Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)
1906-02-02 / 32. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP. (32. sz.) 1906. február 2. Pirro, van még a teremben. A podeszta kérdi a nőtől, ki volt a szeretője, ha nem vall, kispadra fogja feszittetni. A nő nem vall. Azt a szép nőt mondja: Akarom, hogy szeretőm a máglyán is szeressen engem. Most a podeszta kiküldi a jegyzőt is, hogy rendelje el a kínzást. Midőn egyedül van a nővel, a podeszta megváltozik. Szerelmet vall a nőnek, meg fogja menteni, nejévé fogja tenni. Részletesen rajzolja neki a máglyán való halál szörnyűségeit. A szép szobor megelevenedik. Eksztázisa még fokozódik, szinte gyönyörűséggel várja a máglyát, még ott is kéjjel fog emlékezni szerelmére. Ez neon igaz ugyan, de szép és Szépen van megverselve. A podeszta szerelmét pedig visszautasítja. ■ A podeszta mind hevesebben ostromolja a nőt, ekkor beront Pirro, a jegyző, ellöki a podesztát, megöleli a nőt. S a titkos szerető. A nő heve most égő láva gyanánt tör ki, behívja az egész népet, nyíltan vallja, hogy Pirró a szeretője és nyíltan vádolja a podesztát, hogy szerelméért esedezett. A podeszta azonban kijelenti, hogy esdi próbára akarta tenni a nőit és minthogy hűnek tapasztalta, fölmenti és Pirró feleségévé teszi. Látnivaló, hogy ez a cselekvény mozgalmas, fordulatos, meglepő mozzanatokban gazdag, de egyszersmind rébuszos, ami a színpadon nagy veszedelem. Mi van a podesztával? Igazán csak próbára akarta tenni a nőt? de akkor miért nem jelezte a szerző? Vagy igazán szerelmes, akikor miért engedi át a nőt oly könnyen Pirrónak? Egyáltalán mire való ez a bujósdi játék? Így a szerző a végén újra kiváncsiságunkat zaklatja, és ezzel maga csökkenti azt a hatást, melyet a nő túláradó szenvedelmének rajzával előidézett. A főbb szereplőket már említettük, nagyon szép volt minden, játék, rendezés, kosztüm, szintér és a közönség szívesen fogja megnézni. Az utolsó darab kissé lapos és kopott. A menyecske hazaszökik szüleihez, mert férjét rajta érte, mikor a varróleányt ölelgette. Otthon a szülők vissza akarják küldeni férjéhez. De ez maga jó el a menyecskéért, aki örömmel megbocsát. Miért? Édesanyja azt mondja neki, hogy édesapja se volt külömb. Rákosi Szidi a mama is finom játékával lehetőleg enyhítette azt a durvaságot, mely ebben a vallomásban rejlik. De a durvaság mégis csak durvaság. A franciák is fölhasználták ezt a motívumot, de hogy siklanak át rajta! De nem is e miatt tér vissza a menyecske férjéhez, hanem mert szereti. De akkor miért szökött haza? Első fölindulásában. Ilyet azonban nem érdemes színpadra vinni. Mégis itt mulatott legjobban a közönség, részint mert Ligeti Juliska és Rákosi Szidi remek duettet játszottak, Gabányi aktív közreműködésével, részint mert a közönség minduntalan azt hihette, hogy ártatlan magyar sablonjelenetet lát és a darab szerencséjére nem igen érezte a francia borsszemeket. A közönség minden darab után hívta a szerzőt és tapsolt a színészeknek. Alfa. Király Színház. Helyre-asszony, énekes színmű három felvonásban. Irta Kada Elek, zenéjét szerzettek Kun Elek és Szent-Gily Gyula. Bemutatója február 1-én. — Kada Elek azonkívül, hogy a szerzője a KirálySzínház ma bemutatott új népszínművének, a Helyreasszonynak, még Kecskemét híres városának polgármestere is. Többszörös jogcíme van tehát az első helyre, mikor a darabjáról