Budapesti Hírlap, 1903. május (23. évfolyam, 119-148. szám)
1903-05-27 / 144. szám
8 BUDAPESTI HÍRLAP. (144. sz.) 1903. május 27. zúzott és több kocsi is megsérült. Emberéletben nem esett kár. (Szomorú lakodalom.) A franciaországi Arrasból táviratozték. Salamon tüzértiszt lányának lakodalmát nagy szerencsétlenség zavarta meg. A citadellában, ahol a lakodalmat ültek, tűz keletkezett, úgy, hogy egy petróleum lámpa fölborult és meggyújtotta annak a teremnek a kárpitját, amelyben a lakodalmi ebédet tartották. Három asszony és egy huszonkét éves leány életét vesztette. Huszonhét személy megsebesült, köztük nyolc igen súlyosan. (Az őrült rémtette.) Utvin temesvármegyei községből rémes eset hírét küldi levelezőnk: Sztrain Mojsze odavaló parasztgazda, a kin már régóta mutatkoztak az eknekórság jelei, az éjjel hirtelen őrjöngeni kezdett, kiugrott az ágyból, elővette a borotváját s négy éves fiacskáját, akit különben nagyon szeretett, kiragadva fekvő helyéből, elmetszette egészen a szegény gyermek nyakát. A zajra gyanútlanul alvó felesége fölriadt és segítségért kiáltott, de az őrült ekkor az asszonyra vetette magát s csak az elősiető szomszédoknak sikerült a dühöngőt lefogni. Sztrain ekkor mintha megbánta volna rémes tettét, zokogva borult fiának holttestére, úgy hogy erőszakkal kellett elvonszolni. (Rendőri hírek.) Hirtelen halál. Zelbach Zsigmond, a Szohner-féle hajózási cég könyvelője ma délelőtt a Ferenc József rakodóparton hirtelen összeesett és meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Életunt leány. Báron Franciska huszonkilenc éves rendőri felügyelet alatt álló leány ma délben marólúgot ivott Kender utca 17 számú lakásán. A mentők súlyos belső sérülésekkel vitték a Rókus-kórházba. — Elfogott tolvaj. A rendőrség letartóztatta Bedő Lajos tizenkilenc éves cipészsegédet, mert a Bajnok-utca 5. számú ház pincéjében lopáson érték. — Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajós-társaság közli, hogy e hónap 27-én és 30-án a Margitszigeten jótékony célra rendezendő tűzijátékok alkalmával déli 12 órától fogva hajón csakis külön kombinált belépő- és menettérti jegygyel lehet a szigetre jutni. E jegyek ára egy korona 20 fillér, ami a rendes hajóviteldíjon felül egészen jótékony célra fordíttatik. A jegyek a Duna gőzhajóstársaság összes budapesti hajópénztárainál árusíttatnak. A fennt megjelölt napokon déli 12 órától fogva a rendes szigeti jegyek, évi és egyes szabadjegyek, igazolványok stb. — a szövetkezeti jegyek egyedüli kivételével — nem érvényesek. Az utolsó hajó a Margitsziget felső állomásáról éjjeli 11 órakor indul s az összes közbeeső állomások érintésével az Eskü térig megy. A hídon át a szigetre menő közönség a hajón való visszatérésre érvényes jegyet a sziget hajóállomásain válthat húsz fillérért. — Vízhatlan köpenyek, kocsitakarók, urasági személyzet részére Weszely Istvánnál, Váci-utca 9. sz. ■— Paplan és matrac elismert legjobb kivitelben olcsón Both Nándornál, csak Bécsi-utca 5. szám. — mindennemű gyomorbajt abszolút biztonsággal kigyógyit a Stomachicon. Ara 2 kor. Lukács Zs. gyógyszert. Újvidék. Raktár: Török József, Budapest. — Földes-féle Margit-érémet használjon minden hölgy, mert ez teljesen vegytiszta, törvényesen védett arckenőcs. Pár nap alatt ifjitja és szépíti az arcot. Egy tégely 1 K. Kapható minden gyógytárban. — Szépséghibák, u. m.: szeplő, májfolt, tűzfolt, bőratka (mitesszer), pattanás (vimmerli), sömör, anyajegy, sebhelyek, pórusok, ráncok, arcszőrök, vörös orr és kéz, hajhullás, szakállbajok, bőrkeményedés, bőrviszketés, izzadás stb. sikerrel gyógyittatnak. A teint minden hibája kiigazítható, elromlott vagy elhanyagolt arcok szépsége visszaadható. Cím: Orvosi kozmetikai intézet, Budapest, IV., Kossuth Lajosutca 4. Az intézet orvosa található délelőtt 10—12, délután 2—5 óráig. Levelekre válasz: „Szépséghibák és azok gyógyítása“ című tájékoztató füzet zárt borítékban 50 fillér levélbélyeg ellenében. — Bájos lesz a női arc a Budai dr.