Budapesti Hírlap, 1888. december (8. évfolyam, 332-360. szám)
1888-12-01 / 332. szám
i888 december 1, BUDAPESTI nnODAF. C3vi. es.) rilista jelöltek névjegyzékét. E jegyzékek a következők : I. kerület: Appl Lajos, Brám Miksa, Broz- Segyi Ferenc, Gombár Tivadar, Hegedűs János dr., Jankovics János dr., Liedenbach János, Madarassy Pál, Öffner Ferenc, Peringer Ferenc, Scheich Károly, Varasdy Lajos, Wetschtein Antal. Póttagok: Gyertyánffy István, Heinrich Kálmán dr. II. kerület : Andaházy László dr., Andorffy Károly, Biscara Endre, Emmer Kornél, Freyberger Pál, Hoffhauser Lajos, Hunfalvy János, Ráth Károly főpolym., Tabody József. Póttagok: Ferenczy Antal, Neczasek Károly, Pfeiffer János, Ott Lajos, Schiller György, Wilke Gottlieb. II. kerület: Csilléry Dávid, Molnár József, Licz Károly, Weisz Leó. Póttag: Lencz Ferenc. IV. kerület : Borbás József, Becker Károly, Cséry Lajos, Frey József, Gundel János, Heinrich István, Kőváry Ármin, Marton Alajos, Polónyi Géza, Steiger Gyula, Szarvasy Sándor, Török György, Wimmer Antal. V. kerület: Adler Lajos, Bachmayer György, Baron Jónás dr., Beke Gyula dr., Burghardt Konrád, Burián János, Hatvani Deutsch Sándor, Fuchs Gusztáv, Jálics Kálmán, Kern Tivadar dr., Kresz Géza dr., Linzer Imre, Mandella Károly dr., Reményi Ambrus dr., Unger Alajos. — Póttagok: Havas Sándor, Kramer Samu, Massanek Rezső, Müller Vilmos, Neuman Rafael dr., Roth Jakab dr. VI. kerület: Bubala György, Békey Imre, Dittrich Károly, Fölzinger Rezső, Freund Vilmos, Gschwindt Mihály, Grosz Mór, Jálics Ignác, Jamniczky Lajos, Schön Vilmos, Tauffer Vilmos dr., Vuck Alajos. Póttagok: Geitner József, Jálics Géza, Weigert Károly, Weiner Miksa, Weiman Fülöp dr. VH. kerület: Fischer Ignác, Groschel János, Hirsch József, Kunváry Fülöp, Osztoics Miklós, Paulheim József, Podmaniczky Frigyes b.,Waldhauser Adolf, Wolfner Gyula, Zahár Antal. Póttagok: Baok Fülöp, Darázsy Albert dr., Várady Antal dr., Weiczenfeld Jakab. VIII. kerület: Devecis Gyula, (ujj: Hegedűs Sándor képv., Kokesch Sándor, Kölner Alajos, Krausz Lajos képv., Kleiner Armin, Kaszai Mór, Siklóssy Gyula dr. (uj), Thók Endre (uj), Weinseisz Lajos. Póttagok: Evva Lajos színig: Kriegner György. IX. kerület: Fáczányi Ármin, Freiszleder Sándor, Hazay Lajos, Horváth József, Kleineisel Jakab, Schmidlechner Károly, Tompa Antal, Virava József, Wagner Géza dr., Wagner Jenő dr. Póttagok: Antoni Tamás, Eigel Sándor és Pechata Endre. Rémi Róbert sajnálattal vett tudomást arról, hogy Ybl Miklóst a IX. kerület nem jelölte s kérte a bizottságot, hogy Ybl jelöltségét tegye lehetővé. Az elnök kijelentette, hogy a 45-ös bizottság semmit sem tehet, hanem gondoskodjanak a kerületek megválasztatásáról. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.* A VII. kerületi egyesült pártok kijelölő bizottsága törvényhatósági bizottsági tagokat a közvetlenül választandók sorából a következőket jelölte: Engelbach Alajos, Fektor Ferenc, Goldzieher Ignác dr., Grósz Sándor dr., Kaschnitz Gyula, Milassin Mihály, Morzsányi Károly dr., Schermann Adolf dr., Schmidt Sándor és Vajdafy Ernő. Póttagok: Sennyey Ferenc, Schächter Jakab dr., Schmidt Gyula, Szabolcsi Izidor dr. — Az értékképviselők névjegyzékét fentebb már közöltük. A IX. kerület választói ma a Bakácstéri fővárosi épület dísztermében Wagner Géza dr. elnöklete alatt igen népes közgyűlést tartottak, melyen a kiküldött kandidáló bizottság