Budapesti Hírlap, 1904. március (24. évfolyam, 61-91. szám)

1904-03-08 / 68. szám

1904. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (68. sz.) nagygyűléshez intézett, a mely levélben foglaltakhoz hasonlóan nyilatkozott a képviselőházban a minisz­terelnök is. A kérdéssel tehát komolyan foglalkoznak és igy minden sürgetés fölösleges. Azok a kérdések, a­m­el­yeket a küldöttség szónoka újabban fölvetett, meg­fontolás tárgyává teendők, fog is velük foglalkozni és a legjobb akaratilag fog eljárni. Ezzel azonban az ügy megoldása szükségszerűleg kissé késni fog, a­mit megmondani kötelességének tart. A­mi az önhibájukon kívül eladósodott tisztviselőknek olcsó kölcsönnel való segítésére vonatkozó kérést illeti, ezt igyekezni fog li­berális és méltányos alapon megoldani. Még azt a ké­rést intézi a küldöttség tagjaihoz, hogy ügyük elinté­zését várják meg nyugodtan és bizalommal s azért a további gyűlésektől arra a lehetőleg rövid időre, a­mely alatt a megoldás bekövetkezik, tartózkodjanak, ígéri, hogy még többet fog beváltani, mint a­mennyit kilá­tásba helyezett. A küldöttség éljenzéssel vette tudomásul a mi­niszter válaszát, a­melyet az országos bizottság ma este hét órakor tartott ülésében Földessy elnök az összes üzletvezetőségek kiküldötteivel közölt.­­ (Waldersee tábornagy temetése.) Ber­linből táviratoztak. A császár Waldersee tábornagy temetésére Hannoverbe akart utazni, de tervéről nagy­fokú meghűlése következtében kénytelen volt lemon­dani. A császárt a trónörökös képviseli. Ha pedig gyengélkedése miatt a trónörökös sem mehetne el, akkor helyette Eitel Frigyes herceg megy Hannoverbe.­­ (Az amerikai magyarok koszorúja.) Az Amerikában élő magyarság nem felejti el a mi nagy dátumjaiikat: március 15-én és a március 20-iki Kossuth-ünnepen kiküldöttük megkoszorúzza Buda­pesten a honvédszobrot, s Petőfi és Kossuth Lajos szobrát. A koszorúk költségét az egész amerikai ma­gyarság filléreiből gyűjtötték össze s a megkoszorú­zás küldetésére Perényi Béla, a newyorki daloskor elnöke vállalkozott, a­ki már meg is érkezett Buda­pestre.­­ (Vadászat siketfajdra.) Vadászköröket szé­les körben fogja érdekelni a földművelési minisz­tériumnak híradása, hogy a besztercebányai erdőigaz­gatósághoz, továbbá a liptóújvári főerdőhivatalhoz és a soóvári és otócsáci erdőhivatalokhoz tartozó kincs­tári területeken megállapított díj mellett bizonyos számú fajdkakas vadászatát engedélyezi. A dij lelőtt siketfaj­dkakasért 40, nyírfajdkakasért 20 korona, azon­felül a vezető dija minden lelőtt fajdért 10 korona. Ennek fejében a lelőtt madár a vadász tulajdona lesz. Bővebb fölvilágosítás a minisztérium erdészeti főosz­tályában, a királyi vadászati felügyelő hivatalos helyi­ségében (V. kerület, Zoltán­ utca 16.) és közvetetlenül az illető erdőhatóságoknál nyerhető.­­ (Bajnokok kardpárbaja.) Kolozsvárról je­lentik: Az itteni torna egyesület vívótermében tegnap véres kardpárbaj volt. Nagy Béla dr. magyarországi amatőr vivóbajno­k és Sirpy Lajos vivómester, er­délyi vivóbajnok állottak egymással szemben. A pár­viadalra egy újságcikk adott okot, a­melyben Sárpy Nagy dr.-t, ki a Nemzeti Sport című szaklap szer­kesztője, hevesen megtámadta azért, mert a vidéki vívótanárokról lenézőleg nyilatkozott. Sárpy a többi közt ezt írta: „Majd meglátjuk, hogy a kardot is olyan jól tudja-e forgatni, mint piszkos nyelvét."" Nagy Béla dr. erre Olay Lajos képviselővel és Ge­renda­y György dr. osztálytanácsossal táviratilag ki­hivatta Sárpyt. A párbajban, a­mely tegnap történt meg, az ellenfelek négyszer csaptak össze. Háromszor eredménytelenül, a negyedik összecsapásnál azonban Nagy dr. ellenfelének jobb kezére súlyos vágást mért és Sárpyt harcképtelenné tette, hagy dr. Kolozsvár­ról Szegedre utazott, hogy résztvegyen az ottani vivő­­akadémián.