Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)

1887-07-27 / 206. szám

Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 206-ik számához. (Szerda, július 27.) Orvosság helyett méreg. Mit szólnak hozzá a gyógyszerészek ? Mióta hírt adtunk egy fővárosi gyógyszerész­­segéd vigyázatlanságáról, melynek majdnem végze­tes következményei lettek, számos levelet kaptunk gyógyszerészektől, kik magyarázzák a dolgot. Egyi­kük azt mondja, hogy az orvosok oly olvashatatlan hieroglifekkel írják a recepteket, hogy a szegény gyógyszerésznek valósággal rébuszt kell megfej­teni. Behatóbban foglalkozik a kérdéssel a követ­kező levél : „ Tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapjának tegnapelőtti számában meg­jelent „Orvosság helyett méreg“ című cikkre, en­gedje meg, hogy szerény nézetemet — mint gyógy­szerész — közöljem. Nem csak alkalomszerűnek, de szükségesnek is tartom rá­mutatni azokra a viszonyokra, melyek az ily tévedéseknek kiinduló pontját képezik, annál is inkább,, mert az említett tévedés orvosi körökben általános érdeklődés tárgyát képezi és ez ügyben a tiszti főorvos is a cselekvés terére lép. Azok, kik a fővárosi gyógyszerészek viszo­nyaiba teljesen be vannak avatva, nem azon csodál­koznak, hogy ily tévedések történnek, hanem azon, hogy hasonló esetek nem gyakoriabbak. Első­sorban azt a kérdést vetem fel: Mi ké­pezheti az ily tévedéseknek fő okát ? A könnyelmű­ség ? A hanyagság ? Nem ! Mert azt csak me­g fog­ják engedni, hogy egy okleveles gyógyszerész, a­ki tudatával kell hogy bírjon, mily fontos hiva­tást teljesít a gyógyszertárban és nem csak a nagy közönség, de saját életével is játszanék könnyelmű­sége vagy hanyagsága által, e hibába oly könnyen nem eshetik. A tudatlanság? Nem. Egy okleveles gyógy­szerész az egyes szereknek nem csak mérges voltát, de ható erejét is az egyetemen eléggé tanulmányozza s a gyakorlati életből is eléggé ismeri. A rosszakarat? Ezzel azt hiszem, a gyógysze­részt vádolni senki sem fogja. De ha mindez nem oka az ily tévedéseknek, mi okozza tehát, hogy oly számos — s bátran me­rem állítani — hogy egészen közönséges tévedés fordul elő ? A kimerültség? Igen, még­pedig és fő­leg a szellemi kimerültség. Sokan talán nevetségesnek fogják tartani állí­tásomat, pedig elhihetik, hogy száz eset közül ki­lencven esetben bizonyosan a kimerültség az egye­düli és fő ok, hogy a főváros gyógytáraiban oly gya­koriak a tévedések. A gyógyszertárban való foglalkozás fárasztóbb és­ kimerítőbb sok súlyosabb munkánál, mert ott az emberi szervezetnek mind az öt érző szerve a leg­­nagyobb mérvben van igénybe véve. Már­pedig e szerveknek igénybevétele naponta reggel 6 órától 1 óráig , délután 2-től este 9-ig, 10-ig, tehát naponta 14 órán keresztül folytonosan tart, nem is említve azt az esetet, hogy az illető gyógyszerész­segéd, a fővárosi szokás szerint, hetenkint — föl­váltva — éjjeli szolgálatot is teljesít. Tehát napon­kint 14 óráig folytonosan állva dolgozik egy hely­ben, hol ide, hol oda mozog, edényeket és szereket le-­és, föltesz, mérlegel, kever, gyúr, sodor stb. s a különféle gyógyszerek elkészítését igénylő sokszor nagyon is fárasztó munkát, idegrontó és bódító sza­gok közepette végez. Mindezt s a gyógyszerészi szabályokat és tör­vényeket szem előtt tartva régi igazság s elvitázhat­­lan, hogy úgy a hosszas és folytonos szellemi mint a fizikai munka az embert elf­árasztja, kimeríti. Ily körülmények mellett, azt hiszem, hogy a tisztelt ol­vasó igazat fog nekem adni, hogy az előforduló té­vedések fő oka a szellemi és fizikai ki­merültség, melyen talán szabályrendeletileg a kormány segíthetne. Budapest, 1887. évi jul. 25-én. Egy okleveles volt gyógyszerész. *■■5/ tíiííidíi' ■■ i! ...... ’.