következő jelölését egész terjedelmében elfogadták. Szabadon választandó bizottsági rendes tagokat jelöltetnek: Báthory Sándor, Baumann Antal, Büchler Sándor, Csiky Kálmán, Dobronyi János, Győry Elek, Medrey Zsigmond, Rock Géza, Szász Károly, Szlávy László. Póttagokul pedig: Makláry Gyula és Jorpaczky Ignác dr. — A budakeszi erdő megszerzése. A főváros, mint tudjuk, a budakeszi kincstári erdőség egy részét meg akarja venni és a közönség számára kirándulási és üdülőhelyül akarja fentartani. A tanács a kültelki és erdészeti bizottságot utasította, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat készítse elő. E bizottság a minap tartott ülésén tárgyalta a szóban levő ügyet s véleményét most terjesztette be. A bizottság nézete szerint az a cél, hogy a budakeszi kincstári erdőség ama része, mely a Széchenyihegy határa mentén, Budakesz, a Jánoshegy és a Kozmafa tájékán fekszik, mint a főváros tulajdonát képező erdő jövőre is fentartassék, teljesen csak akkor lesz elérve, ha a főváros eme erdőnek azt a részét szerzi meg, mely a budakeszi úttól délre a főváros határán terül el. Ez a terület mintegy 1100 katasztrális holdat foglal el. E területbe esik Mária-Makk és több, a közönség által ismert és kedvelt mulató- és kiránduló hely. Ezzel szemben áll az a nézet, hogy a főváros a határa mentén levő erdőből csupán egy 100 öl szélességű szalagot vegyen meg. A bizottság nézete szerint ez az eszme semmi tekintetben nem mondható szerencsésnek s ennek kivitele nem ajánlható. A főváros közönsége által használt sétautak és kirándulási pontok ugyanis jórészt e keskeny erdőszalagon túl esnek. A főváros hatósága tehát ezek felett ismét nem rendelkezhetnek. De a fővárosnak, midőn a kincstári erdő kivágatását akarja meggátolni, nem is lehet az a célja, hogy a közönség számára egy keskenyen elnyúló erdőrészletet vegyen meg, mely a közönség kiránduló helyeinek szépségét és erdő jellegét éppen nem biztosítaná. A bizottság tehát szem előtt tartva mindamaz intenciókat, melyek a budakeszi erdőnek, mint ilyennek a főváros közönsége részére való fentartását annyira kívánatossá teszik s figyelemmel arra is, hogy egy-egy ilyen erdőkomplexus fentartása és a pusztulástól való megóvása késő századok nemzedékeit is hálára kötelezné elődjeiknek előre látó gondoskodása iránt s végül szem előtt tartva azt, hogy egy ilyen erdőrészlet okszerű kezelése és egyes részleteinek helyes értékesitése nemcsak a befektetési tőke kamatait, hanem illendő hasznot is hozna: az 1100 holdas erdőterület megvételét a legmelegebben ajánlja. A megvételt ajánlja azért, mert a fővárosnak oly ingatlanja, mely a cserére alkalmas volna — nincsen s mert alapos remény van arra, hogy a kincstár ezt az erdőterületet a kitűzött célra való tekintettel, a fővárosnak méltányos áron és elfogadható fizetési feltételek mellett fogja átengedni. Az adásvétel módozataira nézve a bizottság majd akkor teszi meg javaslatait, midőn a főváros kiküldöttjei a közgazdasági miniszter megbizottjával értekeztek. — Iskolák fűtése. Sok panasz merült fel, hogy az iskolákat túlságosan fűtik. Gebharilt Lajos t. főorvos most előterjesztést tett a tanácsnak, hogy hagyja meg az igazgatóknak, hogy személyes felelősség terhe alatt ügyeljenek a termekben uralkodó hőség fokára. A terem 15. foknál melegebb ne legyen. Az igazgató a fűtésről vezessen könyvet és abba naponta délelőtt és délután írja be a hőfokot. Az