Budapesti Hírlap, 1902. november (22. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-23 / 322. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (322. sz.) 1902. november 23. méltán sirathatjuk, vele tanulság hijján maradna, ha csupán a sors brutalitásával akarnék igazolni. Nem gazdálkodott ő takarékosan se pénzével, se talentumával, se életerejével- A milyen egyenes feldi, tisztaszivü ember volt, ha ma szólhatna, nyilván így szólna a fiatal művészekhez: „Fiúk! úgyis rövid az élet, takarékoskodjatok vele, ha egész művészek akartok lenni!“ Ő nem lett egész. Közvetetten vagy közvetetlenül, idegen hatás alatt dolgozott mindvégig. Érezte, látta a természetet, hamar leszámolt az akadémián tanult, postos bölcseséggel, színekkel, és színekben kereste az igazságot, vagy tónusokban iparkodott, összefogni a természetből nyert impresszióit,— fiatal volt és őszinte, bátor, férfias és temperamentumos. Ezt láthatjuk most kiállított képein. De, — és ezt is látjuk kiállított képein, — szándékának megvalósításában nem jutott el az eredetiségig. Kezdve a kép tárgyának megkeresésétől, a beállításon, az alaptónus megválasztásán, az előadási módon és az ecsetkezelésen át, mindegyre emlékeztet valakire, aki már azt csinálta és úgy csinálta, mint ő. Carot, Daubigny, Théodore Rousseau, Jules Dupré, Diaz, még Millet is, Paul Huet, Chintreuil és léptennyomon Munkácsy jut az ember eszébe e képek előtt, hogy csak azokat citáljam, akiknek a hatása, —bár sokszor bravúros munka, — közvetetlenebb volt művészünkre. Ismétlem, nem azt akarom ezzel mondani, hogy Paál tudatosan utánzott. Nem. Ő kereste magát s lelkesedése a tájkép francia mestereinek alkotásai iránt fiatalabb volt még, művészi egyénisége fejletlenebb, lágyabb, semhogy szabadulni tudott volna azoknak a mestereknek a hatása alól, akiket a fejlődő talentum hódolatával csodált. Sok komoly, egészen a művészetnek szentelt életmód munkája és sok természettanulmány után eljutott volna Paál László művészete odáig, hogy hazatérvén a fontainebleaui erdő alól, ő legyen egyik legnagyobb tájképfestőne. De ehhez okvetetlenül szükséges, hogy a magyar művész magyar földön dolgozzék-Ami Paál László után maradt, mindaz nagyon érdekes ígéret, de csak ígéret. ^ * (Md.) , * (Nemzeti Színház.) "Jakab Ödön drámájának, A jövevénynek mai második előadásán is szépszámú közönség gyönyörködött a darab nyelvének költőiségében és a jó előadásban. A darab vidám részének interpretálása ezúttal is hatásosabb volt, Rózsahegyi, Rákosi Szidi, Gabányi, Dezső friss és erőteljes vidámságot hoztak a színpadra, de a maga egész érdemében érvényesült Cs. Alszeghi Irma finom alakítása, Mihályfi, Gál, Molnár László és Beregi játéka is. A színészeket is, az utolsó felvonás után a szerzőt is többször kitapsolták. Zajos sikere volt Murger kis darabjának, A nyolcadik pontnak, a nagy tetszésből Lővén jutott mind a négy szereplőnek: Delli Emmának, Nagy Ibolykának, Császárnak és Pálnak. * (Hírek az Operaházból.) Az Operaházban hétfőn a Szentivánéji álom kerül színre az Operaház és a Nemzeti Színház tagjainak közreműködésével, mérsékelt hely árakkal. Kedden Anyegint adják. Szerdán mérsékelt helyárakkal Jancsi és Juliska és utána .1 babatündér hallet van előadásra kitűzve. Az előadás öt órakor kezdődik. Csütörtökön a Nemzeti Múzeum fennállásának századik évfordulója alkalmából díszelőadásban, a nézőtér teljes kivilágításával Báni bán kerül szilire. Pénteken nincs előadás, a Várszínházban színre kerül A denevér, Szoyer Ilonkával és Szilágyinéval a női főszerepekben. Szombaton A bolygó hollandi van műsoron. Vasárnap Farkas Gidén dalműve, a