szólunk. De úgy véljük, ő se veszi se a maga, se a munkája érdeme kisebbítésének, ha ezúttal ezt az elsőbbséget a méltatásban átengedi egy más valakinek. Kém azért, mert ez a más valaki asszony, hanem mert ez az asszony Blaha Lujza, ő játszotta ma este a Helyre-asszonyt, ezúttal mutatván magát néhány esztendő óta először új szerepben a közönségnek. Fölfedezni Blahánét, bizonyára kissé elkésett és fölösleges fáradozás lenne. De talán az se igazság, ha néhány megkövesedett udvarias szólammal megyünk el olyan gyönyörűségek mellett, amelyeket a lelkünk kincsül őriz meg az emlékezésünknek. Engem mindig egy ünnepies meghatottság fog el, valahányszor a Blaháné művészetében gyönyörködöm. Az az érzésem, hogy szokatlan ésrendkívüli közelségébe jutottam annak a rejtelmes, csodálatos és dicsőséges szellemnek, amit magyar géniusznak nevezünk és a mi, ha valamely formában kivillan, a szemünk fölragyog és a szívünk megdobban. És az az érzésem, hogy nincs ma a velünk élők között senki, se író, se politikus, se szónok, se művész, akinek szavában, munkájában ennek a géniusznak olyan gazdagsága és olyan hitelesen nyiltkoznék meg, mint ennek az igazán nagy művésznőnek a szavában és minden színpadi cselekvésében. Ha én nyelvtudós lennék és valamely magyar szó jóságáról kétségem lenne, nem vizsgálnám a gyökerét és a képzését, hanem megkérném Blahánét, mondja el előttem és ha az ő ajkán ez a szó akként zeng, mint a többi, tele értelemmel, lélekkel, világossággal, a hangzás eredendő bájával és kedvességével, oly virulóan természetesen, akkor annak a szónak kétségtelenül jónak, helyesnek, magyarnak kell lennie. Ha egy ilyen színésznőt nézünk, hallgatunk, haszontalanná lesz minden mérték, amelylyel rendesen mérni szoktunk. Ha az író másnak gondolta az ő alakját, mint a milyennek Blaháné elénk hozta, akkor kevesebbnek gondolta. Szegényebb volt, mint a milyen gazdaggá ő tette. Hogy uj-e, ma termett-e, a mit mutat, éppen olyan mellékes, mint az, hogy Petőfi Sándor tegnap írta-e az ő halhatatlan verseit, vagy ezelőtt hatvan esztendővel. Amit Blaháné produkál, az sohase ócska és joggal sajnálhatja a tulajdon szemét az, aki nem látja újnak mindig, ha százszor látná is tőle. Gyönyörködhetünk okkal, aminthogy gyönyörködünk csakugyan más művésznő játékában is, de abban az örömben, amit ennek az asszonynak a játéka gyújt bennünk, fölgyűl egy darab ingmaeti büszkeségünk is. Kada Elek énekes színműve, amely a Blaháné játékának dicsősége mellett egyéb siker örömét is megszerezte az érdemes szerzőnek, a török hódoltság idejében játszik. Mikor Kecskeméten is a budai basáé volt az első szó. És Kada Elek arra tanít, hogy ez a szó sokszor az igazság és a bölcseség szava volt. A história egy hóka csikó dolga körül forog, a mely elszabadult a kecskeméti főbíró portájáról és a ki megfogta— nem vezette vissza. Egy gonosz tatár csősz Pető Miklóst, a nyolc évi távollét után hazatért hajdú leventét vádolja meg a lólopással. A bizonysága egy keszkenő, amit a hajdú szíve fölött találtak, ugyanolyan, amilyen az eltűnt csikó fülére volt kötve. Pedig a keszkenő nem az, csak a párja, amit a főbíró leányától kapott a levente. Ha megmondja, tisztára mossa magát vele, de árnyékot vet a leány hírére, aki már mással jár jegyben. Kein szól tehát. Halálra ítélik és ki is végeznék, ha ott nincs az ártatlan szerelmesek pártfogója, a nemes város