Budapesti Hírlap, 1887. január (7. évfolyam, 6-30. szám)
1887-01-07 / 6. szám
4 10b orosz szövetséggel fenyegetőzik arra az esetre, ha Anglia nem hagy föl aknamunkájával a keleten. A Londonba küldött bizalmas jelentésekben ezt a heves replikát a szultánnak ismert idioszinkráziájával okolják meg, melylyel mindenféle konferencia ellen viseltetik , mert eddig minden konferencia Törökország kárára végződött, vagy épenséggel háborút eredményezett. Stambulov a mingréliai hercegről. Konstantinápoly, jan. 4. Levélben Várnáig. (Saját tudósítónk távirata.) Gadban efendi január 4-én azt jelentette Konstantinápolyba, hogy a mingréliai herceg Bulgáriában életveszélyben forogna. Szambuov szóról-szóra a következőket mondá Gadbannak: A mingréliai herceg számára nagyon is hosszú az út Gyurgyevótól Szófiáig és fölötte veszélyes rá nézve. El vagyunk tökélve arra, hogy az esetben, ha megválasztják, ugyanoly eszközökkel fogják őt a trón elfoglalásában megakadályozni, mint a minőkkel Battenberg Sándor herceget ellenségei megfosztották trónjától. Vilmos császár köszönete. Berlin, jan. 6. A császár a helybeli községtanácshoz ennek újévi üdvözletére köszönő levelet intézett, mely így végződik : Az alattvalóim jólétére irányuló gondoskodás képezi életem legfőbb feladatát és igyekezni fogok ennek mindenkor megfelelni. Ama reményt táplálom, hogy a béke oltalma alatt, melyet isten tartson meg a német nemzetnek, az eredmény nem maradhat el. Az angol kormányválság. London, jan. 6. Landsdown márki — mint egy Ottawából érkezett távirat jelenti — a neki felajánlott hadügyminiszteri tárcát nem fogadja el. Kanadát ezúttal nem akarja odahagyni. Közgazdasági táviratok. Bécs, jan. 6. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelrészvény 293.10. — Osztr. államv. részv. 254.70. — 20 frankos 9.96. — Déli vasút részvény 103.50. — Magy. hitelbankrészvény 302.50. — 4°0 magy. aranyj. 103.60. Nyugodt. Frankfurt, jan. 6. (Esti tőzsde.) 4 százalékos magy. ar.járadék 83.90. — Osztrák hitelrészvény 235.50. — Osztr. államv. részv. 206.12. — Déli vasutv. 82.50. — Károly Lajos vasutrészv. 163.37. Szilárd, Páris, jan. 6. (Zára.) 3°/0 francia járadék. 82.55. — Osztr. államv. részv. 522. — 40/0-os magyar aranyjáradék 85.38. — Ottománbank részvények 522. — 420/0 francia járadék 110.30. — Déli vasút részvény 217. — Francia törleszthető járadék 85.65. Bágyadt. N A P I H I R E K. Budapest, jan. 6. — (Udvari ebéd.) Bécsből távirják, hogy a királyi palotában ma nagy ebéd volt, melyre a pápai nuncius, az orosz és francia nagykövetek és még több követ volt hivatalos. — (Személyi hír.) Vámtéry Ármin dr. márc. 5-dikén felolvasást tart Sopronban a magyar irodalmi és művészeti egyesületben. — (A kárvallott kincstár.) Deésaknáról a következőket írja levelezőnk : A községünkben kincstári sóbányában nagy visszaéléseket fedeztek el még a múlt hónap 20-án, de volt rá gondjuk az érdekelt köröknek, hogy ameddig lehet, titokban tartsák e szomorú fölfedezést. A kincstárnak kiszámíthatlan károkat okoztak a visszaélések, melyeket éveken át büntetlenül űzött a sóbánya két tisztviselője : Papp László mázsahitelesítő és Hala" messek mázsamester. E derék urak éveken át árulgatták saját hasznukra a