Tetemre hívás kerül színre Vécsey Géza, a kolozsvári nemzeti színház tagjának vendégfölléptével. A női főszerepet Kacsér Margit énekli. A dalmű után új betanulással a Bécsi keringő hallétét adják. * (A hit.) Néhai Justh Zsigmond finom, szubtilitások iránt fogékony lelkét megihlette a magyar nazarénusok tiszta és mocsoktalan élete, nemes emelkedettségük a hitben, puritán nyíltságuk, egyszerűségük, nemes emberi mivoltuk. S novellát irt a nazaránusokról, hozzátehetjük: egy ritka szép novellát, a melyben bemutatja a nazaránus hit hatását költői formában. Justh Zsigmond érdekes és megkapó mesét komponálva melynek keretébe állította alakjait. Ganyó Julcsa szegény dohánymunkás leány ugyan, de szép, büszke és rátartós. Keresetéből ékesen öltözködik az alföldi magyar leányok módjára: selyem viganó- ban jár, drága, rojtos kendővel a Vállán-‘Gazdag ász-sszony fia, gazdalegény a kedvese, aki azon az útőn van, hogy el is veszi feleségül. De a fiú anyja közbelép s kitagadással fenyegeti a legényt, mire ez azt mondja a leánynak, hogy szomorúan bár, de elhagyja őt. Gányó Julcsa ekkor elkeseredésében a karjába veti magát egy csendőrnek, akit nem szeret. De másnap már megbánja tettét és menekül. Hová menekül ? Maga sem tudja. Egy nazarénus ember veszi oltalmába s hívővé változtatja a leányt, aki eddig sokat törődött a világgal, keveset Istennel és lelkének tisztaságával és nyugalmával. A nazarénus ember tanításának hatása alatt a leány megváltozik, csak lelkének nyugalmával és az Istennel törődik, semmit sem az emberekkel és a világgal. Volt szeretőjének, a ki csúful elhagyta, megbocsát, sőt mivel a legény közben korhelységre adta magát, ő az, a ki rábírja, hogy térjen vissza a jó útra s legyen hű ura annak a nőnek, a kit elvett, a miikor őt elhagyta. Ez a novella tartalma, amelyből Rózsa Miklós színdarabot formált s amely ma este került bemutatóra a Népszínházban. A darabnak a tartalma egyezik a novelláéval, de a kettő hatásra nagyon különbözik egymástól. A Justh Zsigmond novellája részletes és kényelmes leírásban megmagyarázza a nazarénus hit varázsát a jámbor lelkekre s megmagyarázza azt az átformáló hatást, amelyet a nazarénus János tesz a megrontott életű Gányó Julcsára- Ott szép és hatásos képekben van megrajzolva a hívők élete, gondolkozásuknak és érzésüknek sajátos vonzó misztikuma. A színdarabban mindezt nem találjuk, a nazarénus tanításnak átalakító erejét nem látjuk magunk előtt, egyszerűen el kell hinnünk, mert a fordulat tényleg beáll a színpadon. De hirtelen és meglepetésszerűen, minden drámai és színpadi előkészítés és megokolás nélkül. Rózsa Miklós valójában csak dialogizálta Justh Zsigmond novelláját, amely különben, úgy hiszem, nem is igen való drámai földolgozásra. Egyébként a munkának az anyaga nemes, ami Justh Zsigmond szubtilis egyéniségéből és novellájának tartalmából önként következik, s ez az, amit a drámai dialógusban is szívesen és örömmel élvez az ember. Mint drámai műről azonban erről a dologról beszélni sem lehet. Az előadásról sincs sok mondanivalónk. A főszerepet, Gályó Julcsit, Hegyi Aranka játszotta, azzal a finom színpadi érzékkel, amely annyira sajátja ennek a nagy művésznőnek. A többi szereplő: Szirmai Imre, Szabó Antal, Siposné, Szerdahelyi, Kovács Mihály és Németh József. Az utóbbiak két vén parasztot ábrázoltak jószíj humorral. A szereplőket és a szerzőt a fölvonások végén többször kitapsolták s ők megjelentek, megköszönniaz elismerést. —itt. * (A Nemzeti Színházban) holnap, vasárnap harmadszor, csütörtökön pedig negyedszer kerül színre Jakab Ödön új színműve, A jövevények, mind a kétezer Murger