Budapesti Hírlap, 1886. május (6. évfolyam, 120-150. szám)
1886-05-18 / 137. szám
Melléklet a BUDAPESTI HÍRLAP. 137-dik számához. (Kedd, május 18.) Munkácsy képe előtt. A mester teremtő lángesze remek költeményt irt ecsettel a vászonra : Mozart halálát. A festett emberek élnek, a színek énekelnek. A dalnok lelke hangok imádságával búcsúzik a földtől, s keresi a túlvilágot, melynek szent zenéje az egeket betölti. A halál nem borzasztó, ha átszellemült. A tiszta léleknek szárnyai vannak szent sugarakból, azokon száll menyországba: e sugarak le vannak festve a haldokló Mozart arcán. Ő nem ember többé. Körülötte pedig minden harmónia: a szerető család, a gyöngéd barátok, a fenséges művészet kívánsága szerint tesznek, engedik őt szépen meghalni. E kép : festett szimfónia. A vak Milton festett bölcseség volt, Pilátus előtt Krisztus festett dráma, Krisztus a keresztfán festett világtörténet. Ki tanította Munkácsyt ily nagy művészetre ? A tehetség születik, de a művészet tanul. Maradt volna Munkácsy ide haza festett volna parasztdrámákat, ily nagy műveket nem alkot soha. Hogy világhírű képeket írjon, a világkultúra magaslatára kellett emelkednie. Látó szeme műérzékét követve, nézi onnét az emberi történetet és társadalmat. Minden nagy festőt eszmék lelkesítnek, a hit, a kor, a nemzet eszméi egyéni fölfogásban. A hires olaszokat áthatotta a vallás, a hires hollandusokat a szabadság és természet, a hires németeket az igazság, a hires franciákat a dicsőség. ' Matejko a lengyel történelem bánatát v esti, Verescsagin az orosz nagyravágyóét is nihilizmust, Munkácsy a tizenkilencedik század fölfogását — nem többé Magyarországot. Liszt és Munkácsy a két leghíresebb magyar,a harmadik: Petőfi nem él. Kossuth, Deák és Andrássy, Vörösmarty, Arany és Jókai hasonló hírre szert nem tehettek. De Liszt és Munkácsy hírnevéből, dicsőségéből és működéséből legkevesebb jutott hazájuknak. Talán nem szerették e hont, vagy nem méltányolta őket e nemzet ? Sem őket vád nem illeti, csak köszönet, sem a nemzetet nem terheli szemrehányás : a honi kultúra oka, hogy külföldiek lettek s vendégek itthon, külföldön alkottak, ott szereztek maguknak dicsőséget. Nekünk csak panaszkodni lehet, hogy mostoha gyermekei az édesanyának. Hogy jövőre ne legyen így, azt kívánjuk, Munkácsytól kérünk egy szép képet Magyarországnak. Amin a jövő festő nemzedék tanulhasson idehaza, mint Rafaeltől az olaszok és Rembrandtél a hollandiak. S mit tanulhatnak most a fiatal magyar festők, kik Munkácsy képeit bámulva tekintik? Színezést, plasztikát, ecsetkezelést? Kern, tanuljanak meg Munkácsytól gondolkozni. Azt tanulják meg, hogy festeni nem annyit tesz, mint színes tárgyakat látni és lemásolni. Sem pedig anynyit, mint alakokat látni és lerajzolni. Sem pedig egy darab vászonra ráilleszteni valamely népies, vagy színpadi jelenetet. Festeni annyit tesz, mint költeni. Költőnek lenni pedig nem elég, ha van sípjába füvünk. Apollótól kell, a napistentől tanulni lantot verni. Eszmei tartalom, mely szellemi műveltségből fakad és merit s művészi tudás, mely fáradságos munka eredménye, nevelhet csupán a tehetséges ifjakból nagy művészeket. S művészek teremtik a művészetet, nem megfordítva. A magyar festők és szobrászok hivatása Magyarországot a nyugati kulturállamok fokára felemelni, mert a társadalmi kultúra legmagasabb foka a képzőművészet. Athénét, Rómát, Párist, ez emelte első helyre a földön. S a képzőművészet örök. Ha Munkácsy a magyar képzőművészetet megteremtette volna, újra alkotja a nemzetet, mint Vörösmarty, Petőfi, Arany. Övé a világ, de ő mienk, s hisszük lesz idő, nem messze távol, midőn Munkácsy nyomán, a magyar festők megteremtik a magyar festészet országát idehaza. Hogy a művészet a nemzetet áltathassa ! IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A népszínházban) naponként folytatják a „Százszorszép“ Offenbach kedvelt operettejének próbáit, mely mint az évad utolsó újdonsága, e héten szombaton kerül először színre Pálmai Ilka, Hegyi