Budapesti Hírlap, 1896. június(16. évfolyam, 151-178. szám)
1896-06-02 / 151. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP. (151. sz.) 1896. junius 2. Budapest, junius 1. A magyar bimetallista liga megalakulása. Ifj. Széchenyi Imre gróf junius 5-ére értekezletre hívta össze a bimetallizmus magyar előharcosait; ez alkalommal akarja megalakítani a magyar bimetallista ligát. Nagy a jelentősége ennek a lépésnek. A nyugati államok valamennyiében testet öltött a bimetallista mozgalom s bár még most társadalmi akcióképpen nyilatkozik, közel áll ahhoz, hogy állami akcióra vezessen. Az állami akció azonban csak nemzetközi lehet, s így a magyar bimetallista ligának is csak az a célja, hogy a világszerte megindult nemzetközi akcióhoz csatlakozzék. A nyerstermeléssel foglalkozó néposztályoknak eminens érdeke a kettős valuta létesítése, mert az ezüst demonetizálása, s ezáltal a forgalmi eszközök redukálása nyomta le elsősorban a termények árait s igy a pénz szaporítása ismét emelné azokat. A liga szervezői egy rég megindult csöndes mozgalomnak fognak határozottabb alakot adni. Mint értesülünk, a megalakuláshoz több főrendiházi tag, országgyűlési képviselő s a közélet más munkásai vannak meghiva. A szabadelvű párt mai értekezletén vita nélkül elfogadta a védőerőhöz tartozó egyének katonai ellátásáról szóló 1875: 41. t.-C. kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. A függetlenségi és 48-as párt Kossuth csoportjának ma délelőtt három óráig tartó értekezlete volt, melyen a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta részleteiben s több szükséges módosítás benyújtását határozta el. Függetlenségi pártszervezkedés. Az Ugrón párt június 4-én Jász-Jákóhalmán és Jász-Apátiban szervezkedő gyűlést rendez, melyre már nagyban folynak az előkészületek a kerületben. A központból maga Ugron Gábor több képviselővel utazik le a kerületbe. A delegációk a királynál. Budapest, jan. 1. Ő felsége a király ma fogadta a budai várban a delegációkat. Az osztrák bizottságot előbb, azután a magyart. Mindkét delegáció elnöke, Chlumetzky és Széll Kálmán, az uralkodóhoz intézett beszédükben a trónhoz való rendületlen hűséget hangoztatta, dicsérve a felség erényeit, alkotmányos hűségét, békeszeretetét. Hangoztatták a béke föntartásának szükségét is a hadsereg fejlesztésének kényszerével egyben. Ez már igy van esztenzendők óta. Megemlékeztek azonkívül a delegációk vezetői az uralkodót ért gyászról, Károly Lajos kir. herceg haláláról s ő felsége népeinek részvétét hódolattal rakták le a trón zsámolyához. Ő felsége válaszában igen kegyesen emlékezett meg a milleniumról. A delegátusok zajosan megéljenezték. A királyi várkastélyon ma középütt a fekete-sárga zászlót, jobbról a magyar trikolórt balról a horvát lobogót tűzték ki. Részletes tudósításunk itt következik: Az osztrák delegáció fogadása. Déli 12 órakor fogadta a király az osztrák delegációt. Chlumetsky János báró, az osztrák delegáció elnöke, a hódolat és hűség kifejezése után, azt fejtegette, hogy a radnárki a hatalmi állásának biztosítása, haderőnk fejlesztése nem áll ellentétben az osztrák népek érdekével. Mert — úgymond — sehol, a mi tarka népességű monarkiánkban pedig legkevésbé lehet különbséget tenni a népesség és az álladalom jól fölfogott érdekei között. Ama nagy népcsaládnak magukban nagyobbára gyönge tagjainak, melyek hosszú, részben már ezeréves történeti folyamat által egységes álladalommá egyesültek s a melyek boldogok, hogy felséged szelid jogarának uralma alatt állhatnak, szükségük van nemzeti fennállásuk