kincstári sót, mig végre rajtvesztettek. A múlt hónap 20-dikán ugyanis községünkbe érkezett a pénzügyminisztérium küldötte, Drágai Livius pénzügyőri biztos s a deésaknai útvonalon Labe állott Debreczeny Sándor csendőrörmederrel, kinek sokat köszönhet e vidék közbiztossága. Csakhamar eléjük került egy szatmármegyei kereskedő, ki két szekéren szállított tizennégy métermázsa sót, de csak hét mázsáról tudott bárcát mutatni. A kereskedő rövid falgatás után megvallotta, hogy a két mázsa sót Papp László mázsa-hitelesitőtől vette s fizetett érte nejének harmincöt forintot. Debreczeny őrmester elment a deésaknai biró, Papp lakására, ahol meg is találta a harmincöt forintot, melyet a szatmármegyei kereskedő adott át nejének. Másnap megérkezett Draganyázka pénzügyminiszteri központi főfelügyelő, ki a hitelen tisztviselőket hivataluktól azonnal fölfüggesztette. De kiderült az is, hogy Szabó Endre, a sóbánya pénztárosa a sóvásárló felektől minden métermázsa után tíz krajcárral nagyobb árt vett föl, s kaptak ezért apró só helyett alak sót. Az összezsarolt tiz krajcárok csak egy éven át is kiszámíthatatlan összegre rúgtak, mert a deésaknai sóraktárban 150—200,000 métermázsa só kel el évenkint. — (Ápolók toborzása.) A magyar vöröskereszt-egyesület központi igazgatósága fölhívást bocsátott ki, melynek sorai közt megtalálhatjuk a béke tartósságáról terjesztett hírek cáfolatát. A figyelemreméltó fölhívás egész terjedelmében így hangzik: A t. c. közönséget ezennel tisztelettel értesítjük, hogy ez idén az egyesületnél évenként szokásos szamaritán előadásokat nagyobb mérvben és eltérő irányban fogjuk megtartani, különös tekintettel a sebesültek ápolására. Éspedig: I. A rendes ápolónői tanfolyamon felül oly nőket, akik lekötelezik magukat a háború ideje alatt kórházainkban szolgálatot tenni, az Erzsébet-kórházban külön internátusban 6 héten át elméleti és főleg gyakorlati oktatásban részesítendjük. Az internátusban csak 20 éves kort meghaladott és a 40 éves kort még túl nem lépett erkölcsös, egészséges, írni és olvasni tudó nők vétetnek fel; a tanidő alatt lakás, élelmezés és mérsékelt díjazásban részesülnek, és akik megfelelőknek találtatnak, netaláni háború idején 20 frt havi fizetés és teljes ellátás mellett fognak alkalmazást nyerni. Ez internátusban az előadásokat és oktatást az Erzsébet-kórház igazgatója Janny Gyula dr. fogja tartani, támogatva a kórházi fő- és alorvosok által. Az erre vállalkozók elsősorban a fővárosi városrészek vöröskeresztes választmányainak elnökségeinél, másodsorban a vöröskereszt-egyesület igazgatóságánál (Budapesten II. lánchíd-utca 1.) jelentkezzenek január 10-ik napjáig. A tanfolyam január 15-én kezdődik. II. Oly hölgyek és urak részére, akik háború esetén készek az egyesület budapesti kórházaiban önkéntes szolgálatot teljesíteni, a sebesültek ápolásáról előadások fognak tartatni és pedig mindenkor d. u. 5 órától 6 és fél óráig ; egy ciklus 6 előadási napot vesz igénybe. Magyar nyelven Takács Endre dr. és Puky Ákos dr., német nyelven Elischer Gyula dr. és Goldzieher Vilmos dr. Erzsébet kórházi főorvosok fognak előadást tartani. Az előadásokban résztvevő hölgyek és urak felkéretnek, hogy az előadás helyiségében