Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1910-03-31 / 76. szám
1910. március 31. BUDAPESTI HÍRLAP (76. sz.) 17 éve. • Mabei, Akarnok, Figyelmes, Micbán. Biztosan egyhosszal nyerve, háromnegyedhosszal harmadik. Totó: 10:61. Helyre: 20:55, 155 és 74. Könyvfogadás: 10 Legislator, 4 Megállj, 6 Blonde, Faseur, Figyelmes, 7 Miczbán, 8 Mabei, 10 Carkler, Akarnok,% a többi. //.• Márciusi hendikep: 3000 korona. 1600 méter. Mr. Adrien 9é. stpm. Locarno 52% (Smutny) első, Milne F. 3é. sher. Egerton 49 (Hollinger) második, Olissich P. gróf 4é. pk. Perkáta 57% (Csompora) harmadik.. Futott még: Coldregen, Setétkapu, Pigrette, Psyche, Buszt, Oberbayer, Vacant, Bataie, Baby, Sweet, Arany. Könnyen három hosszal nyerve, két hosszal harmadik. Tót.: 10:35. Helyre: 20:37, 43 és 64. Könyvfogadás: 2 Locarno, 4 Egerton, 5 Oberbayer és Vacant, 6 Perkáta és Setétkapu, 8 Pierette, Sweet, Arany, 10 a többi. , III. Visegrádi gátverseny. 1800 korona, 2400 méter. Jankovich B. Gy. 6é. stpm. Mintán 66 (Maas) első, Bohonegy G. 5é. pk. Belle Heine 68 (Csompora) második, Nowotny L. id. stpm. Péda 69% (Sparkes) harmadik. Küzdelem után rövid fejhosszal nyerve, hathosszal harmadik. Tót.: 10:35. Könyvfogadás: 1% reá Belle Heine, Péda, 3 Miután. IV. Jankovich díj. Akadályverseny: 1800 korona. 4000 méter. Jankovich B. Gy. 5é. sk. Petronella 69% (Czárán Z.) első. Orssich P. gróf 4é. pk. Hiú 67 (Neimans báró) második, Negropontes Gy. id. Gk. Tina 69%. (Folis) harmadik. Könnyen két és félhosszal nyerve, tízhosszal harmadik. Tót.: 10:14. Könyvfogadás: 2 rea Petronella, 2 Tina, 4 Hiú. V. Gitverseny hendikep. 1800 korona. 3200 méter. Negropontes Gy. 5é. sk. Bovely 74% (Healy) első, Issekutz Gy. 4é. pk. alig 69% (Neuman) második, Rohonczy G. 6é.pher. Okos 60 (Csompora) harmadik. Futott még: Tinkabelle, Tilly, Tamagno, Campanille, Lady Cornelie. Könnyen két hosszal nyerve, egy hosszal harmadik. .Tót.: 10:45. Helyre: 20:35, 34 és 35. Könyvfogadás: 2 Tinkabelle, 3 Lovely, 4 Okos, Campanille, 5 Olly, 10 a többi. . VI. Űrlovas-hendikep. 1800 korona. 1800 méter. Neimans E. báró 3é. pk. Cascadense 60% (Zangen B.) első, Mr. Redgrey 3é. sm. Sógor 59 (Krause) második, Durneiss Gy. báró 3é. pm. Merion 59 (Folis) harmadik. Futott még: . Szerény, Szökevény NI., • Jesuite, Haupt, von Köpeniek, Dóri, Caprice. Könnyen egy hosszal nyerve, másfélhosszal harmadik. Tót.: 10:37. Helyre: 20:29, 34 és 165. Könyvfogadás: 2 Sócor, 3 Cascadeuse, 4 Jesuite, Haupt, von Köpenick, Dóri, 16 a többi. EGYESÜLETEK. Az Országos Középiskolai Tanáregyesülés pénteken déli 12 órakor tiszteleg a kultuszminiszternél Negyesy László elnök vezetésével. Ugyanakkor az országos tanári , kongresszus végrehajtó bizottsága is megjelenik a miniszter előtt Ratkovszky Pál főigazgató vezetésével. Az egyesület ez után is kéri a tanárokat,hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a küldöttséghez.v A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület április 1-én este 6 és fél órakor saját helyiségében (Budapest, Vill., Aggteleki utca 8.) szakülést tart. Tárgy* Beér Endre dr.: Az új gyógyszerkönyv galenikus részének ismertetése.V A Magyar Fényképészek Országos Szövetsége április 7-én este 8 órakor saját helyiségében (VIII., Kőfaragó utca 7.) tartja V-ik évi rendes közgyűlését. VIDÉK. — Birtokpolitika és közművelődés. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter az Országos Közművelődési Tanácshoz leiratot intézett, amelyben a többi között ezt mondja: — Abból az alkalomból, hogy a tanács az analfabéta-tanfolyamok rendezését a telepes községekben is megkezdette, örömmel látnám, ha jóakarata figyelmét a telepesek társadalmi életére is kiterjesztené. Az állami telepítés sikerét rendkívül előmozdítaná, ha ez után a tanács szervezetébe beilleszkedő közművelődési intézetek közreműködését mindazokban az ügyekben biztosíthatnám, amelyek vezetése a hivatalos formákat nem tűri, vagy amelyekbe való állami beavatkozás egy vagy más okból visszatetszést szülhet. Szívesen venném, ha azokon a kérdéseken kívül, hogy mik volnának a teendők a telepesek társadalmi életének egységessé tétele körül, továbbá e folyamat befejezése előtt, mily intézkedések szükségesek a szomszédos idegenajkú lakosság és a telepesek között levő összhang létesítésére és milyenek az összhang megteremtése után az egységesség érzetének a fölkeltésére, a tanács az iránt is tájékoztatna, hogy ott, ahol a nemzetiségi vidékeken az állam céltudatos birtokpolitikával a szegény elem gazdasági megerősítésén fáradozik, nem lenne-e helyén a társadalmi szerveknek fokozottabb tevékenysége oly célból, hogy az e területeken az állami gondoskodás által mindenesetre fogékonyabb lakosság között a magyar állameszme erősittessék.« — Főgondnoki választás. Debrecenből távíratozzák: A Simonffy Imre, nyugalmazott polgármester halálával megüresedett református egyházi főgondnoki tisztségre ma délelőtt egyhangúan Kovács József polgármestert választották meg. KÖZGAZDASÁG. A munkás balesetbiztosító-pénztár. . Közel három esztendő telt el a munkásbetegsegítés és balesetbiztosítás ügyét egységesen szabályozó 1907. évi XIX. törvénycikk életbelépése óta. Ez a három esztendő sok súlyos kritikával illette ezt a törvényt, amely pedig elsőrangú szociálpolitikai alkotásnak készült. Már mint javaslat számos túlzást foglalt magában, a képviselőház merőben ötletszerű és önkényes módosításai folytán pedig sok részében kuszává és rendszertelenné vált. Az elhamarkodott életbeléptetés, amelyből hiányzott minden komolyabb előkészítés és az átmeneti viszonyok zavartalan áthidalására irányuló törekvés, csak növelte azt a visszatetszést, amelyet már maga a törvény is kihívott az összes érdekelt körökben. Az ipari munkásság betegsegítő ügyének egységes szabályozása, a balesetbiztosítással való kapcsolatba hozatala s az egész kérdésnek országos intézmény keretei közt való rendezése kétségtelenül elodázhatatlan feladat volt. A számos társulati, vállalati és magán betegsegítő pénztár közül akárhány nem nyújtott teljes garanciát a befizetés helyes fölhasználására sem, a baleset esetén nyújtandó kártalanítás eseteiben pedig a kártérítésre kötelezett személye, valamint a kártérítés mértéke tekintetében teljes jogbizonytalanság uralkodott, úgy hogy e kérdések törvényhozási szabályozása elől már nem lehetett kitérni. Elvben fölöttébb üdvös munkát végzett azért a magyar törvényhozás, amikor az 1907. évi XIX. törvénycikk megalkotásával életre hívta a munkásbetegsegítés és balesetbiztosítás hármas szervezetét: a kerületi pénztárt, az országos pénztárt és az állami munkásbiztosító-hivatalt. Ez által rendetóhajtott