{írj, nsfe'nl* •iín-J • .jírkVtí 1' s SÜ. ■■.Ua-líá i;:AA . Fürdő-évad. Gyertyánligeti fürdő. Jul. 24. A máramarosszigeti, magy. kir. jószágigazgató­ság felügyelete'alatt­ álló érse­kies fürdő évről­­évre látogatottabb lesz. Újabban nemcsak az ide­­vezető utak rendezése tették vonzóbbá, hanem négy szép új épülettel is szaporodott. A Stefániá­hoz, a S­z­a­p­á­rfy-l­a­k, a Valéria-lak és egy még meg nem­ keresztelt új pavilion nagy­ban növeli a kedvelt fürdő látogatottságát. Ez új pavilionok egyikében most Lónyay János főis­pán, a másikban­­Prepelkcay Gyula jószág­igazgató család­jával, a harmadikban P­r­i­e­rr­e Kornélia — a­kit­ mindenki a legszívesebb szeretet­tel halmoz el .— és sok más előkelő vendég lakik. A vendégek közt ők­ vannak : Hirt­érné, Homicskóné, Kubekn­é, Egan Ede -Bpestről, Urányi Imre, Huber Rudolfné. •• Torday :­Gilborné Debrecenből, Szilágyi Istvánná, Okolicsányi B.-né, Podhorsányné, Szo­­boszlayné Szatmáriról, Baloigh J., Szalgháry Berta, Lacza Rózsa Kalocsa, Ágoston Sándorné, Po­­lyánszkyné, Újhelyi Hugóné, Selevér Istvánná, Czerjék Ferenc,­ Fejér Zsigmondné, Debreceniné, Bodona N.­Károlyból, Oláh Mih­ályné, Kőműves La­­josné, Cz­ukor László,­ Markos Istvánná, Kosztra Gy. Csom­aközről, Frino V. Kun-Szt.-Mártonból, V. Papp Zsigmondné, Zagyva Imre Debrecenből. A kiszolgálat a legkielégitőbb. A vendéglős Beöthy Károly, a­ki Rudolf trónörökös ő fenségét is kiszolgálta F.-Visson. A fürdői zene ünnep- és vasárnapokon egész seregét csalogatja ide az úgy­nevezett futóvendégeknek; kivált a szigeti intelli­genciának kedves kiránduló helyévé lett ez a fürdő. Az élet itt olcsó és kellemes. Egy napi itt tartózkodás legfeljebb 4 órtba kerül. Az idény máj. 15-től szept. 15-ig tart. Május 15-től jul. 15-ig 50 százalék leengedés van a hatóságilag megállapított és nyilvánosan­­ kifüggesztett árakból. A víz legki­emelkedőbb jellege a­ vas. A legközelebbi vasúti állomás M.-Szigeten van. Innen pompás frakkerek állanak rendelkezésre, melyek tit 8 írtért két vagy legfeljebb harmadfél óra alatt elvisznek a fürdőbe. Az út, melyen végig haladunk, igen érdekes. A máramarosi havasok legmagasabbjai egymás után ütik fel kopasz fejeket. A Pop-iván, a Priszlop, az Üvökö, az Opresza csak úgy hullámzanak zöld há­zaikkal, mint az alul csörtető Sopurka folyó habjai. Sziget mellett mindjárt ott van a Groedel-testvérek kamarai vagy fűrészgyára, odább Veresmart Szap­­lonczay Miklós alispán vendégszerető kastélyával, majd Karácsonyfáin s Bocskó gyümölcsfaerdejével. Ezt is elhagyva, folyvást a Sopurka partjain halad kocsink, gyönyörű rétek, erdős-bokros dombok közt, míg egy hirtelen emelkedőn felkapasz­kodva , előttünk áll a fürdő. Elől óriás hár­sak árnyában két sor apróház ; ebben az it­teni kincstári vasgyár szegverői laknak ; de ilyenkor mind vendégek lepik el ezeket az épület­kéket is. Aztán következik a főépület