tartott könyvbe nevüket, lakásukat és azt is írják be, hajlandók-e háború esetén és hol szolgálatot tenni? III. A fővárosi kerületekben és az egész országban levő vöröskereszt-egyesületek választmányainak fiókjainak elnökségei felkéretnek, hogy saját körükben az egyesülethez tartozó orvos urak szívességéből hasonló előadásokat rendezzenek. Mindazok neveit, akik e tanításban részt vettek, név szerint és ajánlkozásuk megjelölésével jegyzékbe kérjük foglalni és e jegyzékeket ez év február hó végéig az igazgatósághoz beküldeni, hogy a névsor évi jelentésünkbe felvehető legyen. Az előadások napját és helyét annak idején a hírlapok és falragaszok fogják a közönség tudomására hozni. (A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat) Déván rendes szakgyűlést tartott, melyen Darvai Móric reáliskolai tanár behatóan megbirálta Demsusianunak román irodalomtörténetét. A társulat elhatározta, hogy figyelemmel fogja kisérni a román irodalmi jelenségeket s erre a felolvasót is felkérte. A megye közönségének megkeresésére mozgalom indult meg a megye monográfiájának megírása végett. A tervezet előkészítésére bizottságot küldtek ki Kuun Géza gr. elnöklete alatt. A monográfia az ezer éves jubileumig volna elkészítendő. * („A kultúra fővárosi közkatonái“) — mert igy szeretik nevezni magukat a budapesti könyvárussegédek, — szép ünnepet rendeztek az elmúlt este a Frohner dísztermében. Derék egyesületük a „Csak szorosan“-nak alapítása emlékére ülték ez ünnepet, mely a Bródy Sándor ez alkalomra írott prólogjának elszavalásával kezdődött, folytatódott sikerült műkedvelői előadással, végződött pompás bankettel, mulatságos rögtönzéssel, komoly és víg tesztokkal. A mulatsággal elegy ünnepen a környvkereskedő segédek tekintélyes és intelligens karán kivül jelen voltak a principálisok : Aigner Lajos, Révai Samu, Zilahi, Singer és Wolfner, Kókai, Révai Mór stb. (Nyolcvanéves tudós.) Bécsből távirják ma : Petwall József dr., a magyar születésű hírneves matematikus, nyolcvanadik születésnapja alkalmából, az osztrák tudományos akadémia és a bécsi egyetem részéről, lelkes ovációkban részesült. Sok üdvözlő táviratot is kapott a bel- és külföldi egyetemektől és a tudós társaságoktól. Petwall József dr., bélai születés és pár év előtt elhunyt testvér öcscse, Petwall Ottó, a budapesti egyetemen a felsőbb mennyiségtan tanára volt évek hosszú során. (A szemérmetes angolok.) Az angol társadalom végre valahára megcsömörlött a sok botránytól, melyhez főkép az előkelő körök válópörei szolgáltatják az anyagot. Nagy az erkölcsi felháborodásuk a hírlapok amaz eljárása miatt is, hogy aggódó pontossággal adnak számot a botránypörök minden részletéről s mozgalmat indítottak meg, hogy a válópörökről szóló tudósítást a lehető legszűkebb határok közé szorítsák. Az erre vonatkozó felhívás, melyet a legelőkelőbb körökhöz tartozó személyek : főpapok, képviselők s lordok, élükön a westminsteri herceggel s Selborne lorddal, írtak alá, így szól : „Mi alólkrottak tisztelettel kérjük a napisajtó szerkesztőit és kiadóit, hogy nekünk segédkezet nyújtva hassanak oda, hogy a bűnperek és válóperek részletei, miként azok a legutóbbi napokban megtöltötték a lapok hasábjait, a legkisebb