­­ (Lakoma a Saskörben.) A Saskörben ma lakomát rendeztek Kőváry Ármin fővárosi bizottsági tag tiszteletére születésenapjának hetvenedik évfor­dulója alkalmából. A lakomán a többi közt ott voltak: Halmos János polgármester, Rózsavölgyi Gyula al­polgármester, Vaszilievits János, Bárczy István, Helly Béla tanácsosok és még számosan a Belváros előkelő polgárai közül. Az első köszöntőt Polonyi Géza, a Kör elnöke mondotta Kőváryra, a­ki lelkes szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Ezután Halmos János polgármester üdvözölte derűs hangú beszéddel Kőváryt, a­kinek üdvözlésére a lakomán még számosan fölszólaltak.­­ (A prágai tüntetés.) Prágából táviratoztak, hogy a Grabeneu ma az esti korzó idején kisebb cso­portok gyülekeztek, többnyire fiatalemberek. Számuk percről-percre növekedett. Számos cseh diák is volt kö­zöttük. Nyolc óra felé a tömeg már több száz főre sza­porodott, nemzeti dalokat kezdett énekelni és szitkozó­dott. A Kontinentál-kávéház előtt a tömeg és több diákegyesületi tag között súrlódás történt. A rendőr­ség közbelépett és a diákokat rábírta, hogy vonulja­nak vissza a kávéházba, a tömeget pedig a Vencel-tér felé szorította. Számos csoport újra meg újra össze­verődött és énekelve és kiáltozva a német kaszinó elé vonult, a­hol újra szétszórták. Csak kilenc óra felé sikerült a tömeget teljesen szétoszlatni. Tizenegy le­tartóztatás történt.­­ (Gyászrovat.) Orssich-Ábel grófnő, a bécsi udvari operaház volt táncosnője, mint Bécsből jelen­tik, tegnap Badenben elhunyt. Holttestét Varasdra viszik, hol az Orssich-grófok családi sírboltjában he­lyezik örök nyugalomra. Vész Jánosné, néhai Vész János műegyetemi tanár özvegye, hatvannyolc éves korában meghalt Budapesten. Az elhunytban Vész Béla máv. mérnök és Véss Lajos, a Magyar-Osztrák Bank tisztviselője édesanyjukat, Perényi Lajos székesfővárosi tanító anyósát gyászolja. Nyáry-Szabó Ferenc nagykőrösi polgármestert tegnap temették el nagy részvét mellett. A sírnál Biczó Bálint városi főjegyző a tisztikar nevében mon­dott búcsúztatót, azután Eötvös Károly, a város or­szágos képviselője is meleg szavakkal vett búcsút a jóbaráttól és derék embertől. Tepser Jenő, Tepser Rikárd főhadnagy és neje, született Kádas Margit nyolc hónapos kis­fia tegnap meghalt Székelyudvarhelyen. Özvegy Pilcz Józsefné, született Cservenka Er­zsébet március 6-án nyolcvankilenc éves korában Budapesten meghalt.­­ (Életunt önkéntes.) Temesváron a Kádár­­kaszárnyában ma reggel, mint tudósítónk távira­­tozza, agyonlőtte magát Bu­da László, a 101. számú gyalogezred önkéntese. A szerencsétlen fiatalember az önkéntesek iskolatermében Manlicher-puskával a szá­jába lőtt s a golyó szétroncsolta egész fejét. Buda László, a kinek Budapesten laknak a szülei, itt vé­gezte középiskoláit, majd az egyetem bölcsészeti fa­kultásán folytatta tanulmányait és mint végzett böl­csész és tanárjelölt lett egyéves önkéntes. Barátai igen tehetséges, de csöndes és magába zárkózott fiatal­embernek ismerték. A szerencsétlen fiatalember semmi írást sem hagyott hátra, a­mely tettét megmagya­rázná.­­ (Érdekes számok.) A középponti statisz­tikai hivatal legújabb füzete közli az 1004. év január hónapjára vonatkozó adatokat. E szerint januárban 61.756 gyermek született élve a magyar birodalomban s ez idő alatt a halottak száma 44.804 volt, a termé­szetes szaporodás tehát 16.952 főre rúgott. A múlt év január hónapjában 3000-rel kevesebb születés és 3700- zal kevesebb volt a halálozás, a természetes szaporo­dás az idén tehát 6700-zal haladta meg a tavalyit. Ja­nuárban 19.118 pár lépett házasságra a magyar biro­dalomban és pedig 16.226 a szorosabb értelemben vett Magyarországon és 2892 a társországokban. A múlt év januárjában 3 ezerrel kevesebb volt a házasságok száma; az idén Magyarországon 600-zal, Horvátor­szágban 400-zal több pár kötött házasságot. Aránylag legtöbb házasságkötés a Dunántúl történt, legkevesebb Erdélyben. A Magyarországon kötött 16.226 házas­ság közül 1496, vagyis 9,22 százalék volt vegyes há­zasság, a társországokban ellenben mindössze 39 ve­gyes házasság fordult elő (1,35 százalék).