előtte magasra ugró természetes szökőkúttal. Ez a vendégek idő­mérője. A vastag vízsugár rossz időben leesik; szép, meleg idő előtt magasra szökésvé tör elő. Fel­jebb, susogó fenyők, között maga a gyógyforrás van. A forráshoz vezető úton kőpadok vannak lombos fák tövéhez illesztve. Itt egy nagy kő, rajta felko­­szorúzott kettős­­vaskereszt. A rege szerint egy szor­galmas munkást temetett maga alá a roppant szikla­tömb. Mindjárt fölötte van a diadalív, mely két szemben álló vascsőből előtörő vízsugárból kép­ződik. Szerte a lombos erdőben szeszélyes kanyarulatú Sétautak vezetnek, léptén-nyomon pihenő padokkal , és gloriettekkel. A­ fenyő-, a szil-, a bükk-, a gyer­tyán- és a m­ogyorófa­ versenyeznek egymással szép­ségben, erőben és dúslombozatban. Viski K. Bálint:­ ' ■ - singer Amigél, Ungvári György, Weinberger Meny­hért. — IV. oszt. Ellenbogen Sámuel. — IV. oszt. Pap Emil. A kolozsvári m. kir. állami tanitónőképző intézet értesítője az 1886—87-iki tanévről. Szer­kesztette : Kasztner Janka tanítóképző intézeti igazgatónő. Bevezető közlemény : Adatok a kolozs­vári állami tanitónőképző intézet történetéhez 1886 —87-ki tanévről. A tanári testület 9 tagból áll a hittanárokon kívül. A tanulók szám­a 197 volt. A pozsonyi m­. kir. állami felsőbb leány­iskola­ értesítője az 1886—87-k­i tanévről. Közli G­h­y­c­z­y József igazgató. Negyedik évfolyam. Bevezető közlemény: A nőnevelésről. Irta: F. Szántó Károly dr. A tanártestület 12 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 123 , magyar 66, német 54, tót 3. A jász-árokszállási községi ipariskola I. értesítője az 1886—87. tanévről. Szerkesztette Doh­nál Mátyás igazgató-tanító. Bevezető közlemény: Ipari oktatásunk jelene és jövője. Irta : Márkus József ipariskolai bizottsági tag. A tanító személy­zet 2 tagból áll a tanulók száma volt a tanév vé­gén 69. A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiú- és felső leányiskola tizenegyedik ér­tesítője az 1886—87-iki tanévről. Szerkesztette Kra­m­m­e­r János polg. iskolai igazgató. Bevezető közlemények : Emlékbeszéd néh. b. Augusz Imrére. Felolvasta tort junius 26-án, a zárünnep alkalmával, S­a­s­s István dr. iskolaszéki elnök által. Igazgatói jelentés. A tanári testület 16 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 176. A szobránci államilag segélyezett községi elemi fiú- és leányiskolának 1886—87. tanévi ér­tesítője. Második évfolyam. Összeállította Hir­sch­ier Soma, államilag segélyezett községi tanító. Be­vezető közlemény: Pestalovci életéből. Németből fordította Hirseh­ler Soma. A tanítótestület a hitok­tatókon kívül három tagból állott. A tanulók száma volt összesen 214, magyar 101, német 65 és tót 48. Az iglói ág. hitv. ev. népiskola és polgári leányiskola értesítője az 1886—87-diki tanévről. Közli Kertscher Ede e. i. igazgató. Bevezető közlemény: Adatok iskolánk ez évi történetéhez. A tanitó-testület 8 tagból állott. A tanulók száma volt az év végén 255 , magyar 53, német 207, tét 11. A Fogaras városi nyilvános alsó foku ke­reskedelmi iskola első értesítője az 1886 -87-diki tanév végén. Közzé teszi: G­a r a János igazgató­tanár. Bevezető közlemény: Nehány szó a keres­kedő urakhoz. Irta G­a r­a János. A tanári testület 2 tagból állott. A tanulók száma volt összesen 21, a szombathelyvárosi