-féle „Gyöngyvirág-krémé“ használata által. FŐVÁROSI ÜGYEK. A villamos vasúti állóhelyek. (Saját tudósitónktól.) A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg rendeletet adott ki, a mely 1904 január elsejétől megszünteti a villamos kocsik belsejében az állóhelyeket, a perronokon pedig redukálja az állóhelyek számát. A miniszter rendeletét megküldötte a fővárosnak, hogy azt hajtsa végre. A tanács a rendeletet kiadta a vasúti ügyosztálynak, tegyen jelentést a végrehajtás akadályairól. Az ügyosztály ma részletes jelentést is tett. Először a tiszti főügyésznek ismeretes jelentésével foglalkozik. A tiszti főügyész tudvalevőleg azt a jelentést tette, hogy a fővárosnak nincsen oka arra, hogy a miniszter rendelete ellen fölszólaljon, mert maga a közgyűlés már 1897-ben elhatározta az állóhelyek megszüntetését. Jogi szempontból, pedig tiltakozott az egyik vállalatnak az ellen a kijelentése ellen, hogy a főváros az állóhelyek megszüntetésével okozott kárért rekompenzációval tartozik. Az ügyosztály akceptálja a tiszti főügyésznek a kártérítésre vonatkozó véleményét. Azt azonban nem fogadja el az ügyosztály, hogy az 1897. évi határozat kötné a fővárost. A közgyűlés ugyanis a közlekedési szabályrendelet tárgyalásakor incidentalitól egy indítványra vette föl azt az intézkedést, anélkül, hogy ezt a nagyfontosságú kérdést a szakhivatalok megvitatták volna. De másrészt a lóvasútnak villamossá való átalakítása óta olyan viszonyok támadtak, amelyeket előre látni nem lehetett. A kereskedelemügyi miniszter rendelete az ügyosztály szerint nem célszerű, nem időszerű, s a mai viszonyok mellett nem lehet végrehajtani. A villamos vasút feladata a tömeges és gyors szállítás. Ez a közönség eminens érdeke. A kényelem kérdése alárendelt jelentőségű. A közönség rendesen csak rövid utat tesz meg s szívesebben lemond a rövid időre a kényelemről, ha nem kell várakoznia a megállóhelyeken olyan kocsira, amelyben elegendő ülőhely van. Még a nagy vasutakon is gyakran megtörténik, hogy a közönségnek a perronon kell állania, mert nincsen ülőhely. A kérdés megítélésénél a mi sajátos viszonyainkat kell figyelembe venni. A villamos vasutak a nap bizonyos szakában, különösen reggel és este, továbbá a kirándulóhelyekre vasárnap és ünnepnap most sem tudják a forgalmat a közönség jogos érdekének megfelelően lebonyolítani. Az ügyosztály fél az új rendtől, mert azokkal az intézkedésekkel, amelyeket aminiszter óhajt: pótkocsik járatása, a kocsijáratok szaporítása, a menetidő új beosztása, a szállítóképesség csökkenését pótolni nem lehet, mert útvonalaink nem bírják meg. Számos, vonalon pótkocsi nem is járhat, mert a végállomáson nem lehet visszatérő sínpárt lefektetni. A nyugati pályaház előtt, az Egyetem-téren, a Király utcai végállomáson pótkocsival rendezkedni nem lehet. A közúti vasúttársaság vonalain be lehet rendezni a pótkocsi-járatást, ha a középponti városháza előtt levő végállomást megszüntetik. De hogy minő új relációkat tegyenek helyébe, azt csak alapos tanulmány útján állapíthatják meg. Pedig már ma is sok bajt okoz a forgalom lebonyolítása. Ha egy vasárnapon hirtelen eső jön, a kiránduló közönség egyszerre akar visszajönni. Az ügyosztály a közlekedési bajok okát abban látja, hogy a villamos vasutak hálózatát nem fejlesztették egészséges irányban. Csak az amúgy is