mértékre szállíttassanak le, vagy ha lehet egészen elhallgattassanak. Meg vagyunk győződve, hogy a nyilvánosságtól való félelem a leghatalmasabb eszköz a bűntettektől való elriasztásra s nem is kívánjuk, hogy a vádlottak gaztettei, mivel talán állást foglalnak el a társadalomban, lepleztessenek. De meg vagyunk győződve, hogy a szükséges nyilvánosságot nem veszélyezteti az, ha az erkölcstelen részletek elhallgattatnak s félünk, hogy a részlegek kimerítő közlése ily esetekben előmozdítja a beteges ízlést s sok kedélyre káros hatást gyakorol. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra az elkerülhetetlen bajra, mely abból ered, ha a mindkét nembeli fiatalok, kiket nem lehet visszatartani az újságok olvasásától, oly pontosan megismertetnek a bűnnel. Nem mérlegeljük az okokat, melyek azokat vezetik, kik az ily tudósítások közzétételét kötelességüknek tartják, de meg vagyunk győződve, hogy szolgálatot teszünk a közjónak, ha egyesült erővel megóvni iparkodunk a hirlapokat az ily szennytől.“ (Január virágai.) Azt a híres francia mondást „les extrémes se touchent“megtanulták már a Székelyföldön is. S nemcsak megtanulták, de gyakorlatilag alkalmazzák is. Háromszéken a tavaszi időjárás kicsalta a virágokat a réteken. Lonicerák dúsan leveleznek, s az őszi kikerics pompásan virágzik. Egy faluban négy koszorút kötöttek belőle. A pillangók is röpködnek, szóval Székelyország szerelmeseinek semmi szükségük sincs Olaszországban keresni a poétikus déli égaljt. (Pusztul a székely.) Szomorú statisztikát olvasunk a sepsi-szent-györgyi reformált egyház múlt évi népesedési forgalmáról. 1886-ban a halottak száma 77 volt, pedig csak 63 gyermek született. Igaz ugyan, hogy 1885-ben 40-nel többen születtek, mint a mennyien elhaltak, de annál szomorúbb a nagy visszaesés. Pusztul, fogyatkozik a székely vér, pedig „minden kis cseppje drága gyöngyöt ér“. (E. M. K. E.) Szünetlenül gyarapodik az erdélyi kulturegyesület vagyona. Az 1886. év végével a tiszta tőke meghaladta a 220,000 frtot. Naponta most is egyre érkeznek nagy összegek. Az egyesület alsófehér megyei fiókja jan. 1-én 3484 frt 14 krt küldött be, mint eddigi gyűjtése eredményét, a „Budapesti Hírlap“ gyűjtésében pedig ugyancsak újévi ajándékul 912 frt 89 kr érkezett be a pénztárba. Egészen új gyűjtés az ifj. Szilágyi Lajosé, pesti alsójárási főszolgabíróé, kijárásában 2 alapítót (Ráckeve mezőváros és Lacháza községe), 22 rendes s 7 pártoló tagot gyűjtött összesen 524 frt 32 kr kötelezettséggel, melyből 362 frt 32 kr gyűjtő által beszedve Kolozsvárra meg is küldetett. Befejezte nagy gyűjtését Hevesmegye árvaszékének hires jegyzője Kapácsy Dezső, ki az E. M. K. E. támogatásában példátlan buzgalmat fejtett ki, egymaga bejárván Eger városa minden házát hol ívvel, hol bárcakönyvvel adóztatván meg a legszentebb nemzeti ügy javára az egyetlen kincsükben, szőlőgazdaságukban most porig sújtott egrieket. Kapássy Dezső fáradozása alapján 7 gyüjtőivet írtak tele s 5 bárcakönyvet vásároltak meg a derék egriek, összesen 3410 frt 13 kv tagsági dij fizetésére kötelezvén magukat, melyből 1513 frt 31 krt Kapácsy maga beszedett s beküldött Kolozsvárra. — Nagy összegek BUDAPESTI HÍRLAP, (6. sz.) 1887. január 7.