Budapesti Hírlap, 1885. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-12 / 250. szám
V. évfolyam. 250. sz.________Budapest 1885. Szombat, szeptember 12. Előfizetési árak: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukásai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV., kalap-utca lő- ez Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. A magyar király Szlavóniában. Egy isten, egy haza, egy király. Magyarország Kárpátoktól Adriáig terjed, s folyói a Dráva és a Száva. Átlépve az eszéki hidat a magyar király nem lépte át Magyarország határát. A magyar király Horvátország, s Tótország királya, s a horvátok nem a horvát királynak, hanem a magyar királynak hódolnak, midőn fejedelmük előtt térdet, fejet hajtanak. Szent István koronája magyar korona, s az ő jogára parancsol minden alattvalónak, se horvát koronája, se szlavón jogara Ferenc Józsefnek nincs. Magyar jusson övé a tartomány, a föld és nép. Holnap ott lesz a király köztük, a horvátok és szlavónok közt Pozsegán. Oldalán a magyar miniszterelnök, mint kormányfő épugy Szlavóniában, mint Budapesten. A bán is ott lesz és a horvát miniszter, a kardinális Zágrábból és a pátriárka Karlócáról, és sok, sok katona és hivatalnok, úr és pór, bosnyák és török. Pompás látvány lesz : a magyar király fogadja a délszláv népek küldöttségeinek hódolatát. Kiváncsi érdeklődéssel tekintünk magunk is oda. Mit fognak szólni, mit fog felelni nekik ? Szokás szerint a szónoklatok előre bejelentetnek, s a miniszterelnök készíti azokra a választ, természetesen a király jóváhagyása és helyeslése mellett. Felelős Tisza minden szóért, de a király mondja, tekintélye egész súlyával, mint a saját meggyőződését és akaratát, mely előtt a loyalitásnak meghajolni illik. S bizonyára az udvari kegyen felnőtt, s katonai és állami stipendiumokon nevelt, hivatalokból élő horvátok Pozsegán nem fognak opponálni. Tehát politikai jelentősége van a király látogatásának s nemcsak katonai parádéra ment le a végekre. Kétségkivül. Kísérete politikai s nem csupán illendőségből követi őt Tisza. A zágrábi tüntetések, a nagy horvát tanok, a magyar államegység ellen intézett támadások, Bosznia annexiója Horvátországhoz s nem Magyarországhoz, a mesterséges ellentét e kettő között, a Strossmayer oppozíciója a magyar kormány és a magyar bán ellen, mindezek kívánják és megérdemlik, hogy a király által nyiltan meghazudtoltassanak. Hogy ne hivatkozhassék rá senki többet Zimonytól Fiuméig, hogy hát a császár Bécsben nem tart híven a magyagyarokkal, hanem valósággal kedvez a horvát ármánynak s örül, ha Zágrábban a magyart bántják. Legyen a mesebeszédnek vége. S a fiatal bán elleni ostorn szűnjék meg a trón lépcsőinél s a sok méltatlanságért, melyet Khuen-Héderváry gróf magyar házasságáért szenvedett, kárpótlása, a király kegye fényeskedjék neki. És tűnjék ki, hogy a magyar miniszterelnök nem közvetve, hanem közvetlen kormányzója Horvátországnak is és nem létezik horvát állam a magyar állam mellett, felett, vagy alatt, hanem létezik csak magyar állam és horvát autonómia. Ezeket kellene Pozsegában a magyar királynak demonstrálni. Vájjon fogja-e tenni ? Tiszától hiba volt, hogy tíz esztendő óta, oly keveset gondolt Horvát-Tótországgal, pedig a horvát kérdés már Szlávy idején égetővé vált. Tisza megoldhatta volna azóta. De nem járt Horvátországban, nem ismerkedett meg személyekkel és viszonyokkal, nem keresett támaszokat Szlavóniában, hol még vannak elemek és érdekek, melyek Magyarországhoz szitlnak inkább mint Horvátországhoz. Tisza elhanyagolta Horvátországot, mint elhanyagolta Magyarországot, kivéve a parlamentet és a minisztériumot. Oly keveset törődött Szlavóniával, mint a Székelyfölddel, a képviselőválasztásokat kivéve. Ezért nem boldogult Horvátországgal s most ott áll, hol tiz évvel ezelőtt s a horvát „kérdés“ regnikoláris bizottságokban alkudozások tárgyát képezi. A pozsegai ünnepségek a bizottságoknak is szolgálhatnak útmutatásul. Erre nagy szükség lenne, hogy ne maradjanak a tárgyalások ismét meddők. Politikai abszurdumok, mint a Zsivkovics báró programmja, foglalkoztatják a deputációkat. Játék nagyocska gyermekeknek, hogy államtudományokból disputálhassanak s jelentéseket írnak a levéltár számára. A horvát kérdés Kolumbus tojása. Azt ugyan Pozsegán nem fogják odacsapni és megoldani, de irányt jelölhet neki a király. S ezt tegye meg, ezt várjuk tőle. A magyar királyban bízunk s még nem csalatkoztunk ő benne soha. A „BUDAPESTI HÍRLAP" tárcája. Egészségügyi apróságok. (Egészségügyi szövetkezetek Németországban. — Egészségvédő eszközök. — A lakások egészségügyi viszonyainak megvizsgálására alakult társulatok Angliában. — Új eljárás a lakások levegője szénsavtartalmának meghatározására. — Gyömbér-pezsgő. — Tejből készült likőr. — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája.— Imént fejeződött be az országos orvosi és közegészségügyi kongresszus. Az ott hangoztatott üdvös javaslatok reméljük nem fognak eredmény nélkül elhangzani. A kongresszusban tevékenyen részt vett nagy tekintélyű férfiak elég biztosítékot nyújtanak erre. Sok szép és hasznos eszmét pendítettek meg, sok közegészségügyi bajra rámutattak, azt hiszszük a foganatosítás és az orvoslás nem fog sokáig késni. Az igaz, hogy roppant sok a tenni való, sok mulasztást kell még helyre hozni, mielőtt a külföd újabb intézkedéseinek meghonosításához foghatnának, de a vállvetett munka mindig gyümölcsöző. Azután a magyar társadalom sem fogja gyámolítás nélkül hagyni a hatóságok komoly törekvését. Nálunk is a külföld mintájára, társadalmi úton is fognak igyekezni a közegészségügyi bajok elhárítására és legdrágább nemzeti kincsünk, a nép egészségének, megőrzésére. Hogy mennyi történik ez irányban külföldön, arra a kongresszus néhány tagja utalt is. Mi itt annak jelzésére, hogy minő messze terjedők egyes nemzeteknél a társadalmi intézkedését az egészségügyet illetőleg, két újabb intézményt kívánunk szóba hozni. Németország nagyobb városaiban már vagy két év óta működnek egymással szervezeti kapcsolatban levő egészségügyi szövetkezetek oly feladattal és céllal, hogy az egész társadalmi életet egészségügyi szempontból reformálják. Mindennemű egészségügyi kérdésekre és bajokra kiterjed figyelmük és esetleges orvoslásokban a hatóságot hathatósan támogatják. Tanácsot osztogatnak és segélylyel szolgálnak házak, valamint lakások célszerű berendezésénél; modern egészségügyi eszközök minél szélesebb körű elterjedéséről gondoskodnak és díjakat tűznek ki szerkesztésükre. Működésük oly sokoldalú, hogy azt vázolni talán hosszadalmas volna. Közös támogatásuk mellett a hesszeni nagyhercegség Grossgerau nevű helységében Darmstadttól nem messze „egészségvédő eszközök gyára“ alakult, ahol kitűnő szakférfiak utasításai szerint készülnek a legkülönfélébb, az egészség fenntartására és megóvására célzó eszközök. Ezek közül máris igen elterjedettek : a szabad levegőt belélegző készülék, a saját szisztémájú szellőztetők, a szél ellen védő készülék, az alvás közben jó fekvést biztosító eszköz, különféle hűtők, ablaknyitók és zárók stb. Az első helyen említett készülék segítségével a zárt helyiségben tartózkodó egyén folyton friss levegőt kaphat kívülről. Különösen fontos ez oly gyárakban és helyiségekben, ahol a munkások mérges gázoknak vagy káros hatású pornak vannak kitéve. De nagy hasznára van a folytonosan friss, azonos levegő belélegzése mellbajosoknak, vérteleneknek és általában gyenge szervezetű egyéneknek. Gyenge szemű egyének részére oly jegyzőkönyveket és mindennemű papirosokat készítenek, melyeken a sorok apró billentyűkkel vannak megjelölve, úgy, hogy erőltetés nélkül képesek az egyenes írásra. Igen nagy már az olyan eszközök száma, amelyeket az egészség megvédése céljából gyártanak, azok egyenkénti felsorolásába természetesen nem bocsátkozhatunk. Gyakran fordulnak elő a házban, a lakásokban olyan egészségügyi bajok, amelyeket a laikus ember föl nem ismer és hiába keresi a lakás egészségtelenségének okát, ő nem jön a nyitjára. Szakértők valók ahoz, mégpedig olyanok, akik kizárólag ilyesmikkel foglalkoznak. Hányszor fordult már elő az az eset, hogy valamely lakást vagy egész házat a hatóságilag delegált bizottság egészségesnek nyilvánított és mégis az illető hely különféle betegségeknek fészke maradt. Lehet valaki jó orvos, ügyes mérnök, derék építő és ki tudja mi mindenféle szakértő, de az egészségügyi bajoknak valódi felismeréséhez és helyes orvoslásához mégsem ért. Különös iskolázás és praxis kell ahoz, hogy az ilynemű bajokon gyorsan és alaposan segítve legyen. Ebből az elvből kiindulva alakultak Angolország egyes városaiban társulatok, amelyek külön, jól iskolázott szakértőkkel vizsgáltatják meg időnként tagjaiknak lakását avagy egész házát és az ott esetleg észlelt bajok gyökeres orvoslását saját embereikkel eszközük. Új házak építésénél, lak jai számunk 12 oldalt tartalmaz.