biztosítása és gazdasági fejlődés céljából egy hatalmas, kifelé tiszteletet parancsoló államiság védelmére és szükségük, hogy távol tartsanak maguktól minden kívülről jövő zavaró hatást. Szükség van a békére, de szükséges védelmi erőnknek szárazon és vizen való időnkénti kiegészítése is. Végül megemlékezett a súlyos veszteségről, mely öcscse halálában az uralkodót érte s kifejezést adott az osztrák népek mély részvétének. Azután lelkesen éltette a császárt. Az uralkodó a következőképpen válaszolt: A király válasza. Ha érzelmeiknek előttem nyilvánított biztosítását a legőszintébb köszönettel fogadom és mélyen meghatva emlékezem meg a rendíthetetlen hűség és ragaszkodás tanúságairól, melyekkel az Engem és Házamat legújabban ért súlyos veszteség alkalmából találkoztam, s melyek szivemnek valóbanjs estek. Megelégedésemre szolgál újólag kiemelhetni, hogy viszonyaink az öszszes hatalmakkal szemben a legbarátságosabbak maradtak, bárkák íegfelnek az égi adománynyal, király sem iszik ennél külömb italt! Bodormánta, istenfa ugyancsak fölékesitette már magát az aranyesővel, a kapor sem rest, bogernyős ágacskáit tele aggatta gyémánttal. Már a burgondia telhetetlenebb, kortyszámra tartogatja eres levelein az áldást. A fejes saláta mint valami növényi Falstaff dobzódik. Selymes levelein át csak úgy tölti magába a jót. Az öblös tökvirág járt legjobban, arany bográcsába bőven ömlik az égi nedű. A korai uborka valósággal becsípettnek látszik, bohókás kis uborkái mint részeg törpécskék hevernek szanaszét a földön. Szarkalábat, petrezselymet ékszerré varázsolt az eső, brilliant melltt mindenik ága. A pünkösdi rizsa terebélyes esernyője alól esenkedve nyújtogatja fejecskéjét a majoránna. Adjatok nekem is esőt, majd meghálálom a hurka-szezonban. A harcias sarkantyúvirág sajnálni látszik, hogy aranysisakjából a kis hitvány hónapos retek nyakába kénytelen önteni a vizet. Hát az arisztokratikus vanília mit szóljon? mikor ő megkalarálni palántákat itat illatos permetegjével ? Mert bizony a mi kis kertünkben köztársaság van, itt nem a rang határoz, hanem a hasznosság. A rezeda és violabokrok lágyan hajladoznak, halk suhogással ismételgetik — arany esik. Az esőcsépek ezüstös fátyola ráborul az egész kis kertre, szelíden simogatja a fák virágos ágait, mintha gondos anya mosdatná kis gyermekét. Úgy tetszik, mintha ez égből jövő áldott ezüst permeteg isteni hatalommal birna, szelid cseppjei nem csak a nagy természetet Újabb bizonyítékul szolgálnak erre az idegen uralkodók és államfők meleg hangon kifejezett ama szerencsekivánatai, melyeket magyar királyságom ezer éves fönnállásának ünneplése alkalmából hozzám intézni szíveskedtek. A hármas szövetségnek szilárd és céltudatos föllépése minden, az európai érdeket érintő fontosabb kérdésben lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a lefolyt év alatt a Keleten több ízben fölmerült nyugtalanító jelek ellenére a világrész békéje meg nem zavartatott. Kormányomnak hűséges szövetségeseinkkel egyetértőleg e részben kifejtett fáradozásai, az összes nagyhatalmak rokonszenves közreműködésével találkozván, nevezetesen a Balkán félszigeten létező status quo föntartása iránt oly egyetértés nyilvánulására vezettek, melynek remélhető fönmaradásától a nemzetközi viszonyok békés továbbfejlődése várható. Ez állapot megszilárdítása szempontjából a bolgár fejedelemnek a szuverén hatalom részéről immár bekövetkezett elismerése is fontos mozzanatot képez. Meleg részvéttel kísérjük az afrikai harctéren lefolyó eseményeket, ahol ha szövetséges