egyfelvonásos vígjátékéval, a Nyolcadik ponttal együtt. Hétfőn Echegaray drámáját, a Halálos csönd-et adják elő, melynek legutóbbi, hetedik előadása is telt ház előtt ment végbe. Pénteken, Sardou-nak szeptember óta nem adott drámája, a Fernande kerül színre, szombaton pedig Hauptmann Gerhard álomkölteménye, a Hannele kerül színre, Lovikné Somló Emma vendégfölléptével, ki a címszerepet fogja játszani. * (Új magyar vígjáték.) Beöthy László új vígjátékot irt Kovácsné címmel. Az újdonság előadási jogát a Vígszínház szerezte meg, bemutatója még az idei szezon folyamán lesz. * (A Népszínház újdonságai.) A Népszínházban legközelebb két külföldi újdonság kerül színre. Az egyik Ferner Paul, Az anyós című énekes bohósága; a másik Weinberger Károlynak, Az izé szerzőjének, Hektor kisasszony című operettje. Ferner bohóságában a Népszínház összes komikusai közreműködnek, a női főszerepet Ledofszky Gizella adja. * (A Nemzeti Múzeum ünnepe.) A Magyar Nemzeti Múzeum százéves jubileumának ünnepén a király képviseletében József Ágost királyi herceg fog megjelenni. A főudvarmesteri hivatal ő felsége elhatározásáról már értesítette a közoktatásügyi minisztert és a Nemzeti Múzeum igazgatóságát. A királyi herceget a múzeum lépcsőcsarnokában Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, Szalay Imre miniszteri tanácsos, a múzeum igazgatója és a múzeum igazgatóőrei fogadják és fölkísérik a díszterembe, ahol az udvari páholyban fog helyet foglalni. A Nemzeti Múzeum ünnepén a Magyar Tudományos Akadémia is képviselteti magát. Az Akadémia képviseletében a három osztálytitkár vesz részt az Ünnepségeken és pedig Heinrich Gusztáv.dp., Fauler Gyula dr. és Titán Károly dr. A jubileum fényét nagyban fogja emelni a Budai Dalárda részvétele. Az ország első dalegyesületének tagjai Rózsavölgyi Gyula alpolgármester el- Böldénével tartott gyűlésükön lelkesedéssel határozták el, hogy közreműködnek a Nemzeti Múzeum jubiláris ünnepén. * (Hírek a Magyar Színházból.) Holnap, vasárnap este tizedszer játszsza Farmay Fika a RTőemancipáció főszerepét. Minden este újabb és újabb ovációkkal tüntet a közönség kedveltje mellett,é s az első fölvonás fináléját és a második fölvonás toborzóját eddig estéről-estére meg kellett ismételni. A közönség körében oly nagy és általános az érdeklődés Pálmay Ilka föllépései iránt, hogy a koemancipáció jövő heti előadásaira tömegesen jegyzik már elő a jegyeket. December 10-én egy francia színésztársulat kezdi öt estére tervezett vendégjátékát a Magyar Színházban. A társulat vezetője Agrigrd Frederice, tagjai a párisi Gymnase, Varietes és Athéné© színházak művészei. A francia társulat a legújabb nagysikerű párisi vígjátékokat és bohózatokat fogja játszani. * (Hírek a Vígszínházból.) A Vígszínházban pénteken, november 28-án lesz Molnár Ferenc bohózatának, A doktor úrnak bemutatója. Molnár darabja megszakítja a Loute előadásainak sorozatát, hogy aztán a nagysikerű francia bohózattal és a Csókon szerzett vőlegénnyel váltakozva töltse be a műsort. Szigeti József énekes bohózata, noha még egyre zsúfolt házak előtt kerül színre, most csak ritkábban tűzhető ki előadásra, mert Fedik Sárit, a női főszerep személyesítőjét, szerződéses kötelezettsége vidékre szólítja, így a jövő héten is ötször lép föl Pécsett, és azért a Csókon szerzett vőlegényt csak holnap, vasárnap délután, hétfőn és azután ismét , csak vasárnap lehet adni. * (Zrínyi-est az Urániában.) AzUrániaszínház a Trefort-szoboralap javára november 27-én, csütörtökön kezdi meg irodalmi estéinek rendezését. Zrínyinek, a költőnek, szenteli az első estét. Berta Hona, az Erzsébet-nőiskola