teremteni az addigi össze-vissza állapot helyén, tisztában volt a törvényhozás azzal, hogy a kérdés helyes megoldása csak az új intézmény országossá tétele útján képzelhető el, mert csak a kockázat ilyetén megosztása mellett lehet teljesen biztossá tenni anyagi helyzetét Ezért létesíttetett az országos pénztár, melynek helyi szerveiként működnek a kerületi pénztárak, míg az állami felügyelet és ellenőrzés gyakorlására a munkásbiztosító-hivatal van hivatva. Magukat a pénztárakat a törvény széleskörű autonómiával ruházza föl, amely autonómia a munkaadók s a biztosított alkalmazottak paritásán nyugszik —, elvben. A munkaadók és munkások által külön-külön választott közgyűlési kiküldöttek alkotják az egyes pénztárak közgyűléseit, amelyek választják, az igazgatóságot, ahol természetesen ismét egyenlő számban foglalnak helyet a munkások és a munkaadók. A kerületi pénztárak igazgatóságának delegátusaiból alakul az országos pénztár közgyűlése, amely aztán az országos pénztár igazgatóságát választja s ellenőrzi annak működését , mint látjuk, ez egészen szép és demokratikus hierarchia. Végső ponton, a kerületi pénztár közgyűlési kiküldötteinek a választásánál, szavazati joggal bír minden pénztári tag, tehát a kis-, illetve fejletlen korú iparostanulók is, ami számos visszaélésre adhat sőt már adott is okot. Így befolyást gyakorolhat arra az alapfokon meginduló szelekcióra, amely végül az országos pénztár igazgatóságának megválasztásában nyer befejezést. Minden azonban csak a papiroson fest ilyen szépen. A gyakorlat mindjárt a pénztár megalkotása után egészen más képet mutatott. A paritás, amely a munkaadók és a munkások egyenlő kötelezettségei alapján egyenlő jogokat is biztosított a pénztár tagjainak, a valóságban mihamar eltorzult. A munkások, akiket munkaadójuk köteles elbocsátani a pénztár üléseire, szívesen vették ki részüket ebből az alkotmányosdiból s országszerte rövidesen majorizálták a munkaadókat, akiknek bizony sokszor van fontosabb dolguk is, mint elmenni a pénztár ülésére. Nem szólva arról, hogy számos szocialista érzelmű törpe iparos is bekerült a pénztárak vezetőségébe. Úgy áll tudniillik a dolog, hogy az ülésen jelenlevők többsége dönt a fölmerülő kérdésekről s igy a munkások hiánytalanul megjelenvén, az igazi munkaadók hézagos soraival szemben hamarosan győzelemhez juthatnak a paritás nagyobb dicsőségére. Így történt, hogy szinte az egész országban a szociáldemokrata munkásság kezébe került a betegsegítő pénztárak vezetése, ami könnyen oda vezethetne, hogy ez a szép szociállpolitikai intézmény a szocialista izgatás és terror eszközévé alacsonyíttatnék le. Megállapítható ugyanis, hogy a munkásság részéről a legtöbb helyen nem is az igazi munkások, hanem a hivatásszerű munkásvezérek jutottak be a Pénztárak vezetőségébe, akik ha megmelegesznek ezekben a jól dotált állásokban, úgy bizonyára az állásukkal járó tekintélyt és befolyást is készséggel bocsátják a szociáldemokrata párt törekvései előmozdításának" a szolgálatába. Ha mindezekhez hozzávesszük azt az állandó torzsalkodást, amely az autonómiát élvező országos pénztár, s az ellenőrzést gyakorló állami munkásbiztosító hivatal között napirenden volt, úgy nem lehet csodálkozni, hogy jóformán a törvény életbeléptetése után azonnal országos mozgalom indult meg, mely