Budapesti Hírlap, 1894. szeptember (14. évfolyam, 241-270. szám)
1894-09-01 / 241. szám
1894. szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.) költségét 510.510 írtban, a Rákóczy-téri vásárcsarnok költségét 667.910 írtban állapították meg. A költségeket a 25 milliós kölcsönből a vásárcsarnokok építésére fentartott hat millió forintból fedezik. — A társaskocsi-közlekedés rendezése. A társaskocsikat Budapesten nemsokára átalakítják. Az ócska, rozoga bárkák helyett tiszta, kényelmes kocsikat kap a főváros. Hogy miképpen rendezzék be az új kocsikkal a közlekedést, arra nézve a rendőrség terjedelmes javaslatot terjesztett be a fővároshoz, melynek több pontja igen életre való intézkedéseket tartalmaz, itt-ott azonban a javaslat kiegészítésre szorul, így nincsenek benne büntető határozmányok a kocsik tisztántartásának elhanyagolása miatt, e nélkül pedig a kellő tisztaság nincs biztosítva. A kocsikban a dohányzás el lesz tiltva. A közlekedés május 1-jétől szeptember végéig reggel 6 órakor, október 1-jétől április végéig reggel 7 órakor kezdődnek és május 1-jétől augusztus végéig éjjeli 11 órakor, szeptemberben este 10 órakor, október 1-jétől április végéig este 9 órakor végződnek. A kocsiknak rendes megálló és felszálló helyük lenne. Ezt már a mostani omnibuszoknál is elrendelték, de nem tartják meg, mert nem ellenőrzi senki sem. A kocsik pontos indulását a végállomásokon egy-egy ember ellenőrizni fogja s ez által a régi rendetlenség meg fog szűnni. A javaslatot előbb a fővárosi közrendészeti bizottság, azután a tanács fogja tárgyalni. — Iskolai hírek. A magyar gazdasszonyok országos egyesülete értesíti a szülőket, gyámokat, hogy Damjanich utcai árvaházába tanítás és teljes ellátásra 6—12 éves fizető növendékeket is felvesz. Az elemi osztályokban 250, a polgáriakban 300 fut az évi díj. A III. ker. polgári leányiskolát a főváros kiegészítette kétéves nőipariskolával, mely folytatása a polgári iskolának, úgy, hogy ennek IV. osztályából, mint felsőbb tanfolyamba, a nőipariskola I. osztályába lehet átlépni. A belügyminiszter most a főváros határozatát jóváhagyta s hozzájárult ahhoz is, hogy az említett polgári iskolánál már két év óta fennálló nőipartanfolyam tovább is fenmaradjon. A miniszter az iskola költségvetését azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy az iskola felszerelésénél hazai gyártmányokat használjanak. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, aug. 31. * (Küry Klára) holnap, szombaton lép föl először a népszínházban, Klári címszerepében. Vasárnap a Próbaházasság-hm, hétfőn, a demográfiai kongresszus tiszteletére adandó díszelőadáson, A szultánban. * (Az opera) megnyitó előadása Az eladott menyasszony lesz. Első előadásul eredetileg a Sába királynője volt kitűzve, de D. Handel Berta asszony bekövetkezett megbetegedése miatt ez az előadás nem volt megtartható. Az eladott menyasszony holnapi előadása alkalmával — mely, mint az ezután tartandó többi előadások is, 1 órakor fog kezdődni — négy szerep új személyesítő által lesz betöltve és pedig Hans szerepét Szirovatka helyett Arányi, Katinkát Hilgermann Lassz. helyett Válent Vilma, Ágnest Válent helyett Koncsek Viktória és Kruschinát Várady helyett Mánkést fogják énekelni. * (A budai színkörben) ma megint premier volt. Barna Izsó Huszárosán című operettje került színre, melynek szövegét Rónaszéky Gusztáv írta. Az idén bemutatott újdonságok között mindenesetre a mai az, amely a szigorúbb kritikát is kibírja. Barna Izsónak, ki jelenleg az aradi színtársulat karnagya, vannak eredeti ötletei s főleg az ügyes hangszerelés által az itt-ott nagyon is ismerős motívumokat vonzóvá tudja tenni. A mai operettben igen sikerült például a második felvonás hatalmas fináléja. A közönség igen rokonszenvesen fogadta az újdonságot, a felvonások végével a szereplőkkel együtt a szerzőt is kihívta. A szöveget Rónaszéky egy elavult francia színdarabból (Urak és dámák) gyúrta át; meséje röviden ez : A század elején Páris vidékén toborzó magyar huszárok kapitánya, Haday Béla gróf (Pintér Imre) D’Avancourt márkiné (Berzsenyi) házában van elszállásolva, ki féltvén leányát, Adrient (Ledofszky) a barbár magyaroktól, azt szobalánynak öltözteti, a valódi szobalányt, Magiont (Serédi) pedig lányának mutatja be. Ebből az átöltözködésből keletkezik egy egész csomó mulatságos félreértés és a bonyodalom, mely persze