Budapesti Hírlap, 1903. július (23. évfolyam, 178-208. szám)
1903-07-01 / 178. szám
1903. julins 1. . BUDAPESTI HÍRLAP. (178. ez.) A miniszterek üdvözlése.Eszekéről Jelentik, Hogy Kavrak főispán Verőce vármegye nevében, Gróff polgármester Eszék város nevében táviratban üdvözölték Khuen-Héderváry gróf miniszterelnököt, Eszékvárosának tiszteletbeli polgárát. Üdvözlő táviratot küldtek Kolossváry Dezső honvédelmi és Tomasics horvát miniszternek is. Veszprém város közönsége, mint tudósítónk táviratozza, üdvözölte Kolossváry Dezső minisztert, a város szülöttét. A honvédelmi miniszter Szeglethy György polgármesternek a következő választ küldte: őszinte örömmel vettem szülővárosom tisztelt közönsége nevében honvédelmi miniszterré történt legkegyelmesebb kinevezésem alkalmából hozzám intézett szíves és meleg hangú üdvözlő sürgönyét. Ezen szíves megemlékezésükért legőszintébb hálás köszönetem fejezzem ki s kérem, ezen köszönetemet szülővárosom közönsége minden egyes tagjának is tolmácsolni kegyeskedjék. Nehéz feladatom teljes tudatában lépek itj működésem kerébe, ama megmásíthatatlan szándékai, hogy a legfelsőbb trón, valamint szeretett hazánk jólétét és biztosságát előmozdítani mindenkor legszentebb kötelességemnek tartom. SKolossváry, " A katonai bűnvádi perrendtartás reformja. ;3? félhivatalos Búd. Tud. jelenti: A mint értesülünk, a katonai bűnvádi perrendtartás reformjának munkálatát már befejezték és valószínű, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatok még ez év őszén parlamenti tárgyalás alá kerülnek. E reform a hadbírák létszámának tekintélyes szaporítását fogja maga után vonni és a hadseregigazgatás, amint a hadsereg rendeleti lapjának ez évi április 25-iki melléklapjában közölt pályázati felhívásban olvasható, a hadbírói tisztikar megfelelő pótlására nagyobb számú, évi 1600 korona járulékkal javadalmazott állást tervez a jövő évre. A hadbírói gyakorlatra oly tartalékos tiszteket, katonai hivatalnokokat, hadapródokat és hadapród-jelölteket bocsátanak, akik jogi tanulmányaikat befejezték és a jogi államvizsgálat letételét bizonyítványnyal igazolni tudják. A kérvény alakjára és felszerelésére nézve a részletes adatok a hadbíróság szervi határozmányaiban találhatók. Pályázók, akik a magyar, horvát vagy román nyelvet bírják, különös figyelemben részesülnek. Kilépés a szabadelvű pártkörből. Vészi József országgyűlési képviselő a következő levelet intézte'Podmaniczky Frigyes báróhoz, a szabadelvű párt elnökéhez: ' ''-n... kormányelnök úr programbeszédéből arról értesültünk,hogy az uj kabinet elejteni készül az 1899. évi XX®. törvénycikknek ama garanciális rendelkezését, mely szerint az uj autonóm vámtarifa elkészültéig a külföldi államokkal a kereskedelmi szerződések ügyében tárgyalások nem indíthatók. Az idézett törvénynek ,eme rendelkezése volt a viszonossági szankció alá helyezett ama kompenzációk egyike, amelyek fejében Széll Kálmán javaslatára a magyar törvényhozás belenyugodott a vámközösségi állapotnak 1903 helyett 1907-ig való fönntartásába. E törvényes garanciának elejtését az országra nézve kárhozatosnak tartván s benne fördulását látván annak a megegyezésnek, mely számára Széll Kálmán 1899-ben az egész parlament hozzájárulását kivivta, e fölfogásomból le kell vonnom a konzekvenciákat s ez okból a szabadelvű párt kötelékéből ezennel tisztelettel kilépek. Hodossy Imre nyilatkozata. Hodossy Imre a következő nyilatkozatot teszi közzé: Ama fölszólalásomat, amelylyel tegnap a szabadelvű párt értekezletén az új kormányt üdvözöltem, néhány lap akként közli, mintha én ott a pártnak valamely töredéke nevében szólaltam volna föl és ezen lapok ehhez megjegyzéseket fűznek. Ezzel szemben ki kell emelnem, hogy én nem valamely párttöredék nevében, hanem a párt nagyérdemű elnökének, Podmaniczky Frigyes bárónak egyenes fölhívása és megbízása folytán az egész szabadelvű párt nevében szólottam és üdvözöltem az uj kormányt. Budapest, 1903 junius 30. Hodossy Imre országgyűlési képviselő. Igazolt képviselő. A képviselőház VII. bíráló bizottsága ma délután Bánhidy Antal báró elnöklésével összeült, hogy Óváry Ferencnek a bizottsághoz utasított megbízó levelét tárgyalja. A bizottság a megbízó levelet rendben találta és Óváryt a harminc nap fönntartásával