigadó kistermében Guhrauer K úrhölgy, Kramer E. k. a. és Méry Béla közreműködése mellett. A hat pontból álló műsoron Händel, Mozart és Saint Saens művei mellett három eredeti szerzemény is foglal helyet, nevezetesen Szabó Ferencnek egy „Ábránd“-ja, „Jelenet Göthe „Faust“-jából“, Zenger Miksától és Lachner Ferencnek „Nonetto“ című kézirati műve, melyet szerző kizárólag csak ez egy előadásra engedett át. A tiszta jövedelem jótékony célra fog fordíttatni. * (A budapesti II. ker. szegény iskolás gyermekeket) segélyző egyesület által e hó 14-én a Fácán vendéglő nagytermében rendezendő hangverseny műsora a következő lesz : Ünnepi zene, zongorára 4 kézre Mosonyi M-től, előadják Radóné Goldstein Regina úrhölgy és Khayll Antal tanár, Hármas (F. dúr) zongora, hegedű és gordonkára Volkmann R -től, előadják Major Gyula Rumvald Antal és Szűk Lipót, „Ária a Puritánok című dalműből,“ előadja Guhrauer Katalin úrhölgy, Etude (Fischur), Chopintől, álomképek Major Gy.-tól zongorán előadja Major Gyula, Viktoria-dal a XVII. századból Carissimitól, Molnárdal Schuberttól, Magyar népdal, előadja Schmidt Ferenc ur. „Meditation“ Bach J. S-től, átirat, ének, hegedű harmonium és zongorára, előadják Guhrauer Katalin urhölgy, Kunwald, Schleif és Khayll urak. Párbajmámia Mármarosszigeten. Mármarosszigeten nagyon divatba jött a párbaj, de ezzel együtt a táviratozás és korrespondeálás is; nekünk legalább naponként küld néhány táviratot és levelet mindegyik párt, ami pedig nem volt szokásban ezen a csöndes vidéken, addig amíg a megye nyugalmát meglehetős könnyelműen föl nem zavarták. Múltkor kiadtunk egy táviratot az egyik párt részéről s most kiadunk egyet a másik fél részéről s azonkívül egy egészen neutrális tudósítást. Ennyivel eleget teszünk ujságirói kötelességünknek és az „audiatur et altera pars“ elvének is. A többi rémhírt — zavargások és lázadások küszöbön állásáról — azáltal becsüljük meg leginkább, ha nem hozzuk nyilvánosságra. * Mindenekelőtt itt adjuk a neutrális levelet: M.-Sziget, dec. 9. Rétyi Sándor földbirtokos — mint nekünk Técsőről írják — a Hollóssy-Lónyay bárbaj után táviratilag gratulált Hollósynak, mely táviratban Lónyayról megyénk főispánjáról úgy nyilatkozott, hogy Hollóssy helyén Lónyayval kezet nem fogott volna a párbaj után mindaddig, mig az magát a Szenes-ügyben a közvélemény előtt nem tisztázza. Erre Lónyay János főispán és fia L. Sándor, ki tart, hadnagy, kihívták Rétyit. A Rétyi segédei Pogány Sándor szolgabíró és Bukovszky Endre városunk fiatal orvosa, a Lónyay főispán segédei, Kutka Kálmán megyei aljegyző s Szabadhegyi főhadnagy. A segédek összejőve, a Rétyi segédei kijelentették, hogy bár felük nem volna köteles egy dologért két féllel verekedni, mindazonáltal mindkét kihívást elfogadja, de először a magát sértve érző féllel, a főispánnal akar vívni s csak azután a fiával. Egyúttal a kihívott fél segédei felük nevében pisztolyt proponáltak. A Lónyay segédei a pisztolyt nem akarták elfogadni, s a kardhoz ragaszkodtak, továbbá azt követelték, hogy Rétyi először a fiatal Lónyayval verekedjék. Miután a Lónyay segédei a kihívott fél feltételeit elfogadni nem akarták, ennek segédei egy nyilatkozatban az ügyet felük részéről befejezettnek nyilvánították. Mire a Lónyay segédei egy gyávasági nyilatkozattal feleltek. A dologból most egy csomó párbaj lesz. Mikor e sorok napvilágot látnak, valószínű, hogy a Lónyay-Rétyi párbaj már megtörtént. # A „Máramarosi Lapok“ szerkesztőségétől ma a következő táviratot vettük: Máramaros-Sziget, dec. 11. A Lónyay Sándor és Rétyi Sándor párbajügyben az utóbbi által a lapoknak küldött táviratra vonatkozólag az igazság érdekében kötelességünk a következőket közzétenni: Rétyi Sándor segédei visszalépvén Rétyi Sándor más segédek kijelölésére hivatott fel, de ő azt megtenni vonakodott. Erre Lónyay Sándor segédei megbízójuk