szakácsasszonya (ezt adja Blaháné) és egy arra vetődött herényi kupec előadásából ki nem süti az igazat. Kiderül, hogy maga a gonosz tatár adta el a béka csikót. A hamis vádló az igazi bűnös. Le is ütteti a fejét a budai basa. A szerelmeseknek pedig boldogság jut kárpótlásul az ártatlan szenvedésért. A darab, noha a konstrukciója éppen nem hibátlan, érdekes és szép. A dráma lassan indul, a csomó kibogozásában pedig a szerző akkora szerepet ad a véletlennek, amekkorára csak a históriája megtörtént voltának tudata jogosíthatta. A színpad logikája azonban csak kis dózisban tűri a véletlent. De a fogyatkozásokért megbékít a drámai motívumok nemessége, a darab sok korfestő érdekessége, amit az előadás gyönyörűen érvényesített és az író lelkének hazafias tüze, mely a maga melegével elárasztotta az egész darabot. Ezt is gyönyörűen fölfogta az előadás. Megkapóan erős magyarság lángolt a színpadon és gyújtott a nézőtéren. Ennek az érzésnek a fölkeltésében nagy részük volt a lélekkel tele szép magyar daloknak, amelyeket Kada Elek, Kun László és Szentgály írtak. Egy híres szép régi kuruc-nótát is hallottunk. A dalok között a legművészibb szövésű a második fölvonás kezdő kórusa, a legjobban tetszettek azok, amelyeket Blaháné énekelt. ♦ Blaháné mellett, akit a megjelenésekor percekig tartó tapssal fogadtak, fölvonások végén virággal árasztottak el, akinek minden dalát kétezerháromszor is megismételtették és akire csak úgy omlott a tetszés, a lelkesedés hulláma egész este, óriási sikere volt a partnerének, Németh, Józsefnek is. Csupa kedvesség volt és csupa melegség. A két szenvedő szerelmest Szentgyörgyi Lenke és Horváth Kálmán játszotta megindító, igaz drámaisággal. A főbíró hálátlan szerepével becsülettel küzdött meg Vágó Béla, Sziklay Kornél egy részeg iskolamester figurájában ,kacagtatta meg a közönséget. Igen jók voltak Körmendy, Rátkai, Csiszár és föltűnően ügyes a fiatal Molnár. A rendezés kifogástalan volt, a zenekart a színház új karmestere, Marihon Géza nagyon élénken és lelkesen vezette. A közönség lelkében a Helyre-asszony meleg helyet kapott; fölvonások végén a szerzőt és a szereplőket igen sokszor kitapsolták. (se.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A színházak hírei.) Az Operaházban holnap, pénteken Figaro lakodalma kerül színre. A február 5-én megtartandó jótékonycélú előadás műsorát az eredeti tervtől eltérően Weber Eukianthe overtürjével kezdik. Az előadást kivételesen fél hét órakor kezdik. Az igazgatóság a közönség pontos megjelenését kéri azzal a figyelmeztetéssel, hogy a műsor egyes számai alatt a nézőtérre vivő ajtók zárva maradnak. A Népszínházban pénteken, Gyertyaszentelő Boldogasszony-ünnepén, két előadás lesz. Délután mérsékelt helyáraikkal a Koldusdiák kerül színre. Komlósy Emmával, Petráss Sárival, Harmah Hanával, Raskó Gézával és Kovács Mihálylyal a vezető szerepekben. Este a Képszínház nagysikerű újdonságát, a Leányka-t játszák a bemutató szereplőivel. Az Uránia Színházban a jövő héten lesz Tormay Cecile A szirének hazája című darabjának huszonötödik előadása. Ez alkalomból meleg ovációkkal fogják ünnepelni a szerzőnőt. * (Zenekari hangverseny.) Az oratórium-előadásokat rendező bizottság ma este hangversenyt rendezett a Vigadó nagytermében. A műsor Beethoven Leonóra megnyitójával kezdődött, melyet a 23-ik gyalogezred zenekara adott elő Szegheő Sándor