igazolta. A verbászi mandátum. Szabadkáról táviratoztak a Magyar Távirati Irodának. A verbászi választókerületben megindult a képviselőválasztási mozgalom. A szabadelvű párt jelöltje Vojnits István báró. Ma érkezett Szabadkára kétszázötven verbászi választó, akik felajánlották Vojnits Istvánnak a jelöltséget. Vojnits a jelöltséget elfogadta. A helyzet. Budapest, jan. 30. A Khuen-Héderváry-kormány parlamenti bemutatkozása, amelynek részletes leírása lapunk más helyén olvasható, olyan zajos jelenetek közben történt, amelyek az obstrukció legviharosabb üléseire emlékeztetnek. Csaknem előre lehetett látni, hogy ez fog ma elkövetkezni. Már a minap jeleztük, hogy a függetlenségi pártnak ilyesmi iránt fogékony tagjaira mily erős hatást tett az a gúny, amelylyel pártonkívüli ellenzékiek, néppártiak és Szederkényiek illették a bánnal történt megegyezést. Jeleztük, hogy az ellenzéki frakciók nem fogják elmulasztani az alkalmat, hogy az igazi ellenzéknek önmagukat tüntessék föl a Kossuth párt rovására. A Kossuth-párt féltékeny tagjai ebben a maguk tekintélyét, sőt a párt exisztenciáját látták megtámadva, annál is inkább, mert a függetlenségi kerületekről jöttek a hírek, hogy a választók rossz néven veszik a paktumot, s ennélfogva az a törekvés kapott erőre köztük, hogy az egyezséget visszacsinálják és folytassák az obstrukciót ott, ahol Széll Kálmán lemondásánál elhagyták. Ez a törekvés jutott kifejezésre a képviselőház mai ülésén a kormányelnökkel szemben, aki kétségtelenül azért is vállalkozott kormányalakításra, mert a Kossuth-párttal megegyeznie sikerült s mert bízott abban a kötésben, a mely nyolc függetlenségi megbízott közreműködésével jött létre s a melyet egyhangú párthatározat pecsételt meg. A képviselőházban ma arról volt szó, hogy a függetlenségi pártban szakadás veszedelme fenyeget azok között, akik ragaszkodnak az egyezséghez és azok közt, akik folytatni akarják a harcot a nemzeti vívmányok kiüzdése érdekében. Estére a párt rendkívüli és üürgős konferenciát hívott össze, amelyen a párt helyzetéről, a párt magatartásáról és a párt sorsáról tanácskozzék. Az értekezleten, amely esti hat órától közel tizenegyig eltartott, annyian beszéltek az obstrukció ellen, mint az obstrukció mellett s a párt nem tudván egyezségre jutni, azt határozta, hogy egyelőre mit sem határoz, hanem holnap folytatja tanácskozását. A párt magatartása arra bírtaKossuth Ferenc elnököt és Komjáthy Béla alelnököt, hogy a tisztségükről lemondjanak. Holnap deputáció kéri föl Kossuthot lemondásának viszszavonására. Érdekes és föltűnő volt a szabadelvű párt magatartása a mai ülésen. Egy része teljesen közömbösen nézte az új pártvezér kínos helyzetét, a másik, annyira a mennyire, támogatta. A támogatók jobbára a volt nemzeti pártiak közül kerültek ki. Nyílt összetűzés is volt a teremben az ó-szabadelvűek egy csoportja (Kubinyi Géza, Mikszáth Kálmán és Feilitzsch Artur báró) és a volt nemzeti pártiak egy tagja, Ugron János között. A csoport tapsolt Eötvös Károlynak, amit Ugron kifogásolt. Erre kölcsönösen kitessékelték egymást a pártból. Szóval: épületes állapotok vannak a szabadelvű pártban. A mai napon egyébként új mozzanat a politikai kavarodás növeléséhez: a Széll Kálmán híres formulájának kérdése. Khuen-Héderváry miniszterelnök ugyanis beköszöntőjében jelezte, hogy megváltoztatását óhajtja a formulatörvény abbeli rendelkezésének, amely arról szól, hogy a vámtarifa megalkotása előtt nem kezdhetünk kereskedelmi tárgyalást a külfölddel. Khuen- Héderváry kezdeni akar tárgyalást, a vámtarifa törvényes megállapítása előtt. S már most egész nap tárgyalták— a képviselőházban és a pártkörökben — azt a kérdést, hogy jó-e ez, vagy rossz, hasznos vagy káros. A szabadelvű pártból többen ki akarnak lépni a formula változása esetére. Holnap a képviselőházban, mint értesülünk, Barabás Béla, Bseronymi Károly és Eötvös Károly fognak hozzászólni a miniszterelnök programjához, a megjelölt sorrendben., A formula-törvény. . Már tegnap híre kelt, hogy Khuen-Béderváry miniszterelnök megváltoztatását tervezi az 1899. évi XXX. törvénycikknek. Kossuth Ferenctől tudták meg a függetlenségiek, hogy a miniszterelnök engedelmet akar kérni a törvényhozástól arra, hogy megkezdhesse a külföldi államokkal a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalást, a vámtarifa megalkotása előtt. A közlés nagy szenzációt okozott, annál nagyobbat, mert nem szólt világosan , mert nem kísérte az a vallomás, hogy a formulaváltozást maga Kossuth Ferenc (is) óhajtotta, az alább elmondandó okokból. "A miniszterelnök mai képviselőházi előterjesztésében jelezte is, hogy oly javaslatot óhajt előterjeszteni a Háznak, amelyben fölhatalmazást kapna arra, hogy a kereskedelmi szerződés iránt való tárgyalást megindíthassa. Már most lássuk, miben áll ez a dolog. A Magyarország és Ausztria közötti kereskedelmi viszony rendezetlen. Az 1899. évi XXX. t.