azzal végződik, hogy Haday gróf, aki már régebben találkozott Adriennel s szereti a leányt, őt a harmadik felvonásban feleségül veszi. A kis Magion is beleszeret egy magyar huszárba, a századtrombitásba (Körmendy), de amikor megtudja attól, hogy odahaza szép felesége és gyermekei vannak, kiábrándul és visszatér régi szeretőjéhez, Peppóhoz (Németh). Az előadás gondos betanulásról és ügyes rendezésről tanúskodott s az egyes szereplők mind a legjobb kedvvel, ügyesen feleltek meg faladatuknak. Pintér szépen énekelt és jól festett a korhű egyenruhában. Ledofszky az ábrándos kisasszony szerepében volt jó. Serédi a közönséget éppen annyiszor ragadta tapsra, mint ahányszor megkacagtatta az urizáló szobaleány mókáival. Kovács folytonos derültséget keltett. Jók voltak : Gyöngyi, Giréth, Lászy Etel, Németh, Körmendy és Berzsenyi Julia. Egészben véve sikerült est volt a mai, s az operett hihetőleg műsoron marad a színkörben. (szt. a.) * (A színészeti gyakorló iskola) (Királyutca 56. I. em.) szeptember hó első napjaiban újra megnyílik. Az intézetben miniszterileg jóváhagyott tanterv alapján tanítanak s az elméleti oktatás mellett a fősúlyt a színpadon és a közönség előtt való játszásra fektetik. Az iskolán összesen 8 tanár és tanárnő tanít. A beiratások naponként d. e. 10—1-ig s d. u. 3—5-ig vannak. * (A városligeti színkörben) premier volt ma este. Az évad utolsó újdonságaként bemutatták A pópa című népszínművet, amelynek Zöldi Márton a szerzője. A gonddal és jelentős írói tehetséggel megírt darabot a közönség nagy elisismeréssel fogadta. A darab meséje természetes, alakjai jók s néhány jelenete igazán megkapó. A humorral szűken bánt a szerző, s darabjában mindvégig megtartotta a komoly, sokszor megrázó tónust. A mesét s alakjait az erdélyi oláh nép életéből vette. A történet lelke Marica, egy Vazul nevű oláh haramia szép leánya, a ki beleszeret a falu pópájába. A bonyodalom abból keletkezik, hogy a pópának, a ki titokban szintén eped a leányért, mint özvegy embernek az egyházi törvények tiltják az újból való nősülést s igy nem veheti el a szerelmesét. Marica után azonban a vidék vad és rosszhírű legénye Bimitru is eped, aki féktelen indulatában és mellőzött szerelmében gyilkosságra vetemedik. Megöli a dászkátt, (tanító) mert azt hiszi, hogy Marica őt szereti, aztán elbujdosik. A leány, akinek különben is kesergő lelkét egészen megtörik az események, szintén világgá indul, de amint megtudja, hogy a pópa Dimitruval fog találkozni a falu korcsmájában, hirtelen megjelenik, mert tart a legény gonoszságától s a forróvérű elkeseredett pópa boszúvágyától. Éppen jókor érkezik, hogy megakadályozza a vetélytársak élethalál harcát. A pópa ekkor nyíltan Dimitru szemébe vágta, hogy igenis ő formál jogot a leányra, akit papi állásának feláldozásával végül feleségül is vesz. Dimitru elveszi a büntetését, amennyiben a gyilkosságért a törvény elbánik vele. A darabban a főalakokon kívül több jó epizódalak is van, köztük, Tegger, a félkegyelmű medvetáncoltató, s Juoh, az iszákos harangozó. Az előadás eléggé jó volt, bár több igyekezettel sokkal nagyobb hatást biztosíthattak volna az előadók a darabnak. A közönség azért megbecsülte az irodalmi értékkel biró művet s minden fölvonás után többször kihívta a szerzőt. A szereplők közül dicsérettel fölemlítendő Tóth Antal, Abray Aranka, Völgyi Kata, Hevesi, Szarvasi, Nyilasi, és Juhász. A darabot holnap megismétlik. A darab a vidéken nagy hatásra számíthat. (—off.) * (Az újpesti zeneművelő-egyesület) énekes zeneiskolájában a beiratások szeptember 1-től 15-ig lesznek. Tanárok : Erkel Gyula igazgató, Langer Viktor, Fodor Napóleonná, Schvarcz Viktória, Sigmund Sándor, Fridmann Samu, Keller Antalné, Garayné Lichtmay Lujza. — Bővebb értesítést ad a titkárság (István-tér, Matzek-ház) délután 4-től 6-ig. * (Álmok az üdvről.) Litby Sándor, a ritkán szóló, de szép tehetségű költő ezen a címen kiadta újabb költeményeit. A csinos kötet kevés kivétellel szerelmi dallal van tele, amely dalok gyöngédek, érzelmesek, gyakran megcsillan a szelíd humor bennük s általán kellemesen érintik az olvasót. Nem ifjúi fellengzések ezek, hanem a harmincas évek félig melankolikus, félig tréfás hangú kontemplációi, múltbamerülő ábrándozások és a jövő képeinek szövögetése. Olykor azonban tüzesebb, forróhangú dal is csapong a lantján. Luby egyszerű, keresetlen hangon dalol, s noha