­­ Január­ban a szorosan vett Magyarországon (Fiuméval) 7208 útlevelet adtak ki, tehát 709-el többet, mint az előző hónapban és 1068-al kevesebbet, mint a múlt év ja­nuár hónapjában. A kiadott útlevelek tulajdonosai­nak 559 útitársuk volt. Legtöbb útlevelet váltottak: Brassó (854), Abaúj-Torna (382), Fogaras (380), Szeben (377), Csík (357), Zemplén (330) és Szabolcs (302), vármegyékből és pedig a Királyhágón túl ro­mániai és részben európai, különben pedig amerikai érvényességgel. A törvényhatóságú városok közül Bu­dapest székesfővárosban (178), Szegeden (20), Ver­­secen (19), Aradon (17), Pancsován és Pozsonyban (16) váltottak legtöbb útlevelet. Az útirány szerint első helyen Amerika (2966) áll, utána Európa általá­ban (2433) és végül Románia (2327) következik.­­ (Sztrájk.) A budapesti szobafestő- és má­­zoló-segédek ma reggel valamennyien sztrájkba fog­tak. Mérsékelt anyagi és erkölcsi kívánságaikat a mesterek közül már ma harmincöten teljesítették s ezeknél a mestereknél holnaptól fogva újra megkez­dődik a munka. Az ezerötszáz főnyi sztrájkoló tö­meg a Trieszti nő­höz címzett városligeti korcsma­­kertben tanyáz. Szerdán a sztrájktanyán gyűlés lesz.­­ (Öngyilkos festőnő.) Bécsből jelentik, hogy Munsch Hermina harminchét esztendős akadé­miai festőnő tegnap délben lakásán agyonlőtte magát. Öngyilkosságának oka ismeretlen, mert a művésznő mindig jókedvű és vidám volt s kedvező anyagi körül­mények között élt. Egy barátnője, a­ki minden nap délben elment hozzá és együtt szokott vele ebédelni egy vendéglőben, karosszékében ülve, holtan találta. Egy kereskedő rokonához halála előtt levelet intézett, a­melyben kéri, hogy végrendeletét intézze el. A vég­rendeletet, a­mely halála esetére részletes intézkedése­ket tartalmaz, meg is találták. Egy cédulát is talál­tak, a­melyen azt írja, hogy életuntság miatt követte el az öngyilkosságot. Munsch Hermina előbb Karger, azután Münchenben is ért ék­ elt, Schmied­ Bente és Bürr tanítványa volt. Bécsben kedvelt arckép­­festő volt.­­ (A gazdasági munkáspénztár.­ Maripályay Géza fölmivelési államtitkár és Sváb Károly a gazda­sági munkáspénztár igazgatósági tagságáról lemondott. Az egyik igazgatósági tagságot az alapítók választása, a másikat a földmivelésügyi miniszter kinevezése útján töltik be. Az alapítók Bartóky József miniszteri taná­­csos elnöklésével tartott ülésükben Hertelendy Ferenc zalamegyei főispánt választották meg, a földmivelés­­ügyi miniszter pedig Kornfeld Zsigmond főrendiházi tagot nevezte ki a pénztár igazgatóságába. — Tallinn Béla földmi­velésügyi miniszter Fáy Gyula dr. minisz­teri címmel fölruházott segéd­titkárt valóságos mi­niszteri titkárrá, Gretschl Ödön miniszteri számtaná­csost számvevőségi főnökké és Kazal Károly ideigle­nes minőségű számvizsgálót véglegesített számvizs­gálóvá nevezte ki. Mind a három tisztviselő a Gazda­sági Munkás Betegségi fő Pénztárnál van alkalmazva és az előléptetés a pénztár érdekében tanúsított szorgal­maik és érdemeik elismerését jelenti.­­ (A vasúti kilométerfüzetek eredete.) Mint értesülünk, a vasúti forgalomban oly­ nagy jelentőségre jutott kilomé­ter füzetek feltalálója nem az államvasutak nyugalomba vonult főfelügyelője, Himmel Rezső, hanem Thaly Emil miniszteri taná­csos, a Dunai Gőzhajós Társaság mostani magyar­országi képviselője. A német vasúti igazgatóságok egyesületének hivatalos lapja e tárgyról 1987.