iskolaszéki tagok minden látogatásuk alkalmával szintén jegyezzék a könyvbe az észlelt hőfokot. Végül a főorvos saját hatáskörében felhívta a kerületi orvosokat a felügyelet gyakorlására és az előforduló szabálytalanságok följelentésére. — Apácák a Eökre-kórházban. Régi óhaj, hogy a Rókus-kórházban is, mint az üllői útiban, apácák végezzék az ápolási úiszolgálatot. Ez mindeddig nem volt keresztülvihető, mert az apácák számára a Rókus-kórházban nem volt hely. December 31-dikén azonban a megfigyelő osztály átköltözik Budára, mi által a kórházban több helyiség felszakadul. A közegészségügyi ügyosztály már utasította a mérnöki hivatalt, hogy készítse el a terveket, mikép lehetne a helyiségeket az apácák számára átalakítani és mily átalakításokat kellene a konyhában végezni, hogy az új ápolónők házilag kezelhessék a főzést. Miután a tanács a költségelőirányzatba az ápolószemélyzet újjászervezése címén 15.000 frtot fölvett, nem lesz semmi akadály, hogy újévtől kezdve a szürkenénék végezzék a Rókus-kórházban is a betegápolási szolgálatot. A budapesti zsidó-mészárosok sérelmei. A fővárosi mészáros ipartestület ma délután 4 órára az ipartestülethez tartozó 50 zsidó-mészáros kérelmére rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amely az iparoskörben Nech Károly elnöklete alatt Horváth János dr. iparhatósági biztos jelenlétében folyt le. A kormány ugyanis a kóser hús-kimérés szabályozása tárgyában legutóbb rendeletet bocsátott ki, amelyben az erre vonatkozó jogot a zsidó hitközségekre ruházta át. A budapesti zsidó hitközség elöljárósága ennek alapján olyan föltételekhez kötötte a kóser hús árulhatásának jogosítványát, amelyeket a fővárosi zsidómészárosok magukra nézve igen terheseknek és sérelmeseknek találtak és a mai közgyűlésen elhatározták, hogy küldöttségileg fogják fölkeresni a hitközség elöljáróságát a sérelmek orvoslása céljából, ha pedig ez célhoz nem vezetne, a kormányhoz menesztenek küldöttséget. A közgyűlés a küldöttségbe az elöljáróság tagjain kívül a következőket választotta meg : Frankl Lipót, Goldreich Fülöp, Kleiner József, Polacsek Jakab, Redner Miklós és Witz Mór. — A középitési bizottságból. A középitési bizottság mai, Kun Gyula tanácsos elnöklete alatti ülésén a következő fontosabb tárgyakat intézte el : Az 111 - es-féle parcellázott telkek feltöltését s utcáinak egyengetését még korainak nyilvánították. A II. ker. tóvárosi bizottsági tagok értekezlete megbízásából Paulovics László elöljáró beadványnyal járult a fővároshoz, hogy a H. ker. Korvin-tér és főutca sarkán levő dísztelen katonai raktárt szintén vegye föl a város amaz épületek sorába, amelyek elcserélése iránt a katonai kincstárral alkudozásokat folytat, hogy így az épület a főváros tulajdonába kerülvén, eltávolítható legyen. A mérnöki hivatal megerősíti, hogy ez az épület a környéket elékteleníti, azonban Pol jegyző és Lechner középítési igazgató azt a felvilágosítást adták, hogy az összes katonai épületek elcserélése iránt nem folynak alkudozások, csak az új épület s a hozzá tartozó raktárak vannak szóban, de ezek végett sem a város alkudozik, hanem az állam. Hofhauser és Mihajlovics felszólalása után a bizottság a kérdéses épületet a tanács figyelmébe ajánlja, hogy találjon módot annak eltávolítására. A villamos vasút központi áramfejlesztő telepének kondenzált vizei elvezetése tekintetében a mérnöki hivatal javaslata alapján a vállalkozók felhívandók lesznek, hogy erre nézve az építési terveket mutassák be. Rákosfalva közönsége nevében Kokesch Sándor e nyaralótelep rendezését kéri. A mérnöki hivatal javasolja az összesen 7000 méterre rugó útterület feltöltését, a gyalogutak kavicsolását, a lámpáknak szaporítását 27 darabbal, a tűz összesen 25.103 írtba kerül. A bizottság kimondta, hogy a világítás javítását elfogadja, de az útépítési munkákat öt évre kívánja felosztani. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 30. Lakzi után. Paraszt vígjáték 3 felvonásban. Irta Almási Tihamér» Először a népszínházban nov. 30. A „Magdolna“ óta több írónk foglalkozik a kérdéssel, hogyan lehetne a népélet gazdag, kiaknázatlan anyagát a modern színpad drámai műformáihoz felfejleszteni. Ezeket mind a népszínmű jövője érdekli. Azt érzik, hogy népalakjaink egyéb művészi célokra is felhasználhatók, mint a sztereotip szerelmi paraszt-idillekre s a magyar népéletből egyéb is telik, mint házassági pásztortörténet vagy törvényviselt rablóhistória. A mai újdonság szerzőjében is ez a kérdés látszik vajúdni s a megoldást a humorista világában kereste, a ki az életen kacag, a jót az öröm, a rosszat a szánalom vagy gúny nevetésével fogadja, de derülni tud minden jelenségen. Ezt a világot kereste föl Almási Tihamér, hogy benépesítse a magyar népélet alakjaival, gondolván : ez a módja a magyar paraszt vígjáték megalkotásának. Csak egyet feledett el, azt, hogy a humorista világába külföldinek bevándorolni nem lehet. Akinek oda polgárjoga nincs, az ott meg nem élhet. Alakjai is úgy jártak, mint akárhány vidéki atyafi a kivándorlási ügynökökkel Amerikában : rábízták magukat a szerzőre, hogy komikai feladatokra be fogja őket szerezni a vígjáték igéretföldén, helyzetkomikumok nevettető zavarosában, de aztán bebizonyult, hogy ily állomásokat szerezni nem áll hatalmában. A „L a k z i u t á n“ minden hatásaiban a helyzetkomikumra számit. Két fiatal házast akar bemutatni, kik esküvő után szétválasztatnak s mindenféle akadályokon törtetnek természetes céljukhoz. E téma ötletek és fordulatok egész özönét kívánja meg, hogy a közönség ne türelmetlenkedjék a fiatal pár méltatlan várakoztatása miatt. S bármily elismeréssel adózzunk is a szerzőnek, hogy két óra hosszat mesterséges akadályokat igyekezett összehalmozni a fiatalok lakói utáni boldogulása elé, ds tagadhatatlan, hogy e színpadi machináció ébben, ötletben, egészséges fordulatokban, sőt a valódi jókedvben is fölötte szűkölködik. Már az alaphelyzet megokolása erőtetett. A fiatal pár azért kénytelen szétválni „lakzi után“, mert a menyasszony apja a balpárt főkortese s nem tűrheti, hogy a vőlegény apja a jobbpártnak kerteskedjék. Mátkaságot ily okból még fölbonthat egy zsarnok atya, de házasságot tréfából se. A többi fejleményben az alaphelyzet beteg vére kering. A főszemélyek képtelen félreértésekbe esnek, köztük klaszszikus szerep jut egy emberformára kifaragott tökfejnek, melyet a menyecske udvarlójának, a férj vetélytársának néz s miatta válni akar hitvesétől. A mellékalakok a kortesélet torzképei akarnak lenni, de az ivás művészete, melylyel három felvonáson át foglalkoznak, hatást még a részegségi effektusokkal se bír kelteni. Az előadók egytől-egyig nem sokat bíztak szerepük igazságában, se komikai erejében. Blaha Lujza és Vidor a fiatal parasztházaspárt kedvetlenül adták. A nénszínház dívája kedvességével, ba l