tanárnője lesz az első fölolvasó, aki a Szigeti veszedelemről tart előadást. Ezt követi Gyulai Ágost dr. fölolvasása, Zrínyi életéről ás a XVII. század magyar költészetéről. Jegy, elővételi ár nélkül az Uránia pénztáránál kapható. * (Irodalomtörténeti emlékek.) A Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai során ma délután Esztegár László dr. a Széchényi országos könyvtár egyik leggazdagabb osztályát, az irodalomtörténeti relikviák tárházát ismertette igen formás előadásban, kiválóan megválogatott illusztrációk kíséretében. Nem éppen könnyű vállalkozás irodalmunk fejlődését a halotti beszéden kezdve Reviczky Gyuláig alig másfél óra alatt megrajzolni. Esztegár a nehéz föladatot szépen oldotta meg. Kiváló ízléssel, józan ökonómiával válogatta meg a bemutatandó anyagot, a kísérő magyarázat pedig valóban ismeretterjesztő előadás volt, banalitásoktól és ttszéhségektől menten. Hogy előadását aktuálisabbá tegye, első képnek a muzeumalapító Széchényi Ferenc gróf naplójából azokat a sorokat mutatta be, amelyeket a muzeumalapítás napjaiban, 1802. november 26-án és 27-én jegyzett föl. Rövid tájékoztatás után, aztán bemutatta, a halotti beszédet, a Szabács viadaláról szóló éneket és Ráskai Leaképírásában, a Margit-legendát. Itt végzett középkori irodalmunkkal. A XVI. század irodalmából bemutatta Erdösi Szilveszter János grammatikájának azt a másolatát, amelyet 1808-ban Kazinczy Ferenc titkon készíttetett a debreceni kollégium könyvtárában arról az egyetlen fönnmaradt példányról, amely azóta szintén a Nemzeti Múzeum birtokába került. Azután Zay Ferenc egy levelét, Veráncsics történeti munkáinak egy oldalát, Balassa Bálintnak egy levelét s a Radvánszkiak radványi levéltárából előkerült Balassakódexet mutatta be. Az első nagy magyar lírikus virágénekeit, a melyekből többet maga égetett el, sok pedig elkallódott, ez az írott könyv tartotta fönn nekünk közel egykorú s meglehetősen hibátlan másolatban. A XVII. századból Gyöngyösi István Csalárd Kupid,ójknak címlapját s Széchy Máriának, a murányi Vénusznak szóló ajánlását mutatta be. Ezt követte a kuruc-költés kincses házának, Szencsey György daloskönyvének bemutatása. A XVIII. századból Mikes Kelemen egy fordított munkáját, Amádé László egy versét s Faludi Ferenc egy iskola drámáját mutatta be. A gárdista-irodalomból leginkább Bessenyei Györgygyel foglalkozott. Bemutatta Dugonics Etelkájának első oldalát és Csokonai Széchényi Ferenchez írott költeményének kezdősorait. Irodalmunk újjáteremtőjének, Kazinczy Ferencnek egy levelét s a Göthéből fordított Stella dráma címlapját mutatta be. Jellemző mutatványok kíséretében beszélt a két Kisfaludyról, Katona Józsefről és Bajzáról, hogy aztán rátérjen irodalmunk nagy triászára: Vörösmartyra, Petőfire és Aranyra. Vörösmartynak aránylag kevés írása került a Nemzeti Múzeum relikviái közé, de ott van a Szózat és a Vén cigány az eredeti kéziratban. Petőfinek majdnem összes kézírása a Múzeumba került a Petőfi István hagyatékából. Arany János kézirataiból Arany László és Toldi-tilógiát s Buda halálá-t hagyta a Múzeumnak. E hagyaték alapján Esztegár László a trilógiát s a Buda halálát most adja ki az összes lekció-variánsokkal, a mely kiadás a költő fejlődésére megbecsülhetetlen adatokat fog szolgáltatni. A halotti beszéddel kezdett előadást Esztegár Reviczky Halál című költeményének bemutatásával végezte. A közönség az előadást hosszasan éljenezte. * (Gyermek-színház.) Vasárnap ismét a Száz éves remete és a Csipkerózsa című varázsregék kerülnek színre.. Csütörtökön Komor Gyula Csizmás kandúr című regéjét adják elő fényes kiállításban. . .