túlterhelt vonalakon építettek villamos vasutat s parallel vonalakról nem gondoskodtak. Az utóbbi időben a forgalom javítása érdekében több parallel vonal építését tervezték, de a különböző hatóságok megakadályozták eddig azoknak végrehajtását. Ilyen vonal lenne a nagymező-utcai vonalnak a meghosszabbítása a Vácikörútig, a Baross utcai vonalé a Dunapartig s a lánchídfő-rudasfürdői vonal összekötése. Már egy esztendejénél több, hogy ennek a vonalnak a közigazgatási bejárását is megtartották, mégsem építik a vonalat. A Kerepesi úton tizenhárom irányban közlekednek a villamos kocsik. A forgalom lebonyolítása már ma is nehézkes. A bajt fokozza a pótkocsik beiktatása, a menetsebesség csökkentése s a menetidő sűrítése. Ilyen nagyszabású reformot máról-holnapra végrehajtani nem lehet. Előbb a végrehajtás lehetőségéről kell gondoskodni. Az új rend életbeléptetésére az előföltételek nincsenek meg s azokat egyszerre előteremteni nem is lehet. Szociális szempontból sem tartja helyesnek az ügyosztály a miniszter intézkedését, mert az eredménye a közönség folytonos zaklatása s állandó rendőri beavatkozás lesz. Az ügyosztály ezek alapján azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, írjon föl a kereskedelmi miniszterhez, hogy rendeletét helyezze hatályon kívül. Ha ezt nem akarja, a rendelet végrehajtását halaszsza arra az időre, amikor az előfeltételek meglesznek s a rendeletet minden baj nélkül végre lehet hajtani. De bármikor lépteti életbe a miniszter rendeletét, föltétlenül mondja ki, hogy a rendelet intézkedései nem vonatkoznak a rendkívüli időkre, amikor a villamos vasutaknak gyorsan tömeges forgalmat kell lebonyolítaniuk, így a kiránduló vonalaiéra vasárnap és ünnepnap, a temetői vonalakra halottak napján és mindszentek napján, a lóversenytéri kocsikra. Az ügyosztály javaslatát szombaton tárgyalja a közlekedési bizottság. A tavalyi év zárószámadása. A főszámvevő ma rövid jelentést adott ki a főváros háztartásának tavalyi zárószámadásáról. A jelentés nem alkalmas arra, hogy abból a főváros gazdálkodását megítélhessük. A végső eredmény, hogy a tavalyi év zárószámadásában 99.843 korona 20 fillér a fölösleg. Ebből kell még fedeznii az előre nem látott kiadásokat s ami marad, az szolgál majd a jövő évi költségvetés deficitjének a csökkentésére. Az egész fölösleg meglepően kicsiny. 1901-ben még 622.663 korona, 1900-ban 3.028.621 korona volt a zárószámadás fölöslege. A tavalyi év fölöslegéből nem igen jut valami a jövő évi költségvetésnek. De még ez a kis fölösleg sem a tavalyi év valóságos eredménye. Tavaly a kiadások és bevételek mérlegepasszív volt,, mert 109.255 korona ,58 fillérrel volt kevesebb a bevétel, mint a kiadás. Ez tehát deficit. Végső eredményben úgy kapjuk meg a fölösleget, hogy az 1902. év végén volt 5,771.704 korona 68 fillér pénztári készlet terhére az idei költségvetésbe fölvett 900.000 koronán kívül a főszámvevő 4,771.863 korona 48 fillér kiadást tartott fönn. Ebben a pénztári készletben és fönntartott kiadásban szerepelnek azok a kétes követelések, amelyeknek pontos kimutatását már a belügyminiszter is követelte. Ebben az összegben van mint követelés a többi között a Kecskeméthy által ellopott félmillió is. A főváros összes bevétele tavaly 35,812.597 korona 55 fillér volt, kiadása pedig 35,921.853 korona 13 fillér. Az ó-budai ágostai hitközség kérelme. Az ó-budai ágostai evangélikus hitközség a Zichyutcában levő házát 1869-től ingyen átengedte a fővárosnak iskola számára. A főváros a Vörösvári-uton új iskolát épített s a hitközség épülete fölszabadult. A hitközség az épületet imaháznak akarja átalakítani s most arra kéri a fővárost, hogy