-c. 1907. év végéig fönntartja a vámközösséget a viszonosság föltételével s Széll Kálmán formulája szerint jogilag „a magyar korona országaira nézve az önálló vámterület jogállapota állott elő.“ Ez ideiglenes állapot megszüntetésére a nevezett törvényben (3. §.) „utasíttatik a kormány, hogy ő felsége többi királysága és országaival kötendő vám- és kereskedelmi szövetség létesítése végett, nemkülönben oly célból, hogy az idegen államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekben az ország érdekei kellőleg érvényre juttassanak, a tárgyalást az osztrák kormánynyal indítsa meg.“ Ez megtörtént. Az egyezség december utolján létrejött, de törvényerőre nem emelkedett. Ebből következik a bökkenő. Mert a törvény további szakaszai (a 4-ik és 6-ik) a következő rendelkezéseket tartalmazzák: „A külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa új autonóm vámtarifával helyettesítendő, amely mindkét állam mezőgazdasági és ipari érdekeit egyaránt védi.“ A4-ik szakaszban megállapított feltételeik „bármelyikének meg nem tartása ugyanazzal a joghatálylyal bír, mint a viszonosság meg nem tartása.“ Ebből az következik, hogy ha új autonóm vámtarifánk nincs, a külfölddel tárgyalásokat folytatni nem lehet, és ha törvényes fölhatalmazás nélkül ezt a kormányok bármelyike megkísértené, ezzel megsértetnék a viszonosság és az 1907-ig kikötött vámközösség azonnal erejét veszti és az önálló vámterület jogállapota ténylegessé válnék. A miniszterelnök már most törvényes fölhatalmazást kér arra, hogy a tárgyalást megindíthassa, még mielőtt a vámtarifát elkészítettük volna. A miniszterelnök ez eljárására nézve, illetékes forrásból, a következő magyarázatot szereztük: — Kifogytunk az időből és sürget az az érdek, hogy gazdaságunknak hathatós védelmet szerezzünk a külfölddel való vonatkozásban. Olyan szűkiben vagyunk az időnek, hogy a vámtarifa tárgyalására majd csak őszszel kerülhet a sor, addig pedig a kormány az 1899. évi XXX. törvénycikk értelmében szóba sem állhatna a külfölddel. Olaszországnak fölmondották a szerződést és nagy érdekünk, hogy tájékoztassuk Olaszországot, meg általában az egész külföldet gazdaságunkat illető szándékunkról. A formulatörvény módosítása csak arra irányul, hogy a kormánynak ne legyen annyira kötve a keze, hogy szóba se állhasson a külfölddel. A törvénynek lényegét, amely a kereskedelmi szerződésnek és a vámszövetségnek egyidejű lejáratában csúcsosodik ki, a tervbe vett módosítás nem érinti. A formulatörvénynek minden tartalma fönnmarad, a terminusok összeesése is; éppen csak azt akarja a kormány, hogy ne kelljen várakoznia őszig, amíg a vámtarifa parlamenti letárgyalása után szóba állhat a külföldi államokkal. S nem terjesztene semmiféle megállapodást a törvényhozás elé, amíg a vámtarifa nem kész. Szóval: minden intézkedés a törvényhozás kezében marad s a törvény lényeges tartalma nem gyöngül a módosítás által. Hozzátette forrásunk azt is, hogy hasonló gondolattal maga Széll Kálmán is foglalkozott, továbbá, hogy a módosítást Kossuth Ferenc óhajtotta, főképp azért, hogy nyári szünete lehessen a képviselőháznak. Másrészt azonban más argumentumokat hangoztatnak a tervbe vett módosítás ellen. A szabadelvű párt számos tagja, köztük Weisz Bertold a következőképpen adják elő fölfogásukat: — Abszurd dolog, fölhatalmazást adni a kormánynak tárgyalásra a külfölddel, amikor azt sem tudjuk, hogy az önálló, vagy a közös vámterület alapján fogunk-e állni. Tudhatjuk-e, hogy nem csinálnak-e Ausztriában, más kormány alatt, vagy a Reichsrathban, olyan változtatásokat a vámtarifa tételein és a vámszövetség-tervezet tartalmán, hogy : 3