nevében Rétyi Sándort A buktató főrendek. — Karcolat a múzeumból. — Abban az épületben, melynek már az oszlopai is méltóságosak, portása pedig legalább is tekintetes ur és mindenesetre nemes ember, ma vivatott a döntő küzdelem a zsidó-keresztény házasság ügyében. A született törvényhozók zajos népgyülést tartottak. A sikk, plütt, olan, aho s egyéb divatos jelszók sarokba dobattak s oly non bhalance-szal folyt a kiabálás, hogy az ember behunyva szemeit, sztrájkolók meetingjén képzelhette magát a Buzalka termeiben. Fiatal mágnásaink szeme ragyogott az örömtől, ezt ők még nem próbálták. Pedig milyen kellemes változat, tegnap rókaütés a Rákos mezein, ma egy kis országgyűlési. Hisz ez felér a legszebb „run“-nel, a legkedvezőbb „kill“-lel, felér a legdekoltirozottabb ballerinai lábikratájék gusztálásával. Nem is olyan nehéz és unalmas az a politika. Hja, persze születni kell rá! * Igazán örömünkre szolgált az az élet, mely a sokat vádolt, elpusztult, elhagyott, kihalt főrendiházban ma zsibongott. Kiugrasztották a zsidó rókát, s utána. Ugyancsak hajszolták tüskén-bokron át. Már azt hitte, elbújhatik valami odúban, s kicsúszik a körmük közül. De bekerítették, s vége lett. Zajos is volt a „Hallak.“ Az ódon falak csak úgy reszkettek bele. Pompás volt ez a kis izgalom. Ugyancsak felingerelte az étvágyat. Jó volna megkérni ezt a Tiszát, hogy szerezze meg többször ezt az izgalmat, a kaszinói rész gyomrok érdekében. * Legzajosabb volt a „hegypárt“. Különös, hogy egy arisztokratikus gyülekezetben a francia forradalom emlékeivel találkozunk. A hegypárt, a kaszinó rajongó fiatalsága, a jobboldali magaslatokat foglalta el s onnan tüntetett szakadatlanul. És ez a hegypárt adta meg a kegyelemdöfést. Ezzel állt boszut Tiszán, akivel konfliktusban van. Gáli Lajos földbirtokost ugyanis ki akarták golyózni a kaszinó választmányi ülésén, Tisza exponálta magát érte, Gáli benmaradt a kaszinóban. Ekkor a választmány egy része leköszönt s ez a rész most Batthyányi Elemér és Károlyi Pista vezetése alatt az összetoborzott hívekkel szoros falankszban bevonult a javaslat ellen szavazni, így történt annak gyászos bukása.* „Éljen a magyar főrendiház!!!“ Ezt koszorú közé szedve kiáltja a „Magyar Állam“ s konstatálván, hogy a „szabad párosodás“ törvényjavaslata megbukott, így folytatja : „Felséges volt a győzelem! örvendünk, hogy mint nappali lap először hirdethetjük országszerte. Szavazott 29 főpap, velök igennel (! ?) gr. Cziráky és gr. Szapáry Géza zászlós urak, két főispán, 66 gróf és csak 10 báró. A bárócskák nagy része igennel szavazott.“ * Az ülés véget ért, a főrendek eltávoztak. Ekkor belopózott Pulszky Ferenc s az ott hangoztatott nézetek egy részét összeszedve, átvitte a régiségtárba. Arthur elnök a képviselőházban és a szenátusban ellenséges többséggel áll szemben, mely meghiúsítja minden tervét. „Igaz ugyan — így szól a Times — az elnöknek joga van a vele ellentétes többség által hozzá küldött javaslatokat mindaddig visszautasítani, míg azokat kétharmad többség nem támogatja és ezt gyakran meg is teszi, de nincs módjában saját eszméit megvalósítani, mert dacára annak, hogy ő a szövetséges kormány feje, a törvényhozásra befolyást gyakorolnia módjában nincs“. Arthur elnöknek ez utolsó kísérlete arra, hogy a jelenlegi többség ellen az ország figyelmét felhívja. Az üzenetben főleg a pénzügyi rendezés kérdései vonják magukra az érdeklődést. Ha — így szól a „Times“ — az elnöknek sikerül tervei számára megnyerni az ország közvéleményét és e terveket a képviselőház demokrata többsége nem valósítja, ezt a köztársasági párt Arthur elnök érdekében nagyon ki fogja aknázhatni a jövő elnökválasztásnál. Ha ellenben tanácsa nem talál visszhangra, akkor magát az egész kérdést hamar el fogják az amerikaiak feledni. Az amerikai végrehajtó hatalom éppen azért mert a törvényhozásra