Aranka, Vári Inna, Solymosi és Németh-tel a főbb szerepekben. ... * (Művészek a stry-i tűzkárosultakért.) A stry-i tűzvész által hajléktalanná lett lakosok javára Bécsben egy Croy-Sternberg hercegnő elnöklete alatt álló hölgybizottság művészek adományaiból nemzetközi kiállítást rendez, melynek védőségét Zichy Edmund gróf vállalta el. A kiállítás végeztével a kiállítva volt tárgyakat az említett célra, nyilvános árverés alá fogják bocsátani. Zichy Jenő gróf és Benczúr Gyula, a bécsi hölgybizottság kérésének engedve, azzal a kérelemmel fordulnak hazai művészeinkhez, hogy e nemes célú vállalatban vegyenek részt és műveik közül valamely tetszésük szerinti vázlatot, rajzot, vízfestményt vagy kész festményt könyöradományul engedjenek át. Az adományok együttes elszállítás végett e hó 22-ig a képzőművészeti társulat Andrássyúti műcsarnokába küldendők. * („Széchy Mária“ kiállítása), mely tegnap — midőn a közfigyelmet elősorban a darab s a művészi játék kötötte le, háttérbe szorult, oly fényes volt, hogy arra visszatérni nemcsak érdemes, de méltányos is. Mindenekelőtt megemlítendő, hogy a nemzeti színház igazgatósága megszerezte mindazokat az arcképeket, melyek amaz időből fenmaradtak, s hogy a szereplők e képeket masquejukban lehetőleg megközelítették . Nagy Imrének a Wesselényi, Újházinak a Lisztius és Szacsvaynak az Illésházy masqueját visszaadni tökéletesen sikerült is. Az első terem, mely a sárospataki romba dőlt, de újabban restaurált terem hű másolata, díszítése és kiállítása is megérdemli a néző figyelmét. A rózsába összefutó boltívek rajzai a hagyomány szerint Rákóczyné hesseni Amália hercegnő keze munkája. Három hatalmas, jól megvasalt tölgyfaajtó és két kicsiny, mélyen vágott ablak szakítja meg a sötét kőfalakat, melyekre négy női alakokkal diszitett, , valódi gobelinszőnyeg van vaskarikákon kifeszítve. a közbeeső falrészeket két nagy, két kézre való egyenes kard, egy gyönyörűen csiszolt kerek paizs és egy régi bronztükör díszíti, mindmegannyi eredeti becses műdarab. A faragott, egészen akkori divatú fabútorokon két vörös, aranynyal áttört párna van elhelyezve. Az egyik nehéz faragású asztalon levő írószer a Pázmány Péter tinta tartójának hű másolata. Az evőeszközök, Wesselényi pisztolya, kulacsa, puskája, órája, vadászkése, nyaklánca, ezüst és arany serlegek, Lisztius órája stb. stb. részint eredeti darabok, részint a nemzeti múzeumban levő és az ötvös kiállításban. kiállítva volt Teleki Mihály és Toldalagi-féle díszedényeknek egészen hű másolata. Felemlítendőnek látjuk még, hogy a 2-ik felvonás elejét egy patak szeli ketté, melynek vízfolyását úgy utánozták, hogy a közönség jó részénél teljes csalódást idézett elő; amit a színpadi technika legnagyobb vívmánya. * (Munkácsy Mihály) Mozart-képét folyton nagy közönség látogatja a műcsarnokban. Tegnap 2400 fizető nézte meg a képet. A délután folyamán ott voltak a látogatók közt: József főherceg fiai: József és László főhercegek Holdházy apát kíséretében, délelőtt Samassa József egri érsek és Schlauch Lőrinc szatmári püspök. * (A m. tud. akadémia) HL (mat. és természettud.) osztálya ma délután Stoczek József elnöklete alatt ülést tartott. — Lenhossék József r. tag bemutatta Lenhossék Mihály egyetemi gyakornok „Ritkább bonctani rendellenességek“ című értekezését. Mihálkovics Géza rendes tag Perényi József r. tag értekezését ismertette, amely a tengerben élő porcos halnak, a Torpedo roarmoratának fejlődéséről szól. Végül Margó Tivadar r. tag Roboz Zoltán dr.