az átalakítás költségéhez 3500 koronát adjon. — Kossuth-szobor — Szabadságharc-szobor. A képzőművészeti bizottság Matuska Alajos alpolgármester elnöklésével ma tartott ülésén tárgyalta, hogy hol állítsák föl a Kossuth-szobrot és a Szabadságharc-szobrot. A mérnöki hivatal és a középítési bizottság tudvalevőleg azt a javaslatot tette, hogy mind a két szobrot a Szabadságharc-téren, egymással szemben állítsák föl. A képzőművészeti bizottság mai ülésén Bárczy István tanácsos azt vitatta, hogy a hatszázezer korona nem elég arra, hogy a Szabadságtéren megfelelő Kossuth-szobrot állítsanak. De a Szabadságharc-szoborra is kevés a pénz. Azért az ügyosztály nevében azt a javaslatot tette, hogy a két alapot egyesítsék s egy emlékművet csináljanak s a két szobormű egyesített kivitelére vázlat-pályázatot hirdessenek. Hans Ivor báró tiltakozik a két mű egyesítése ellen. A közönség Kossuth-szoborra adta a filléreit, azt másra fordítani nem lehet. De különben is lehetetlennek tartja, hogy a Kossuth-szobor egy más emlékműnek a mellékalakja legyen. Kossuth Lajos szobrát nem lehet semmiféle emlékműnek alárendelni. A szobor helyének pedig legalkalmasabbnak mondja a parlament dél-keleti oldala előtti teret. A szobrot a Vécsey utca tengelyében a Szabadságharcszoborral egyenes vonalban lehet fölállítani. Berzeviczy Albert is a parlament előtti teret tartja a Kossuth-szobor számára a legalkalmasabbnak. De jó ideának mondja az ügyosztály javaslatát, hogy a két alapot egyesítsék. Bízik abban, hogy akad művész, aki megtalálja az egyesítés módját, anélkül, hogy Kossuth szobra mellékalakká lenne. Hosszú vita keletkezett azután arról, hogy eszmei pályázatot hirdessenek-e, vagy rendes pályázatot. De a döntést elhalasztották, amíg a közgyűlés az egyesítésről határoz. A bizottság arra kéri a közgyűlést, döntse el, hogy egyesítsék-e a két alapot vagy ne. Ha egyesítik az emlékművet, a Szabadság-téren állítják föl. Ha nem egyesítik, akkor a Szabadságharc-szobrot a Szabadság-téren, a Kossuth-szobrot a parlament előtt a Vécsey-utca tengelyében állítják föl. Hogy a szobrok fölállítását mielőbb megvalósíthassák, a bizottság fölhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a pályázatot kihirdethesse s az emlékműnek fölállítására szükséges összes intézkedéseket megtehesse. — Az Onderkó-alapítvány, Onderkó János nagyobb alapítványt tett a fővárosnál, amelynek kamatát minden esztendőben azok között az idegen anyanyelvű tanulók között osztják szét, akik legnagyobb sikerrel tanulták a magyar nyelvet. A tanács legutóbbi ülésén az alapítványt így osztotta meg: 100 koronát kaptak: Coulemont Edit, Körner Stefánia, Kunszt Julia, Bayer Berta, Katzer Józsa, Malek Kálmán, Petróthy Irén, Hrabovszky Róza, Peller Malvin, Lőb Józsa, Schupp Anna, Szentmiklóssy Hana, Lukász Károly. 50 koronát kaptak: Szalay Margit, Kubeseh Mária, Haffner Józsa, Kuhajda Mária, Kollár Adolf, Labutz Péter, Steharnik Lipót, Flössl Margit, Gorzaleczky Margit, Zeissel Katalin, Hofmann Paula, Liszka Gyula, Bartucchi Jakab, Polizner Anna, Maccik János, Hevesi József, Rogacsnik Nándor, Miksitz Etel, Abranek Józsa, Bagl István, Simák Magda, Gaiger Anna, Mildenblitz Ottó, Kőszeghy Anna, Richter János, Zasztera Rózsa, Castiglion Hermina és Richter Rudolf. — Iskolakötelesek eltiltása a korcsmázástól. A krisztinavárosi iskolaszék legutóbbi ülésén Eperjessy István igazgató indítványára elhatározta, hogy előterjesztést tesz a tanácsnak, hogy az iskolaköteles korban levőket szabályrendeletileg tiltsa el a nyilvános mulatóhelyektől és a korcsmábajárástól. Az iskolaszék határozatát megküldött© valamennyi iskolaszéknek, hogy a kérelmet támogassák.