államilag segélyezett polgári leányiskola. XI. értesítője az 1886—87. tanévről. Szerkesztő P­á­l­f­f­y Boldizsár igazgató. Bevezető közlemény: Adatok az intézet történeté­hez. A tantestület 16 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 164. A szombathelyi községi elemi fiú- és leány­iskola XIV. értesítője az 1886—87. tanévről. Közli Zágróczky Tivadar igazgató-tanitó. Bevezető közlemény: Nehány adat a­­lefolyt év történetéből. A tanítótestület 15 tagból áll a szaktanítókon kívül. A tanulók száma volt összesen 712. Iskolai értesítők. A gyulafehérvári róm­. kat. nagy gimná­zium értesítője az 1886—7-iki tanévről. Bevezető közlemény : H. Géza magatartása a pápaság és csá­szárság második küzdelmében. Irta T­emesváry János dr. A tanári kar Fábián Sándor igazgató vezetése alatt 12 tagból áll. A tanulók száma volt az év elején 200. Jelesek voltak : I. oszt. Andrásy Jenő, Roth Herman. — H. oszt. Baruch Jenő, Grossek Nán­dor, Jonász Alfréd, Jonász Jenő, Pájer László. — vi. oszt. Henter Zoltán. — V. oszt. Keim Hen­rik, Mégai Ferenc, Reiner János. — VI. oszt. Lövi Adolf. Debrecen sz. kir. város főreáliskolájának értesítője az­­188­3—87. tanévről. Közli Fazekas Sándor h. igazgató. Bevezető közlemények: A latin nyelv a reáliskolában. Irta F­az­e­k­a­s Sándor. — Debrecen sz. kir. város reáliskolájának története, tekintettel a többi reáliskolák múltjára. Irta Faze­kas Sándor. A tanári kar 8 tagból állott, a hitok­tatókon kívül. A­ tanulók száma 170 volt. Jelesek voltak : I. oszt. Hoffmann Ármin, Nagy Sándor, r-r .11.­ o­s­zt. Kühne Andor, Schle­ VIDÉK. — Kolozsvári hírek. Mint kolozsvári levele­zőnk írja, a közvágó-hid megnyíltával a nemrég megalakult húsfogyasztó egyesület is megkezdte működését, minek örömére e hó 30-án lakomát ren­deznek az egyesület tagjai.’ — A m. kir. ál­lamvasutak kolozsvári menetjegy-irodája­­ hónap 24-én kirándulást rendezett Tordára. A ki­rándulásban az esős­ idő dacára sokan vettek részt . Az adósról derekasan működik Kolozsvá­ron is. Az adókivető bizottság e hó 25-én kezdte meg üléseit, melyeken egymást érik a panaszos iparosok és kereskedők, kiknek III. osztályú ke­reseti adóját aránytalanul felcsigázták. Az elkesere­dés, persze már későn, általános. * — Az eperjesi jogakadémián szeptember elsejétől nyolcadikéig írják be a hallgatókat. A má­jus hatodiki nagy tűzvész után azonnal hozzáfogtak a kollégiumi épület helyreállításához s igy az elő­adások szeptember 9-én akadálytalanul megkezdőd­hetnek. . .­­ * — A szolyva-hársfalvai fürdőből panaszos levelet közöltünk a minap, melynek írója azzal vá­dolta a fürdőbérlőjét, hogy drágán adatja a lakáso­kat, meg az élelmet s bár az orvosdijat minden vendégtől megkövetelik, a fürdőnek rendes orvosa nincs, mert minden héten csak egyszer megy oda 3 volóci orvos. E vádakat meggyöngiti a szolyva-hárs­­falvai fürdő ezidei segédorvosának, H­a­l­p­e­r­­­b Ákos urnak hozzánk intézett levele, melyből kiemel­jük a következőket: Szolyva-Hársfalván évenkint hat-hétszáz fürdővendég fordul meg s naponkint hat-nyolc órán át orvos felügyelete alatt végzik a massage- és villam-kurát. A fürdőnek mint eddig, úgy most is két állandó orvosa van­­, a másodor­vos évről-évre változik. A­mi az általános drágasá­got illeti, arra nézve azt hozza föl a cáfoló levél.

Next