-tól, a villafrancai francia zoológiai állomáson foglalkozó hazánkfia egy dolgozatát mutatta be, amely adatokat tartalmaz a gregorinák ismeretéhez. * (A természettudományi társulat) május 11-én, szerdán délután 5 órakor szakülést fog tartani a vegytani intézetben. Tárgyak : Láng Zsigmond az indigóról és gyártásáról Keletindiában; Horváth Géza : a tölgyfa golyvájáról ; Paszlavszky József : Az ászai Tátra emlőseiről. * (Fölhivás előfizetésre.) Borsodi László fővárosi hivatalnok előfizetési fölhivást hirdet „Hulló Csillagok“ című egy kötetke verses költeményre. A kötet ára 1 ft. * (Iparművészeti pályadij.) Bubics Zsigmond apátkanonok az iparművészeti társulatnál 100 frtos pályadijat tűzött ki egy a holicsi motívumok felhasználásával készítendő faience asztaldíszre. A pályázati feltételeket legközelebb fogják közzétenni. — (Új zenemű.) Táborszky és Parsek kiadásában megjelent „Etelka-csárdás“, szerző és zongorára alkalmazta KontiIlona. A mű Beke Gyuláné úrnőnek van ajánlva. Ara 1 fzt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Háziúr mint orgazda. Müller Károly és társai ügyében a kir. törvényszék Verovácz bírót bízta meg a vizsgálat vezetésével, ki a fogva levő vádlottakat már kihallgatta. — Kölcsönös vádaskodás. Szterényi Bertalan újpesti lakos hatóság elleni erőszak büntette miatt ült ma a vádlottak padján. Csapó volt újpesti rendőrbiztos panaszára emelték ellene a vádat, a tárgyalást azonban, mivel pótvizsgálat vált szükségessé, el kellett halasztani. Ezzel egyidejűleg megemlítjük, hogy Szterényi Bertalan gyilkossági kísérlet miatt emelt panaszt Csapó Géza rendőrbiztos, Beniczky Antal jegyző, Kovács Ferenc szolgabiró és Kemény Gábor szolgabirós segéd — újpesti lakosok ellen, — s ez ügyben az elővizsgálatot szintén megindították. — Rágalmazás miatt tett följelentést Frenke Sándor budapesti ügyvéd Pázmándy Dénes volt orsz. képviselő ellen. Pázmándy ugyanis a budapesti ügyvédi kamaránál Frenkl ellen azt a följelentést tette, hogy egy árverésnél, szabálytalanul járt el. Az ügyvédi kamara megszüntető határozata után Frenkl Pázmándy ellen fordult, vádolván őt a budapesti kir. bünfenyitó törvényszéknél rágalmazással. A törvényszék, úgyszintén a kir. tábla megszüntették az eljárást. VIDÉK. — Főispán! jubileumok. A Székelyföldön két főispán ülte jubileumát e napokban. Az egyik vargyasi Dániel Gábor, Udvarhelymegye, a másik Pótsa József Háromszék megye főispánja. Dániel Gábor 25 éve főispánja Udvarhelymegyének s széles körben közbecsülést vívott ki úgy is mint főispán, úgy is mint ember. A tiszteletére rendezett ünnepség a" székely-udvarhelyi ref., templomban kezdődött, hol Török Albert dr. alispán és Papp János sz.-kereszturi földbirtokos tartottak nagyhatású beszédeket. A főispán meghatva válaszolt a beszédre, aztán a közönség átvonult a megyeházába, hol az arcképét leplezték le, Kanássy Béla megyei főjegyző ódája mellett. D. u. 2 órakor 600 terítékű ebéd volt a történelmi emlékekben gazdag sárromok közt. A jubileum alkalmából album is jelent meg Tompa Kálmán szerkesztésében, melybe közleményeket írtak Hajós János, Buzogány Áron, Orbán Balázs, Benedek Elek, Török Albert, Horváth László stb. — Pózsa Józsefnek, születése 50-ik évfordulóját ünnepelték meg Sepsi-Szentgyörgyön. Leleplezték az ünnepeltetek Gyárfás Jenő Ital festett arcképét s az egyes testületek tisztelgései után 300 terítékű lakoma volt. • * ' * ‘ * • ' * — Haladó kisváros. Van a Nagykunságban egy szerény kis város, 10—11 ezer lakossal, mely mindig első volt a haladók között. Iskoláit mindig rendben tartotta s a kor kívánalmainak megfelelően rendezte. Elemi’ iskoláiban behozta a tandíjmentességet. VI. osztályú gimnáziumába a múlt évben a hatodik, a jövő iskolai évben a hetedik rendes tanárszéket állandósítja. Újabban az iparosinasok iskoláját nyitja meg. Első volt a Kunságban, mely a sártenger megszüntetése végett gyalogjáróit előbb tégla, most pedig vörös tracittal kövezteti a főbb utcákat, hasonlóképen az egész piactért ily kövekkel rakatja ki. A várost és a vasúthoz vezető kőutat kivilágította. Kórház-alapot gyűjtött stb. Nem kevéssé fog közreműködni a város haladásában a már épülőfélben levő mátrai vasút, valamint a dévaványai tervezett vasút is. Ez a szellemi és anyagi téren egyaránt haladó kisváros pedig Kisújszállás. ■t* — A Taksonyi állami kisdedóvót — mint lapunknak írják — e napokban nyitotta meg Tóth József pestmegyei tanfelügyelő. Ezt megelőzőleg Kimíkó József plébános fölszentelte a helyiség