­ évi 29-ik számának vezércikkében a következőket írja: „A szóban forgó, különleges és valószínűleg nagyobb jelentőségre hivatott rendszer föltalálásának érdeme­­a buda­pest-pécsi, mohács-pécsi és pécs-barcsi vasutas igazgatójáé, Thaly úré. Már körülbelül négy év előtt gondolta ki, a bérletjegyekre irányuló gya­kori kereslet hatása alatt, e rendszer alapeszméit és rendelte el az általa vezetett vasutaknál való to­vábbi kidolgozását.­" Thaly e kilométerfüzeteket már 1886. évi április hónapban léptette életbe a budapest­­pécsi, mohács-pécsi és pécs-barcsi vasutakon és az utazó közönség osztatlan tetszését nyerte meg re­formjával. A m. kir. államvasutak csak körülbelül egy évvel későbben kezdték használni vonalaikon e füzeteket és pedig a pénzszel­vényfüzetek módosított alakjában. Több osztrák és külföldi vasút is elfogadta a Thaly-féle kilométerfüzetek rendszerét.­­ (Méreg a pálinkában.) Ez év elején Krassó-Szörény vármegye egyes vidékein számos em­ber megbetegedett, sőt meg is halt­ a pálinkától, a­melyről megállapította a hatóság, hogy ólommal van megmérgezve. Most azt jelentik Lugosról, hogy ha­sonló eset történt Bánya, Budák­a és Lapustulóc köz­ségekben. A mérges pálinkától eddig husz ember meg­halt s még huszon oly súlyosan megbetegedtek, hogy fölépülésükhöz alig van remény. A bűnügyi vizsgá­latot a bozovicsi királyi járásbíróság meg­indította és megállapította, hogy a megbe­tegedések és a halálozások állítólag a Gyo­­kits oravicai cég gyárában készült pálinkától származnak. A vizsgálóbíró a meghalt és eltemetett emberek tetemeit exhumál­tatja, a közigazgatási ha­tóság pedig a gyanús üstököt lefoglalta, a bennük főzött pálinkákat elkobozta és zár alá vette. Minden körülmény arra vall, hogy most is épp oly bűnös ma­nipulációról van szó, mint a Bisztra-völgyi mérge­zési eseteknél.­­ (Rablótámadások.) Újpesten a Lövy-utcá­­ban megállította az éjszaka egy csavargó Döbrentei Sándor gyári munkást s tüzet kért tőle. A munkás odanyujtotta a szivarját, de az idegen e közben rá­vetette magát és fojtogatni kezdte. Majd pénzét kö­vetelte s kést rántott elő, a melylyel összeszurkálta a megtámadott embert. Döbrentei összeesett s a rabló elvitte négy korona készpénzét. A sebesültet hajnal­ban a Károlyi-kórházba vitték. A rendőrség ma dél­előtt kinyomozta és letartóztatta a rablót, Molnár Mihály huszonhárom éves csavargót, a­ki rablás miatt egyszer már vizsgálat alatt állott.­­ Kispesten is történt ma este rablótámadás. Nagy Pál, a közúti villamos vasút lakatosa, Zrinyi­ utca 60 számú laká­sáról műhelybe készült menni, a­mikor a Határ­csárda közelében rátámadt három csavargó és elvette ezüstóráját és 60 fillér pénzét. A­ rablók a lakatost nem bántalmazták.­­ (Rendőri hírek.) Megszurkált katona. Az éjszaka a Cséry-féle szemétbánya mellett megtá­madták Kozarek Rezső huszonhárom éves tüzért s hátba szurkálták. A mentők a Károlyi-kórházba vitték. — Leégett nyaraló. A lipótmezeti Völgy­ utca 7. számú nyaralónak ma délután kigyuladt a teteje s le­égett. A tüzet az I. és II. kerületi őrségek oltották el. — Húsvéti utazások. Propper K. János igazgató Utazási Irodája ez évi husvét hetében következő utazásokat rendezi: Budapestről indulás március 27. I. Rómába. I. osztály 285 korona, II. osztály 240 korona, 11. Róma—Nápoly és vidékére. (Capri Sor­­rento—Pompeii—Vezúv—Castellamare) I. osztály 500 korona, II. osztály 425 korona, 111. Riviérára. Fiume—Velence—Milano—Genuán át S.­Remo— Mentone—Monte-Carlo—Rizzába—Cannesba. I. osz­tály 600 korona, II. osztály 520 korona. E rendkívül mérsékelt árakban a vasúti és hajójegyek, minden ponton legelőkelőbb szállodákban lakás, kitűnő el­látás (reggeli, déli és estebéd), szakértő vezetők, s

Next