figyelemreméltó vezetésével. Major Gyula ismert zongoraversenyét nagy hatással adta elő Steiner Irén, aki pár évvel ezelőtt a Nemzeti Konzervatórium egyik kiváló tehetségű növendéke volt. Az est második felében került bemutatásra Hiter: Jeruzsálem pusztulása című oratóriuma. A komoly, átlátszó szerkezetű munka egész fölépítésével és kidolgozásával a romantikus mesterek iskolájára emlékeztet. A magánrészek előadói közül kitűnt szép hangjával Schekolin Lina és Fischer Gézáné. A karokat a Magyar Kék Zenepártoló Egyesületének és az Országos Izraelita Tanítóképzőnek tagjai énekelték. Az oratórium betanítása Major Gyula művészi törekvésének újabb bizonyítéka. A hangversenyt nagy és lelkesen tapsoló közönség hallgatta végig . (Gyermekszínház.) A Gyermekszínházban pénteken délután ismét a Hófehérke című mesejáték kerül színre. A darab minden eddigi előadásán zsúfolásig megtelt a nézőtér. A nagy érdeklődésre való tekintettel vasárnap is a Hófehérke kerül színre. Az előadás ötödfél órakor kezdődik. Jegy már délelőtt kapható. * (A milánói kiállítás.) Fittler Kamill, udvari tanácsos, az Iparművészeti Iskola igazgatója e hónap folyamán Milánóba utazik, hogy ott ellenőrizze a milánói kiállítás magyar osztályának előkészítő munkáit. Fittler rendezte a párisi világkiállítás magyar osztályát, melynek rendkívüli sikere volt. Ott szerzett tapasztalatait föl fogja használni a milánói magyar kiállítás szervezésénél. A kiállítás hivatalos megnyitása április 18-án lesz. * (Vidéki színészet.) A pécsi Nemzeti Színházban tegnapelőtt Trilby került színre. Szvengáli szerepében nagy sikere volt Fehér Gyulának, aki erős jellemzőképességével, minden részletében fényesen kidolgozott alakításával mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. A többi szerepet Hevesi Mariska, Bónis Lajos, Latabár Árpád játszotta. * (Képzőművészet.) Rippl-Rókai József gyűjteményes kiállítását a Könyves Kálmán szalonjában tegnap és ma igen sokan látogatták, s a vásárlás is élénk volt. Már eddig is hatezer korona ára festmény kelt el A kiállítás holnap, pénteken egész nap nyitva lesz. Belépődíj nincsen. * (Thália-társaság.) A Thália-társaság legközelebbi előadásán Szemere György egyfelvonásos parasztszínjátékát, Giacosa egy drámáját és Mirbeau egy bohóságát fogják bemutatni. Február 4-én a Thála-társaság munkás-előadást rendez, melyen a Mária Magdolna és a Hestenor kerül színre. * (Az Uránia Marosvásárhelyen.) Marosvásárhelyről jelentik. Az Uránia Színház ma Hock János országgyűlési képviselő Megváltás című darabját mutatta be. A színházat tömegesen látogatták. Hock tiszteletére ma este bankettet rendeztek. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya február 6-án, kedden, este hetedfél órakor az Egyetem élettani intézetében (Eszterházy utca 5.) ülést tart, melyen Révész Géza A színes fény hatásának gyöngülése fehér fény következtében címmel, Fenyvessy Béla és Kolbdebó György A kénsavas szintézis címmel fognak fölolvasni. Az Egyetemi Természetrajzi Szövetség január 27-én tartotta kilencedik felolvasó ülését nagyszámú közönség előtt, az ásványtani intézet nagytermében, melyen Balla Rezső polgári iskolai tanár a szilárd testek oldása és Macsek Gyula gyakorló tanár Néhány nap a Vág völgyében címmel tartottak előadást számos vetített képpel. A Szövetség februárban Jurányi-emlékünnepet rendez, melyen Magócsi Dietz Sándor dr.