társunk hadserege, nehéz küzdelemben egy számra nézve jóval erősebb ellennel, az olasz zászló becsületét megőrizte. Igazi megelégedéssel tekintjük ez év folyamában a Vaskapu melletti dunaszabályozási munkálatok befejezését. Ez az immár végrehajtott mű, melynek teljesítését a berlini szerződés Ausztria- Magyarországra ruházta, reményem, jótékony befolyással lesz a kereskedelem és közlekedés fejlődésére, melyet kormányom, mint az önök elé terjesztendő javaslatokból is láthatják, a lehetőség szerint előmozdítani törekszik. Hadügyi kormányzatom a monarkia gazdasági és pénzügyi helyzetének teljes számbavételével az előző években megszabott arány határai közt állapindítik, hanem talán meg tudnák orvosolni a beteg lelket, letörölni az agyra irt gondot, kibontani a bukuszáti szövedékét s égi jósága feltámasztaná a meghalt életkedvet. Halkan suhan át a májusi szellő, valami végtelen édes illat két nyomába. A zeller egyszerű szaga keveredik a szegfűvel és nárcissal, hozzá vegyül a megyfa, fodormenta kedves naiv illata. Eszünkbe juttatja ez az egyszerű kegyes jó szag öreg anyánk szelíden simogató kezét s végtelen láncolatát minden jóságnak, a miben életünkben részünk volt. Oh áldott cseppek, ti nem csak a földet lágyítjátok, hanem a szíveket is! Jóska bácsi e közben műartó kézzel igazítja a szapuló kádat az eresz alá, hogy kárba ne veszszen egy cseppje se a drága kincsnek, úgy ragyog az arca, mintha az aranyeső neki esnék. Sok szegénynek ad ez kenyeret —-mondogatja. Közbe leveszi a kalapját, mintha meg akarná embereim az áldást, vagy talán ő is azt a babonát tartja, hogy a májusi eső növeszti a hajat. Kitelik tőle! Erre bizony nagy szüksége is volna , mert olyan a feje búbja, mint a tenyerem. Különben ő arról nevezetes, hogy minden testi bajt az elemekkel gyógyittat, ha Bajorországban ringatják bölcsőjét, (de bizony kanyaroon zöcsköltek bükfa-teknőben,) ő ragadta volna el Kneip páter elől a pálmát. Ha dereka fáj, hátát a napnak fordítva kapál, az őseink által imádott napnak föladata aztán, a fájást kihúzni belőle. Ha gyomrával van baja, azt meg jó meleg homokba temeti s biztos a gyógyulás. Hébe-korba előkerül a lábszaggatása is, — oda se neki. A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. Májusi eső. — A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — — Többet ér ennél egy májusi eső, mondta a keszthelyi gróf számadó juhásza, mikor végig mutogatták neki a bécsi kincstár drágaságait. Ezzel az egyszerű mondással fényesebben jellemezte a májusi eső áldásos voltát, mintha köteteket irt volna arról. Arany esik mondja az öreganyám, a mint kihajol a zöldsalugáteres ablakon s óvatosan rakosgatja az ablak alatti kis padra a muskátlikat és bazsalikum palántákat. A licium kerítéses kis kertek apró virágágyai pedig nem szólnak semmit, hanem mohón szívják be az arany esőt, csak úgy örülve annak, mint a nyesett királyi parkok, vagy Vereshegyi Dávid urhohenheimi stílusban gondozott mintagazdasága. — Bizony arany esik ! , Nem válogatja, kinek juttasson az aranyból, jónak, rosznak, érdemesnek, érdemetlennek. Túl emelkedik adakozó jóságában az emberi fölfogás kicsinyes korlátain s termékenyítőcseppjeit válogatás nélkül juttatja mindenkinek. — Íme az égi kegyelem megtestesülése. — Megáldja azt, ki ad és azt, ki vesz. A mi kis virágos kertünkön már látszik is az áldás ; mintha csak valami varázsvessző érintette volna a szépen gereblyézett földet, új életre kél minden. Kardos liliomok, fürtös császár koronák szemlátomást nőnek. Tarkabarka tulipánok, mint megannyi drágaképp