igénytelenül lép föl, számos poétatársánál csinosabbat nyújt. A szerelmi dalokon kívül vannak a kötetben apró regék, képek, elegikus emlékek és politikai ódák. Az utóbbiak kis számmal. A kötetet bezárja néhány csinos fordítás Hamerling, Scheffel, Geibel költeményeiből. A versgyűjtemény a figyelmet teljesen megérdemli. * (A városligeti színkörben) vasárnap délután 4 órakor A csókon szerzett vőlegény kerül színre Pajor Emíliával, este A madarász Inkei Gizella föllépésével. * (Magyar nyelvgyakorló-olvasókönyv.) László Antal e címen a magyar beszéd elsajátítására németajkú népiskolák számára oktató könyvet irt. Az első rész, mely a második osztály számára való, már megjelent sára kemény kötésben 16 krajcár. A hercegprímás allokációja. Budapest, aug. 31. Az esztergom-főegyházmegyei papság lelki gyakorlatainak végeztével a hercegprímás beszédet intézett a nagy számmal összegyűlt papsághoz, amely beszéd két fontos passzust foglal magában. Az egyikkel arra inti papságát, hogy térjen vissza hivatásához, a másikban azt a vallomást teszi, hogy egyházi ügyekben a római szentszék előleges tudta és előleges beleegyezése nélkül soha egy lépést sem tett. A beszéd ez: Igyekezzünk megőrizni a bűnbánat könyei által megmosott lelkünk tisztaságát, hogy viszszatérvén hivatásunkhoz, luceamus gregi nostro, — de csak lucere ? ez nem elég — a téli nap is világít, fénylik, de nem melegít, nem éltet; lucere et ardere, világítani és egyúttal égnünk kell a szeretet füzétől, — hisz az Úr maga mondotta : arról ismernek meg benneteket, hogy tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek — és a nemzetek apostola így szól: ha szeretetem nincs, semmi vagyok. Cseréljük ki szeretettől áthatva az első találkozás alkalmával sziveinket, oda teszem a tieteket, hová ti is szántátok az enyémet: az egyház és haza oltárára. Egyház és haza ! E két szóban nehezedik reám nagy felelőséggel járó kétoldalú állásom terhének rengeteg, majd birhatlan súlya, — nehezedik azért, mert sem egyikhez, sem a másikhoz hűtlen lenni nem tudok, nem akarok. Avagy méltó volnék-e csak egy óráig is viselni azt a közjogi méltóságot, mely egyházi állásomhoz kötve van, ha hazám bármi jogaiból tudva és akarva csak egyet is feladnék ? Nem volnék méltó ! Avagy méltó volnék-e egy pillanatig is hordozni e keresztet, melyet mint egyházi állásom jelvényét mellemen viselek, ha tudva és akarva egyházam ügyét — bármily kicsiben is — elárulnám ? Nem volnék méltó ! Épp azért, mer felelősségem nagy súlyát érzem, bár ott, ahol és akkor, amikor kellett, nyíltan, igen világosan szólottam, szükségesnek találom, hogy mielőtt szétmegyünk, hozzátok is, kik a főegyházmegye híveinek lelki gondozói vagytok, s igy szivemhez oly közel álltok, e nehéz időkben tájékoztatás végett röviden, de őszintén, mint itt az Úr oltára előtt kell, szólhassak. Nem a világ általános helyzetéről akarok beszélni. — Minek? Hisz ezt a tegnap tartott utolsó elmélkedésben oly élénk és megrázó vonásokkal láttuk rajzolva, hogy a kép nem egyhamar fog elmosódni emlékünkből! Nem is arról az elégedetlenségről, arról a nyughatatlanságról és forrongásról akarok szólni, melyek dominálnak az egyesek szívében úgy, mint a családokban és a társadalom minden rétegében, nemcsak hazánkban, hanem a világ minden államában. A kedélyek ily izgatottságában is, mint mindenkor, a mi irányunk: ha maledicimur, mint a szeretet vallásának szolgái, benedicimus; ha persecuti sumus, sustinemus; ha blasphemamur, obsectamus. Tehát nem erről akarok előttetek nyilatkozni, hanem a minket közvetlenebbül érintő s hogy úgy mondjam, házi ügyünkről. Mielőtt e nagy felelősséggel járó állást elfoglaltam, esküm letétele előtti napon a legilletékesebb helyen kijelentettem, hogy az egyház és állam között megzavart békét helyreállítani és fentartani nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is tartom; de egyúttal kijelentettem azt is, hogy egyházam tanításától egy hajszálnyira sem térhetek el; s minthogy a világ minden államában, úgy a hazában élő katolikusokra nézve is egyházi ügyekben — in rebus ades et morum — végérvényesen határozni egyedül a római szentszék illetékes, én nem ismerhettem el és nem ismerhetek el senkit, de senkit az érintett hitbeli és erkölcsi tanokra vonatkozólag illetékes irányadómnak, csak a római szentszéket. És én itt, az Úr oltára előtt jelentem ki nektek, hogy prímásságom ideje alatt