semmiféle befolyással nem bir, minden felelősségtől is ment és az ügyek rossz viteléért Amerikában nem is a kormányt, hanem a törvényhozó testületet okozzák. BUDAPEST SUHLAP (341. sz.) 1883 december 12. volt segédei előtt gyáva rágalmazónak nyilvánították. Ez volt az utolsó szó melylyel ez ügy befejezést nyert. A nevezett párt intézőinekeljárása az itteni intelligencia körében mély felháborodást szült. L E G U J A B B. A német trónörökös római látogatására vonatkozólag a »Moniteur de Rome“, a pápa orgánuma, a következő jegyzéket közli : »Több oldalról intéztetett kérdés hozzánk az iránt, várjon elfogadná-e a pápa a német trónörököst azon esetben, ha ez a Kriinálba szállana. Erre nézve válaszunk az, hogy nem szokásunk a Vatikán határozatai elé vágni; annyi azonban nem szenved kétséget, hogy a pápa a jelen esetben is tudni fogná, mit kíván méltóságának megóvása, midőn emellett a helyzet minden nehézségét számba venné.“ * Az Egyesült Államok elnökének üzenete a kongresszushoz oly színtelen és száraz, hogy még az amerikaiak érdeklődését sem keltette fel. E feltűnt jelenség okát a Times annak tulajdonítja, hogy TÁVIRATOK. Az uj bán, Zágráb, dec. 11. Khuen-Héderváry gr. bán ma a már említetteken kívül a görög-keleti egyházközséget, élén Stankovics elnökkel és Letz Milost, a „Narodne Novine“ című hivatalos lap szerkesztőjét fogadta. A hatóságok tegnapi fogadására vonatkozólag utólag még a következő beszédeket közöljük, melyekkel a bán a bemutatott testületek üdvözléseit fogadta. A kormány hivatalnoki karának bemutatása alkalmával Khuen-Héderváry gr. az üdvözlő beszédre ekként válaszolt : Köszönöm szívélyes szavaikat. A tartományi kormány az ország összes ügyeinek vezetését kezében tartja, minélfogva hatásköre nagyfontosságú s azt becsületes munkával kell betölteni. Minthogy élén állok ezen kormánynak, felhívom az urakat, hogy feladatomat hazafias és önfeláldozó tevékenységükkel könnyítsék meg. Állásom méltóságának megóvása mellett mint első hivatalnoka ezen országnak, első akarok lenni a munkában is. Legyenek meggyőződve arról, hogy ami személyemet illeti, önökkel szemben mindig méltányos és igazságos teendők. A törvényszék tagjainak bemutatása alkalmával ezeket mondá : „A törvényszéknek a néppel való közvetlen érintkezése következtében alkalma van arra, hogy abban a törvénytiszteletet és rendszeretetet felkeltse. Remélem, hogy működésemben önöknél kellő támogatásra fogok találni.“ Az egyetem tanári karának, mely Lorkovics tudor rektor magnifikus vezetése alatt tisztelgett, a bán a következőket mondá : „Örömmel fogadom az egyetem üdvözletét, annál is inkább, mert — dicsekszem vele — én is tagja valók egykoron. Bizonyos vagyok afelől, hogy önök mindenekelőtt a tudomány érdekeit fogják az ifjúsággal ismertetni és a mellett éleszteni és ébren tartani fogják bennök azon hazafias kötelesség érzetét, melylyel ők mint leendő állampolgárok a törvényes rend iránt tartoznak.“ Ma Mihajlovics bibornok-érseknél újra ebéd volt. Montenegrói határigazítás. Szkutari, (d’Albana) dec. 11 (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Musztafa Asszim basa Beranánál, Gusinje közelében, tizenöt zászlóaljat összpontosított, s arra tudomására hozta a montenegrói kormánynak, hogy annyi haderő felett rendelkezik, amelylyel képes megvédeni minden támadás ellen a határigazitó bizottságot. A basa egyszersmind fölszólította a montenegrói határigazitó biztosokat, hogy folytassák félbeszakított munkálataikat. Osztrák képviselőház, Bécs, dec. 11. A képviselőház mai ülésében az 1884-ik évi in demnity tárgyalása folyamán kijelente a pénzügyminiszter, hogy ő soha sem ígérte azt, hogy az államháztartásban az egyensúlyt egyszerre fogja helyreállítani, hanem igenis, hogy ez lassanként elérhető. A miniszter kimutatta, hogy három évi hivataloskodása alatt produktív célokra 150 mi-