annak novelláris módosítását kívánja. A mozgalom oly intenzív módon jelentkezett, hogy az 1909. évi költségvetés képviselőházi tárgyalása alkalmával Szterényi József akkori államtitkár, a törvény tulajdonképpeni megalkotója határozott ígéretet tett a kormány nevében a novella mielőbbi elkészítésére és benyújtására. A novella el is készült, de a politikai válság miatt mostanáig sem kerülhetett a pár'■'ment elé. A reform sürgős voltát azonban kétségtelenné teszi az a körülmény is, hogy a jelenlegi kormányelnök rövid programjában is talált alkalmat annak kijelentésére, hogy a novellát, mihelyt a parlamenti viszonyok megengedik, azonnal beterjeszti. A betegsegítő-pénztár ügyét most az teszi ismét aktuálissá, hogy az állami munkásbiztosító-hivatal jóváhagyta a kerületi pénztárak alapszabályait, s így az eddig ideiglenes szabályzatok alapján működő pénztárakat most szervezik véglegesen. Az egész országban most választják a közgyűlési kiküldötteket, s ennek a választásnak az eredményétől függ, hogy kik jutnak be a kerületi pénztárak igazgatóságába, valamint az országos pénztár közgyűlésébe, s ennek igazgatóságába. A választásra most már a munkaadók is szervezkedtek, s szervezkedésüknek eredménye erősen meglátszik az eddigi választáson. Sőt nem egy helyen a józanabb munkásság is síkra szállott a szociáldemokratákkal, s hogy nem eredménytelenül, az legjobban a szocialista sajtó híradásából állapítható meg, amely elkeseredett dühvel számol be a párt vereségeiről. Az ország legnagyobb pénztáránál, a budapesti kerületi pénztárnál április hónap 3-án lesz a közgyűlési kiküldöttek választása. Erről a pénztárról eddig igazán kevés jót hallott a nagyközönség, mert rendszerint csak valami botrányos eseménnyel kapcsolatban szokott szó esni róla. Nem utolsó rendű, nevezetessége az sem, hogy milliós deficittel dolgozik. A mostani választásra erősen szervezkedtek a szövetségekben tömörült munkaadók, akik több ezer szavazásra jogosító igazolványt váltottak ki, s ezzel előre biztosították maguknak a győzelmet, amelylyel kiszorítják a pénztár igazgatóságából a munkaadó néven bejutott szocialista törpeiparosokat. — Ha ennek és a többi választásnak a következtében más képet fog nyerni az országos pénztár igazgatósága is, úgy remélni lehet, hogy a betegsegítő pénztárak országszerte hivatásuk magaslatára emelkedve fogják teljesíteni kötelességüket. Ha azonban ez nem következnék el, úgy alig lehet más álláspontra helyezkedni, mint követelni a pénztári intézmény teljes államosítását, a munkások és a munkaadók jól felfogott közös érdekében. Tóth Dezső dr. : Az ultimé szükséglete máris erősebben mutatkozik, bár a nyílt piacon mindenféle könnyebbülés állapítható meg. A jegybank budapesti főintézeténél ma 22 millió korona volt a benyújtás 4 millió korona esedékességgel szemben. A magánkamatláb valamivel olcsóbbodott Bécsben és Berlinben is. Remélhető, hogy az ultima elmúltával kedvezőbb lesz az irány a pénzpiacon, mert valószínű, hogy az új magyar járadékkölcsönt már április hónap első felében aláírásra bocsájtják, ha ez iránt a Rothschild-csoport megegyezik, Ullmann Adolf vezérigazgató ugyanis Bécsbe utazik ahol arról tanácskoznak, hogy aláírás vagy pedig szabad eladás útján értékesítsék-e az átvett 112,5 millió korona 4 százalékos magyar koronajáradékot.